Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Ismeretelmélet I.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Ismeretelmélet I."— Előadás másolata:

1 Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Ismeretelmélet I.

2 Filozófia 2 Tudom, hogy a BME Budapesten van. Tudom, hogy felvettem a Filozófia tantárgyat. Tudom, mikor születtem. – Ezek a propozicionális tudás esetei. Tudásom tárgya valamilyen kijelentés [propozíció].* Ez a tudás tények vagy igazságok ismeretében áll. Tudok úszni. Tudok angolul. Tudom, hogyan kell rántottát készíteni. – Ezek a gyakorlati tudás (képesség-tudás, tudni-hogyan, know- how) esetei. Ilyen tudással akkor rendelkezünk, ha képesek vagyunk bizonyos tevékenységekre. A gyakorlati tudás meglétéhez nem szükséges és nem is elégséges az adott tevékenységre vonatkozó propozicionális tudás.** Hallgató a ZH előtt: „Tudom az ismeretelméletet.” – Ez melyik fajtába tartozik?*** Propozicionális tudás és gyakorlati tudás

3 Filozófia 3 Mik a tudás szükséges és elégséges feltételei? Mit írjunk a … helyére az alábbi? S személy akkor és csak akkor tudja K kijelentést, ha … Gondolkodjunk el az alábbi példákon: 1. Tudja-e Angela Merkel, hogy a BME filozófia kurzusa piszok jó? 2. Tudja-e Angela Merkel, hogy Magyarország fővárosa Miskolc? 3. Tudja-e a babonás diák, hogy rosszul fog sikerülni a vizsgája, ha pusztán azért hiszi ezt, mert fekete macska szaladt át előtte az úton, de a vizsgája tényleg rosszul sikerül?* Mi a propozicionális tudás?

4 Filozófia 4 S akkor és csak akkor tudja, hogy K, ha: (i)S azt hiszi, hogy K, (ii)K igaz, (iii) S K-hite igazolt. Röviden: a tudás igazolt, igaz hit. Láttuk, hogy e feltételek szükségesek. De vajon elégségesek-e? Vajon minden olyan esetben, amikor S személy és K kijelentés eleget tesz (i)-(iii) feltételeknek, igaz, hogy S tudja K-t? Tudás = igazolt igaz hit

5 Filozófia 5 (i)A srác azt hiszi, hogy van egy bárány a mezőn. (ii)Igaz, hogy van egy bárány a mezőn. (iii) A srác igazoltan hiszi, hogy van egy bárány a mezőn. De tudja-e, hogy van egy bárány a mezőn? A legtöbbek szerint nem. Vagyis a fenti három feltétel nem elégséges feltétel a tudáshoz.* A Gettier-probléma Van egy bárány a mezőn.

6 Filozófia 6 Egy lehetséges válasz az, hogy a példák szereplő igazolások nem elég erősek. A tudáshoz megkövetelt igazolásnak infallibilisnek [tévedhetetlennek] kell lennie. Egy K kijelentés melletti igazolás akkor és csak akkor infallibilis, ha senki nem rendelkezhet ezzel az igazolással anélkül, hogy K igaz lenne. Ennek megfelelően a (iii) feltételt így kell módosítanunk: (iii+)S K-hite infallibilisen igazolt. Elfogadható válasz ez? Hogy eldöntsük, fussunk végig azon, hogy tudásunknak milyen forrásai vannak. Infallibilis igazolás

7 Filozófia 7 Elsődleges források (amelyek nem korábbian megszerzett hitekből vezetnek további hitekre):  észlelés  introspekció: gondolatainkról, érzéseinkről tudósít  ??? (a priori) intuíció: absztrakt (matematikai, filozófiai) igazságok megragadása * Másodlagos források (amelyek már megszerzett hiteket őriznek meg, ill. a korábbi hitekből új hitekre vezetnek):  emlékezet  következtetés  tanúbizonyság Tudásunk forrásai

8 Filozófia 8 A két függőleges vonal egyforma hosszú, az A és B négyzetek azonos színűek. Az ilyen tévedések azt sugallják, hogy az érzékszervi észlelés nem – vagy legfeljebb speciális esetekben – nyújt infallibilis igazolást. Az észlelés megtéveszthet

9 Filozófia 9 Induktívnak azokat a következtetéseket nevezzük, ahol a konklúzió a premisszákhoz képest új információt tartalmaz. Eddig egyetlen BME-s filozófia kurzuson sem fordult elő, hogy az összes hallgató teljesítette volna. Ezen a kurzuson is lesz olyan hallgató, aki nem teljesíti. Bivalyerős induktív következtetés, de a premissza igazsága nem jelent tökéletes garanciát a konklúzió igazságára. Az induktív következtetés nem infallibilis

10 Filozófia augusztus 9-én a Missouriban lévő Fergusonban Darren Wilson rendőr több lövéssel megölte a 18 éves, fekete Michael Brownt. Íme a tanúk igen/nem/nem láttam válaszai a vádesküdtszék kérdéseire.* A tanúbizonyság sem

11 Filozófia 11 A többi forrás hasonlóképpen megcsalhat introspekció – öncsalás emlékezet – konstruktív folyamat, amely torzításokhoz vezethet a priori intuíció – (ha létezik egyáltalán) olykor tévedésekhez vezet (pl. Csak egyféle végtelen van.) Ráadásul tudásunk oroszlánrésze tanúbizonyságból származik, s a tanúbizonyság nem nyújt infallibilis igazolást. A maradék oroszlánrésze az észlelésből – ami legfeljebb bizonyos körülmények között nyújt infallibilis igazolást –, és induktív következtetésből, amely soha nem infallibilis. Ennek fényében hiteink között alig akad olyan, amely infallibilisen igazolt. Miről lehet infallibilis igazolásunk?

12 Filozófia 12 Mindezek alapján, ha a tudás feltételéül szabjuk az infallibilis igazolást, akkor szinte semmit nem tudunk. Ez jó ok arra, hogy a Gettier-problémát ne az infallibilizmus révén – azaz ne (iii+) elfogadásával – próbáljuk megoldani. Ehelyett fogadjuk el ezt: (iv) Az S K-hitének igazsága és igazoltsága közti kapcsolat nem a véletlen műve. Sajnos ezzel valójában nem megválaszoljuk, hanem csak megcímkézzük a Gettier-problémát. A megoldáshoz meg kellene magyaráznunk, hogy a kapcsolat mikor nem „a véletlen műve”. Az infallibilizmus elvetése

13 Filozófia 13 – Honnan tudod, hogy a pálinkafőzés újra adóköteles? – Olvastam az neten. – És azt honnan tudod, hogy a portál, ahol olvastad, megbízható információkkal rendelkezik erről? A „honnan tudod” kérdésekkel igazolást kérnek tőlünk. Igazolás gyanánt olyan kijelentést vagy kijelentéseket adunk meg, amelyekből a kérdéses kijelentés következik.* Egy-két ilyen forduló után a kérdező vagy megelégszik a válasszal, vagy megtámadja következtetésünket. Mi lenne, ha tovább kérdezne, és minden válaszra újra és újra rákérdezne?** A regresszus-érv*** szerint, ha végiggondoljuk a lehetőségeket, kiderül, hogy semmit sem tudunk. Az regresszus-érv 1.

14 Filozófia 14 A következtetéses igazolások láncolata vagy a)igazolatlan hittel végződik, vagy b)a végtelenbe nyúlik, vagy c)kört alkotva visszakanyarodik önmagába. Egy következtetés csak akkor igazol, ha igazolt kijelentésből indul ki. a) esetben ezért egyetlen hit sem igazolt.* b) esetben szintén nem, mert egy hit csak akkor lehetne igazolt, ha végtelen számú másik hit is igazolt lenne. c) esetben azért nem, mert egy igazolás nem lehet körben forgó.** Így nincsenek igazolt hiteink. Mivel pedig a tudás megköveteli az igazolást, nem tudunk semmit. A regresszus-érv 2.

15 Filozófia 15 A fundácionalista igazolás-elmélet szerint a)-b)-c)-n kívül van egy negyedik lehetősége is: A következtetéses igazolások láncolata közvetlenül igazolt hitekben végződik. A közvetlen igazolás valamilyen elsődleges tudásforrásból származik: (érzékszervi) észlelésből, introspekcióból, vagy a priori intuícióból. Ezek közül a legfontosabb az észlelés – az introspekció mentális állapotainkról tudósít, az a priori intuíció létezését pedig legtöbben elutasítják. A fundácionalizmus mai változataiban a közvetlen igazolás fallibilis. Fundácionalista válasz

16 Filozófia 16 A fundácionalizmus melletti legfontosabb érv az, hogy érthetővé teszi, hogy az igazolás miért szokott az észlelésből származott hitekben végződni, ti. hogy miért nem szoktunk igazolást kérni ill. adni az olyan hitekre, mint „A tanár most vetít” vagy „A tanár most beszél”. A fundácionalista kép

17 Filozófia 17 A portás, a postás, a pizzafutár, a szomszéd és a szerető is azt vallja, hogy a férj a gyilkosság időpontjában a házban tartózkodott. De: a portás épp csak egy futó pillantást vetett a belépőre. A postás erősen rövidlátó. A pizzafutár a sötét lépcsőházban találkozott vele. A szerető csak pár szót hallott, amely kevés az azonosításhoz. A szomszéd rosszindulatú szemétláda, és köztudottan haragban van a férjjel. Minden egyes tanúvallomás önmagában kétes értékű. De a kétes értékű vallomásuk egybecsengésük (koherenciájuk) révén felerősítik egymást. Koherentizmus: egy példa

18 Filozófia 18 A koherentizmus szerint az regresszus-érv túl gyorsan írja le a c) lehetőséget, ti. hogy ha egy hit igazolása során idővel visszajutunk ugyanahhoz a hithez, akkor az nem igazolt. A koherentizmus szerint egy hit akkor igazolt, ha egy átfogó és koherens nézetrendszer része. Egy H hit igazolásának két mozzanata van: 1)H kikövetkeztethető hitek valamilyen rendszeréből – ez mutatja meg, hogy része a rendszernek. 2)A rendszer átfogó (tartalmas) és koherens (mentes az ellentmondástól, a benne szereplő hitek kölcsönösen támogatják egymást) – ez mutatja meg, hogy a rendszer igazolt. A koherentista válasz 1.

19 Filozófia 19 Egy bizonyos körkörösség van az igazolásban: H-t egy hitek egy rendszere alapján igazoljuk, de H maga is hozzájárul a rendszer igazolásához. Ez azonban holizmus*, nem hibás körforgás. A koherentista válasz 2. pizzafutár szomszéd portáspostás szerető koherentista holizmus hibás körforgás pizzafutár szomszéd portáspostás szerető

20 Filozófia 20 A koherentizmus melletti egyik legfontosabb érv, a tudományos elméletek igazolásánál nem jelölhető ki jól meghatározott tapasztalati bázis. Bár vannak kísérleti bizonyítékok, a mérési eredmények csak akkor szólnak egy adott elmélet mellett, ha számtalan más elméletet A koherentista kép adottnak tételezünk fel. Azonban ezeknek az elméleteknek is igazoltaknak kell lenniük, ami újabb kísérleti bizonyítékokat feltételez, amelyek értelmezése újabb elméleteket feltételez, és így tovább. Az elméletek igazolása ezért végső soron azon alapul, hogy elméleteink összessége átfogó és koherens képet nyújt a világról.

21 Filozófia 21 A koherentizmus problémája Brad Pittnek hívnak. Játszottam a Blöffben. Angelina Jolie-val élek… Mivel pontosan ugyanazt gondolják, hiteik rendszere egyformán koherens. Akkor hiteik egyformán igazoltak? Brad Pittnek hívnak. Játszottam a Blöffben. Angelina Jolie-val élek…

22 Filozófia 22 A koherentizmus számára komoly kihívás, hogy miként adható megnyugtató választ az észlelésből származó hitek kiváltságos státuszára, ti. hogy ezeket a hiteket igazoltabbnak tekintjük a tapasztalattól távolabbi, elméletibb jellegű hiteknél. A koherentizmus szerint viszont minden hit ugyanolyan módon igazolt, ti. azáltal, hogy egy koherens rendszerhez tartozik. Akkor hogyan lehetnek az észlelési hitek igazoltabbak? A fundácionalizmusnak ugyanakkor némi engedményt kell tennie a koherentizmusnak: bizonyos hitek együttesen, rendszerként nyerik el az igazolást. Most egy másik alapvető szembenállásra térünk át. Fundácionalizmus vs. koherentizmus

23 Filozófia 23 Alfréd, Dezső és Lajos mindhárman vonatra várnak. Megszólal a hangosbeszélő, s mindhárman azt vélik hallani, hogy a vonat félórát késik, s ennek nyomán el is hiszik, hogy a vonat félórát késik. Alfrédnek nincs oka kételkedni a hallásában, és valóban pompásan hall. Dezső a gépi hangokat rosszul érti, és ezt tudja is magáról. Lajos a gépi hangokat rosszul érti, azonban erre mindeddig nem figyelt fel (mondjuk halláskárosodása nagyon friss). Alfréd hite igazolt, Dezsőé nem. De mi a helyzet Lajossal? Igazoltan hiszi, hogy a vonat félórát késik? Hárman a pályaudvaron

24 Filozófia 24 Igen – Lajos pontosan ugyanolyan bizonyítékoknak van tudatában, mint Alfréd, és neki sincs oka kételkedni abban, hogy jól hall. Álláspontját a rendelkezésre álló bizonyítékok fényében körültekintően alakítja ki, ezért hite igazolt. Nem – Lajosnak rossz a hallása. A rossz hallás akkor sem igazol, ha valaki nincs tudatában annak, hogy rossz a hallása. Az internalizmus szerint az igazolásban csak olyan tényezők játszhatnak szerepet, amelyet a személy elvben tudatosíthat.* Az externalizmus szerint olyan tényezők is szerepet játszhatnak, melyek elvileg sem tudatosíthatók. Internalizmus vs. externalizmus

25 Filozófia 25 Az internalista szemében igazoltan hinni annyi, mint álláspontunkat a rendelkezésre álló bizonyítékokat gondosan számba véve, súlyukat körültekintően mérlegelve kialakítani; magyarán: felelősségteljesen gondolkodni. Számításba venni és mérlegelni csak olyan dolgokat tudunk, amiket tudatosíthatunk. Az internalisták jellegzetes példái azok, amelyekben többé-kevésbé tudatosan átgondolt érvek alapján jutunk valamilyen meggyőződésre. Az externalista szerint akkor hiszünk valamit igazoltan, amikor meggyőződésünk egy olyan mechanizmus eredménye, amely helyesen képezi le a külvilágot. Az externalisták jellegzetes példái az észlelési hitek. Kétféle igazolásfogalom

26 Filozófia 26 S személy H-hite akkor és csak akkor igazolt, ha (i) megbízható hitfüggetlen kognitív folyamat* eredménye vagy (ii) feltételesen megbízható hitfüggő kognitív folyamat eredménye, s a folyamat bemenetéül szolgáló hitek igazoltak. Egy kognitív folyamat akkor és csak akkor megbízható, ha magas statisztikai valószínűséggel eredményez igaz hiteket. Az externalizmus egyik változata: a megbízhatóság-elmélet 1.

27 Filozófia 27 A hitfüggetlen kognitív folyamatok azok, amelyek nem előzetesen megszerzett hiteken operálnak (vö. elsődleges tudásforrások: észlelés, introspekció), a hitfüggő kognitív folyamatok pedig korábban megszerzett hiteket tartanak fenn, ill. ezekből hoznak létre új hiteket (vö. másodlagos tudásforrások: emlékezet és következtetés). A hitfüggő folyamatok feltételes megbízhatósága azt jelenti, hogy igaz hitekből magas statisztikai valószínűséggel vezet igaz hitekre.* Az externalizmus egyik változata: a megbízhatóság-elmélet 2.

28 Filozófia A szkeptikus érvek (álom, gonosz démon, regresszus) ereje onnan származik, hogy a szkeptikus mindig megkérdezheti: honnan tudod? Az externalista szerint nem kell tudnom: elég, ha hitem megbízható kognitív folyamatból származik. A megbízhatóság-elmélet mellett 2. Az externalista számot adhat arról, hogyan hihetünk valamit igazoltan olyan esetekben, amikor képtelen vagyunk meggyőződésünket megindokolni.*

29 Filozófia A látnok. Tegyük fel, hogy valakinek olykor képek ugranak be távoli eseményekről, és ezek olyan élénkek, hogy az illető nem tud ellenállni nekik, s elhiszi, amit a képek mutatnak. Tegyük fel azt is, hogy e képek igazak, ti. az illető látnok – megbízható távolbalátó képességgel rendelkezik. Ugyanakkor az illetőnek semmi oka azt hinni, hogy e képek az igazat mutatják. Vajon igazoltnak tartanánk-e az illető hiteit?* 2. Az új gonosz démon. Tegyük fel, hogy valaki tényleg egy hamis érzékszervi benyomásokat sugalmazó gonosz démon áldozata, de a hamis benyomások alapján, körültekintően eljárva építi fel a világra vonatkozó elképzeléseit. Kognitív folyamatai ugyan megbízhatatlanok, de nem ismernénk el vajon, hogy hitei bizonyos értelemben igazoltak?** A megbízhatóság-elmélet ellen

30 Filozófia 30 Egy kis osztályozás fundácionalistakoherentista internalistahagyományos racionalizmus és empirizmus, pl. Descartes és Hume klasszikus német filozófia, Kant és Hegel externalistanaturalisták többsége?*

31 Filozófia 31 A „nunnery” az Erzsébet kori szlengben kuplerájt is jelent. Hova küldi akkor Hamlet Opheliát? Kolostorba: csak ilyen módon mentesülhet csak a kor erkölcsi romlásától, amely őt is fenyegeti, hiszen apja és a király bábja az intrikában. Mivel az apácáknak nem lehet gyerekük, nem lesz felelős olyan nyomorult bűnösök születéséért, mint maga Hamlet. Kuplerájba: a nők eleve romlottak, mint Hamlet anyja. Ophelia is az, miként az apja és a király játékában való részvétele is bizonyítja. A kuplerájban legalább nem kell színlelnie. Melyik a helyes értelmezés? Csak a szöveg további részeinek alapján dönthető el, de azok értelmezése a mű egészének értelmezésétől függ.* A hermeneutikai kör: az egész értelmezése a részekétől függ, a részeké meg az egészétől. Eredj kolostorba [nunnery]; minek szaporítanál bűnöseket!

32 Filozófia 32 A tudás hermeneutikai felfogása Heidegger és Gadamer (XX.sz.) módszere: az értelmezés, az értelemadás filozófiai módszere. Tudásunkban ugyanis nem különíthető el, de megkülönböztethető a tapasztalat és annak értelmezése. Minden tudásunkban, vélekedésünkben, hitünkben egyszerre van benne a tapasztalat és az értelmezés.

33 Filozófia 33 A tapasztalat hermeneutikája Valamit mindig mint valamit értünk meg. Nincs interpretálatlan tapasztalat. Csak jobb és rosszabb interpretációk vannak. A tapasztalat hermeneutikájának lényege az, hogy a tapasztalatot a szöveg analógiájára fogjuk fel. A szöveg-analógia alapján a tapasztalat megértése körkörösséget foglal magába. Egyrészt a szöveg egésze alapján kell megérteni a kiválasztott részt ill. a szavakat, és megfordítva. Ez a rész és egész kölcsönös egymásrautaltsága. Másrészt a megértéshez mindig valamilyen előzetes értelmezési feltevéssel kell hozzáfogni, ami azután finomítható, pontosítható vagy elvethető.

34 Filozófia 34 Tudás A propozicionális tudás definíciója A Gettier-probléma Tudásunk forrásai avagy mi a baj az infallibilizmussal Igazolás A regresszus-érv Válaszok a regresszus-érvre: fundácionalizmus vs. koherentizmus Internalizmus vs. externalizmus Hermeneutikai felfogás a hermeneutikai kör Összefoglalás


Letölteni ppt "Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. VI. em. Ismeretelmélet I."

Hasonló előadás


Google Hirdetések