Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vízbázisvédelem Vízbázisvédelem EU VKI vízminőség vízminőség Vízbázisvédelem Vízbázisvédelem EU VKI vízminőség vízminőség Simonffy Zoltán Simonffy Zoltán.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vízbázisvédelem Vízbázisvédelem EU VKI vízminőség vízminőség Vízbázisvédelem Vízbázisvédelem EU VKI vízminőség vízminőség Simonffy Zoltán Simonffy Zoltán."— Előadás másolata:

1 Vízbázisvédelem Vízbázisvédelem EU VKI vízminőség vízminőség Vízbázisvédelem Vízbázisvédelem EU VKI vízminőség vízminőség Simonffy Zoltán Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport

2 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Mindkettő esetében beszélhetünk: Általános védelemről Általános védelemről Védett területek védelméről Védett területek védelméről Megelőzés, elővigyázatosság Megelőzés, elővigyázatosság Védelem bekövetkezett szennyezések esetén Védelem bekövetkezett szennyezések esetén

3 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem A tevékenységekre vonatkozó szabályozás Célja a szennyezések megakadályozása -- olcsó!!!! Célja a szennyezések megakadályozása -- olcsó!!!! EU Irányelv a felszín alatti vizek védelméről (1980 óta) EU Irányelv a felszín alatti vizek védelméről (1980 óta) 33/2000–es Kormányrendelet Felszín alatti vizekre vonatkozó leányirányelv EU Víz Keretirányelv 219/2004–es Kormányrendelet

4 Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Monitoring kút Szennyező- forrás ? ? Lebomlás /Keveredés KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA Mért koncentráció  határérték (TV) Receptor szemlélet !!! Receptor: az ember, vízi, vizes és szárazföldi ökoszisztémák Egyes országokban: a felszín alatti víz is (önmagában ??)

5 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME határértékek: receptorra vonatkozó határérték. Ivóvíz-szabvány (DWS), ökoszisztémákra vonatkozó ún. ökotöxikológiai határérték (EQS) receptorra vonatkozó határérték. Ivóvíz-szabvány (DWS), ökoszisztémákra vonatkozó ún. ökotöxikológiai határérték (EQS) szennyezettségi határérték (TV). Ez tulajdonképpen a környezeti határérték a jó állapot értékeléséhez, víztest (vagy vízadó) szinten szennyezettségi határérték (TV). Ez tulajdonképpen a környezeti határérték a jó állapot értékeléséhez, víztest (vagy vízadó) szinten egyedi határérték (CV) a receptort ténylegesen veszélyeztető szennyezés mértéke az adott helyen, - ez általában ellenőrzési célt szolgál, lehet pl. környezetterhelési határérték is a szennyezőforrásnál egyedi határérték (CV) a receptort ténylegesen veszélyeztető szennyezés mértéke az adott helyen, - ez általában ellenőrzési célt szolgál, lehet pl. környezetterhelési határérték is a szennyezőforrásnál kármentesítési határérték: a kármentesítés célja, egyedi kockázatelemzés alapján, az adott helyre vonatkozik kármentesítési határérték: a kármentesítés célja, egyedi kockázatelemzés alapján, az adott helyre vonatkozik (az intézkedési határérték megszűnt!!) (az intézkedési határérték megszűnt!!)

6 CV = DF*(DWS vagy EQS)/(1-AF) Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Monitoring kút Szennyező- forrás C  TV DF AF KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA CV: adott helyre vonatkozó kritérium DWS: ivóvízszabvány EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1) DF: hígítási faktor (>1) (a nem szennyezett víz hatása) TV: környezeti határérték BL: háttérkoncentráció ε: megengedhető többlet a: csökkentő tényező TV = BL + ε ha CV < BL TV BL CV TV = a.CV ha CV > BL BL CV

7 CV = DWS Magas háttér- koncentráció Emberi fogyasztás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Szárazföldi ökoszisztéma Szennyező- forrás C  DWS IVÓVÍZKÚTRA VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉK CV: adott helyre vonatkozó kritérium DWS: ivóvízszabvány TV: környezeti határérték BL: háttérkoncentráció ε: megengedhető többlet TV = BL + ε ha CV < BL TV BL CV TV = DWS ha CV > BL BL CV=DWS Természetes vízminőségi problémák

8 Kémiai állapot A kémiai állapot értékelése a meglévő monitoring adatai alapján, az érvényben lévő jogszabályok határértékeihez viszonyítva - immissziós megközelítés Történt-e már bezárás, korlátozás, vízminőségromlás miatt? Ellenőrzés a termelőkutakban, vagy azok közelében. Olyan mértékű vízminőségromlás semmiképpen nem engedhető meg, amely növelné a kezelési technológiával szembeni igényt. Monitoring kutak mellett, a receptorra vonatkozó közvetlen info Ivóvíz Ökoszisztémák Tapasztalták-e ökoszisztéma sérülését?

9 FELSZÍN ALATTI VIZEK JÓ KÉMIAI ÁLLAPOTA A VKI szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van: ha a szennyezőanyagok koncentrációja a monitoring kutakban nem haladja meg a környezeti határértéket (TV) ha valahol meghaladja, de bizonyítható, hogy a keveredés és a lebomlás a receptornál már az ivóvíz (öntözési vagy rekreációs) vagy az ökotoxikológiai határérték alá csökkenti a koncentrációt a víztest térfogatának csak egy része (20 – 50 %) lehet szennyezett a víztestek szintjén megállapított átlagkoncentráció nem növekszik a jó állapotot veszélyeztető szennyezési csóvák nem terjednek

10 Termelőkutakat elérő szennyeződés: Szekszárd (ammónium, nitrát és klórozott szénhidrogén), Verőcemaros (nitrát), Veszprém-Aranyosvölgyi (nitrát), Dunakeszi (nitrát), Fót (nitrát, triazin), Szikszó (nitrát, szulfát), Dejtár (nitrát). Megfigyelőkutakban kimutatott szennyeződés: Debrecen I. (klórozott szénhidrogén), Pécs-Tortyogó (nitrát, triazin, szulfát), Bogádmindszent (triazin), Gödöllő Dél és Észak (nitrát, triazin), Edelény (nitrát, szulfát), Veszprém – városi vb. (nitrát), Litér (nitrát), Tótvázsony (nitrát). Károsodott ivóvízbázisok

11 FELSZÍN ALATTI VIZTESTEK JÓ KÉMIAI ÁLLAPOTA

12 Víztestek típusa víztest ek száma Az egyes tesztek alapján gyenge kémiai állapotú víztestek száma szennyezett vízbázisok diffúz eredetű* szennyezettség felszíni víz szennyezése gyenge állapotú víztest összesen** emelkedő trend (kockázat ) sekély porózus sekély hegyvidéki porózus hegyvidéki porózus termál karszt termálkarszt Összes ‑ 5. t á bl á zat: Felsz í n alatti v í ztestek k é miai minős í t é se tesztenk é nt é s v í ztest t í pusonk é nt Á ltal á ban nitr á t-szennyez é s, egy esetben n ö v é nyv é dő szer az indok.

13 SZENNYEZŐFORRÁSOK

14 Kémiai állapot értékelése terhelésekből becsült koncentrációk alapján – emissziós megközelítés terhelések szennyezőforrásokból pontszerű szennyezőforrások hulladéklerakók állattartótelepek visszasajtolás diffúz szennyezőforrások települések mezőgazdasági területek Kémiai állapot

15 Pontszerű szennyezőforrások FAVI adatbázis: engedélyezett tevékenységek (potenciális) kb objektum, mintegy 4000 veszélyes a felszín alatti vizekre Kárinfo adatbázis: szennyezett területek adatbázisa kb objektum Gyakori szennyezőforrások: az állattartótelepeken tárolt trágya, hulladéklerakókban, depóniákban, raktárakban elhelyezett szennyezőanyagok a szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó visszasajtolás (közvetlen bevezetések). A szabályozást ugyancsak a 219/2004-es Kormányrendelet tartalmazza

16 Szennyezők szerinti megoszlás, talaj László ÁDÁM VITUKI Kht. Egyéb 4% Nehézfémek 22% Fenolok 1% Cianidok 1% Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) 5% Aromás szénhidrogének (BTEX) 23% Ásványi olaj 40% Klórozott szénhidrogének 4%

17 László ÁDÁM VITUKI Kht. Szennyezők szerinti megoszlás, felszín alatti víz

18 Diffúz szennyezőforrások Nitrát (országos és víztestenként): Települések (szikkasztás, állattartás) önkormányzati hatáskör Mezőgazdasági területek (szerves és műtrágyázás) 27/2006 Kormányrendelet Peszticid A használat szabályozása

19 Diffúz szennyezőforrások - nitrát Monitoring adatok, nitrát Nitát-jelentéshez mellékelt adatok, de másfajta csoportosításban VITUKI adatbázis

20 Diffúz szennyezőforrások Monitoring adatok, nitrát 424 sekély kút adatai alapján

21 Diffúz szennyezőforrások Monitoring adatok, nitrát 424 sekély kút adatai alapján

22 Nitrát-érzékeny területek

23 Diffúz szennyezőforrások hatása

24 Diffúz szennyezőforrások - peszticid Monitoring adatok, peszticid

25 Diffúz szennyezőforrások Monitoring adatok, peszticid (200 sekély kút és 96 forrás) Mezőgazdasági területek talajvizeiben Forrásokban

26 Diffúz szennyezőforrások Monitoring adatok, peszticid (200 sekély kút és 96 forrás) Atrazin gyomirtószer: az országos arány < 10 % belterületeken: 20-30% Peszticid-szennyezés miatt egyetlen víztestet sem minősítettünk kockázatosnak.

27 Megelőző védelem: sérülékenység, veszélyeztetettség

28 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Térjünk vissza a felszín alatti vízhez, mint receptorhoz Megelőzés és általános védelem esetén Esetenkénti elbírálás helyett az emberi tevékenység kontrollja veszélyes anyagok listája veszélyes anyagok listája bizonyos tevékenységek tiltása, korlátozása bizonyos tevékenységek tiltása, korlátozása a működés szabályozása a működés szabályozása (legjobb elérhető technológia, jó mezőgazdasági gyakorlat) függ a terület érzékenységi szintjétől, függ a terület érzékenységi szintjétől, veszélyes anyagok közvetett bevezetésének tiltása a veszélyes anyagok közvetett bevezetésének tiltása a fokozottan érzékeny területeken, fokozottan érzékeny területeken, közvetlen bevezetés sehol közvetlen bevezetés sehol (kivéve meghatározott visszasajtolásokat és talajvízdúsítást) (kivéve meghatározott visszasajtolásokat és talajvízdúsítást)

29 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Földtani érzékenység Víztartók belső tulajdonsága, a mobilis szennyezőanyag továbbterjedésének lehetőségét jellemzi Sérülékenység vagy védettség Érzékeny közegre vonatkozik, meghatározott jellegű szennyezőforrásból származó vízminőségromlás valószínűségére utal. Külső tényezők határozzák meg: áramlási pálya, irány, sebesség, illetve elérési idő. Veszélyeztetettség A specifikus sérülékenységgel rokon fogalom, amit általában egy adott, és nem pedig egy potenciális szennyezőforrás esetén használnak. Általános sérülékenység (konzervatív anyag) Általános sérülékenység (konzervatív anyag) Specifikus sérülékenység (az anyagra és a közegre jellemző Specifikus sérülékenység (az anyagra és a közegre jellemző transzport és átalakulási folyamatok figyelembevételével) transzport és átalakulási folyamatok figyelembevételével)

30 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok 1. Független vízháztartású talajok B = ET B tv = ET tv = 0 A talajvíztartó nincs veszélyben. A vízzáró réteg miatt a beszivárgás nem jut le a talajvízig, hanem ideiglenesen tározódik a vízzáró réteg felett, majd elpárolog. A szennyezés a felszín és a vízzáró réteg között fluktuáló mozgást végez. Feldúsulás a gyökérzónában.

31 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban 3. Párolgási többlet, magas talajvízállású terület B  ET B tv  ET tv A talajvízet érheti kismértékű szennyezés. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok A párolgási többlet ellenére egy beszivárgási periódus alatt a szennyezés elérheti a talajvizet, aminek a nagy része a párolgási periódusban visszajut a telítetlen zónába, a maradék elkeveredik a talajvízben. A szennyezés egyébként a gyökérzónában koncentrálódik. ETtv Btv - ETtv Btv

32 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban A beszivárgási időszakokban a szennyezés nem éri el a talajvizet, a párolgási többlet miatt a szennyezés a gyökérzónában koncentrálódik. 2. Párolgási többlet, közepes talajvízállású terület B  ET B tv  ET tv A talajvízet nem éri szennyezés. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok ETtv Btv - ETtv Btv

33 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban A beszivárgás és párolgás hosszú távon kiegyenlíti egymást. A közepes mélységű talajvíz miatt a beszivárgási időszakban nem jut le szennyezés a talajvízbe. A szennyezés a gyökérzónában koncentrálódik. 4. Egyensúlyban lévő talajvíz-forgalom, közepes talajvízállású terület B = ET B tv = ET tv A talajvízet nem éri szennyezés. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok ETtv Btv - ETtv Btv

34 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban A beszivárgás és a párolgás hosszú távon kiegyenlíti egymást. A magas talajvízállás miatt a felületi szennyezés egyetlen beszivárgási ciklusban is lejuthat a talajvízbe és ott elkeveredik. A szennyezés egy része bemosódik a talajvízbe, és ott eloszlik, a maradék szennyezés a gyökérzónában koncentrálódik. 5. Egyensúlyban lévő talajvíz-forgalom, magas talajvízállású terület B = ET B tv = ET tv A talajvízet érheti szennyezés. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok ETtv Btv - ETtv Btv

35 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban A beszivárgási többlet miatt a víz és a szennyezési front eredő mozgása lefelé irányul, a szennyezés talajvízbe jutása csak idő kérdése. A folyamatos utánpótlódás miatt a talajvízben szétterjed. 6. Beszivárgási többlet B  ET B tv  ET tv A talajvizet szennyezés éri. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok ETtv Btv - ETtv Btv

36 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban Telített zóna: feláramlási vagy leáramlási területek Kút nélküli természetes állapot B 1 B 2 V y eloszlása v y v r nem sérülékeny Kút nélküli természetes állapot B 1 B 2 V y eloszlása v y v r sérülékeny

37 FELÁRAMLÁSI ÉS LEÁRAMLÁSI TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON

38 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel esetén Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok változnak a depresszió miatt - párolgási többlet megszűnik a vízzáró réteggel rendelkező kivételével mind sérülékennyé válik Telített zóna: gyakorlatilag csak leáramlási területről van szó, a sérülékenységet a szennyezőforrás és a szűrő közötti elérési idő dönti el. A sérülékenység a fedőtől függ A kút közelében sérülékeny

39 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés: A sérülékenységet befolyásoló folyamatok: a talajvízforgalom jellemzői a talajvízforgalom jellemzői a szennyezőanyag transzportja a telített zónában a szennyezőanyag transzportja a telített zónában a szennyezőanyag koncentrációjának változása megkötődési a szennyezőanyag koncentrációjának változása megkötődési és átalakulási folyamatok révén (ha specifikus) és átalakulási folyamatok révén (ha specifikus) A lényeg: a területre (országosan) ismert információk és a szennyeződési folyamat közötti kapcsolatok alapján a szennyeződés veszélyének értékelése és térképezése

40 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés A sérülékenységet befolyásoló paraméterek: Meteorológiai jellemzők (csapadék, sugárzás, hőmérséklet, légnedvesség) Meteorológiai jellemzők (csapadék, sugárzás, hőmérséklet, légnedvesség) A terep esésviszonyai A terep esésviszonyai Területhasználat (min.: erdő, szőlő, gyümölcsös, szántóföld, rét-legelő, Területhasználat (min.: erdő, szőlő, gyümölcsös, szántóföld, rét-legelő, település belterülete, iparterület) település belterülete, iparterület) Talajtani jellemzők (pH, mésztartalom, szervesanyag tartalom, Talajtani jellemzők (pH, mésztartalom, szervesanyag tartalom, agyagtartalom, porozitás, szemátmérő-eloszlás) agyagtartalom, porozitás, szemátmérő-eloszlás)

41 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés A sérülékenységet befolyásoló paraméterek: Hidrogeológiai jellemzők (szivárgási tényező, tározási tényező, porozitás, Hidrogeológiai jellemzők (szivárgási tényező, tározási tényező, porozitás, effektív porozitás, illetve makroszkópikus léptékben rétegzettség: effektív porozitás, illetve makroszkópikus léptékben rétegzettség: vastagság és átlagos horizontális és vertikális szivárgási tényező, vastagság és átlagos horizontális és vertikális szivárgási tényező, longitudinális és transzverzális diszperzitás) longitudinális és transzverzális diszperzitás) Szivárgás-hidraulikai jellemzők (a telítetlen zóna nedvességtartalma, Szivárgás-hidraulikai jellemzők (a telítetlen zóna nedvességtartalma, pF-görbe, talajvízforgalom, talajvízszintingadozás tartománya, pF-görbe, talajvízforgalom, talajvízszintingadozás tartománya, talajvízszintek és nyomásszintek területi változékonysága, talajvízszintek és nyomásszintek területi változékonysága, sebesség mértéke és iránya) sebesség mértéke és iránya) Specifikus sérülékenységhez: Transzportfolyamatok jellemzői (megoszlási hányados/késleltetés, Transzportfolyamatok jellemzői (megoszlási hányados/késleltetés, lebomlási tényező, átalakulási folyamatok paraméterei) lebomlási tényező, átalakulási folyamatok paraméterei)

42 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Magyarország szennyeződésérzékenységi térképe Az érzékenységi kategória szerint eltérő korlátozás - 219/2004-es Kormányrendelet Fokozottan szennyeződés-érzékeny területek kiemelt természetvédelmi területek kiemelt természetvédelmi területek állóvizek 250 m-es parti sávja állóvizek 250 m-es parti sávja nyílt karsztos területek nyílt karsztos területek vízbázisok védőterületei vízbázisok védőterületei Szennyeződés-érzékeny területek egyéb természetvédelmi területek egyéb természetvédelmi területek állóvizek parti sávja m között állóvizek parti sávja m között porozus fő vízadó képződmény vagy karsztos porozus fő vízadó képződmény vagy karsztos vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év Kevésbé érzékeny területek

43 A megelőzés kiemelt fontosságú az ivóvízbázisok esetében 123/1997 kormányrendelet az ivóvízbázisok védelméről 123/1997 kormányrendelet az ivóvízbázisok védelméről Védőidomok és védőterületek Sérülékeny vízbázisok (amelyeknek van védőterülete) Felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok! 2266/1997 kormányhatározat a biztonságba helyezési programról A megelőzés kiemelt fontosságú az ivóvízbázisok esetében 123/1997 kormányrendelet az ivóvízbázisok védelméről 123/1997 kormányrendelet az ivóvízbázisok védelméről Védőidomok és védőterületek Sérülékeny vízbázisok (amelyeknek van védőterülete) Felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok! 2266/1997 kormányhatározat a biztonságba helyezési programról A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME

44 Védőidom: a vízkivételi pontot körbevevő olyan térfogat, amelyet az általánosnál nagyobb védelemben kell részesíteni Védőterület: a védőidom felszíni metszete Lényege: A vízkivétel olyan környezetének kijelölése, ahol a veszélyes tevékenységeket tiltani vagy korlátozni kell (minél közelebb vagyunk a vízkivételhez, a tiltás, illetve a korlátozás annál szigorúbb). A védőidomon kívülről érkező szennyezés felfedezése esetén ( monitoring a védőidomon belül) kb. az elérési idővel azonos időelőny áll rendelkezésre a beavatkozáshoz. Utánpótlódási viszonyok, vízminőség, emberi tevékenységek feltárása. A meglévő szennyezések hatásvizsgálata, beavatkozások tervezése, esetleges felszámolás. Célja: belső védőidom : a vízkivételi mű közvetlen védelme a szennyezéstől és a megrongálódástól külső védőidom : a bakteriális és egyéb lebomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem hidrogeológiai védőidom : a le nem bomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem (A, B, C)

45 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Vízbázisok kiemelt védelme - Védőidomok és védőterületek 50 éves védőterület t 2,3 t 1,2 t 1,1 Q t 1,3 az 50 éves védőidom határa (t 1,1 + t 1,2 + t 1,3 = t 2,3 = 50 év) utánpótlódási terület határa metszet a pontozott vonalon keresztül Q Az 50 éves védőidom felszíni vetülete utánpótlódási teület vázlatos helyszínrajz Alapja: Az elérési idő, T = s/(v/n eff ) az az idő, amely alatt egy konzervatív szennyezőanyag részecske a szennyezőforrástól a kútba jut. belső védidom: 20 nap belső védidom: 20 nap külső védőidom: 6 hónap külső védőidom: 6 hónap hidrogeológiai védőidom hidrogeológiai védőidom A: 5 év B: 50 év C: a teljes felszín alatti vízgyűjtő

46 Védőidom meghatározása a. Kútból visszafelé indított részecskék 5 év 50 év Hidrogeologiai B védőterület 45 év 5 év 12 év Védőidom, 5 év Védőidom, 50 év

47 Védőterület meghatározása b. Felszínről indított részecskék Hidrogeologiai B védőterület 35 év 12 év 50 év 5 év100év

48 Mintamodell: Vízkivétel: 3000 m 3 /d 20 * 20 km 250 m-es cella 4 réteg fedőréteg: 1 m/d vízadó: 5 m/d Védőidom/védőterület meghatározása modellezéssel

49 Részecskék elhelyezése: kútból visszafele indított részecskék felszínről indított részecskék

50 Védőidom/védőterület meghatározása modellezéssel Kút utánpótlódési területe (vagyis „C” hidrogeológiai védőidom): Elérési idő: ~ 4000 év

51 Védőidom/védőterület meghatározása modellezéssel „A” hidrogeológiai védőidom (5 év): Nincs védőterület

52 Védőidom/védőterület meghatározása modellezéssel „B” hidrogeológiai védőidom (50 év): védőidom védőterület

53 FELSZÍN ALATT VÍZBÁZISOK VÉDELME Sérülékeny vízbázisok: 905 / 51% Bizonytalan : 275 / 16% Nem sérülékeny: 574 / 33% Éghajlatváltozás: nő a sérülékeny ivóvízbázisok jelentősége (partiszűrés, karszt), mert ott van tartalék A nyilvántartott vízbázisok száma: 1754

54 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékeny üzemelő és távlati ivóvízbázisok

55 VÍZBÁZISVÉDELEM Sérülékeny vízbázisok biztonsága: 2249/1995. (VIII. 31.) Kormány határozat 2249/1995. (VIII. 31.) Kormány határozat 123/1997 Kormány rendelet 123/1997 Kormány rendelet Védőterület van 424 /36% Védőterület, folyamatban: 112 /10% Csak becsült 529 /44% Nincs védőterület 115 /10% A kapacitást tekintve kedvezőbb a helyzet: kb. 90%-ban kész. 1. fázis: sérülékeny vízbázisok felmérése Egyszerűsítés szükséges, hogy haladjunk! Ugyanakkor a szennyezőforrások tényleges veszélyessége? Elegendő-e 50 év a biztonsághoz? Nem!! Növelni a védőterületet vagy szigorítani az általános védelmet? Az utóbbi, különösen a diffúz szennyezőforrásokkal szemben.

56 VÍZBÁZISVÉDELEM Sérülékeny vízbázisok biztonsága: 123/1997 Kormány rendelet 123/1997 Kormány rendelet Kormány határozat Kormány határozat 2.Fázis: biztonságba helyezés Hatósági bejegyzések elmaradnak, pedig az intézkedés jogi alapja Szennyezőforrások felszámolása: nem mindig a legveszélyesebbet 3. Fázis biztonságban tartás Monitoring: lassan fejlődik Korlátozások – lásd 2. fázis Gondok: Önkormányzati feladat – Érdekeltség ? Támogatási rendszer Támogatási rendszer Környezeti költségek (költség megtérülés) - díjemelés Környezeti költségek (költség megtérülés) - díjemelés Vízbázisvédelem jogszabályi háttere erős, a végrehajtás akadozik. Az intézményi háttér reformjára van szükség! Az intézményi háttér reformjára van szükség!

57 Szennyeződés esetén…

58 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek Cél a szennyezés tényleges veszélyességének megfelelő beavatkozás Cél a szennyezés tényleges veszélyességének megfelelő beavatkozás meghatározása meghatározása a szennyezés megfigyelése a szennyezés megfigyelése a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása a szennyezés káros hatásának csökkentése a szennyezés káros hatásának csökkentése a szennyezés felszámolása a szennyezés felszámolása

59 Ha a mért koncentráció meghaladja az környezetminőségi határértéket, a beavatkozás fő lépései: a szennyezett állapot feltárása ( jelen) a szennyezett állapot feltárása ( jelen) (tényfeltárási terv alapján) (tényfeltárási terv alapján) az emberi vagy környezeti veszélyeztetettség értékelése (jövő) az emberi vagy környezeti veszélyeztetettség értékelése (jövő) (a receptor lehet az ember vagy a környezet) (a receptor lehet az ember vagy a környezet) a beavatkozás tervezése a beavatkozás tervezése a jelenlegi szabályozás szerint az alap a kármentesítési határérték, ha nincs, a jelenlegi szabályozás szerint az alap a kármentesítési határérték, ha nincs, akkor kockázatelemzés alapján kell egyedileg meghatározni akkor kockázatelemzés alapján kell egyedileg meghatározni EU Víz Keretirányelv: a „jó állapot” ebben az esetben is kritérium, esetleg a EU Víz Keretirányelv: a „jó állapot” ebben az esetben is kritérium, esetleg a szennyezett területeken egyedi határértéket lehet bevezetni, ha nem terjed a szennyezés szennyezett területeken egyedi határértéket lehet bevezetni, ha nem terjed a szennyezés utóellenőrzés (monitoring) utóellenőrzés (monitoring) monitoring, aktív védelem vagy kármentesítés monitoring, aktív védelem vagy kármentesítés A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME

60 Lehetséges beavatkozási formák általános esetben:  pontszerű szennyezések és kis kiterjedés esetén:  a szennyezési tevékenység megszüntetése  a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció)  semlegesítő anyag bekeverése  áramlási holttér létrehozása  a szennyezőforrás eltávolítása, beleértve a szennyezett talajt is (ennek elhelyezéséről is gondoskodni kell) A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME nem-pontszerű szennyezések vagy jelentős szétterjedés esetén:  a szennyezési tevékenység megszüntetése  a szennyezés "tördelése" az áramlás szerint megfelelően kiválasztott pontokon a szennyezett víztér tördelése vízkitermeléssel, de a csóva frontján mindenképpen.

61 Védőterületen belüli szennyezés esetén az általánoshoz képest további lehetőségek adódnak: Áramvonal menti beavatkozás:  a szennyezési csóva elterelése védőkutakkal, terelőfalakkal, drénekkel nem pontszerű szennyezés esetén, ha a kutakba jutó víz nagy része szennyezett, nehéz jó megoldást találni A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Beavatkozás a vízkivételeknél:  szennyezett és tiszta kutak vizének keverése  termelőkút mint védőkút (a szennyezett kút leállítása nem megoldás)  külső védőkút (kitermelés és elterelés miatt egyaránt)  különféle tisztítási technológiák - csak végső esetben!!!

62 a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam? Hozam?

63 a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam?

64 áramlási holttér létrehozása kúttal munkagödörben hagyott veszélyes anyag, kötött fedőrétegű, feláramlási területen A kút távolsága ? Hozama?

65 áramlási holttér létrehozása terelőfallal munkagödörben hagyott veszélyes anyag kis vastagságú talajvízadóban A terelőfal helye ?

66 áramlási holttér létrehozása terelőfallal munkagödörben hagyott veszélyes anyag kis vastagságú talajvízadóban

67 a szennyezés tördelése Mezőgazdasági eredetű nem-pontszerű nitrátszennezés, beszivárgási terület A kitermelt vízzel öntözött terület Kutak kiosztása? Hozama?

68 Védőterületen belüli szennyezés esetén az általánoshoz képest további lehetőségek adódnak: Áramvonal menti beavatkozás:  a szennyezési csóva frontján ua., mint pontszerű a szennyezőforrásnál  a szennyezési csóva elterelése védőkutakkal, terelőfalakkal, drénekkel A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Beavatkozás a vízkivételeknél:  szennyezett és tiszta kutak vizének keverése  termelőkút mint védőkút (a szennyezett kút leállítása nem megoldás)  külső védőkút elterelés miatt  különféle tisztítási technológiák - csak végső esetben!!!

69 Védőkút alkalmazása vízmű közelében Pontszerű szennyeződés, rétegvízre települt vízmű esetén A védőkút helye? Hozama?

70 AZ IVÓVÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGA

71 Vízbázis Vízmű (vízkezelés) Elosztó hálózat Fogyasztó Vízellátás Biztonsági Terv Vízminőség ellenőrzés Feladatok és felelősség Ismeretek megosztása Forrás: IWA A VÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI TERV RÉSZEI

72 IVÓVIZÜNK BIZTONSÁGA Igények és készletek összehangolása, fenntartható módon Az ivóvíz szolgáltatás biztonsága nem szűkíthető le a vízbázisok védelmére ! A cél: egészséges ivóvíz hosszú távon (EU is) Ivóvízbiztonsági tervek (fokozatosan 2012, 2013, 2014) utánpótlódás vízminőségvíz-keze-lésvízkivétel minőség-változás vízigény(elvárás) elszivárgás,csőtörések

73 Biztonság – Mit is jelent?  Kockázatok:  vízhiány,  természetes vízminőségi problémák,  szennyezések,  az éghajlatváltozás hatásai  Biztonság és fenntarthatóság: biztonsági terv és intézkedések EU szintű szabályozási háttér

74 AZ EU IVÓVÍZ IRÁNYELV Ivóvízre vonatkozó minőségi követelménye (ivóvízellátás és élelmiszeripar) (A tagállamok csak szigorúbb értékeket alkalmazhatnak). Folyamatos ellenőrzés A határérték túllépése esetén azonnali stop, majd feltárás és intézkedés (Derogáció csak különleges esetben) 3 évenként beszámoló az EU-nak A vízellátás biztonsági terve

75 A VÍZ KERETIRÁNYELV ELŐÍRÁSAI Prioritás: ivóvízbázisok védelme 10 m3/napnál nagyobb, vagy több mint 50 fő ellátását szolgáló vízkivételek regisztrációja, 100 m3/nap-nál nagyobb vízkivételek monitoringja az ivóvízminőség biztosítása szükség esetén kezeléssel emberi hatások miatt a kezelés nem módosulhat, sőt törekedni kell a csökkentésére védőzónákat lehet kijelölni (nálunk kell !!!) a szolgáltatásban költség-megtérülés elve

76 A VÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI TERVE a készlet és a kezelés kicsit részletesebben Reális ivóvízigény Hasznosítható vízkészlet A kibocsátások megelőzése Szennyeződés kármentesítése Biztonságos és egészséges vízellátás Vízkezelés A vízkészlet minősége Természetes problémák Ivóvíz minőségi határértékek Szennyező- források Az utánpótlódás védelme Alternatív vízkészlet Igény-gazdálkodás

77 EGY KIS ÖSSZEGZÉS Az ivóvíz szolgáltatás biztonsága nem szűkíthető le a vízbázisok védelmére! A vízbázisvédelem jogszabályi háttere erős, a végrehajtás akadozik. Természetes vízminőségi problémák: Felülvizsgálat, technológia helyett alternatív lehetőségek (regionális rendszer, más készlet) Az intézményi háttér reformjára van szükség! Az éghajlatváltozás hatásai: várhatóan a készlet csökkenése és a vízigény növekedése Hasznosítható készlet: ökológiai szempontok prioritása Ökológiai vízigények és egyéb vízigények (ivóvíz is) konfliktusa A vízfogyasztás területi átrendeződése. Ivóvíz vagy csapvíz?


Letölteni ppt "Vízbázisvédelem Vízbázisvédelem EU VKI vízminőség vízminőség Vízbázisvédelem Vízbázisvédelem EU VKI vízminőség vízminőség Simonffy Zoltán Simonffy Zoltán."

Hasonló előadás


Google Hirdetések