Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VAJDASÁGI VÁROSOK VAJDASÁGI VÁROSOK. ZENTA Város Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VAJDASÁGI VÁROSOK VAJDASÁGI VÁROSOK. ZENTA Város Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre."— Előadás másolata:

1 VAJDASÁGI VÁROSOK VAJDASÁGI VÁROSOK

2 ZENTA

3

4 Város Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre a szerb- magyar határtól található. A Délvidék egyik legrégibb települése, azon vajdasági városok egyike, amelyben a magyar lakosság van többségben, így a vajdasági magyarság egyik legfontosabb kulturális központja.

5 Zenta városa a Tisza jobb partján fekszik Bácska határvonalán. A község területe kb. 293 km 2. Keletről Csóka községgel határos, ahol a természetes határt a Tisza folyó képezi. Nyugaton a Csík-ér jelenti a határt Topolyával, északon pedig Magyarkanizsa és Szabadka irányában, valamint délen Ada irányában mesterségesen húzták meg határait.

6  Kiváló földrajzi adottságainak köszönhetően Zenta ősidők óta lakott hely, először 1216-ban tesznek róla említést egy okmányban.  február 1-jén II. Ulászló emelte szabad királyi várossá. A mohácsi csata után a törökök lerombolták a várost, lakóit pedig elhurcolták.  szeptember 11-én a Savoyai Jenő által vezetett egyesült hadak a város határában világtörténelmi jelentőségű csatát nyertek a török hadakkal szemben.  A 18. század utolsó évtizedében Zenta látványos fejlődésnek indult februárjában Magyarországot hátba támadó szerb felkelők elfoglalták a várost, és vérengzésbe kezdtek.  1855-ben elkezdődik a Tisza medrének szabályozása.  1873-ban pedig felépül az első fahíd a folyón.  1910-ben lakosából magyar, 2020 szerb és 177 német volt.  A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott, tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.  A második világháború után Zenta és a környező települések gyors fejlődésnek indulnak a mezőgazdaság, ipar, pénzügy, közlekedés, oktatás, kultúra és a sport terén.  Az 1960-as évek elején megépül az új tiszai híd, a jugoszláv hadsereg által 1941-ben felrobbantott helyén, mely meggyorsítja a gazdasági életbe való bekapcsolódást. Ekkor épül fel a cukorgyár, a legjelentősebb ipari objektum. Később kiépül a várostól délre fekvő ipari zóna és a kikötő, amelyet sajnos a zentai csata színhelyére telepítettek.

7

8

9

10

11 címer zászló Városháza

12 Újvidék mögött a Vajdaság második legnépesebb városa, lakosainak száma , a környező településekkel együtt megközelíti a főt. A város a vajdasági magyarok, a vajdasági horvátok és bunyevácok szellemi, kulturális és politikai szervezeteinek központja, valamint számos nemzetiségi nyelven működő közép- és felsőfokú oktatási intézménynek is otthont ad.

13 A Duna–Tisza köze déli részén, Bácskában, Szerbia északi részén, a magyar határ mellett fekszik. Vizei a Palicsi-tó és a Ludasi-tó. Az agglomeráció lakossága összesen főt tesz ki (2002). A magyar nemzetiségűek relatív többségben vannak ( fő, 38,5%), míg a szerbek a lakosság 24,1%-át alkotják ( fő). Számosabb népcsoportot jelentenek még a horvátok ( fő, 11,2%), illetve bunyevácok ( fő, 11,1%).

14 3000 éves régészeti leletek alapján bizonyított, hogy korábban is éltek emberek a település környékén. A település fejlődésének záloga az, hogy földrajzi helyzete miatt az Ázsia és Európa közötti kereskedelem útvonalai erre haladtak. Területe a török idők előtt a Hunyadiak kezén volt. A török kiűzése után Habsburg vezénylettel megindult az újratelepítés. Mária Terézia 1743-ban mezővárosi rangra emelte a települést, amelyet ekkoriban Szent Máriának hívtak. Szabadkát június 4-én hivatalosan is elszakították Magyarországtól és az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, az egész Kárpát-medence egyik legnépesebb településének számított. Jugoszlávia felbomlása után 1941 és 1944 között Szabadka ismét Magyarországhoz került végén pedig a visszatérő szerbek mintegy 7000 magyar lakost gyilkoltak meg.

15 Kék szökőkút háttérben a Városházával Korzó

16 Szabadkai piac Szabadság tér, színház Belváros Könyvtár

17 Városháza

18 Kedvező fekvésének köszönhetően, a vidéket már az őskorban is lakták. A mai városmag helyén korábban földvár állt. A tatárjárás, majd a törökdúlás idején a település teljesen elpusztult, később építették újjá. A török uralom felszámolásával Kanizsa is a határőrvidék része lett. A város folyamán kétszer is leégett, elpusztult, csak 110 ház maradt. A 20. század második felében aztán minden újjáépült. Kialakultak a kerületek a Körös utca tájéka, a Központ, a Tópart, a Tiszapart, az Újváros végül a Falu, a mai I. kerület a Körösön túl. Az első világháború utáni trianoni békeszerződéssel került a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz.

19 Az 1960-as évektől indult meg a határozott fejlődés mind a mezőgazdaságban, mind az iparban ban megépült az új tiszai híd. Jó minőségű termőföld, agyag, kőolaj és a hévíz a jellemző. A gyógyhatású hévizet hasznosítja a több mint 80 éves gyógyfürdő. Ma a városnak van könyvtára, működik a Cnesa Oktatási-művelődési Intézmény, a művelődési egyesületek, a zeneiskola. Itteni székhellyel működik a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház, és a Nagy József Regionális Kreatív Műhely. Eredményes sportegyesületekkel is büszkélkedhet (birkózás, evezés).

20 Városháza József Attila Könyvtár

21 Nagy József Regionális Kreatív Műhely Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény Posta Tisza

22 A Gyógyfürdő régi épülete Új gyógyfürdő

23 Ilyen volt Ilyen lett


Letölteni ppt "VAJDASÁGI VÁROSOK VAJDASÁGI VÁROSOK. ZENTA Város Szerbiában, a Vajdaságban, a tartomány északi részén, Bácskában, a Tisza jobb partján, 42 km-re délre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések