Hogyan tovább? – Humán erőforrások „Született Önkéntesek”- Konferencia Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület 2011. Szeptember 18.

Az előadások a következő témára: "Hogyan tovább? – Humán erőforrások „Született Önkéntesek”- Konferencia Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület 2011. Szeptember 18."— Előadás másolata:

1 Hogyan tovább? – Humán erőforrások „Született Önkéntesek”- Konferencia Békéscsabai Keresztyén Ifjúsági Egyesület 2011. Szeptember 18.

2 Humán erőforrás A célcsoport, azaz az ifjúság elérése

3 Gabriel Garcia Marquez Megtanultam, hogy mindenki a hegy tetején szeretne élni, nem is sejtvén, hogy a valódi boldogság éppen abban rejlik, ahogyan oda feljutunk.

4 Biológiai lényünk legalapvetőbb szükséglete a valahova való tartozás (biztonság), az emberi kapcsolatok, interakció utáni vágy.

5 Egyén a csoport egyik tagja hozza magával: saját személyiség, értékek, hit, meggyőződés, tapasztalat, készség, tudás alakítja a csoport kultúráját jelenlétével, személyiségével találkozik a többi csoporttag saját egyéniségével, valamint a csoportnormával

6 Közösség (szervezett közösség) együtt lenni nem egyenlő közösségben lenni közös cél közös tevékenység közös értékrend

7 A közösség a hely, ahol önmagunk lehetünk az individualizmus (az egyéniség bálványozása) alternatívája nemcsak egy szegmensünket fejleszti a karizmák kibontakozási helye

8 A közösség egészségmegtartó ereje primer és szekunder közösség - primer: tagjai teljes személyiségükkel fordulnak egymás felé, érzelemközpontú (10-12 tagú baráti körök, családok) - szekunder: személyiségünknek csak egy, a közösség szempontjából meghatározó részével fordulunk egymás felé, tevékenységközpontú (munkaközösségek, faluközösségek) veszély- felcserélődnek

9 A csoportban betölthető szerepek alfa: a vezető szuggesztív, meggyőzően érvel akiért lelkesednek vezetésre termett lelkesítő akivel el lehet érni a kitűzött célt

10 A csoportban betölthető szerepek b é ta: a szak é rtő a legfüggetlenebb helyzet, ő van legkevésbé kitéve a tudattalan helyzeteknek rálát a csoportdinamikai történésekre de nem ő a vezető, mert ezeket nem tudja úgy előadni, hogy hasson a csoportra legtisztábban látja a célokat, eszközöket, de nem vezetésre termett

11 A csoportban betölthető szerepek béta: a szakértő érzi, ha hozzászól, jól mennek a dolgok érzi, hogy ő csak egy másodhegedűs Fontos, hogy alfa kiemelje, elismerje bétát! Baj, ha béta fellázad és vezető szerepbe törekszik! - csoport egy idő után csalódik benne - sérül, elhagyja a terepet Ritkán van valakinek alfa és béta tehetsége!

12 A csoportban betölthető szerepek gamma: a vezető feltétlen híve tömeg, a többiek, a kisember szaktudásuk és képességeik nem kiemelkedők tudattalanul nagyon azonosulnak a vezetővel képesek csoportosulni az informális vezetőhöz Nincs gond, ha jó irányba mennek a dolgok, de ha…

13 A csoportban betölthető szerepek omega: bűnbak vagy ellenlábas a többség célja ellen harcol magára veszi a csoport sikertelenségeit, a csoport rá is teszi ő tartja fenn a stabilitást azt a kérdést generálja, miért marad ebben a szerepben érdekes, hogyan viselkedik a bűnbak és vele szemben a csoport

14 A csoportban betölthető szerepek omega: bűnbak vagy ellenl á bas a bűnbak szem é lyis é ge azonos az á ldozat szem é lyis é g é vel - kil ó gnak a sorb ó l - alacsony a szem é lyes é s interperszon á lis st á tuszuk - nincs vonzereje annak, amit mondanak - k ö z é ppontba ker ü l ekkor - belső ö szt ö nk é sztet é s sz á mra a bűntudatai miatt - az á ldozat v é dtelen

15 Omega: bűnbak vagy ellenlábas - aki kilóg, veszélyben van - a bűnbakképzés akkor hárítható el, ha melléállnak, megvédik

16 Szerepállapot egy-egy szerepre való alkalmasság vagy pillanatnyi alkalmatlanság nem végleges állapot, önismeret, személyiségfejlesztés, tanulás, érés, élethelyzet függvényében belenőhetünk egy szerepbe, ha a fejlődés után nem engedjük el immár a vágyott szerepet

17 Életszakaszok – közösség szerepe a személyiség fejlődése a születéstől a halálig tartó folyamat alakulásában, formálásában nagyobb a jelentősége a környezeti és társas jelenségeknek, mint a biológiai-ösztöni tényezőknek

18 Életszakaszok – közösség szerepe Erik H. Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete szerint 8 életszakasz van mindegyiknek egy-egy fontos életfeladata van meghatározott kríziseken kell áthaladni

19 Életszakaszok – közösség szerepe serdülőkor 11-20 év ifjúkor/fiatal felnőttkor 18-30 év felnőttkor középső szakasza 30-40 év érettkor 40-65 év időskor 65 év felett

20 Serdülőkör jellemzői szociális és pszichikus serdülés kitolódhat 20-21 éves korig a serdülőkor a gyermekkorból a felnőttkorba való „átnövés” folyamata, testi, lelki és szociális szempontból egyaránt „A serdülőkor az emberi lét legígéretesebb, változásokban és fordulatokban gazdag, válságosan bonyolult, forradalmian nehéz szakasza.”

21 A serdülőkör pszichoszociális feladata ki kell bontakoznia a szülőkkel való kapcsolat gyermeki szerephelyzetéből ( önállósulnia kell anélkül, hogy sérülne, másokat sértene, vagy a családi egyensúlyt krízisbe vinné) bele kell tanulnia a nemének megfelelő szerepekbe (alkalmassá kell válnia bensőséges párkapcsolatra) felnőttséggel járó teljesítmények szerepkövetelményeit el kell sajátítania (pályaválasztás, majd hivatásgyakorlás)

22 A serdülők viszonya a felnőttekhez nem igaz, hogy már nem is igénylik a felnőtteket, szülőket a „tekintély-tépázás” nem azonos a tekintélyek egyszer s mindenkorra való lerombolásával a környezet visszajelzései nyomán megszülető sikerérzések erősítik az önértékelést és kedvezőbbé teszik az énképet hiányérzet: magukra vannak hagyva érzelmileg, életvezetési támogatásban, problémáikban

23 A felnőtteknek helye, szerepe van a serdülők érzelmi-indulati, viszonyulási és önismereti zűrzavarának feloldásában személyiségfejlődésük elősegítésében az érzelmi stabilitás biztonsági oldalának (család) és bizalmat adó (iskolai közösségek) mivoltának teljesítésében az önkép hitelesítésében az önbecsülés megteremtésében

24 A közösség szerepe az identitás kialakulásában csak közösségben tud megfelelő identitás kibontakozni és épülni! a serdülőkor is szenzitív időszak: - a lelki rendszer várja az eszmei bizonyosságot, ami az identitását megszilárdítja - saját értékeket és véleményeket akar kialakítani a külső mintákat átvéve - ezek a hitek, meggyőződések védelmeznek is

25 A közösség szerepe az identitás kialakulásában nagy barátságok ideje a barát egyenrangú fél kizárni mindent, ami nem én vagyok, aki nem akarok lenni, amilyen nem vagyok (küzdelem a szülőkkel, a felnőttekkel: nem vagyok olyan, nem akarok olyan lenni, én ezt nem fogom csinálni) első szerelem elindul a közösség felé, a közösség keresés felé (ilyenkor jöhetnek a lélekromboló közösségek)

26 A közösség szerepe az identitás kialakulásában a kortárscsoportok kiemelkedő jelentősége spontán szerveződésű, informális csoportok, baráti kapcsolatokon alapuló csoportok (a formalizálás veszélyei) formális csoportok (közös érték, érdeklődés, meggyőződés) - fontos, hogy legyen mentora, szellemi vezetője, aki nem kényszerít semmilyen eszmét, nem akar tudatosan befolyásolni

27 A közösség szerepe az identitás kialakulásában ezek a közösségek adják a biztonságot, melegséget, amire szükségünk van a hasonlóság biztonsága mellett felszínre kerülhetnek a többletek, a különbségek, az individuum a másikkal szövetségben lehet kibontakozni a többiek az egyén mögött állnak, mint erő, biztonság

28 A kortárscsoportok szerepe ha nincsenek, nem egészséges az individualizációs folyamat nem kap támpontokat ahhoz, hogy kivé, mivé legyen a másik tekintetbe vétele mellett fontos az egyensúly a kortárscsoport és az individuum között (decentráció, empátia, közösségi érzés, másik tisztelete, másik elfogadása ekkor egészséges) lélekromboló közösségek (legyél más abban, ami a javadat szolgálja, s ne abban, ami a magad vagy más kárát!)

29 A felnőtt segítő jelenléte egy ifjúsági közösség segítése azért is hálás feladat, mert a felnőtt olyan külső mentorként lehet jelen a kamaszok, fiatalok életében, - aki nem állít minden nap korlátokat, mint a szülő, a tanár, - ő lehet az a „jó fej” felnőtt, aki biztonságos teret teremthet egy zűrzavaros időszakban

30 Ifjúkor/fiatal felnőttkor nagy döntések meghozatalának, egész életre kiható szerepek megválasztásának időszaka erősek az önkifejező törekvések jellemző az optimizmus

31 Ifjúkor/fiatal felnőttkor alkalmazkodásban megtalálni a megfelelő arányt: a külső világ magunkhoz igazítása vagy önmagunk alakítása a külső körülményekhez párválasztás felkészülés a szülői szerepre

32 Ifjúkor/fiatal felnőttkor a család, a kötelező kapcsolat ereje gyengül magunknak kell megteremtenünk azt a közösséget, amiben életünket éljük kapunyitási pánik: leginkább a friss diplomásokat érinti

33 Kapunyitási pánik napjaikat unalmasnak élik meg, munkájukat értelmetlennek, önmagukat üresnek nem találják a helyüket a munkahelyükön, kétségbe vonják a választott szakma testhezállóságát bizonytalanok a párkapcsolatokban is menekülés: nosztalgiázás, szakítás, gyökeres változást hozó döntés

34 Kapunyitási pánik ok lehet: nem köti semmi a fiatalokat, hogy ott éljenek, ahol születtek, azt a munkát végezzék, amit a szüleik, azt a vallást kövessék, amit nagyszüleik életformájukat nem társadalmi kasztok, legfeljebb az anyagiak határozzák meg eltűntek a segítő korlátok is

35 Kapunyitási pánik Csányi Vilmos etológus: eltűntek a közös csoporthiedelmek és cselekvések egyszemélyes alakulatok jöttek létre, ahol az egyénnek teljesen önállóan kell kialakítania identitását eltűntek/háttérbe szorultak az életszakaszokat elválasztó rítusok – saját választott próbatételek, devianciák veszélye

36 A segítők feladata Ismerjük meg közösségeinket! Onnan induljunk ki, ahol a (segített) közösség tart, és ne onnan, ahol mi állunk, mert akkor nem jut tér a (segített) kibontakozására. Meg kell tanulnunk elengedni segítettjeinket anélkül, hogy hálátlannak tartanánk őket.

37 A segítők feladata Empátia - képzeljük magunkat a másik helyébe ! kisgyerek-leguggolni, térben és időben távolodni a problémától, kívülről szemlélni, átülni a mások székbe…. Ismerjük meg az adott célcsoportot, a kiválasztott korosztályt! Ismerjük meg azokat a helyeket, ahol ők szívesen/esetleg kényszerből, jobb híján vannak! Ismerjük meg az igényeiket!

38 A segítők feladata Keressük a kapcsolatot más szakmák képviselőivel a minél teljesebb megismerés és gondolkodás miatt! Menjünk ki az épületből oda is, ahol a célcsoport van!

39 A segítők feladata Teljes személyiségünkkel vagyunk jelen, a személyiségünk is az eszköztárunk része! HITELESSÉG A népművelő, ifjúságsegítő könyvtáros is segítő: adott humán terület háttértudása holisztikus szemlélettel! Célja: - alaptevékenység végzése, effektívebbé téve mentálhigiénés megközelítéssel - személyiségfejlesztés az alapszakterület eszköztárával - megerősítő, támogató segítségnyújtás

40 A segítők feladata Tudjuk, hogy milyen hatást érhetünk el az egyes emberekben, milyen emberi értékeket fejleszthetünk! Nem a mennyiség, hanem a minőség, az egyedi a fontos!

41 Egyensúly! Mérték!