Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak."— Előadás másolata:

1 A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) /201 5, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 2. Szuburbanizáció Angolszászok: exurbanizáció Angolszászok: exurbanizáció Relatív dekoncentráció Relatív dekoncentráció Városlakók kiköltözése Városlakók kiköltözése –Spontán módon –Közvetlen elővárosi zónába Agglomeráció Agglomeráció –Aggl. egészének népessége továbbra is növekszik –Aggl. gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul: város népessége csökken, az elővárosi öv növekszik Fázisai Fázisai –Korai fázis: kiköltözők megtartják városi munkahelyüket  ingázás –Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt már dezurbanizációnak tekintik)

3 3 Lakosság spontán szuburbanizációja Mozgatórugói Mozgatórugói –Elégtelen lakáskínálat a városban –Elégtelen lakókörnyezet a városban –Közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely – munkahely térbeli különválása Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, –Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak között is beépülnek a területek –Ma: autópályák, zónázó vonatok Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig –Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy –Munkahelyek azért jórészt itt maradnak Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek

4 4 Később: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Ipar szuburbanizációjnak módjai Ipar szuburbanizációjnak módjai 1.Kiköltözés 2.Zöldmezős beruházás –Jellmezője: high-tech ipar (just in time) + beszállítók Szolgáltatások szuburbanizációja Szolgáltatások szuburbanizációja –Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) –Logisztika –Szabadidős tevékenységek (Disneyland) –Irodai funkció

5 5 3. Dezurbanizáció Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás –Modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra –Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is –Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció –(Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik) Abszolút dekoncentráció Abszolút dekoncentráció Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970- es évek elejétől) Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970- es évek elejétől)

6 6 A dezurbanizáció okai Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) –A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken –A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, , Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, , Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai Kelet-Közép-Európa sajátosságai –Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása –Demográfiai hullámvölgy az egész országban –Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése

7 7 4. Reurbanizáció Relatív koncentráció Relatív koncentráció Többen vitatják, hogy létezik Többen vitatják, hogy létezik A nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll (1980-as évek közepétől) A nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll (1980-as évek közepétől) A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be „Vissza a városba” folyamat zajlik „Vissza a városba” folyamat zajlik között 241 európai agglomerációból (FUR) 47%-nál találtak ismét növekedést a központi városmagban között 241 európai agglomerációból (FUR) 47%-nál találtak ismét növekedést a központi városmagban –1975–1981: még csak 22%-nál

8 8 Reurbanizáció kialakulása Új típusú várospolitika, amely felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra, saját forrásokat kell föllelni pl. Új típusú várospolitika, amely felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra, saját forrásokat kell föllelni pl. –A humántőke lehetőségei –Történelmi múlt vonzereje –Föld- és épületállomány jelentette értékek és lehetőségek Mindezek a sunbeltben hiányoznak! Mindezek a sunbeltben hiányoznak! Reurbanizáció feltételei Reurbanizáció feltételei 1.Megjelenik az aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) 2.Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”) 3.Kialakul egy új társadalmi réteg, amely erősen vonzódik a hagyományos nagyvárosi miliőhöz

9 9 Városok növekedésének forrásai Központi városok újranépesedése Központi városok újranépesedése –„Dzsentrifikáció”: fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) „Slum”-ok helyett felújított belvárosok Vendégmunkások beáramlása Vendégmunkások beáramlása –Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben

10 10Városfelújítás Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) –A terület megtisztítása –A közművek kiépítése –A közlekedési hálózat kiépítése –A telkek értékesítése, befektetők felhajtása. Az első nagy városrehabilitációs projektek Európában az 1980-as évek elején jelennek meg pl. Londoni Dokk- negyed Az első nagy városrehabilitációs projektek Európában az 1980-as évek elején jelennek meg pl. Londoni Dokk- negyed –Emblematikus város London, de Birmingham, Berlin, Hamburg, Amszterdamban (Waterfront Program), New York (Harlem), Budapest (Középső Ferencváros – Corvin negyed) is

11 11 Agglomeráció szerkezete Agglomeráció elnevezései Agglomeráció elnevezései –Funkcionális városrégió (Functional Urban Region, FUR, FUA) Részei: Részei: –Város közigazgatási értelemben (városmag, központi város, nem azonos a belvárossal) –Elővárosi övezet (szuburbia): jellemzője a folyamatos beépítés, ált. 1 óra ingázási idő (köznyelv helytelenül gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció fogalmát) Mindkettő terjeszkedhet belülről kifelé Mindkettő terjeszkedhet belülről kifelé –A város kiterjedhet az elővárosi övezet egy részére (közigazgatási határ kibővítése): pl. 1950: Nagy-Budapest –Elővárosi övezet is kiterjedhet: pl. KSH által lehatárolt Budapesti agglomerációs gyűrű 45 helyett 78 településre terjedt ki

12 12 Városi agglomerációk népességszámának változása Elővárosi övezet Agglomerálódás

13 13 Városfejlődési szakasz Népességszám változása Város Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás NövekedésNövekedésCsökkenés 2. Szuburbanizáció Növekedés, csökkenés NövekedésCsökkenés 3. Dezurbanizáció Csökkenés Növekedés, csökkenés Növekedés 4. Reurbanizáció NövekedésCsökkenésCsökkenés Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján

14 14 Városfejlődés fogalmának változó értelmezése XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés –Városok társ–gazd-i jólétének javulása (pl. jöv, életminőség, GDP/fő) együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel –Prosperáló városok nagyobbra nőhettek –Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) Fejlett világ, XX. sz.: városfejlődés ≠ városnövekedés Fejlett világ, XX. sz.: városfejlődés ≠ városnövekedés –Nagyvárosok elágazó népesedési pályái  egyesek népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett –Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg –A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása –Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett) alszakaszok –Városok fejlődése ≈ városok evolúciója (nem feltétlen jelent társ–gazd-i javulást: túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója)

15 Térségspecifikus jegyek az európai nagyvárosok elmúlt néhány évtizedes népesedésében

16 16 Fogalmak, információs és módszertani kérdések Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése –Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) –Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) napjainkig Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: –Népességszám alapján (500 ezer fő felett) –Elővárosok nélkül –Ha valaha elérte ezt a népességszámot

17 17 Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása 1. Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja –T agállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) –Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai terület ük re vonatkozó adatok a múltban is 2. Jelenkori (2007-es) becsült/továbbszámított népességszám : World Gazetteer honlapja (megszűnt)

18 18 A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása től évtizedenként 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés Ezredforduló után: újra növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

19 –1960 Szinte mindenhol növekedés Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit- szigeteken Csökkenés csak a Brit- szigeteken Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

20 –1970 A fogyás kiterjed Nyugat- Közép- Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) A fogyás kiterjed Nyugat- Közép- Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

21 –1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek –Írország, Mediterráneum, szocialista országok Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

22 –1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben –Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É- Eu: országon belül É–D-i migráció) –Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

23 –2000 Alapvetően megfordul a kép Alapvetően megfordul a kép –Kelet-Közép- Európa csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) –Fejlett Európában néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

24 –2007 Fejlett Európa: alig van csökkenés Fejlett Európa: alig van csökkenés Kelet-Közép- Európa: alig van növekedés Kelet-Közép- Európa: alig van növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

25 25 A nagyvárosok közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások klaszterelemszámnagyvárosok117 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 213 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 32 Dublin, Valencia 43 Szófia, Vilnius, Zaragoza 513 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 611 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino

26 26 A klaszterek átlagos évi népességszám-változása Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

27 27 A klasztereik földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások


Letölteni ppt "A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések