Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fejlesztéspolitika az EU-tag Magyarországon Nagy Gábor Miklós főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Hivatal Balmazújváros, 2005. október 3.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fejlesztéspolitika az EU-tag Magyarországon Nagy Gábor Miklós főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Hivatal Balmazújváros, 2005. október 3."— Előadás másolata:

1 Fejlesztéspolitika az EU-tag Magyarországon Nagy Gábor Miklós főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Hivatal Balmazújváros, október 3.

2 Uniós támogatások –az EU kohéziós politikája –magyar tapasztalatok –a legfrissebb eredmények Uniós támogatások –fejlesztéspolitikai keretek –fejlesztéspolitikai célok Partnerség –a társadalmi egyeztetés menete –az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció társadalmi egyeztetésének tapasztalatai

3 Az Európai Unió kohéziós politikája

4 <  125 EU=100 Egy főre jutó GDP 1998

5 Támogatási formák Nemzeti Fejlesztési Terv Kohéziós Alap ERFAESZA EU Közös Mező- gazdasági Politika EMOGAEMOGA PhareSAPARDISPA Átmeneti Támogatás EGT Schengen Csatlakozás előtti alapok Kohéziós Politika

6 Intézményi struktúra Európai Unió Nemzeti Fejlesztési Hivatal KTK és KA Irányító Hatóság Minisztériumok OP Irányító Hatóság Háttérintézmények Közreműködők, pályáztató sz. Pályázók Monitoring Bizottság

7 Kormányzat pályázik az Unióhoz ágazatok és régiók programjaival Vállalkozók civil szervezetek stb. pályázhatnak a tárca és régió- programokon belül. Lehetőség szolgáltatások áruk beszállítására kivitelezésre Pályázati rendszer

8 Az uniós tagság tapasztalatai Magyarországon

9 Az első másfél év számokban Szeptember 30-ig az öt operatív programra országosan 26 ezer 707 pályázat érkezett. A pályázók által igényelt támogatás összege 90%-kal meghaladja a hároméves, 677 milliárd forintos keretet. A támogatott (nyertes) projektek száma , a megítélt támogatás összege 523,6 milliárd forint (a teljes keret 77%-a). Ezzel a megítélt összeggel az ország majdnem településén indulhat el legalább 780 milliárd forint értékű fejlesztés. Ez az összeg több mint 34 ezer új munkahely létrejöttét és több mint 99 ezer munkahely megtartását teszi lehetővé. Szerződéssel lekötve: 417,5 milliárd forint (a keret 62%- a), 7 ezer 832 pályázó esetében. Kifizetve: 73,7 milliárd forint (2 ezer 803 projektnek).

10

11

12 Eredmények az Észak-alföldi Régióban Régió/megyeBeérkezett pályázat Támogatott pályázat Megítélt támogatás Megvalósuló fejlesztés Észak- Alföld4 044 db1 794 db millió Ft millió Ft Hajdú- Bihar1 627 db740 db millió Ft millió Ft Jász- Nagykun- Szolnok 841 db395 db millió Ft millió Ft Szabolcs- Szatmár- Bereg db659 db millió Ft millió Ft

13 Eredmények Hajdú-Biharban KistérségBeérkezett pályázat Támogatott pályázat Megítélt támogatás Megvalósuló fejlesztés Hajdú- Bihar1 627 db740 db millió Ft millió Ft Balmaz- újvárosi millió Ft2 383 millió Ft Berettyó- újfalui millió Ft3 245 millió Ft Debreceni millió Ft millió Ft Derecske- Létavértesi millió Ft2 287 millió Ft Hajdú- böszörményi millió Ft6 047 millió Ft Hajdú- hadházi millió Ft1 808 millió Ft Hajdú- szoboszlói millió Ft2 748 millió Ft Polgári millió Ft1 698 millió Ft Püspök- ladányi millió Ft6 449 millió Ft

14 Folyamatok (a pályázati hullámok) 2004 Pályáztatás Bírálatok Szerződéskötés Kifizetések

15 Messzire tekintünk: A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007–2013)

16 Új időszámítás kezdődik Magyarország életében 2007 után és 2013 között évente fordíthatunk annyi európai uniós forrást az ország hátrányos helyzetű térségeinek a felzárkóztatására, mint 2000 és 2006 között az előcsatlakozási alapokkal együtt összesen. Az, hogy ezzel a történelmi lehetőséggel élni tudjon az ország, felelős tervezést, partnerséget és közös gondolkodást kíván nem csak a kormánytól és nem csak a politikusoktól, de a társadalom egészétől egyaránt.

17

18 Fejlesztéspolitikai „keretek” Milliárd Ft

19 A hazai kormányzati forrásokkal és a vállalkozások kapcsolódó beruházásaival együtt legalább ezer milliárd forint fejlesztés valósul meg az országban 2007 és 2013 között. Ebből a pénzből hét éven át minden áldott nap megépíthető lenne: két-három kilométer autópálya, vagy… öt-hat vadonatúj általános iskola, vagy… egy új, európai minőségű futballstadion.

20 Ebből a pénzből három multiplex mozit vagy két trópusi látványfürdőt építhetnénk mind a 3 ezer 200 magyar településen, köztük például Mezőpeterden és Pródon is. De mi értelme lenne ennek? Vajon ez lenne a legjobb módja e pénz felhasználásának?

21 Mire fordítsuk a pénzt? ‫ „Nem halljuk-e legalább szinte mindenki szájában a panaszt? Egynek az utak rosszak, másnak kereskedés, vízi csatornák, vas utak kellenének; ennek a szegények s koldusok nagy száma terhes; annak a nyelv nem eléggé halad, az olvasók mennyisége csekély; megint mások az éjjeli világosítás híját kárhoztatják városinkban, nem különben a trottoárok és fedélcsatornák nem létét; ismét mások a tömlöcöket s foglok tartását gondolják hibásoknak s több eféle.” ‫ Széchenyi István

22 Mindannyiunk közös felelőssége, hogy ez a hatalmas pénz jól legyen elköltve, jól hasznosuljon, olyan beruházásokon keresztül, amelyek aztán további beruházásokra ösztönöznek, és sok ezer új munkahelyet teremtenek országszerte. Erről szól most a tervezés. Most kell megmondanunk azt, hogy 2007 után mire írjanak ki európai uniós pályázatokat Magyarországon.

23 A tervezés ütemezése 2005 nyara: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 2005 ősze: hazai stratégiák összehangolása 2005 vége, 2006 tavasza: a II. NFT elkészítése, benyújtása az Európai Bizottságnak 2006 tavasza: operatív programok elkészítése, benyújtása az Európai Bizottságnak

24 Magyarország gazdasági helyzete és gazdasági folyamatai

25 Forrás: KSH, Eurostat Negyedéves GDP növekedési ráta A magyar GDP korrelál az EU-15 átlagával Hosszú távú, pozitív gazdasági kilátások

26 Forrás: Business Monitor International, December 2004 HelyezésEredményOrszág Dánia Kanada Japán Ausztrália MAGYARORSZÁG Lengyelország Csehország Szlovákia Hosszú távú politikai stabilitás Kedvező politikai és gazdasági környezet

27 Magyar növekedési előrejelzések „megfordul az irány” Forrás: Pénzügyminisztérium Hosszútávú pozitív gazdasági kilátások

28 Forrás: MNB, GKM * Tartalmazza az 1995-ös újrabefektetett jövedelmeket Göngyölített FDI* , millió euró FDI-növekedés, mint a kormányzati politika legfontosabb célja

29 Az ország helyzete (1)  Kedvező geo-stratégiai pozíció  Előnyös lehetőségek a szomszédos országokkal való kapcsolatokban  A Budapest agglomerációjának fontos szerepe az ország fejlődésében  Jelentős kulturális és történelmi hagyományok  Gazdag természeti erőforrások

30 Európa fényei A települések éjszakai fényei jól szemléltetik az európai urbanizált térségek térszerkezetét a Föld műholdas fényképén (NASA)

31 NYUGAT- ÉS ÉSZAK-EURÓPAI PIACOK KELETI PIACOK KÖZEL- KELETI PIACOK DÉL-EURÓPAI PIACOK ÉS A FÖLDKÖZI TENGER CENTRÁLIS GEOSTRATÉGIAI HELYZETÜNK

32 Az ország helyzete (2)  A vállalatok többsége sérülékeny  Alacsony aktivitási ráta  Csökkenő tudásszint  Rossz egészségügyi mutatók  Jelentős és növekvő társadalmi különbségek  Egyes közszolgáltatások működésképességük határán „üzemelnek”  A gazdasági fejlődési pálya kezd bizonytalanná válni

33 Milyen országban szeretnénk élni tíz év múlva?

34 Az életszínvonal eléri az európai mediterrán országok átlagát, másfél ember keresete elég a méltó megélhetéshez egy négytagú család számára, minden háztartásban van a világhálóhoz kapcsolódó számítógép, az emberek megengedhetik maguknak, hogy elmenjenek nyaralni. ÉLETMINŐSÉG

35 Az emberek biztonságosan tervezhetik jövőjüket. A családokat gazdasági okok nem rettentik el gyermek vállalásától. A hónap vége egy lakáshitel törlesztésével sem jelent gondot a háztartások számára. Az öngondoskodás és az állami juttatások rendszere miatt nem megrázkódtatás a nyugdíjazás. Az emberek szögesdrót nélkül is biztonságban tudhatják értékeiket. BIZTONSÁG

36 A magyar városokat, falvakat az emberek otthonuknak érzik, mert megélhetésük és kényelmes életük biztosítottak. Bármelyik település lakói számára elérhető a megfelelő munkahely, általános iskola, orvos. A közutakon és a tömegközlekedés révén gyorsan és biztonságosan el lehet jutni a környező településekre. Csúcsforgalom idején vagy naplemente után is lehet sétálni bármelyik magyar település központjában. ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK

37 Több magyar tudományos központ nemzetközi vezető szerepet vív ki magának. Egyetemeink a jelentős külföldi érdeklődés nyomására angol nyelvű graduális és doktori programokat indítanak. Egyre többször emle-getik, hogy nemsokára lesz Magyarországon kutató Nobel-díjasunk. TUDMÁNYOS KÖZPONTOK

38

39 Stratégiai célok, 2007– A versenyképesség tartós növelése 2.A foglalkoztatás bővítése 3.Versenyképes tudás és műveltség növelése 4.A népesség egészségi állapotának javítása 5.A társadalmi összetartozás erősítése 6.A fizikai elérhetőség javítása 7.Az információs társadalom kiteljesítése 8.Természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása 9.Kiegyensúlyozott területi fejlődés

40 Prioritások – „Befektetés az emberbe” 1. A munkavállalók és szervezetek alkalmazkodóképességének javítása az egész életen át tartó tanulás révén 2. Az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, folyamatos összehangolása a munkaerőpiac igényeivel 3. A munkaerőpiacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a foglalkoztathatóság javítása 4. A társadalmi és területi zárványok oldása

41 Prioritások – „Befektetés az emberbe” 5. Az oktatáshoz, képzéshez és műveltséghez való hozzáférés, az esélyegyenlőség feltételeinek javítása 6. A társadalmi és kulturális tőke erősítése 7. Korszerű népegészségügyi szakmapolitika kialakítása 8. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének korszerűsítése 9. A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése

42 Prioritások – „Befektetés a gazdaságba” 10. Az innováció, kutatás-fejlesztés ösztönzése és infrastrukturális hátterének megerősítése 11. A technológiai modernizáció előmozdítása 12. Vállalkozások működési és üzleti környezetének javítása, a hálózatosodás elősegítése 13. Elektronikus tartalmak és szolgáltatások fejlesztése 14. Az IT alapvető infrastrukturális feltételeinek biztosítása, fejlesztése

43 Prioritások – „Befektetés a környezetbe” 15. Természeti értékeink és erőforrásaink megőrzése 16. Tiszta települések, biztonságot teremtő környezetvédelem 17. Megelőző, elővigyázatos környezetvédelem és környezetileg hatékony innováció általános érvényesítése 18. Hazánk nemzetközi elérhetőségének javítása 19. A térségi-regionális elérhetőség javítása 20. A helyközi közösségi és települési közlekedés fejlesztése

44 Horizontális követelmények 1.A nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése 2.A roma népesség helyzetének javítása 3.A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, a környezeti és kommunikációs akadálymentesítés 4.A fenntarthatóság biztosítása, a környezeti szempontok érvényesítése 5.A modern infokommunikációs eszközök, számítógépek használatának elterjesztése 6.A szubszidiaritás elvének, a területi szempontoknak az érvényesítése.

45 Kiemelt ágazatok 1.Informatika és távközlés 2.Biotechnológia + egészségipar 3.Üzleti és logisztikai szolgáltató központok 4.Járműipar 5.Turizmus 6.Környezetipar 7.Szórakoztatóipar

46 MAGYARORSZÁG TÉRSZERKEZET-FEJLESZTÉSI IRÁNYAINAK SÉMÁJA A NFT TERV KIEMELT FEJLESZTÉSEI Szombathely LJUBJANA FELÉ ADRIA FELÉ SZEGED DEBRECEN MISKOLC PÉCS GYŐR BÉCS KIJEV FELÉ Nyíregyháza Szolnok Tatabánya Székesfehérvár Dunaújváros Kecskemét BUDAPEST Veszprém POZSONY KASSA FELÉ BEREGSZÁSZ FELÉ BUKAREST FELÉ BELGRÁD FELÉ ATHÉN FELÉ ZÁGRÁB FELÉ ADRIA FELÉ GRAZ FELÉ NAGYVÁRAD ARAD Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Békéscsaba Szekszárd Sopron Eger Gödöllő Salgótarján

47 K+F ÉS TUDÁS- IPARI KÖZPONTOK Győr Debrecen Miskolc Szeged Pécs Gödöllő LOGISZTIKAI KÖZPONTOK Győr Debrecen Miskolc Szeged Pécs Székesfehérvár Szolnok Záhony REPÜLŐTEREKBudapest-Ferihegy Debrecen Sármellék MAGYARORSZÁG TÁVLATI VERSENYKÉPES (NÖVEKEDÉSI-) PÓLUSAI A NFT LOGISZTIKAI FEJLESZTÉSEI Szombathely LJUBJANA FELÉ ADRIA FELÉ SZEGED DEBRECEN MISKOLC PÉCS GYŐR BÉCS KIJEV FELÉ Nyíregyháza Szolnok Tatabánya Székesfehérvár Dunaújváros Kecskemét BUDAPEST Veszprém POZSONY KASSA FELÉ BEREGSZÁSZ FELÉ BUKAREST FELÉ BELGRÁD FELÉ ATHÉN FELÉ ZÁGRÁB FELÉ ADRIA FELÉ GRAZ FELÉ NAGYVÁRAD ARAD Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Békéscsaba Szekszárd Sopron Eger Gödöllő Salgótarján Záhony Sármellék

48 A NFT STRATÉGIAI FEJLESZTÉSEI A KLASZTEREK EGYMÁSRA ÉPÜLÉSÉNEK MODELLJE VERSENYKÉPESSÉG FENNTARTHATÓSÁG TUDÁS-TÁRSADALOM K+F (kreatív) KLASZTER fejlődésének támogatása INFORMATIKAI KLASZTER (ITC - Információs és Kommunikációs Technológia) TUDÁS-KLASZTER (oktatás, kultúra) EGÉSZSÉG-KLASZTER KÖRNYEZETVÉDELMI KLASZTER KÖZLEKEDÉS-KLASZTER SZÁLLÍTÁS

49 AZ NFT STRATÉGIÁJA A KLASZTEREK ARÁNYAINAK TÁVLATI ÁTALAKULÁSA K+F (kreatív) KLASZTER fejlődésének támogatása INFORMATIKAI KLASZTER (ITC - Információs és Kommunikációs Technológia) TUDÁS-KLASZTER (oktatás, kultúra) EGÉSZSÉG-KLASZTER KÖRNYEZETVÉDELMI KLASZTER KÖZLEKEDÉS- KLASZTER SZÁLLÍTÁS

50 HIPOTETIKUS FORRÁSFELOSZTÁS 50% KÖZPONTI VÉGREHAJTÁS 50% DECENTRALIZÁLT VÉGREHAJTÁS REGIONÁLIS FEJLESZTÉS HELYI FEJLESZTÉS BEFEKTETÉS 33% A KÖRNYEZETBE BEFEKTETÉS22% AZ EMBERBE BEFEKTETÉS 11% A GAZDASÁGBA ÉSZAK- ALFÖLD DÉL-ALFÖLDKÖZÉP- MAGYAR- ORSZÁG KÖZÉP- DUNÁNTÚL NYUGAT- DUNÁNTÚL DÉL- DUNÁNTÚL ÉSZAK- MAGYAR- ORSZÁG

51 A társadalmi egyeztetés és eddigi tapasztalatai

52 Partnerség a tervezésben Magyarország hosszú távú fejlesztési koncepciója és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007–2013) konszenzus alapján, a gazdasági, civil, és regionális partnerek véleménye és javaslatai alapján készüljön el. –A partnerség kiemelten fontos a tervezés és a lebonyolítás folyamán is. –Interaktív folyamat, szükséges a partnerek aktív részvétele is. Konszenzus kell, mert négy kormányzati ciklus fejlesztéseit határozzuk meg!

53 A társadalmi egyeztetés tervezett menete Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció2005. június-augusztus Fenntartható Fejlődés Stratégia, Lisszaboni Akcióterv2005. szeptember-október II. NFT2005. november-december Operatív programok2006. január-március Pályázati kiírások2006 ősze

54 A Tegyük sikeressé Magyarországot! című kiadvány - 20 ezer példány OFK +OTK CD-n - 3 ezer példány 140 ezer látogató az NFH honlapján 840 ezer oldalletöltés –OFK: 25 ezer letöltés –OTK: 2 ezer letöltés 200 rendezvényen szerepeltek az NFH vezetői, munkatársai Érdeklődő partnerek

55 388 szervezet 529 kitöltött kérdőív (OFK + OTK) –(Az I. NFT kapcsán mintegy 300 vélemény érkezett.) 100 szöveges javaslat –MTA –Kamarák –Érdekképviseletek –Civil szervezetek 3 ezren vettek részt az online szavazásban Aktív partnerek - vélemények

56 A legfontosabb irányok: –a népesség egészségi állapotának javítása, –a foglalkoztatás bővítése és –a versenyképes tudás és műveltség növelése – olyan célok, amelyek alapvetően meghatározzák versenyképességünket. A versenyképes Magyarországot 65 százalékban találták fontosnak. –Általános vélemény: a dokumentum túl nagy hangsúlyt helyez a gazdasági verseny- képességre, és kevés figyelmet szentel annak társadalmi aspektusainak. A fenntarthatóság fogalma nagy hangsúlyt kapott – különösen a civil szféra képviselőinél. Hasznos javaslatok

57 Göd, augusztus 23-24: a Tervezési Operatív Bizottság döntött a vélemények beépíthetőségéről – mintegy 100 módosítás. Valamennyi válaszadó partner levélben kap tájékoztatást a javaslata sorsáról. A GSZT véleménye szeptember 7-én érkezett meg. A később beérkezett véleményeket a stratégiában hasznosítjuk. Beépített vélemények

58 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Tel.: 06 (1) Mobil: 06 (30) Fax: 06 (1) Internet:


Letölteni ppt "Fejlesztéspolitika az EU-tag Magyarországon Nagy Gábor Miklós főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Hivatal Balmazújváros, 2005. október 3."

Hasonló előadás


Google Hirdetések