Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SPANYOLORSZÁG -TERCIER SZEKTOR- SPANYOLORSZÁG -TERCIER SZEKTOR-

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SPANYOLORSZÁG -TERCIER SZEKTOR- SPANYOLORSZÁG -TERCIER SZEKTOR-"— Előadás másolata:

1 SPANYOLORSZÁG -TERCIER SZEKTOR- SPANYOLORSZÁG -TERCIER SZEKTOR-

2 Általános áttekintés: Terület: 505 ezer km 2 Népesség: f ő, néps ű r ű ség: 88 f ő /km 2 Államforma: alkotmányos monarchia (I. János Károly) Nemzetiségek: katalánok, galíciaiak, baszkok GDP/f ő : $ Munkanélküliség: 9-10%

3 Történelem: Els ő telepesek: föníciaiak, karthágóiak, kelták és ibérek 4 évszázados római uralom: Hispánia provincia 711-t ő l arab (mór) uralom (kivéve: északi területek egy része)  rengeteg történelmi emlék (Sevilla, Córdoba, Granada) Reconquista Nagy Felfedezések megindítói  hatalmas gyarmatbirodalom (tordessilasi egyezmény, 1494)

4 1931: a királyság megbuktatása, köztársaság : polgárháború  Franco tábornok 1975: Franco halála után visszaállítják a köztársaságot 1986: belépés az Európai Unióba

5 Infrastruktúra: A nagy kiterjedés ű és elzárt országban fontos a közlekedés és annak állapota Közúti közlekedés: –Legfontosabb –Autópályák, gyorsforgalmi utak (9500 km) sugárirányúak Vasút: –Nyomtávolsága szélesebb az európainál  nehezíti a kontinenssel való kapcsolattartást –Alacsony a vasútvonalak s ű r ű sége (27 km/ 1000km 2 )

6 Tengerhajózás: –Gazdasági jelent ő ség (küls ő és bels ő kereskedelemben) –Folyami közlekedés csak rövid szakaszokon Légi közlekedés: –F ő leg Afrika és Dél-Amerika felé irányul –Jelent ő s igény van belföldi járatokra (ált. Madrid és az excentrikus városok között)

7 Turizmus, a gazdaság húzóágazata: A GDP kb. 2/3-át adja, a foglalkoztatottak aránya 60% millió turista évente, 354 millió vendégéjszaka (2005), bevétel: 45 Mrd $ Legtöbb turista Nagy-Britanniából és Németországból érkezik Legkedveltebb célpontok: Costa del Sol, Costa Blanca, andalúz városok, Barcelona, Madrid, Kanári- és Baleár-szigetek

8 Városok, tájak: Madrid: –Már a k ő korszakban lakott volt –Mór hódítás:  város neve ebb ő l az id ő b ő l: Magrit= „vízvezetés” (vagy kelta: Magetorito= „nagy híd”) –F ő város 1561 óta (II. Fülöp) –Örökösödési háború  vége a város virágzásának –1804: földrengés :Napóleon bevonulása –1813: Wellington ű zi ki a franciákat  a város fejl ő dése fellendül –1992: a Világ kulturális f ő városa volt –2004. március 11.: a madridi terrormerénylet napja

9 Látnivalók: Palacio Real de Madrid (Királyi palota)

10 Puerta de Alcalá

11 Templo de Debod

12 La Coruña: Természetes kiköt ő je miatt már a föníciaiak és a kelták is használták Jelent ő s római kiköt ő város Ardobicum Coronium néven 1507: Francis Drake felgyújtotta a várost Fontos kiköt ő és textilipari központ a középkorban XIX-XX. század: a város virágzott az északi kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhet ő en

13 Látnivalók Torre de Hércules

14 Pamplona: Az els ő lakók baszkok voltak ( Iruña néven) Rómaiak korában: Pompeiopolis Mór uralom 711-t ő l A IX. században alakul meg a Pamplonai Királyság Ma a bikafuttatásról híres

15 Látnivalók Catedral de Pamplona

16 Plaza del toros de Pamplona

17 Barcelona Hamilkar Barks, pun vezér alapította i.e. 218-ban Kés ő bb Barcino néven római település, majd 716-ban mór uralom alatt Bardsaluna-nak nevezték el Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella házasságáig f ő város 1888 és 1928: Világkiállítás helyszíne Leghíresebb tervez ő je: Antonio Gaudi Az 1992-es Olimpia helyszíne

18 Sagrada Família

19 Gaudi m ű vei: Casa Milá Casa Batlló

20 Egy érdekesség: Torre Agbar

21 Valencia A település már jóval a rómaiak el ő tt is létezett, ő k i.e.139-ben alapították Valentia városát Fejl ő dése a XII. században indult, aranykorát a XV.-ben élte 1609: mórok ki ű zése  a város elvesztette lakosságának 40%- át XIX. század : fellendülés a kereskedelemnek köszönhet ő en

22 Santa Maria székesegyház, Miguelete

23 Las Fallas fesztivál

24 Sevilla Ibériaiak és föníciaiak ezüstöt és rezet bányásztak a környéken I.e. 500 körül: karthágói uralom  Hispalis Rómaiak korában: Julia Romula 712: mór uralom kezdete: Ishbiliyya Nagy Felfedezések korában: az Újvilágból érkez ő arany f ő célpontja Hanyatlás: pestisjárványok, árvíz, földrengés Igazi fellendülés: Amerika felfedezésének 500. évfordulója miatt rendezett Expo’92 után

25 Alcazár

26 Világörökségi helyszínek:

27 Spanyolország más nevezetességei:

28 Felhasznált irodalom: Ifj. Zsiga György: Spanyolország Robert Möginger: Spanyolország Probáld Ferenc: Európa regionális földrajza Wikipédia Google képkeres ő

29 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "SPANYOLORSZÁG -TERCIER SZEKTOR- SPANYOLORSZÁG -TERCIER SZEKTOR-"

Hasonló előadás


Google Hirdetések