Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Interprofesszionális szemléletű demens ellátás alternatívái

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Interprofesszionális szemléletű demens ellátás alternatívái"— Előadás másolata:

1 Interprofesszionális szemléletű demens ellátás alternatívái
Demens idősek ápolása, gondozása TÁMOP / azonosítószámú projekt Tepericsné Jámbor Klára

2 Az időskorra vonatkozó vélekedések, jellemzők (D.B. Bromley)
Életünknek mintegy negyedét töltjük azzal, hogy felnőttekké fejlődünk, és háromnegyedét azzal, hogy öregszünk. Az öregedés mindenkit személyesen érint, hiszen mindannyian megöregszünk, és a legtöbbünknek kell idős emberekkel foglalkoznia. Minél többet tudunk az öregedésről, annál jobban megértjük önmagunkat, és a többi embert is. Magyar közmondás szerint „Mindenki annyi idős, amennyinek érzi magát.”

3 Idősek jellemzése a köztudatban
Pozitív jellemzők, tulajdonságok: Derű, bölcsesség, nyugalom, alkalmazkodás, kiegyensúlyozottság, segítőkészség Negatív vélemények: Betegség, sértődöttség, szellemi hanyatlás, beszűkült életmód, zsörtölődés, Generációs ellentétek Fritz Rieman (német pszichoanalitikus): Az öregedés művészete Bölcsebbé válunk Edzettebbek leszünk Erőnk teljébe jutunk Érzelmeink elmélyülnek Önmagunkra találhatunk Önzetlenebbé válhatunk Élvezhetjük a nagyszülőség örömeit A világ kitárul előttünk Késztetéseink, törekvéseink tisztultabbak, Lelki életünk gazdagodhat

4 Az időskor 4 legfőbb ellensége (David P. Landsale)
1. A magány (izoláció), 2. Az unalom (aktivitás hiány, információ és inger szegény környezet) 3. Az elesettség, fölöslegesség érzés, a szociális aktivitástól való elzártság 4. A szellemi képességek hanyatlása, fokozatos memória csökkenés Az időskori depresszió jellemzői leggyakoribb pszichiátriai probléma Funkcionális károsodás és az életminőség romlása (mindennapi tevékenység, önellátás, munkaképesség) Fokozott morbiditás és mortalitás (megbetegedések kialakulása, halálozás, öngyilkosság) Biológiai tényezők: testi betegségek, agyi elváltozás, érzékszervek csökkent funkciója Pszichológiai: veszteségélmény, gyászreakció, életcélok hiánya, túlzott szeretetigény Szociális: izoláció, szociális helyzet, családi állapot

5 I. Demencia Demencia fogalma:folyamatos leépülést okozó kóros agyi tünet együttes, amely kihat: a memóriára, a gondolkodásra, a viselkedésre, az érzelmekre. Fokozottan kiszolgáltatottá teszi az egyént. Típusai: Alzheimer kór (az esetek %-a) az agyszövet kóros elváltozása, Vasculáris Demencia (10-30%) vérkeringési agyi kórfolyamatok következménye, És ezek kevert formái Sok egyéb típus kevés esetszámmal, pl.: Lewy-testes demencia, Pick betegség, Krautzfeld-Jakob betegség, egyéb betegséghez, pl. Parkinson kórhoz kapcsolódó demencia, alkoholos demencia, stb.

6 Fontos a tünetek korai felismerése Korral együtt nő az esélye: 65 éves kor körül 100 emberből 6 fő, 80 év felett 100 emberből 20 fő demens beteg Tünetei: memória zavar, időbeli és térbeli tájékozódési zavar, figyelem hanyatlása /felkelthetőség, fenntarthatóság, célképzet tartása/ nehézségek a napi tevékenységben, kifejezőkészség zavara hibás, vagy csökkent ítélőképesség, hangulati, viselkedési, személyiség változás Betegek segítése Védett környezet, biztonságos, stabil körülmények megteremtése, Folyamatos orvosi ellátás, szűrővizsgálatok, gyógyszeres kezelés Gondozás és ápolás, szeretetteljes és gyengéd bánásmód Konfliktushelyzetek csökkentése Hasznos elfoglaltság megszervezése

7 II. Korai (enyhe stádiumban) beavatkozási lehetőségek
II. Korai (enyhe stádiumban) beavatkozási lehetőségek. Tájékoztatás jelentősége, módja. Enyhe demencia tünetei: friss megjegyző-megőrző képesség romlása, koncentráció gyengülése, figyelem zavara, környezet észreveszi, hogy rosszabbul végzi feladatát, nem vagy nehezen jutnak eszébe szavak, nevek, eltévedhet ha ismeretlen helyre utazik, cikket vagy könyvet olvasva viszonylag keveset jegyez meg belőle. Csökkent teljesítmény az igényes munkában és társasági életben. Betegségbelátás hiánya megjelenhet. Enyhe, mérsékelt szorongás ill. depresszió kísérheti a tüneteket. A demens beteg optimális életfeltételeit saját otthona és a hozzátartozói figyelme és gondoskodása képes biztosítani. Sajnos, e feltételek az esetek nagy részében csak részlegesen adottak. A demens beteg egészségügyi ellátása, gondozása normatív esetben alapellátási kompetencia, szakorvosi ellátást csak a kóroki diagnózis felállításához, és speciális ismereteket, tapasztalatokat igénylő helyzetek megoldásához, valamint a hospitalizációt igénylő állapotok ellátásához szükséges igénybe venni.

8 Az enyhe fokban dementálódott egyének önálló életvitelét hathatósan segíthetik az idősgondozás szociális intézményei és szociális munkásai, akik a háztartás vezetésében, a hivatalos ügyek intézésében segíthetik a rászorulókat, és ezáltal tehermentesíthetik a hozzátartozókat. Az idősgondozás önkormányzati, egyházi és alapítványi üzemeltetésű intézményei (idősek nappali ellátása, idősek otthonai) is segítséget nyújthatnak a hozzátartozóknak, melyek működésétről helyi önkormányzatok,a Demencia Centrumok szociális munkásai a hozzátartozókat, betegeket tájékoztatással látják el. A demens betegek ápolása a betegség kezdeti, enyhe és középsúlyos stádiumában a betegek saját életterében történik. A családtagok és a szociális gondozás eszközeit kell alkalmazni, amíg a beteg saját állapotát fel tudja mérni, veszélyeztető magatartást nem mutat, és az elérhető rokoni, közösségi és orvosi segítséget elfogadja

9 A demens betegek fizikai aktivitása a kórlefolyás korai szakaszában célszerűen irányítható és ösztönzendő. Célzott gyógytorna feladatok társuló motoros deficittünetek esetén (pl. stroke után) a beteg kooperációja függvényében megkísérelhető. A demencia a mentális és fizikális leépülés több fokozatán megy keresztül. A folyamat lehet lassú, hosszú éveken át tartó és lehet rapid, gyors lefolyású.

10 Alkalmazható gyakorlat:
Emlékeztetők alkalmazása fali óra, képes nagy naptár, fali újság, fényképek, berendezések, tárgyak a megszokott helyen (asztalok, székek, poharak, kancsók, készségfejlesztő játékok stb.) ismerős, saját tárgyaik, ruháik a saját szekrényben, saját polcon beazonosításra alkalmas szimbólumok, vagy nevek alkalmazása Napi munkafolyamatok, programok rendszeressége: struktúrált napirend szerint invitálás és kísérés a rendszeres mozgásra, közösségi programokra, foglalkozásokra, memória tréningre jó hangulat, jó kedv biztosítása, humor alkalmazása

11 III. Szekunder prevenció – szövődmények megelőzése, súlyosságuk mérséklése
A szekunder prevenció az egyén egészségügyi problémáinak korai stádiumban való felismerésére fókuszál. Esélyt ad a súlyosbodás lassítására. Magas kockázati csoportokban már a betegség gyanúja esetén szakellátás által végzett vizsgálatokkal kell szűrni a kezdődő vagy kialakult kórállapotot. Demencia mellé társuló pszichés tünetek kezelése fontos, úgymint a depresszió, szorongás, szenzitív-paranoid viselkedés, zavartság, tévelygondolatok.

12 IV. A betegségfolyamat lassításának lehetőségei, fejlesztési technikák, módszerek, gyakorlati alkalmazásuk. Aktivitás lehetőségei. gyógyszeres kezelés az aktuálisan érvényes protokoll szerint (állapotromlást lassító kezelés, pszichés tünetek enyhítését szolgáló kezelés) család, gondozó környezet támogatása, folyamatos figyelemmel kísérés (a demencia a család betegsége is) pszichoszociális terápiás technikák alkalmazása: (aktivitás lehetőségei) a/ kognitív funkciókra ható: memória tréning, realitás orientációs tréning, szenzoros aktiváció, b/ érzelmekre ható: reminiszcencia tréning, c/ foglalkoztató terápia: játék, kártya, tánc, kreatív terápiák, bibilioterápia, zeneterápia d/ magatartás orientált, céltünetre ható technikák, pl. inkontinencia csökkentése e/ állatasszisztált terápia.

13 V. Súlyos demens betegek gondozása
Súlyos demencia tünetei: - súlyos megjegyző,megőrző emlékezeti zavar, tér-, idő-, allo-, és autopszichés orientációs zavar. - előre tervezés, szervezés képességének elvesztése, komplex feladatok végrehajtásának képtelensége - írás, olvasás, számolás zavara, apraxia, agnózia, - inkontinencia gyakori kísérő pszichés tünetek: depresszió, szorongás, nyugtalanság, érzékelés zavarai, zavartság, agitált viselkedés, ellenséges magatartás léphet fel.

14 Maslow – féle szükséglet hierarchia
Komfort – biztonság Kötődés – fontos vagyok valakinek Befogadás – tartozni valahova Önazonosság - folytonosság Tevékenység, elfoglaltság – van célom, tudok eredményt elérni A piramis alján a vegetatív igényeket kell elsőként figyelembe venni, majd a biztonságérzetet, a kapcsolatok meglétét, a tevékenységeket, s legtetején az önmegvalósítást. Mindez igaz a mentálisan hanyatlott időseink életére, életminőségére is.

15 Ápolási – gondozási cél: tisztába kell lenni azzal, hogy a legodaadóbb ápolás sem vezet gyógyuláshoz. A beteg gyakran régmúltból felidézett világban él. Az ápolással-gondozással igyekszünk elviselhetővé tenni a betegséggel való együttélést. Emberi méltóságát a végsőkig őrizzük meg. Demens beteg gondozásának alapszabálya: barátságos, szeretetteljes legyen a légkör. Szavak nélkül is megérzik, hogy elfogadjuk-e vagy elutasítjuk. Fokozott mértékben már csak az itt és most számít. A körülményeket a beteghez kell igazítani és nem fordítva. Mindig előfordulhatnak meglepetések. Érdemes megtudni, mi az amit szeret, ami örömet okoz számára. Környezet: olyannak kell lenni, amely teret ad a bolyongásra, ugyanakkor nyugodt és csendes. Nem jó, ha egész nap a szobájukban vannak. Napközben lehetőleg a nappaliba, foglalkoztatóba, téli kertbe legyenek. A szobában való állandó tartózkodás depressziót okozhat.

16 Fontos, hogy változatos, mégis stabil legyen a demens beteg napja.
A hangok, színek nyugtató hatásúak (sólámpa, növények, madárház, csobogó, akvárium, relaxációs zene, természeti filmek stb.) A tájékozódást segíti a felirat, képek, jelzések, ezért ajtójukra, folyosóra, ágyuk fölé helyezzük ezeket. Lakószobájukat, ágyukat lehetőleg ne változtassuk. Kevés és biztonságos bútorzat szükséges (pl. sarokvédős asztal, oldalvédelemmel ellátott ágy stb.) a szobában. A padló csúszásmentes legyen, szőnyeg ne legyen rajta. Éjjel indirekt megvilágítást alkalmazzunk.

17 Ápolás – gondozás során az alábbi sajátosságokra kell figyelni:
1.) Túlreagálás (katasztrofikus reakció) A beteg mérges lesz, sír, kiabál, valamit túlreagál. Pl. előfordulhat, hogy nem akar fürödni. Ilyenkor a teendők: szeretetteljesen lépjünk a demens beteghez; szemből közeledjünk; mindig mondjuk meg, hogy most mi fog történni; hallgassuk végig a beteget; azokkal is beszéljünk, akik már nem tudnak szavakkal kommunikálni; ne sietessük őket;

18 Ápolás – gondozás során az alábbi sajátosságokra kell figyelni:
2.) Kommunikáció sérülésének következménye (afázia: beszédzavar, és agnózia: érzékelt tárgyak v. emberek fel nem ismerése) Előfordul, hogy jó modorú ember elkezd káromkodni. A betegség súlyosabb fázisában nem tud szavakkal kommunikálni. Ilyenkor fontos az érintéssel történő kommunikáció. A fizikai érintés, zene, néven szólítás a zavart időseket figyelmesebbé teszi. A szó – érintés – szemkontaktus a legjobb módszer a kommunikálásra. 3.) Koordinációs problémák (apraxia: zavar a begyakorolt mozgások elvégzésében) A megszokott dolgok nem mennek többé, mert az agy és kéz nem érti egymást. Pl. nem tudnak gombolni, cipőt fűzni. Fontos, hogy minél tovább tehesse azt, amit még tud. Kerüljük a túlgondozást. Fontos az egyéni gondozási terv.

19 Ápolás – gondozás során az alábbi sajátosságokra kell figyelni:
4.) Időérzék elvesztése Összekeverednek az évszakok, hónapok, nappalok és éjszakák. A foglalkoztatásban és a környezet alakításban arra kell törekedni, minél több dolog emlékeztesse őket arra, hogy milyen évszak, nap van. 5.) Bolyongás Gyakori magatartásforma, biztonságos környezetben szabadon kóborolhat. Jelentkezhet szórványosan, de folyamatosan is. Ennek gyakori okai lehetnek: a beteg haza akar menni, (szülői házba, otthonába) fiziológiás szükségletei vannak (éhes, szomjas, WC-re szeretne menni, fázik stb.), testi betegség (fájdalom, székrekedés), pszichés betegségek (szorongás, hallucináció stb.), napi aktivitás hiánya

20 Ápolás – gondozás során az alábbi sajátosságokra kell figyelni:
6.) Alvási zavarok Nyugtalanok éjszaka, ezt növeli a dezorientáltság. Előfordul, hogy összekeverik az álmot a valósággal. Az altató gyógyszerek gyakran ellentétes hatást váltanak ki. Ezért nagyon fontos az átgondolt napi, rendszeres foglalkoztatás. Ha nyugtalan fontos, hogy empatikusan, szeretetteljesen megnyugtassuk. 7.) Begyűjtési kényszerűség, meglopatási téveszmék Viszonylag gyakori jelenség, hogy az idős ember másokról rosszat feltételez. Pl, azzal vádolja környezetét, hogy meglopja, kifosztja. A mérgeztetési téveszmék is gyakoriak. Nem szabad vitázni a demens lakóval, ő mindezeket valóságként éli meg. Természetesen megerősíteni sem kell a téveszmékben, igyekezni kell elterelni a figyelmét, rendszeres napi renddel, programmal segíteni harmóniáját.

21 Foglalkoztatás A foglalkoztatást: a beteg meglévő képességeire kell építeni. A megszokott hétköznapi tevékenységek, szociális készségek, a mozgás, az ismétlődő mozdulatsorok, a ritmusérzék, az érzelmek, a hosszú távú memória meglétére kell építenünk. A foglalkoztatás jelentősége: megerősít az emberi méltóságban, a megmaradt képességeket építi. Kiscsoportokat formál, lehetőséget add a visszaemlékezésre, edzésben tartja a testet, megmozgatja az elmét, sikerélményt nyújt. Foglalkoztatás célja: az emberi méltóság megerősítése, sikerélményhez juttatás; a feladat épít a megmaradt képességekre, stimulálja az érzékszerveket; megmozgatja a testet és az elmét; lehetőséget ad a visszaemlékezésre; segít kifejezni az érzelmeket;

22 Az ápolás-gondozás során alkalmazott gyakorlat:
Értékrend: személy, aki egyszeri és megismételhetetlen, aki végtelenül értékes, akinek van személyisége, akinek van spiritualitása, vannak érzelmei, akinek vannak szükségletei. A személy több, mint a betegsége. A személyközpontú gondoskodás: célja a demenciával küzdők jól-létnek elősegítése. A jól-lét állapota nemcsak a kognitív képességektől függ, hanem a napi tevékenységektől, az egészségi és fizikai állapottól, az önmagukról alkotott képtől és a kapcsolataiktól. A célcsoport nemcsak a demenciával küzdő személyek, hanem a családtagok és mindazok, akik törődnek velük a családtagok bevonása a szociális szolgáltatásokba (Hozzátartozói Csoport létrehozása) az ápolók, gondozók munkájának megbecsülése, munkakörülményeik szüntelen javítása

23 A személyközpontú hozzáállás:
1.Felismerni a rossz hatású pszichoszociális hozzáállást, ami a másikat az emberségében gyengíti 2.Támogató, pozitív pszichoszociális hozzáállást feltételez, ami a másikat az emberségében erősíti

24 Alkalmazott technikák, megoldások:
Nem találja a helyét: (eltéved, bizonytalan) csendes, halk irányítás, útmutatás nyújtása (egyenesen, jobbra, balra, korlát mellett, 2. ajtó stb.), megerősítés (igen, jó felé megy), dicséret figyelem felhívása, az ajtókon lévő szimbólumokra, képekre, különböző tárgyakra Kísérés: közben halk beszélgetés (ne érezze magát kiszolgáltatottnak, önértékelését megtartani) Elfelejt inni: (nem érzi, hogy szomjas) figyelem felhívása a folyadékpótlásra (Julika néni itt az idő, tetszik tudni, ahogy megbeszéltük, itt a pohár, ahogy kérte….stb –megerősítés a saját cselekedetének elvégzésében, ez esetben az önálló ívásban ) kíváncsiság felkeltése a jó ízű folyadékra, (rákérdezés: ízlik? kér még? nem szomjas? – jó, most nem kéri, tessék szólni mikor kéri – pár perc múlva újra hozzá fordulunk egy másik ötlettel pl. legyen szíves kóstolja meg valóban olyan finom e gyümölcslé, mint ahogy a Katika mondja?) Többször kínáljunk, ne sokat egyszerre. rendszeresség: reggeli, ebéd, vacsora (emlékeztetni, hogy egy jó étkezés után milyen jó egy pohár víz elfogyasztása) ívás elindítása (lehet, hogy elfelejtette a pohár mire is való)

25 Elfelejt enni (nem érzi, hogy éhes)
rendszeresség szerepe, figyelem felhívása arra, hogy most étkezés jön, esztétikus, közös terítés (nagy étkezések közötti gyümölcs, „rágcsák” fogyasztás csökkenti a túlzott evési kényszert) kíváncsiság felkeltése a menü iránt- mindenki szereti a finom, főleg az édes falatokat többszörös visszakérdezés: ízlik -e, jól esett- e, kér -e még biztatás és dícséret étkezés elindítása (lehet, hogy elfelejtette mire is való a kanál, vagy azt, hogy rágni kell az ételt, majd lenyelni)

26 Elfelejt mosakodni: (személyi higiéné iránti érdeklődésének elvesztése)
A személyi higiéné biztosítása nagy tapasztalatot, tapintatot és diplomáciai készséget igényel. A demens személy személyiségének ismerete elengedhetetlen (délelőtt- délután-esti fürdés- mit kedvel, rendszeresség elve ebben az esetben is fontos) emlékeztetéses módszer: emlékeztetjük, hogy ma fürdés lesz.- az ápoltság, jó közérzet hangsúlyozása, a fürdetés elindítása, a meglévő funkciók megtartása mellett kikészítjük a mosakodáshoz szükséges tárgyakat, a tisztaruhát- részben önellátó eseteknél is segítséget nyújtunk azzal, hogy ott vagyunk és biztonságot nyújtunk. A mosakodás és fürdés aktív résztvevője a beteg maga is emlékeztetés, hogy WC használata után, evés előtt kezet mosunk gyakori „pancsolások” vizezések esetén célszerű a mosdók átalakítása, speciális csaptelepek kiépítésével- érzékelők beiktatása – csökkenthetők a nagymérvű vízfogyasztás, a víz hőmérsékletének fix beállítása (forrázás veszély miatt)

27 Elfelejt öltözködni (nem ismeri fel a ruhákat, annak felvételének módját, sorrendjét)
részben önellátók esetében is igyekezzünk megőrizni az önállóság érzetét, az önbecsülését kellő idő meghagyásával- addig mással foglalkozik az ápoló, vagy gondozó a ruházat kikészítése a felvételi sorrendnek megfelelően- lakó bevonása a ruha kiválasztásában pl. ez a színű ruha jó lesz –e? megkérdezni: jól érzi –e magát?, nem fázik-e? szeretne felvenni esetleg egy kardigánt? felhívni a figyelmet, ha vetkőzni kezd, hideg van, megfázhat. A vetkőzés okának felderítése (pl. szennyezett az alsónemű)

28 Elfelejti a szükségleteit elvégezni:
(megszűnik az idő érzékelése, elfelejt WC-re menni, esetleg fél: csípi a vizelet, fájdalmat okoz a székelés. Az egyéni szokások megfigyelése, szükség esetén orvosi segítség kérése, vizeletfertőtlenítő, hashajtó adása miatt) rendszeresség szerepe, (megközelítőleg ugyan abban az időben végzett munkafolyamatok) invitálás, figyelem felhívása, kísérés, a folyamat elindítása (pl. nadrág lehúzása, ülőkére való ültetés) és befejezése (törlés, WC-papír kagylóba dobása, kézmosás, nadrág felhúzás), mikor mire van szűkség. folyamatos kontroll, illetve segítségnyújtás az igény szerint, bőrvédelem, tisztaság érzetének elérése

29 Elfelejt kommunikálni:
A betegség előrehaladtával az egyén és környezet között a kommunikáció egyre nehezebbé válik. Nehezen tudják kifejezni magukat, egyre nehezebben értik meg, amit mondanak nekik. (Ne feledjük, beszéd nélkül is tudunk kommunikálni az arckifejezésünkkel, egy-egy öleléssel.) beszéd előtt hívjuk fel a figyelmét, hogy beszélni szeretnénk vele ( pl. nevezzük a nevén, mosolyogjunk rá, a TV-t kapcsoljuk ki, hogy ránk figyeljen stb.) érintsük meg, vele szembe álljunk tartsunk folyamatos szemkontaktust, amikor valamelyikünk beszél (így érzi a mi figyelmünket is), akár a kezét is megfoghatjuk, folyamatosan figyeljük a testbeszédét. a beszédünk legyen tiszta, érthető, rövid, lényegre törő, lehetőleg egy adott dologról szóló. legyünk türelmesek a válaszát illetően, hogy megértette, azt, amiről beszéltünk, amikor beszél, adjunk visszajelzéseket, megerősítést (pl. bólintsunk, mosolyogjunk) alkalmazhatunk papírt, ceruzát, hogy leírja a gondolatait invitáljuk a közösségi programok részvételére, ahol társaival is beszélgethet

30 Elfelejti az önmaga képét és családjáét
bármilyen cselekvés esetében nevezzük a nevén memória gyakorlatok része, hogy gyakoroltatjuk a saját nevét, születésének időpontját, helyét, családtagjainak számát, összetételét, névvel ellátott fényképek megnézése a családról, barátokról, saját magáról programokon készült kis filmek, képek levetítésénél az önmaguk és társaik felismerése mosakodásnál, a tükör előtti tevékenység közben (fésülködés) alkalom adódik az önmaga arcának felismerésének a gyakorlására (rendszeresség) látogatáskor visszakérdezés: ki volt a látogató?, kicsoda ő?

31 1. Időszakosan zavart és nem együttműködők ellátása:
Fogalma és oka: A zavartság olyan állapot, amelyben a memória- és a koncentrációs zavarok a gondolkodást károsítják. A zavartság okának pontos meghatározása feltétlenül szükséges, mert a betegség kimenetele függhet attól, hogy a kiváltó ok megszüntethető-e vagy sem. Ismernünk kell az egyén személyiségét, viszonyulását környezetéhez, illetve a változásokra adott reakcióját. Oka: Részben a mentális hanyatlást követheti, de az egyén általános fizikai állapotának a romlása is előidézheti a zavartságot, mely gyakran társul mentális zavarok kialakulásával. Pl. fertőzések kialakulása után, alacsony oxigén szint esetén, erős fájdalom esetén, vagy erős fájdalomcsillapítók használata, kevés folyadék bevitel. A fenti állapotok kezelése után előfordul, hogy a zavartság csökken, vagy meg is szűnik.

32 1. Időszakosan zavart és nem együttműködők ellátása:
Kezelhető okok: Fertőzések, pl. alsó légúti fertőzés (tüdőgyulladás), sebfertőzés, húgyúti fertőzés. Elégtelen fájdalomcsillapítás Fájdalomcsillapítók, és más gyógyszerek mellékhatásai. Kiszáradás. Alacsony oxigén szint: anesztézia hatása légzést befolyásoló gyógyszerek hatása (elsősorban fájdalomcsillapítók) tüdőgyulladás egyéb tüdő problémák Elégtelen tápláltság. Elhúzódó székletürítés-szorulás. Alvás zavar. Műtétek, a műtét előtt szedett gyógyszerek kihagyása. Látás, hallás elvesztése, néha mindössze a szemüveg, vagy hallókészülék hiánya.

33 1. Időszakosan zavart és nem együttműködők ellátása:
Tünete: A tünetekben nagy változatosság mutatkozik, de van néhány nagyon jellemző: Nem tudja a saját nevét, vagy, hogy hol van. Nem tudja, hogy mi történt vele, miért van itt, (vagy a kórházban). Konfliktus helyzet (társaival, családtaggal, önmagával, személyzettel) Nehezen tud koncentrálni. Memória romlása, előfordulhat, hogy nem ismer meg családtagokat. A nappali-éjjeli alvásrend megfordulása – nappal alszik, éjjel éber lehet. Kiabálás, káromkodás, logikátlan, széteső gondolkodás. Érzelmi labilitás, idegesség, sírás, harag, agresszió. Megpróbál kimászni az ágyból, (letépi a ruháját, pelenkáját kiszedi, kihúzza az infúzót, kanült) Érdektelen a környezetben zajló események iránt. Paranoid gondolatok jelennek meg, a beteg fél, hogy ártani próbálnak neki, ami különösen zavaró lehet a hozzátartozók számára. Alkalmanként hallucináció alakulhat ki, nem létező dolgokat látnak, hallanak.

34 1. Időszakosan zavart és nem együttműködők ellátása:
Elsődleges szempont: A szükségletek kielégítése nyugtató szavak, a konfliktus helyzetből való kivonás, folyadékpótlás, itatás, etetés, szükség esetén táplálék kiegészítés- adása, vitaminok elterelő cselekvések (pl. Nézzük meg az a kardigán vajon az Öné-e?, tegyük a helyére) obszerváció: alkalmazott gyógyszerek mellékhatásai – orvossal konzultáció- láz és fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentő, altató, kedélyjavító, hashajtó adása nyugodt, csendes, biztonságos környezet, esetleges séta a kertben. személyi higiéné, komfort megteremtése, szükség esetén átöltöztetés

35 2. Bolyongó, folyamatos mozgást igénylők ellátása:
Fogalma és oka: A bolyongás kitűzött cél és irány nélküli, szüntelen ide-oda járkálás, „görbe, tekervényes utakon való tévelygés”. Demenciában szenvedőknél gyakran előforduló tevékenység, akár nappali, akár éjszakai órákban, gyakori alvászavarokkal küzdenek. Oka: Az agy működészavara, az egyén elveszti térbeni és időbeni tájékozódását, ezért cél és irány nélkül közlekedik. Fontos a bolyongás okának a felkutatása, a megfigyelés és a megváltozott viselkedés jeleinek felismerése. Ismerni az alap személyiségét, élettörténetét, családtagjait, a hozzájuk viszonyuló kapcsolatát.

36 2. Bolyongó, folyamatos mozgást igénylők ellátása:
testi, lelki diszkomfort érzés megjelenése zavarja, hogy nem megfelelő a személyi higiénje, zavarja a sötétedés, fél elaludni, fél az éjszakai álmoktól, fájdalmaktól, emlékképektől, hangoktól- hallucináció szükségletei nem teljesültek szomjas, éhes, gyakori vizelési inger, WC-re kell mennie, fázik, melege van, nem érzi biztonságba magát, zavarja a ruhája, ágyneműje (bepisilt), konfliktus helyzet, a csend hiánya-lakótársak beszéde, túl zajos közeg, hangulati ingadozás, feszültség felborul az alvás-ébrenlét fázisa, kevés pihenés, felületes alvás (- alvási apnoe) keres személyeket, tárgyakat aktív időszakából bevésődött cselekedetek Tünete: nyugtalanság, zavartság, bevésődött tevékenységek folytatása (munkába menés, felkelés, gyermek ellátása, főzés, vásárlás stb.), korai lefekvés, éjszakai bolyongás, felesleges energiák levezetése

37 2. Bolyongó, folyamatos mozgást igénylők ellátása:
Elsődleges szempont: Az alapvető és a megjelenő szükségletek kielégítése. Alkalmazott gyakorlat: társuljunk a sétájához, hogy kiderítsük miért is „bolyong”, biztonsági és a hiány szükségleteinek kielégítése, izoláció kivédése akadálymentesített tér és hely biztosítása a mozgásra, megitatás, esetleg „keksz” adása konfliktushelyzet megoldása (önmagával szembeni, illetve családjában a feleslegesség érzése, főleg intézménybe való bekerülés esetén), csend és más tárgy, esetleg személy utáni vágy - „kimenekítés” a zajos közegből, (hova szeretne menni: haza- jó,- kísérjük a szobájába, vagy akár menjünk sétálni vele a kertbe, míg megnyugszik, illetve keressük meg közösen a keresett tárgyat, vagy pótoljuk) felesleges energiák levezetésére mobilizációs tornagyakorlatok, tánc, ügyességi és labdajátékok, napozás, séta a kertben feladatok adása,(söprés, por, asztal letörlése, terítés, szalvétahajtogatás stb.) konzultáció a szakorvossal a nyugodt kedélyállapot és alvás biztosítása céljából

38 3. Agitatív egyének ellátása:
Fogalma és oka: Az agitáció meghatározása nem egyszerű feladat, össze nem rendezett, nem specifikus viselkedésként írható le, ami számos kórkép tünete lehet. Megjelenési formája heterogén, állandóan változó. Különbséget kell tennünk a demencia talaján vagy a pszichiátriai megbetegedésekhez társuló demencia talaján létrejövő, hirtelen kialakuló agitáltságon. A demencia kórképhez egyaránt társulhat agitáció és szorongás, mint nem kognitív zavar. Oka: Az agitáció mögött általában az akut pszichózis áll, mely tünettani diagnózis. Hátterében egymástól etiopatogenezisükben (kóroki tényezők) és kimenetelükben is jelentősen eltérő betegségek állnak. Az ilyen esetek ellátását (kifejezett agitáltsággal, auto- és heteroagresszivitással járó akut pszichózisok, veszélyeztető magatartás) a sürgősségi pszichiátriai osztályokon látják el addig, míg megfelelő gyógyszerterápiás beállítás nem történik. (lásd alkohol-,drog-, egyéb szenvedélybetegség, depresszió, schizophrenia stb.) A demenciában szenvedőknél is óhatatlanul megjelennek a pszichiátriai jellegű tünetek, melyet szakorvosi konzultációt követően, gyógyszerkontrollok mellet kezelhetünk.

39 3. Agitatív egyének ellátása:
Tünete: kifejezett izgatottság, ingerlékenység, feszültség, düh, harag megjelenése, céltalan járkálás közben különböző tárgyakra, személyekre ütnek, kötekednek másokkal, zavarosan, agresszíven viselkednek, esetenként veszélyeztetik mások és önmaguk biztonságát, személyét, Elsődleges szempont: Az ok megkeresése, miért vált agresszívvé, majd a szükségletek kielégítése? szomjas, éhes, szennyezett a ruhája, ágyneműje→ szükségletek kielégítése nyugtató szavak kíséretében más hozzányúlt az ő tárgyaihoz, vagy elvették tőle → tárgyak megkeresése a megszokott ágyán más személyt talált → tapintatos felkeltés követően szabaddá tenni az ágyát nem bírja elviselni az önmaga állapotát (tiszta időszakban szembesül a helyzetével) → megnyugtató érintés, halk beszélgetés, önértékelés visszaállítása a hiányolt személy (apa, anya, férj, feleség, gyermek keresése) → türelemre való intés, kérdésekkel rávezetni- hány éves, konfliktushelyzetek, viták → konfliktus helyzet megoldása, esetlegesen kivonni a közösségből, nyugalmas, csendes hely biztosítása, séta cselekedetében, tevékenységében meggátolják (elveszik tőle a porrongyot, plédet, széket stb. elzárják a folyó vízcsapot, kitessékelik az idegen helyiségből) → megmaradt készségek megtartása, feladatok adása observáció: szuicid késztetés, gyakori hangulatváltozás, gyógyszer-interakció, dozírozás, stb. → kommunikáció, megbeszélés a szakorvossal

40 4. Kényszeres tevékenységben (pakolás, szerelés, vizezés) szenvedők ellátása
Fogalma és oka: A kényszerbetegség lényege, hogy újra és újra jelentkező kellemetlen képzetek vagy gondolatok (kényszergondolatok) mellett állandóan újra jelentkező késztetések vagy cselekedetek (kényszercselekedetek) vannak jelen. A kényszergondolatokat az egyén kórosnak érzik, szenvedést, szorongást okoznak számukra, s védekezni próbálnak ellenük. A szorongás csökkentésének vagy a félelmet keltő helyzet vagy esemény elkerülésének eszköze a kényszercselekedet (például kézmosás, rendrakás, különféle ellenőrzések, számolás, megérintés, tárgyak begyűjtése). Oka: genetikai, biológiai-biokémiai (az agy neurotraszmittereinek érintettsége→ szerotonin, dopamin), pszichológiai tényezők (gyermekkorban átélt szorongásos élmények) kombinált esetei,

41 4. Kényszeres tevékenységben (pakolás, szerelés, vizezés) szenvedők ellátása
Tünete: gyakori pakolás, tárgyak összeszedése, gyűjtögetés, takarítás, rendrakás, gyakori kézmosás, fésülködés, papírok széttépése, szaggatás Megjegyzés: A tünet felismerése viszonylag könnyű, de gyakran társulhatnak szövődményként depressziós tünetek, evészavarok, alcohol, vagy túlzott gyógyszerfogyasztás), valamint a szorongásos kórképek közül a pánikbetegség, különféle fóbiák, melyek elfedhetik a típusos tüneteket. Ennek a terápia megválasztásában is fontos jelentősége van, ugyanis ha az egyént nem kényszer elleni hatással is rendelkező gyógyszerrel kezeljük, akkor az nem gyógyul. A kényszeres gondolatok és rituálék gyakran a szkizofréniában szenvedők bizarr gondolkodására emlékeztetnek, de a kényszeres beteg valóságérzéke a szkizofrénekével szemben ép.

42 szorongás csökkentése, megfelelő gyógyszerterápiával
4. Kényszeres tevékenységben (pakolás, szerelés, vizezés) szenvedők ellátása Elsődleges szempont: A szükségletek kielégítése: szorongás csökkentése, megfelelő gyógyszerterápiával kényszeres tevékenységek fokozott ellenőrzése→ közösen gyakran végzett tevékenység, ha pakolni szeret, akkor vonjuk be a ruhák hajtogatásába, szekrény rendbetételébe, győződjünk meg közösen arról, hogy elzárta e a vizet, csukva van e az ajtó. nyugtató, támogató beszélgetés, akár a család bevonásával feladatok adása, cselekvésről a figyelem elterelése (pl. vonjuk be a többiek megfésülésébe, ha a társak beleegyeznek, a székek, asztalok helyre tétele, asztal letörlése stb.)

43 5. Elfogadhatatlan viselkedésben szenvedők ellátása
Fogalma és oka: Elfogadhatatlan viselkedés olyan magatartásforma, mely mások számára zavarólag hat, eltér a konvencionális viselkedés formájától. Oka: A személyiség pszichológiai sérülékenysége, az alap betegség okozta személyiség és viselkedési zavara. Az érzelmi életet, indulatok kontrollját érintik. Az egyénnek önmagához és másokhoz való viszonya kiegyensúlyozatlan, állandó feszültségeket hordoz. Tünete: előfordulhat: szemérmet sértő szexualitás, szexualitás iránti túlfűtöttség, levetkőzés, nemi szervek, célzatos megérintés és simogatása, közösségbe való beilleszkedés nehezítettsége miatti agresszivitás, menekülés, zavarja, zaklatja, uszítja társait, fenyegeti őket, esetleg meg is veri (veszélyeztető magatartás társaira és önmagára), berendezési tárgyakat rongálja, töri és mozgatja, durva, sértő, faragatlan szókapcsolatok alkalmaz.

44 5. Elfogadhatatlan viselkedésben szenvedők ellátása
Elsődleges szempont: Az egyén személyiségének, környezetéhez, családjához való viszonyulása, reakciója váratlan esetekben, valamint az alap szükségleteinek kielégítése: vágy az intimitásra → intimszoba biztosítása (részlegünkön ennek biztosítása nem megoldott) provokatív szituációk kerülése → nővér ruházata, kommunikációja nem kihívó, higgadt természetes, határozott viselkedés, elutasító magatartás képviselése (de nem megalázó!), megfelelő gyógyszer terápia beállítása → szakorvossal konzultáció szituácók, dillemák kivédése, konfliktushelyzetek kerülése → család viszonyulása a megváltozott viselkedéshez, kettős pszichoedukáció a lakó és a hozzátartozó felé (hangsúlyozni, hogy a háttérben a betegsége áll, felesleges fájdalmat ne okozzunk)

45 VI. Személyközpontú gondoskodás jelentősége
A demenciában szenvedő idősek ellátásának professzionális elméleti és gyakorlati megközelítése az értékeken alapuló személyközpontú gondoskodás, vagyis olyan pozitív szemléletű szolgáltatási filozófia, amelynek fókuszában a demenciában szenvedő idős ember áll. A demenciában szenvedők gondozásának szemléleti alapelve, hogy az ellátott nem tárgy, hanem személy, akinek vannak érzései és különleges értékei:egyszeri és megismételhetetlen, mint minden ember. A munkatársak felkészítésének központi eleme annak megtanítása, hogy a demens személyben felfedezzék az embert, akiben ott él a múltja, a családja, a foglalkozása, akinek vannak hobbijai és vágyai, és vannak jó vagy rossz napjai. A demencia ellátás, amely a betegségre fókuszál, és nem figyel magára az emberre, a beteget könnyen passzív tárgynak tekintheti. A Legjobb Barát Modell ezzel szemben a személyre figyel, nem azt mondja a betegre, hogy demens, hanem azt, hogy „ő Kati néni, aki demenciában szenved”.

46 A személyközpontú demensellátás célja az, hogy az ellátottak számára a „well-being”
a lehetőségek szerint biztosított legyen. A „well-being”, a jó közérzet, a jól-lét fogalma szubjektivitása miatt nehezen határozható meg. Nem attól valósul meg az ellátottak jól-léte, hogy adottak a személyi és tárgyi feltételeket, hanem akkor, ha az ellátottak jól érzik magukat. Tehát szükséges a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, de ez nem elégséges feltétele a személyközpontú demensellátás megvalósításának. További kritériumok lehetnek a demenseknek tudatosan kialakított fizikai környezet, a strukturált napirend, a rendszeres foglalkoztatás keretében személyre szabott elfoglaltságok, a munkatársak képzése, továbbképzése, szupervíziós háttér biztosítása, azaz a tudatos stábfejlesztés. A fenti kritériumok teljesülése a demensellátás feltételei, nem pedig mutatói az ellátás céljának vagy kimenetének. A demensellátás kimenetének indikátora az ellátottak elégedettsége, jól-léte.

47 VII. Demens betegek ápolása, gyógyszerelése és fájdalma
Az ápolás azoknak az ápolási és gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot javítása, az egészség megőrzése, fejlesztése és helyreállítása, a beteg állapotának stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése a beteg emberi méltóságának a megőrzésével, környezetének az ápolási feladatokban történő részvételre való felkészítésével és bevonásával. a beteg azon tevékenységének segítésére irányul, amely elvégzésére a beteg egészségi állapota miatt önállóan képtelen vagy elvégzése jelentős nehézséggel, illetve állapotromlással járna, valamint amelynek elvégzése speciális felkészültséget igényel, a beteg önellátó képességének helyreállítására, a betegség okozta fájdalom csökkentésére és a szenvedés enyhítésére irányul, a tényleges vagy lehetséges egészségi problémákra bekövetkező reakciók, szükségletek felismerését szolgálja, a kezelőorvos által elrendelt terápiás tervben előírt beavatkozások végrehajtását szolgálja, egészségnevelési és tanácsadási feladatokat lát el.

48 Az ápolási folyamat WHO definíciója szerint: az egyén és/ vagy közösségek egészsége érdekében végzett jellegzetes ápolási beavatkozások rendszere. Magában foglalja: tudományos módszerek alkalmazását a beteg, vagy közösség egészségügyi szükségletének meghatározására a szükségletek kielégítésének tervezését az ápolási tevékenység megvalósítását az eredmények értékelését

49 Gondozás: Az 1/2000. SzCSM rendelet 44§ értelmében a bentlakásos intézményben folyó gondozási tevékenység alatt az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személy részére nyújtott olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget kell érteni, amelynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására és szinten tartására kerül sor. Az egészségügyi ellátás keretében a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról orvosi ellátásáról sz szerintióraszámban,alap ápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen: a személyi higiéné biztosításáról, a gyógyszerezésről, az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról, szakorvosi, illetve sürgősségi ellátásához való hozzájutásáról, kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról,e rendeletben meghatározott gyógyszerellátásáról, gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról. A bentlakásos szociális intézmény orvosa biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az orvosi tanácsadást, az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szűréseket, a gyógyszerrendelést, valamint szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást.

50 A gondozás komplex tevékenység, melynek célja egy-egy korcsoport (pl
A gondozás komplex tevékenység, melynek célja egy-egy korcsoport (pl. gyermekek, idősek), bizonyos néprétegek (pl. etnikumok, szegények), hasonló problémával küzdők (pl. fogyatékosok, szenvedély-pszichiátriai betegek) életminőségének javítása, fenntartása, az ide vonatkozó jog és etikai szabályok betartásával, a szükségletekhez igazodó segítségnyújtás. Alap ápolási és gondozási feladatok: étkeztetés pihenés biztosítása mobilizálás (gyógytornász által betanított torna, séta, fekvő beteg forgatása, felfekvések megelőzése) higiénés szükségletek kielégítése (környezet és testi higiéné) ürítési szükséglet kielégítésének segítése beteg megfigyelés (pl vérnyomás, légzés stb) terápia az orvosi utasítása alapján (gyógyszerelés, injekció beadása) haldokló, halott körüli teendők ellátása gyógyászati segéd és egyéb eszközök alkalmazása, használata (járókeret, ágytál stb) orvosi ellátás biztosítása (pl receptek felíratása, szakorvoshoz a beteg eljuttatása)

51 A vitális paraméterek labilitása az időskor és a demencia velejárója
A vitális paraméterek labilitása az időskor és a demencia velejárója. Az állapotromlásokat és a szövődményeket elkerülhetjük, ha időben észleljük a kóros tendenciákat. Ezért fontos a vitális paraméterek rendszeres monitorozása, dokumentálása, szükség esetén orvos értesítése. A gondozók napi munkájához tartozik, hogy rendszeresen mérjék és feljegyezzék, szükség esetén illetve orvos utasítása szerint a vérnyomás, pulzus, a vércukor, testhőmérséklet értékeket. Megfelelő étel és ital fogyasztása: A demens betegek esetében az étvágytalanság és a feledékenység miatt táplálkozási elégtelenség alakulhat ki, mely gyakran társul kiszáradással, mivel nem emlékeznek mikor és mennyi folyadékot fogyasztottak, valamint a szomjúságérzetüket is elveszítik. Az idős kor ill. időskori betegségek miatt a tápanyag felszívódás is erősen romlik, ami a látszólag elegendő étkezés mellett is a szervezet kiéhezéséhez, kóros lesoványodáshoz vezet. Szükséges lehet a főétkezések mellett kiegészítő tápszer adása, szükség esetén teljes egészében tápszeres táplálásra kell átállni. Rendszeresen ellenőrizni kell testsúlyukat. A súlyos demenciával együtt járó rágási és kisebb nyelési-, emésztési problémák kezelésében az ételek elkészítési módja (darált hús; puha főtt-párolt ételek; pépesítés; megfelelő diéta) segít. A kiszáradás megelőzésére a rendszeres és ellenőrzött folyadékbevitelre kell figyelni.

52 Mozgás és a kívánt testhelyzetek felvétele:
Alapvető, hogy a demens betegek mozgását a lehető legmagasabb szinten tartsuk fenn. A demens betegek életkedvének ez a kulcsa, és ezért ez az ápoló – gondozó személyzet egyik legfontosabbfeladata. Állapottól függően ágyban mozgatás, passzív torna, kiültetés, felállítás, járatás és járástanítás, aktív torna, séta, levegőztetés szerepelnek a teendők között. Az egyéni higiéné, a test tisztán tartása, a bőr ápolása: A súlyosan demens betegek a feledékenység következtében elfelejtenek tisztálkodni, és önállóan már nem is képesek rá. Az idős emberek bőre száraz, repedezett fertőzésekre érzékeny. Azinkontinencia is gyakori bőrproblémákat okozhat, a betegség előrehaladtával a meglévő inkontinencia súlyosbodik.

53 Gyógyszeres kezelés Általában, de a demens személy gyógyszerelésének biztosítása különösen nagy körültekintést igényel. Csak az orvos utasítása szerinti adagban és ideig alkalmazzuk! Ha a tüneteket egyéb módszerrel (rábeszéléssel, szeretettel, megnyugtatással) lehet enyhíteni, a gyógyszerek helyett ezeket alkalmazzuk! Fájdalom tünetei: A demens beteg legtöbbször már nem képes megfogalmazni, kifejezni ha fájdalmai vannak. Az egyén megfigyelésével, fájdalmai okát megismerhetjük. (Nyugtalan, bolyong, keres valamit, leget hogy székrekedése van, inkább székletlazítót adjunk, mint nyugtatót.) Kórházba kerülés esetén Kórházba legtöbbször acut történés esetén kerülnek a demens betegek. Ha lehetőség van, mindig kísérje el valaki (hozzátartozó, gondozó, gondnok). Személyi iratai mellett küldjük el vele ha van a zárójelentésén kívül a szedett gyógyszereinek nevét, s hogy mire érdemes figyelni)

54 A környezet kialakítása
Egy biztonságos, de emberi ápolási környezet kialakítása: ez a szempont a demens ellátásban a figyelem előterében áll, mivel a betegek szellemi képességeik csökkenésével egyre önveszélyesebbé válhatnak. A dementálódás miatt a beteg nem képes értékelni a környezetében lévő veszélyforrásokat, így nem is tudja elkerülni őket. Biztosítani kell a közösségi aktivitás színtereit: társalgó, étkező,kert. Az intimitás biztosítása: megfelelő intimitást biztosítása mind a betegeknek, mind a hozzátartozókkal való találkozásokhoz. Az egy személyes elhelyezés demencia esetén nem előnyös, fokozottan veszélyes a kontroll hiánya miatt, és az ingerszegényebb környezet miatt a betegség progressziójára is károsan hathat. A higiénikus körülmények biztosítása: Demens betegek ápolása, gondozása során nagyon nehéz a higiénia fenntartása a nap 24 órájában. A súlyos demencia velejárója a vizelet- és széklet inkontinencia, az étkezési higiénia szétesése. A demens betegek gyakran szétszednek, szaggatnak mindent a környezetükben, kényszeredetten pakolnak szekrényt, ruhát, stb. – ezért az ápolási környezetet kialakításával, és a gondozás-takarítás folyamatával kell hozzájuk alkalmazkodni. Bentlakásos intézményben fontos, hogy a felület, amit elérnek, lemosható legyen; mosható falfelületek vállmagasságig; vízálló - mosható ágyak; az élelmiszerek kiszorítása a lakószobákból: étkezések csak az ebédlőben történjenek, az ellátottaknak hagyott "finom falatokat", nassolnivalót csak a nővérek által hozzáférhető központi hűtőkben helyezzük el. A személyes holmik zárható szekrényekben tárolására is figyelni kell

55 Mire figyeljünk...? A demens betegnek különleges igényei vannak.
Akár intézményi elhelyezést veszünk igénybe, akár otthonunkat próbáljuk átalakítani, figyelni kell a bútorok, élek, sarkok lekerekítésére a gyakori elesések miatti balesetveszély miatt. Ha nem ilyenek bútoraink, kaphatók egyszerűen felszerelhető él- és sarokvédők. Kerüljük, sőt egyáltalán ne használjuk a szőnyegeket. Az elcsúszások-elesések többsége a szőnyegek miatt következik be. Lehetőleg kerüljük a hidegburkolatot, mivel idős betegünk gyakorta elfelejt majd papucsot felvenni. Tegyük küszöbmentessé a lakóhelyet. A koordinációs zavarok miatt a küszöb különösen hajlamosít a botlásveszélyre. A vizelet- és széklet-tartási zavarok megjelenésével használjunk betétet vagy egészségügyi pelenkát. Ezzel egyidejűleg tegyük vízhatlanná betegünk ágyát (mosható, tisztítható felület), mivel a textil ágyborítás hetek alatt igen kellemetlen szagokat fog árasztani.

56 Mire figyeljünk…? A kádfürdő helyett használjunk zuhanyt, mosdatószékkel, stabilan kiültetve betegünket. Törekedjünk a rendkívül alapos, napi rendszerességgel történő fürdetésekre (szükség esetén naponta többször is!). Elérhető magasságban kerüljük az elektromos árammal működő berendezéseket, és ha mód van rá, használjunk a konnektorokban biztonsági dugókat. A lépcsők vagy alagsori lejárók ráccsal vagy zárható ajtóval legyenek védve. Az ablakokon, főleg az emeletieken legyen rács vagy nyitást akadályozó zár. Használjunk kellemes, barátságos, meleg színeket. Törekedjünk a rendszerességre. Könnyen érthető, egyszerű utasítások adjunk, és feltétel nélkül, éjjel és nappal SZERESSÜK időseinket!

57 Speciális ápolási teendők
A demens betegek ápolása a betegség kezdeti, enyhe és középsúlyos stádiumában a betegek saját életterében történik. A családtagok és a szociális gondozás eszközeit kell alkalmazni, mindamíg a beteg saját állapotát fel tudja mérni, veszélyeztető magatartást nem mutat, és az elérhető rokoni, közösségi és orvosi segítséget elfogadja. A betegség progressziójából fakadóan az előrehealadottabban dementálódott személy 24 órás felügyeletre szorul. A demens beteg ápolása speciális felkészültséget igényel, különösen, ha a demencia tüneteihez delirium, téveszme vagy testi fogyaték is társulG. A gondnokság alá nem vont beteg személyes szabadságjogainak korlátozása alapvetően a pszichiáter szakorvos mérlegelési körébe tartozik, az ilyenkor követendő eljárási és dokumentációs szabályokra a belátásra képtelen betegekkel kapcsolatos rendelkezések vonatkoznak és követendők.

58 Speciális ápolási teendők
A beteg állapotának, magatartási tüneteinek és a gondviselők terhelhetőségének változásai szükségessé tehetik a demens beteg hospitalizációját. Szakmailag indokolatlan és kártékony – jóllehet emberileg érthető – helyzet, ha a demens beteget a hozzátartozók a kritikus magatartászavar megszűnte után sem hajlandóak fogadni, mert ellátása 24 órás felügyeletet igényel. Ilyenkor gyakran a demens beteg a pszichiátriai osztályról az elme-szociális otthonba távozik, vagy a pszichiátriai osztályon meghal. Szükséges az ilyen helyzetekben az indokolatlan és költséges túlápolás megelőzésének, azaz a beteg fekvőosztályon kívüli ápolásának gyakorlati feltételeit pár héten belül megteremteni (pl. a gondnokság alá helyezés gyors elindításával, és az elme-szociális otthoni várólisták rövidítésével)

59 Betegoktatás A demens beteg belátása korlátozott, oktatását a követendő viselkedésről a gondozóra szükséges bízni. A demens betegekkel való foglalkozás alapszabályai: - egyszerűen, érthetően kommunikáljunk a beteggel, mondjuk el százszor, ha kell. - kerüljük a konfrontációs helyzeteket (elterelési manőverek) - minden helyzetben őrizzük meg nyugalmunkat - legyünk következetesek (azonnali jutalmazás/büntetés) - fokozatosan, egyszerre csak keveset változtassunk - emlékeztetőkkel, jelekkel segítsük a beteg orientációját - mindig a beteg teljesítményéhez igazítsuk a feladatokat és az elvárásokat, és ezek függvényében biztosítsunk autonómiát a betegnek. - gyakoroltassuk a meglévő képességeket (sikerélmény a betegnek) A demens személyt gondozó hozzátartozó aktuális pszichés állapotának a diagnosztikája és kezelése is a kiemelt jelentőségű. Ez lehet az aktuális problémákra irányuló, biztosíthat ventillációs lehetőséget, de a spektrum a gondozó pszichés kórállapota – gyakran depressziója, kiégése – felismeréséig és kezeléséig terjed. Előnyös lehet a hozzátartozók csoportjainak bevonása, részben felvilágosítás céljából, részben az aktuális problémára centrált, feszültségoldó és önsegítést erősítő célból

60 VIII. Komplex gondoskodás jelentősége, együttműködések: életterv készítés módszere
Az életvégi kérdéseket nagyban befolyásolja a halál tabu jellege. Az életük végén levők többsége ma kórházban vagy szociális intézményben és nem a családi közösségben hal meg. A modern egészségügyi szemlélet elsősorban az élet mennyiségi növelését – vagyis az életkort – és nem a minőségi életéveket tartja szem előtt. A mai egészségügy egyik nagy kihívása: a krónikus betegségekkel járó, általános elöregedésből, valamint az ezzel összefüggő, sok esetben elviselhetetlen és elhúzódó szenvedésekből fakadó döntések kérdése. A legnagyobb kérdés: kinek és hogyan kell segítenie az életük végén levő embereknek? Az életvégi ellátás előre tervezése az egyén saját életének végére vonatkozó döntési folyamat, amelynek célja, hogy segítse a betegeket döntést hozni a kezeléseikkel kapcsolatban, és amely a döntéshozatali képesség elveszítésekor lép érvénybe. A lényeg a folyamaton van, hiszen a betegeknek egyrészt nehéz előre rendelkezni arról, hogy mit akarhatnak majd a különböző helyzetekben, másrészt a preferenciák változhatnak is az egészségi állapot változásával.

61 Kérdés, hogy meddig és mennyire képes a beteg előre dönteni a jövőjét illetően? Ez a kérdés nem csak a demenciában szenvedő betegekre vonatkozik, hanem nagyon sok betegségben (pl. a rákban is) romlanak a kognitív és mentális funkciók, esetleg éppen a kezelések (pl. kemoterápia vagy morfium) hatására. Amennyiben a hozzátartozókra bízzák ezeknek a preferenciáknak a megbeszélését, ők gyakran hajlamosak – esetleg lelkiismereti okokból – a kezelések „elhúzását” javasolni, illetve a saját preferenciáikat előtérbe helyezni, ami az esetek legalább egyharmadában nem egyezik a páciensek érdekeivel! Mivel a betegek mentális, kognitív funkciói romolhatnak a legtöbb betegség előrehaladtával, ezért óriási jelentősége van annak, hogy a beteg – még megfelelő szellemi kapacitása birtokában – előre rendelkezhessen arról, hogy mi történjen vele, milyen kezeléseket szeretne, illetve utasítana el akkor, amikor már nem lesz képes dönteni a sorsáról. Az ellátás előzetes tervezése megkönnyíti a felelősség megosztását is az ellátó személyzet és a családtagok számára, amennyiben a beteg előzetes akaratát tartják be lehetőség szerint.

62 IX. Demencia modell programok ismertetése
Virginia Bell: „a legjobb barát modell” Demens betegek mentális gondozási modellje: Hinnünk kell abban, hogy minden ember értékes, Minden embernek van lelke, vannak érzései Mindenkinek van személyes története Mindenki számára fontos a jelen pillanat Minden embernek kell a tevékenység A betegnek leginkább egy jó barátra van szüksége. Fontos az együtt dolgozás módszere

63 Carl Rogers: személyközpontú megközelítés
A személyközpontú elmélet megkülönböztető vonálegforradalmibb vonása, amely elválasztja más rendszerek materialista determinizmusától, a személy hatalommal való felruházásának látszólag jelentéktelen ténye, a bizalom abban, hogy az egyén megtalálja saját önmegvalósítása legmegfelelőbb útját. Önmegvalósítás akkor következik be, ha az ember önértékelése szempontjából fontosabbá válik saját tapasztalata, mint mások értékelése. A tapasztalat azt jelenti, hogy az ember tudatában van annak, ahogyan figyelemmel kíséri, észleli, feldolgozza és integrálja belső világából jövő, a szervezet működését jelző információkat éppen úgy, mint a külső, fizikai és sa az emberek önmegvalósítási és önirányítási képességének állandó hangsúlyozása. Az elmélet interperszonális világból jövőket. Az organizmusból jövő jelzések iránti nyitottság akkor lehetséges, ha az egyén másokkal való kapcsolatában őszinteséget, törődést, és nem ítélkező, érzékeny megértést tapasztal. „A feltétel nélküli elfogadás a legnagyobb élmény, amelyet egy ember átélni képes.”

64 Realitás Orientációs Tréning /Holden, Woods/:
Gyakorlatok, amelyek arra irányulnak, hogy az Alzheimer-betegek megtartsák valóságérzéküket és tájékozódóképességüket (pl. jelzőtáblákkal, naptárral és órával segítve). A realitás orientációs gyakorlatok túlterhelhetnek egyes betegeket. Csak kiegészítő kezelésként alkalmazandók.

65 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Interprofesszionális szemléletű demens ellátás alternatívái"

Hasonló előadás


Google Hirdetések