Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Árvízvédelmi sajátosságok és tervezett fejlesztések a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Árvízvédelmi sajátosságok és tervezett fejlesztések a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási."— Előadás másolata:

1 Árvízvédelmi sajátosságok és tervezett fejlesztések a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály (KDTVIZIG)

2 Az évi dunai árvíz jellemzői Az évi árvíz rendkívülisége megmutatkozott az árvízcsúcsok magasságában, az ismétlődő árhullámok tartósságában és a lefolyt víztömegben is. 2

3 Az árvíz jellemzői 3

4 Mértékadó árvízszint (MÁSZ) Az árvízvédelmi művek kiépítéséhez megállapított árvízszint. A XX. század elejéig a mértékadó árvízszinten (MÁSZ) az addig észlelt legnagyobb vízmagasságot értették, amelyet gátszakadás, emberi beavatkozás vagy mederváltozás esetén számítással javítottak. Az OVH március 15-én fogadta el az első átfogó országos, statisztikai alapon készített MÁSZ előírást: „Magyarország valamennyi folyójára a számított 100 éves átlagos visszatérési idejű jégmentes árvizet kell mértékadónak elfogadni az alábbi kivételekkel: a Duna folyam Esztergom–déli országhatár közötti szakaszán az eddig előfordult legnagyobb jeges vízállások burkológörbéje a mértékadó árvízszint” 4

5 Mértékadó árvízszint (MÁSZ) A 11/2010. (IV.28.) KvVM rendeletben előterjesztésében a Duna folyam Esztergom–déli országhatár közötti szakaszára vonatkozó „új” MÁSZ szintek indoklása a következő: „A mellékágak lezárása, a nyíltárterek töltésezése jelentősen megváltoztatta a víz levonulását. Az ezt kiegészítő folyamszabályozási eszközök alkalmazásával olyan mederhidraulikai állapotok jöttek létre, amelyek megszüntették a korábbi jégtorlaszok kialakulásának okait. A mai mederállapotok mellett a jeges árvizek előfordulási lehetősége megszűnt, statisztikai számításokban való felhasználása nem indokolt. A mértékadó árvízi állapotok számításánál a jégmentes maximális vizek előfordulási gyakoriságát kell elemezni.” A fenti indoklás kiegészíthető azzal, hogy a Paksi Atomerőmű hő- szennyezésének következménye, hogy legalább 30 km-es szakaszon – ahol 1956-ban, a legnagyobb problémák jelentkeztek – a jégbeállás valószínűsége minimálisra csökkent. 5

6 Új módszerek a MÁSZ meghatározásában 74/2014. (XII.23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről -„A Duna mértékadó árvízszintjeinek felülvizsgálata” című tanulmány (VITUKI Hungary és BMGE) novemberében készült, vízhozam adatok feldolgozásából indult ki. -Idősor-elemzéssel előállította a hidrodinamikai modell befolyási határszelvényeibe a Duna és a főbb mellékfolyók napi vízhozamának hosszú idősorait -A befolyási szelvények nagyszámú árhullámát 1D hidrodinamikai modellel transzformálták a Duna teljes hosszában. Az így kapott numerikus eredmények elemzésével határozták meg az új MÁSZ-t. 6

7 Mértékadó árvízszint változása a KDTVIZIG területén a Dunán öt vízmérce adatai Baja Sió-árvízkapu Paks Dunaföldvár Adony 7

8 Árvízvédelmi szakaszok 242 km I. rendű árvízvédelmi fővédvonal sz. Báta-Siótorok-Szekszárd sz. Siótorok-Paks sz. Paks-Bölcske sz. Adony-Ercsi árvízvédelmi sz. Siótorok-Kölesd sz. Szekszárd-Sióagárd-Kölesd sz. Kölesd-Simontornya 8

9 A védekezés fontosabb tapasztalatai, felismerései A védekezés fontosabb tapasztalatai, felismerései Árvízvédelmi fejlesztések ( ) A mentesített területeket két veszély fenyegette: az elégtelen töltésméretekből adódó szakadás lehetősége, valamint a fakadó vizek. A töltéstest és az ahhoz csatlakozó altalaj egy egységként kezelendő (szivárgások, buzgárosodás). Az altaljban jelentkező veszélyes jelenségek leginkább az ősmedrek, holtmedrek keresztezésében jelentkeztek. Ugyanígy, kitüntetett helyek a műtárgykeresztezések is. A figyelő szolgálat személyi-szakmai összetételének fontossága. Új technikák alkalmazása (könnyűbúvárok, víz alatti kamera, izotópos vizsgálatok, stb.) A védekezés gépesítése (kotrók, teherautók, gépkocsik, szivattyúk) Új védelmi anyagok és eszközök alkalmazása (fólia, pátrialemez, nagyfényű lámpa) Védősávok kijelölése és véderdők telepítése a földművek mentén Báta-Siótorok Duna jp-i töltésberuházás ( ) Galgócnyak-Faluhely Duna jp-i töltéserősítés (1970-es évek eleje) Sió torkolati mű ( ) Sió bp-i beruházás Kutyatanya-Kölesd ( ) Duna jp-i beruházás Dunakömlőd-Madocsa-Bölcske ( ) 9

10 Sió jp-i beruházás Keselyűs-Szekszárd között ( ) Sió-bp. ütemezett fejlesztés Sárszentlőrinc térségében (L/1, 2002.) Az árvízvédelmi szakaszvédelmi központok felújítása, illetve új építése - Pörböly, Dombori, Bölcske, Ercsi, Bogyiszló, Sióagárd). ( ) Duna Projekt, Duna jp-i fejlesztés Báta-Ercsi között. ( ) Nem szerkezeti fejlesztések: informatika-hírközlés Az közötti évek árvízvédelmi fejlesztései 10

11 KEOP-2.1.1/2F/ KÖDU-1 Sió-árvízkapu rekonstrukció KÖDU , , árvízvédelmi szakasz fejlesztése KÖDU árvízvédelmi szakasz fejlesztése árvízvédelmi szakasz: Báta I., Lankóc szivattyútelep rekonstrukciója Duna jp.,m.o. terhelő szőnyeg építés: 2800 fm Duna jp., töltéskorona burkolás: 4395 fm Sió árvízkapu rekonstrukciója, üzemviteli épületbővítése szakaszvédelmi központtá árvízvédelmi szakasz: Duna jp., m.o. terhelő szőnyeg, töltésfejlesztés: fm Duna jp., töltéskorona burkolás: fm Duna jp., töltésáthelyezés: 705 fm árvízvédelmi szakasz: Duna jp., paksi zsilipek felújítása: 8 db Duna jp., töltéskorona burkolás: fm Bölcskei szakaszvédelmi központ bővítése. Duna jp., terhelő szőnyeg építés: 182 fm árvízvédelmi szakasz: Váli-víz jp.-bp. és Szent László víz bp-i töltéserősítés, töltéskorona burkolás: fm árvízvédelmi szakasz: Kutyatanyai zsilip: ellennyomó medence építése Gépbeszerzés Duna Projekt ( ; ) 11

12 Töltésáthelyezés Gerjen térségében (felső kép) Leterhelő szőnyeg, lankóci őrjárás (b.alsó kép) Korona aszfaltozás a madocsai őrjárásban (j. alsó kép) Fotó: CD-Konzorcium; KDTVIZIG Töltés- és altalaj erősítés 12

13 Sió-árvízkapu és üzemépület rekonstrukciója, bővítése Torkolati mű rekonstrukciós munkái Fotó: GANZ-REÁL Konzorcium Sió-árvízkapu 13

14 Fotó: KDTVIZIG Báta-I. szivattyútelep 14

15 Duna jp. javasolt árvízvédelmi fejlesztések , , , árvízvédelmi szakasz Fejlesztési szükséglet megnevezése Fejlesztési szükséglet céljaFejlesztés indoka Árvízvédelmi töltéserősítés 7 km Altalaj állékonysági hiány megszüntetése Árvízi kockázat csökkentése Árvízvédelmi töltésfejlesztés Báta 1850 m Település lakosságának védelmeHelyi társadalmi igény Új töltés építés nyílt ártéren (Kisapostag 650 m, Dunaföldvár m) Település lakosságának védelmeHelyi társadalmi igény Árvízvédelmi műtárgy rekonstrukció Tolna megye (04.01., , árvízvédelmi szakasz) 13 db Árvízvédelmi szempontból megfelelő keresztező műtárgy kialakítás Árvízi kockázat csökkentése Fejér megye ( árvízvédelmi szakasz) 7 db Árvízvédelmi szempontból megfelelő keresztező műtárgy kialakítás Árvízi kockázat csökkentése Árvízvédelmi töltéskorona burkolása Dombori és a Paks Atomerőmű D-i kerítése között 18,4 km Árvízvédekezés feltételének javítása Árvízvédekezés elősegítése Magasépítési létesítmények fejlesztése, rekonstrukciója, KDTVIZIG teljes területén Árvízvédekezés feltételének javítása (őrházak, szakaszvédelmi központ, raktárak felújítása) Árvízvédekezés elősegítése 15

16 Sió-csatorna menti javasolt fejlesztések 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 04.NMT.01, 04.NMT.02, 04.NMT.03 Lefolyási akadályok elbontása Mezőkomáromi felhagyott vasúti híd Uzdi használaton kívüli közúti híd Erdőritkítás Sió jp. 22,86-23,22 fkm, Sió bp. 49,99-51,79 fkm, Sió jp. és bp. 15,79-22,86 fkm Cserjeletermelés Sió jp. 22,86-23,22 fkm, Sió jp. 24,30-41,74 fkm Mederkotrás, mederrézsű kotrás Árvízkapu és Kapos torkolat között majdnem teljes hosszon Műtárgy rekonstrukció 5 db vontatóútban lévő híd 55 db zsilip Torkolati műtárgy kiépítése Sió jp fkm csapadékvíz bevezető vízfolyásoknál csapóajtós zsilip kiépítése Műtárgy megszüntetés Sió jp fkm Keselyűsi nyomócső Sió jp fkm Borrévi öntözőcső Részletes geodéziai felmérést követően töltés/depónia magasítás, erősítés, burkolás Gátőrházak és védelmi raktárak rekonstrukciója 16

17 Nádor-csatorna mentén javasolt árvízvédelmi fejlesztések , árvízvédelmi szakasz Fejlesztési szükséglet megnevezése Fejlesztési szükséglet céljaFejlesztés indoka Árvízvédelmi töltésfejlesztés A töltésméretek előírás szerinti kialakítása Hazai jogszabályi előírás Árvízvédelmi műtárgy rekonstrukció 28 db Árvízvédelmi szempontból megfelelő keresztező műtárgy kialakítás Árvízi kockázat csökkentése Árvízvédelmi töltéskorona burkolása Árvízvédekezés feltételének javítása Árvízvédekezés elősegítése Nádor-csatorna jp. 16,4 tkm. Nádor-csatorna bp. 16,8 tkm. 17

18 Köszönöm a figyelmet! Paks Báta Dunaföldvár Kisapostag


Letölteni ppt "Árvízvédelmi sajátosságok és tervezett fejlesztések a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási."

Hasonló előadás


Google Hirdetések