Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A DÉL- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÖS FÓRUMA Vízgyűjtő-gazdálkodási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A DÉL- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÖS FÓRUMA Vízgyűjtő-gazdálkodási."— Előadás másolata:

1 DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A DÉL- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÖS FÓRUMA Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Dráva részvízgyűjtőn Tahy Ágnes, Rákosi Judit

2 Dráva részvízgyűjtő km 2 (teljes Dráva vízgyűjtő 16%-a) 434 ezer lakos 363 település, ebből 2 nagy város (Pécs, Nagykanizsa) 4 megye, 2 régió 3 tervezési alegység 2 vízügyi igazgatóság Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Pécs) Legcsapadékosabb részvízgyűjtő Hajtóerők 1.: mezőgazdaság (halgazdálkodással) és erdőgazdálkodás Hajtóerők 2.: ipar és települések (lakosság) Hajtóerők 3.: energiatermelés és felvízi (külföldi) hajtóerők

3 Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv tartalma 1.Vízgyűjtők jellemzése 2.Védett területek 3.Emberi tevékenységből eredő terhelések és hatások 4.Monitoring hálózatok és programok 5.Vízhasználatok gazdasági elemzése 6.A vizek állapotának értékelése, jelentős vízgazdálkodási kérdések azonosítása 7.Környezeti célkitűzések 8.Intézkedési program 9.Kapcsolódó programok és tervek 10.A közvélemény tájékoztatása

4 VÍZTESTEK STATISZTIKÁI 109 (1078-ból) felszíni víztest 98 (889) vízfolyás víztest (1508 km) ebből: 52 (381) erősen módosított 6 (139) mesterséges 11 (189) állóvíz (9,6 km 2 ) ebből: 10 (124) erősen módosított 11 (32) mesterséges (jelentős csökkenés a VGT1-hez képest a körtöltéses halastavak törlése miatt) 15 (185-ből) felszín alatti víztest 10 porózus (5 sekély + 5 rétegvíz) 2 hegyvidéki (1 sekély + 1 hasadékos) 2 karszt (1 hideg + 1 termál) 1 porózus termál

5 FELSZÍNI VÍZTESTEK KATEGÓRIÁI kategóriák

6 Védett területek Ivóvízkivételek védőterületei: 186 db (1952-ből) felszín alatti vízbázis (EU VKI 7. cikk szerint: >10 m 3 /nap; min 50 fő ellátása), 50% sérülékeny, de csak 18 db védőterületi határozat van kiadva! Tápanyag-érzékeny és nitrát-érzékeny: a Dráva rvgy 48%-a (ország területének 70%-a) (240/2000 (XII. 23.), illetve a 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet) Természetes fürdőhelyek: 5 db (309-ből) (78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet, OKI nyilvántartása) Természeti értékei miatt védett területek (1996. évi LIII. törvény, FM nyilvántartása) ─Natura2000 területek: 35 db (522) (élőhely és madárvédelmi) ─Egyéb természetvédelmi vizes területek: db (399) (NP,TK, TT, Ramsari, ex lege)

7 Nitrát- és tápanyagérzékeny területek Jelentős növekedés VGT1 → VGT2 2012: 2915 km : 4047 km 2 Felszíni vizek állapotértékelése alapján a szerves- és tápanyag terhelés jelentős

8 EMBERI TEVÉKENYSÉGBŐL EREDŐ TERHELÉSEK ÉS HATÁSOK Vizek fiziko-kémiai elváltozását okozó terhelések (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) Veszélyes anyag szennyezés és az emisszió leltár (pontszerű és diffúz szennyezőforrás) Morfológiai beavatkozások (keresztirányú műtárgyak, hosszirányú beavatkozások, fenntartások) Vízjárást módosító beavatkozások (víz visszatartás, vízátvezetés, vízszint szabályozás, vízkivétel, vízbevezetés) Egyéb terhelések (közlekedés, rekreáció)

9 Pontszerű táp- és szervesanyag terhelés és hatás Települési szennyvíz: csatornázottság 60%-ról 74%-ra nőtt 2010/2013 között Állattartó telepek (sertés és baromfi) korszerűtlen trágyatárolással és a halastavak továbbengedett vize: 395 db tó, 3445 ha, 50,2 millió m 3

10 Diffúz táp- és szervesanyag terhelés és hatás

11 Felszín alatti vizek kémiai állapota Szennyezett vízbázis miatt 1 db sekély porózus víztest gyenge Diffúz terhelés miatt 1 db karszt víztest jó, de gyenge kockázata

12 Felszíni vizek vízminőségi állapota fizikai-kémiai biológiai

13 Veszélyes anyagok emisszió leltára

14 Veszélyes üzemek, balesetszerű szennyezések, szennyezett területek Veszélyes üzem: 20 db (345) Szennyezett terület:78 db (696) FEV Kémiai állapot FAV – 1 db veszélyeztetett vízbázis

15 Hidromorfológiai terhelések Kisvízfolyások: hosszirányú átjárhatóság, meder és parti sáv fenntartása Folyók: szabályozottság, hullámtér levágása, hordalék, csúcsrajáratás Tározók: kategória váltás, túlzott vízvisszatartás

16 Vízkivételek a vízhasználat célja szerinti megoszlása Országos: Felszíni vízkivételek: 5,4 km 3 /év = 171,4 m 3 /s Q aug80 = 2184 m 3 /s, ebből hazai keletkezés 45,7 m 3 /s 55% ökológia, 45% hasznosítható Felszíni vízkivételek a vízhasználat célja szerint Dráva rvgy: Felszíni vízkivételek: 0,018 km 3 /év = 0,59 m 3 /s Q aug80 = 428 m 3 /s, ebből hazai keletkezés 3,2 m 3 /s

17 Ökológiai vízigény meghatározása Hasznosítható készlet meghatározása Ha a vízkivételek nagyobbak, mint a hasznosítható készlet, akkor jelentős a vízhasználat Ha a vízkivételek elérik a hasznosítható készlet 90%- át, akkor fontos a vízhasználat Mesterséges csatornákon szabályozott a vízszolgáltatás, de a vízszállítás kapacitás függő VÍZKIVÉTELEK ÉS KÉSZLETEK ÉRTÉKELÉSE 68 víztesten vízkivételeket csökkenteni kell, 13- nál alig maradt kiadható készlet, 132-nél nincs készlet, 86 mesterségesnél az elégtelen kapacitások korlátozzák csak a vízellátást

18 Vízkivétel felszín alatti vizekből 34 millió m 3 /év, ebből ivóvíz: 23,5 millió m 3 /év illegális: 0,7 millió m 3 /év

19 A VGT2 az első Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata Az intézkedési program tartalma lényegében nem változott, de a hangsúlyok eltolódtak Intézkedések részletesebb kidolgozása, több útmutató, több szabályozási koncepció, több háttérinformáció A VKI célkitűzések megvalósításához „mindenkinek” hozzá kell járulnia (minden vizes projektben kell lennie VGT elemnek) Intézkedések forrása biztosított kell legyen DPSIR model alkalmazása az intézkedések tervezéséhez

20 Igény kezelő (hajtóerő) (víztakarékos berendezések alkalmazása, gazdasági szabályozók, határértékek, oktatás, képességfejlesztés) Terhelés csökkentő (szennyvíztisztítás hatásfokának növelése, tápanyag-gazdálkodás) Állapot javító (rehabilitáció, vízpótlás) Hatás mérséklő (holtág, hullámtér revitalizációja például egyes árvízvédelmi intézkedések ellensúlyozása céljából) Intézkedések tervezése a DPSIR alapján

21 INTÉZKEDÉSEK I. 1.Pontszerű szennyezések Szennyvíztisztító telepek építése, korszerűsítése Elsőbbségi anyagok kibocsátásának csökkentése Talajerózióból származó terhelés csökkentése Települési csapadék-gazdálkodás Ipari szennyvíztisztítók korszerűsítése, bővítése Szennyezés csökkentése, felszámolása 2.Diffúz terhelések Településekről származó szennyezések megelőzése és szabályozása Talajerózióból származó terhelés csökkentése Természetes vízvisszatartás Mezőgazdasági eredetű tápanyag és veszélyes anyag szennyezés csökkentése Erdészeti tevékenységből származó szennyezések csökkentése 3.Hidromorfológiai elváltozások enyhítése A hidromorfológiai viszonyok javítása Hosszirányú átjárhatóság helyreállítása, keresztirányú művek hatásainak csökkentése

22 INTÉZKEDÉSEK II. 4.Vízkivételek szabályozása, a természetes vízjárást módosító hatások Ökológiai szempontok beépítése a fenntartható vízhasználatok megvalósításába A víz hatékony felhasználása, nem vízigények kielégítését szolgáló FA vizek szabályozása Vízár politikai intézkedések Vízjárási viszonyok javítása, ökológiai kisvíz helyreállítása, vizes élőhelyek védelme 5.Ivóvízellátás biztonsága Ivóvízbázis védelmét szolgáló intézkedések 6.Védett természeti területek és fürdésre kijelölt vizek Károsodott vízi, vizes és szárazföldi élőhelyek védelme Hidromorfológiai viszonyok javítása, kompenzációs intézkedések FA vízelvonások szabályozása 7.Monitoring (EU Bizottság feltételeinek megfelelően kell kialakítani) bióta monitoring elvégzése, kiegészítő kémiai monitoring elvégzése, kiegészítő halmonitoring vizsgálatok elvégzése, felszín alatti vizek kiegészítő kémiai monitoringja elvégzése, emisszióprofil meghatározása az EU által megadott veszélyes anyagokra

23 INTÉZKEDÉSEK III. 8.Gazdasági szabályozás a vízpolitikai célok elérése érdekében Felügyelet, igazgatás megerősítése, a VKJ rendszer átalakításával A vízgazdálkodás és vízkárelhárítás területi infrastruktúrájának árazása és szabályozása Vízkészlet-gazdálkodás korlátos készletekkel Vízvédelmi zónák, beszivárgási területek és puffer területek (területhasználatok) Települési vízgazdálkodás 9.Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése vízkivételek szabályozása, takarékosságra ösztönző gazdasági eszközök, az igénygazdálkodás erősítése, vízigény szabályozás takarékos vízhasználatok elősegítése, vízvisszatartás különböző formáinak növelése, vízszintszabályozás, vízpótlás,árvízi kockázat csökkentése az ökológiai szempontok figyelmbe vételével területhasználat módosítása, eróziócsökkentés, ökoszisztémák állapotának javítása, ökoszisztéma szolgáltatások erősítése, vízfolyások, hullámterek, árterek rehabilitációja, tározók ökológiai szempontú üzemeltetése, szennyvízkibocsátás határértékeinek módosítása

24 Belvíz-gazdálkodás és csapadékvíz-gazdálkodás, titsztított szennyvíz újrahasznosítás VGT2 háttéranyag: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató Ingatlan – települési rendszer – belterület és külterületi vízrendezés kapcsolata

25 VGT2 Intézkedések csoportjai 1. Hajtóerőre ható (D) –vízárpolitikai eszközök, gazdaságszabályozási eszközök –tanácsadó szolgáltatás a mezőgazdaság részére, más szektor részére –kutatás, tudásbázis fejlesztés a bizonytalanság csökkentése érdekében 25

26 VGT2 Intézkedések csoportjai 2. Terheléscsökkentő intézkedések (P) Állapotjavító intézkedések (S) Hatáscsökkentő intézkedések (I) –Szabályozási intézkedések –Gazdasági ösztönzők –Egyéb nem szerkezeti intézkedések –Műszaki intézkedések A VGT2 intézkedései között jelentős szerepe lesz a szabályozási, és a „puhább” intézkedéseknek (jó gyakorlatok, gazdasági ösztönzők, tanácsadás, képzés).

27 Vízkészlet-járulék rendszer módosítása 1. Célok –Az állami vízvagyon igazgatási és hatósági alapfeladatainak (szolgáltatásainak) kiszámítható finanszírozása, –A jelenleg VKJ-t nem fizető vízhasználatok közül az öntözés, a halgazdaság és rizstermelés VKJ fizetésének visszaállítása.

28 Vízkészlet-járulék rendszer módosítása 2. Megvalósítás A VKJ (és a VTD) szolgál a vízgyűjtőgazdálkodás-felügyeleti feladatainak forrásaként A Vízkészlet járulék „g” szorzó számítás víztest típusonkénti alkategóriáinak egyszerűsítése és víztestenkénti megfeleltetése a VKI szerinti jó, vagy a nem jó állapot minősítésének. t, túlhasználati szorzó bevezetése

29 Vízkészlet-járulék rendszer módosítása 3. Megfizethetőségi elemzés Az egyes ágazatok által fizetett járuléknak a bruttó hozzáadott-értékhez viszonyított aránya. Az öntözés, halgazdaság, rizstermelés célkódok esetében a járulék újra bevezetésének problémájára az ágazati járuléknak a bruttó hozzáadott-értékhez viszonyított magas aránya mutat rá (alacsony a hozzáadott érték mértéke, ezért alacsony a fizetőképesség). Alacsonyabb szorzó a javaslat.

30 Infrastruktúra fenntartás-mezőgazdasági vízszolgáltatás árazása Közérdekű funkciók lehatárolása-vízpótlás esetén: a jó ökológiai állapothoz és jó ökológiai potenciálhoz szükséges vízmennyiségek biztosítása ex-ante feltétel: a mezőgazdasági vízszolgáltatásra kialakítandó költségmegtérülést biztosító árpolitika. A vízpótló infrastruktúra közérdekű működtetésének finanszírozási terhe nevesítve kerüljön be az érintett vízügyi igazgatóságok éves költségvetésébe. Az árképzést végző vízszolgáltató szervezet az árképzésben használt információkat és a költségmegosztás alapjául szolgáló adatokat meg kell, hogy küldje az OVF-nek, akinek feladata a költségkontroll. Megfizethetőségi elemzés alapján látható, hogy a vízszolgáltatási díj jövedelmezőségre gyakorolt hatása nagyon széles skálán mozoghat. A nem lényeges hatástól a pozitív jövedelmezőség megszűnéséig terjed a skála. A díj bevezetését ezért az alkalmazkodás lehetőségének (fokozatosság) a biztosításával kell bevezetni.

31 Hatékony vízkészlet-gazdálkodás Ahol van már hiány, túlhasznált készlet: új allokációs mechanizmusra van szükség, forgalmazható lekötési jogosultság Az új rendszer bevezetését meg kell, hogy előzze a készletek tényleges használatának adminisztratív felülvizsgálata és az engedéllyel nem rendelkező használatok döntő részének a felszámolása. Felszíni vizek esetén a lekötés időszakának a kettéosztása javasolt (eltérő lekötési jogosultság, vízbőség esetén, ha nem jár a szolgáltató számára többletköltséggel ingyenes használat lehetősége)

32 Területi diffúz terhelések, vízvédelmi zónák A diffúz terhelés csökkentése a Közös Agrárpolitika zöldítésre vonatkozó feltételeinek az ökológiai jelentőségű területek vízvédelmi szempontú kialakításával, amely a szennyezőanyagokkal terhelt (elsősorban erózió és belvíz forrású) lefolyás csökkentésére irányul. Ösztönzés szempontjából a leghatékonyabb megoldás akkor lenne elérhető, ha a feltételek be tudnak épülni a zöldítési kifizetés (80 €/ha) elfogadási feltételei közé. Kimagasló szerepe van a képzésnek és a tanácsadásnak. Megfontolandó a későbbiekben egy vízterhelési díj bevezetése

33 V ízügyi igazgatósági tevékenységek egységes szempontok szerinti árazása. Országosan érvényes elvek és ennek megfelelő szabályozás, költségszámítás kidolgozása Jelenleg megfizettetett többlet tevékenységek: mederhasználat (hajózás lehetőségének biztosítása), erőművi vízhasználat akadályainak elhárítása (pl. uszadék), hűtővíz kivétel lehetőségének biztosítása, töltésen való közlekedés lehetősége.

34 Víziközmű-szolgáltatás Cél: A költségfedező és egyben megfizethető díjszabályozás Az ágazati különadók, különösen a közműadó kivezetése a szektorból A rezsicsökkentés jelenlegi gyakorlata helyett az ágazati ÁFA csökkentése megfontolandó A vezetékes vízellátáson és közműves szennyvízelvezetésen kívüli feladatok, szolgáltatások költségeinek elkülönített nyilvántartása és költségeinek megfizetése annak érdekében, hogy azok ne terheljék a vízdíjakat (ilyen szolgáltatások a tűzivíz biztosítása, a csapadékvíz-elvezetés) Progresszív díjrendszer (esetleg egy bizonyos fogyasztási szintig ingyenes vízfogyasztás) Rekonstrukció finanszírozási stratégia (nem lehet mindent díjból)

35 Vízelvezetés árazása Közérdekű funkciók lehatárolása-vízelvezetés esetén: a belterületek vízkárokkal (belvíz, aszály) szembeni biztonságához szükséges vízrendszerek működtetése (belterület önkormányzat, külterület vízügyi igazgatóság), állami tulajdonú külterületi, pl. vonalas létesítményekhez kapcsolódó vízelvezetés befogadása A vízelvezető infrastruktúrával a közérdeken felül nyújtott szolgáltatások esetén, a vízrendszer minden elemére ki kell alakítani az igénybevétellel arányos hozzájárulás finanszírozási mechanizmusát a működtetési és fenntartási költségek tekintetében egyaránt. (Az igénybevétel mértéke a vízmennyiség) A finanszírozási szisztéma az „igénybe-nem-vétel” opciójának felajánlásával kezelheti a differenciált költség elosztás igényét

36 Települési csapadékvíz-gazdálkodás A cél a települési csapadékvíz-gazdálkodás kialakítását előmozdító szabályozási, szervezeti és, gazdasági ösztönző rendszer elindítása. A Vg. Tv 4. § (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az önkormányzat feladata a település belterületén a csapadékvízzel történő gazdálkodás. Települési csapadékvíz-gazdálkodás a csapadék hasznosítását/hasznosulását célzó rendszerek tervezése, kiépítése és üzemeltetése úgy, hogy a károk elkerülése és/vagy csökkentése is megvalósul. A települési csapadékvíz-gazdálkodás ellátására szolgáltató szervezet kijelölése szükséges. A vízvisszatartást és hasznosítást ösztönző díjképzési/helyi adó rendszer bevezetése, melyre egységes díjképzési jogszabály kidolgozása szükséges

37 A VGT2 TÁRSADALMASÍTÁSA honlapon a Dráva RVGT2 tervezetek, vitaanyagok publikálása - 6 hónapos véleményezési időszak:www.vizeink.hu –Vitaanyag I. (2015. augusztus 31-ig) –Vitaanyag II. (2015. szeptember – november) Fórumok rendezése (június-szeptember) ─Területi fórumok 2 db (drávai VIZIG-ek) ─Dráva Részvízgyűjtő fóruma: 1 db ─Területi specifikus egy-egy helyi kiemelt témakörben: - ─Országos szakmai tematikus (egy-egy ágazat) számára tartott fórum 18 db A fórumokon elhangzottak és az ben: postán megküldött vélemények folyamatosan feldolgozásra kerülnek. VGT2 10. fejezet mellékletben a vélemények és válaszok KÉRJÜK KÜLDJE MEG VÉLEMÉNYÉT A VITAANYAGOKRÓL!

38 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A DÉL- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÖS FÓRUMA Vízgyűjtő-gazdálkodási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések