Települések turisztikai potenciáljának mérése

Az előadások a következő témára: "Települések turisztikai potenciáljának mérése"— Előadás másolata:

1 Települések turisztikai potenciáljának mérése
Turisztikai Komplex Mutató Dr Szalók Csilla BGF

2 A turizmus ipar fejlődési pályája
Makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok A turisztikai célpontok mérésének jelentősége(ETIS) Turizmus Komplex Mutató

3 A turizmus haszonélvezője a gazdasági növekedésnek
szöveg

4 Hatásai • növekvő kínálat • desztinációk közötti növekvő diverzifikáció • internet elterjedése • növekvő fogyasztói igények erősödő verseny

5 Globális pénzügyi válságból eredő kihívások
diszkrecionális jövedelem csökkenése • bizonytalan és állandóan változó környezet • növekvő politikai instabilitás • erősödő mobilitás • újfajta utazási szokások

6 keményebb piaci feltételek erősödő versenyhelyzet erősödő nemzeti turizmusipar,turisztikai vállalkozások teljesítmény fokozás

7 Eddig makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok
• Global Competitiveness Index (GCI) • Turizmus versenyképességi index (TTCI) • Turizmus Szatelit Számla

8 Travel&Tourism Competitiveness Index TTCI
TTCI célja,hogy azokat a tényezőket és politikákat elemezze,amelyek vonzóvá teszik a turizmus szektor fejlesztését 3 kategória ,turizmus szabályozó keretrendszer indexe,turizmus üzleti környezet és infrastruktúra,emberi,kulturális és természeti erőforrások

9 Különbségek és adottságok
A versenyben egyre nagyobb szerepe van a speciális kulcsterületeknek • A helyi értékteremtésnek • A helyi lakosságnak,közösségeknek • Családi és egyéni vállalkozásoknak • Együttműködési képességnek

10 Problémafa

11 A turisztikai célpontok rangsorolásának azok versenyképességi előnyein kívül azok teljesítményén és hosszú távú fenntarthatóságán is kell alapulnia.

12 A térségfejlesztési programok hatáselemzéséhez szükség van olyan komplex mutató megalkotásához,amely a lehetséges hatások összes releváns dimenzióját tartalmazza. Ehhez az egyes szakpolitikáknak,úgy ,mint turizmus is saját vízióval kell rendelkezzen. az egyes térségek fejlettségére alkalmas index felhasználása

13 Egy kísérlet arra,hogy egy Régió turisztikai fejlettségét sokmutatós, sokdimenziós komplex mérőszámmal ragadjuk meg a hazai szakirodalomban használt térség fejlettségi indexek integrált adaptációjára tett kísérlet

14 Turisztikai célpont, desztináció
Előnyt kell kialakítani a konkurens célpontokkal szemben, a desztináció vezetőknek azonosítani és jellegzetessé kell tenni saját területüket. • Adott turisztikai desztináció hosszú távú fenntarthatósága és annak mérése egyre jelentősebb

15 Európai Turisztikai Indikátor Rendszer
• A turisztikai ágazat versenyképessége nagymértékben kötődik annak fenntarthatóságához • A minőség nagyban függ a természeti és kulturális környezettől és a beágyazottságtól • Az üzleti tevékenység egy adott vonatkozásán túllépő hasznos információk igénye • Sokszínű ágazat:az egyes turisztikai célpontok a rájuk jellemző sajátosságokat hitelesebben alá tudják támasztani

16 Cél:a hazai rendszerre legjobban illeszkedő modell
•Vendégéjszaka szám mérés korlátai •Társadalmi hatás mérésének igénye •Fenntarthatóság mérésének igénye •Települési adatbázis létrehozása, kezelése •TDM rendszer támogatása

17 Az indikátorok forrásai A FEJLESZTÉSI PROGRAMOK EGYIK INDIKÁTORA LEHET AZ EDDIG HASZNÁLT VENDÉGÉJSZAKA SZÁM HELYETT Központi Statisztikai Hivatal területi,tájékoztatási és szakstatisztikai adatbázisai Önkormányzati nyilvántartások,melyek személyes interjúkon keresztül kerülnek felhasználásra Helyi lakosság,külföldi és belföldi turisták megkérdezései

18 Turizmus Komplex Mutató (TKM)
• Egy olyan globális index , amely alkalmas a települések turizmusának teljesítményének megállapítására, rangsorolására. • A számítások elvégzése eredményeként mutatónként, mutató csoportonként és végül a TKM tekintetében létrejön a települések sorrendje, • Egy-egy település, TDM csoport által lehatárolt település-csoport saját magát képes pozícionálni • Más településektől való távolság, vagy a régiójellemző értékektől való távolság meghatározása • A turizmus település életében betöltött szerepének kimutatása

19 Módszertan • A változók összegyűjtése,beazonosítása
• A fejlettségi decilisek alapján való tipizálás • Faktoranalízis illetve főkomponens vizsgálat 6 főkomponens tömörítés Korrelációs mátrixok és ökonometrikus modellek • Mintaprojekt

20 A modell első alkalmazása
Balaton Régió,(nagy múltú,nagy számú TDM szervezet) a Balaton Törvényben rögzített 51 part menti ,illetve partközeli településre (adaptálható legyen más településekre régióra is) Településenként indikátor(megfelelő mennyiségű adat) 2 egymástól 5 év távolságra lévő időpontra összeállítva (2007,2012)

21 Időütemezés 2013 jul.-2014 aug. szekunder kutatás
2014 szept .9 workshop a turizmus szakma képviselőivel a TDM szervezetek vezetőivel 2014 nov. prímer kutatás a BGF hallgatók bevonásával a helyi lakosság és az önkormányzatok megkérdezése 2015 jan.a rendelkezésre álló indikátorokkal tesztelés 2015 jul.-aug. külföldi és belföldi turisták primer kutatás a BGF hallgatóinak bevonásával 2015 szept.első eredmények publikálása

22 Összefoglalás az elemzések segítséget nyújtanak
A szakmai szervezetek munkájának támogatása közötti Uniós fejlesztési ciklus turisztikai pályázatainak eredményességi vizsgálata A magyar turizmus Európai Uniós felzárkózása

23 Helyi lakosságra vonatkozó bizalmi index kialakítása
Turisztikai szolgáltatások minőségében kulcsszerep Barátságos környezet,fogadtatás Helyi lakosság elégedettsége, Közösség

24 MINTA 1083 értékelhető kérdőív 3,4% online
A teljes minta életkor szerinti megoszlásban Megoszlás iskolai végzettség szerint (37%érettségi,31%főiskolai) Megoszlás foglalkozás szerinti (alkalmazott 39 %) Megoszlás a munkahely földrajzi helye szerint (lakóhelyén dolgozik 52%,région belül 45%) Hol találkozik turistákkal? (munkája során 54%,ennek 57%kifejezetten turisztikai vállalkozás))

25 Módszertan 1.A helyi lakosság elégedettségi indexe
13 tényezős vizsgálat,egyértelmű vonzerő a helyi lakosság számára is , nélkülözhetetlenek a turizmushoz a helyiek életében is, turizmushoz áttételesen kapcsolható,helyi életminőség Az egyes elemeket egy ötfokozatú skálán értékelhették a válaszadók,majd 13 elemnek településcsoportokként és öt kiemelt település esetében az átlagát vettük,az átlagos értékek átlagának kiszámításával nyolc elégedettségi indexet kaptunk

26 A teljes mintára vonatkozó átlagos értékek

27 A Balaton parti települések elégedettségi indexe

28 2. A helyi lakosság turisztikai attitűdje

29 A Balaton imázsa- egyetértési index

30 A bizalmi index A helyi lakosság elégedettségi mutatóit tovább árnyaltuk a lakosság turizmussal kapcsolatos bizalmat érzékeltető egyetértési indexével Pozitív eltolás(+1)ha a turisztikai attitűd kedvező (-1)ha elutasító

31

32 Következtetések A helyi lakosság turizmushoz való viszonya jelentős
Feltárt problémák kezelése,további elemzések Balaton imázs további vizsgálat Turista megkérdezésekkel vizsgálni az eredmények eltérését

33

34

35

36

37

38

39 Köszönöm a figyelmet! Dr Szalók Csilla főiskolai tanár