Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Novohrád-Nógrád Geopark értékei – oktatási segédanyag.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Novohrád-Nógrád Geopark értékei – oktatási segédanyag."— Előadás másolata:

1 A Novohrád-Nógrád Geopark értékei – oktatási segédanyag

2 Földünk külső burkát, a kőzetburkot számtalan kőzet alkotja. E sokféleségben a kőzetek keletkezése, eredete szerint igazodhatunk el. Kőzetnek nevezzük a földkéreg nagy tömegű, ásványokból felépülő, természetes módon keletkezett anyagát. Az ásványok határozott kémiai összetételű, szilárd, egynemű, szervetlen eredetű anyagok, amelyek egyetlen kémiai képlettel leírhatók. Egy részük kőzetalkotó, mint pl. a kvarc, a csillám és a földpát. Az ásványok határozott kémiai összetételű, szilárd, egynemű, szervetlen eredetű anyagok, amelyek egyetlen kémiai képlettel leírhatók. Egy részük kőzetalkotó, mint pl. a kvarc, a csillám és a földpát.

3 A kőzeteket keletkezésük szerint három nagy csoportba sorolhatjuk.

4 A Föld mélyében, az asztenoszférában keletkezett megolvadt kőzetanyag a magma. A magmakamrában összegyűlt anyag hasadékok mentén nyomul a felszín felé. mélységi magmás kőzetek Ha a magma a mélyben megszilárdul, mélységi magmás kőzetek keletkeznek. A lassú lehűlés miatt a bennük lévő ásványok nagy méretűek, durván kristályosak. Ilyen kőzet pl. a gránit. kiömlési kőzetek Ha a magma a felszínre jut, s ott gyorsan megszilárdul, akkor kristályai aprók lesznek (sokszor csak mikroszkóppal figyelhetők meg). Ezek a kiömlési kőzetek. Ilyen az andezit, a bazalt és a riolit. vulkáni törmelékes kőzetek, tufák Robbanásos kitörés- kor a kirepülő lávafoszlányokból vulkáni törmelékes kőzetek, tufák kelet- keznek.

5 Nevük onnan származik. hogy a lerakodott üledékekből keletkeztek. Ezeket a külső erők elszállították és üledékgyűjtő medencékben felhalmozták. Fizikai és kémiai folyamatok hatására az üledékek évmilliók alatt kőzetekké váltak. Törmelékes üledékes kőzet Törmelékes üledékes kőzetről akkor beszélünk, ha az elaprózódott, idősebb kőzeteket a folyók, a szél vagy a gleccserek elszállítják. A kőzettörmelék mozgás közben egyre kisebb szemcséjűvé válhat. Ebbé a csoportba sorolható a kavics, a homok és az agyag. vegyi üledékes kőzet A vegyi üledékes kőzetek kémiai átalakuláson is átesnek. Meleg, sekély tengeiöblökben fel- oldódnak, majd kicsa- pódnak. Ilyenek pl. a sófélék és a gipsz. Szerves üledékes a kőzet Szerves üledékes a kőzet, ha élőlények marad- ványaiból keletkezett, pl. egykor élt korallok, tengeri állatok mész- vázaiból. A kőszén és a kőolaj is szerves üledékes kőzet.

6 Más kőzetekből keletkeztek úgy, hogy szerkezetük a nagy nyomás és magas hőmérséklet hatására megváltozott, vagyis átkristályosodott. Ilyen pl. a márvány, ami mészkőből keletkezett. Átalakult kőzetek a kristályos palák is.

7 CserhátotKarancsMedves-vidék A Geopark területe a változatos kőzetekből felépült Cserhátot, a Karancs és a Medves-vidéket foglalja magába. CSERHÁT KARANCS-VIDÉK MEDVES-VIDÉK A területet általában a lágyan egymásba kapcsolódó tájak jellemzik. Mindez az egykori tengerekben lerakódott homok- és agyag tartalmú üledékeknek köszönhető.

8 A cserhát központi részén méter magasságot elérő hegyek emelkednek, amit vulkáni Cserhátnak is hívnak, mivel itt andezit kőzetváltozatok sokfélesége mellett a vulkáni hegyek oldalában sekélytengeri körülmények között képződött mészköveket is találunk. SZANDA VÁRHEGYANDEZIT ANDEZIT SÁMSONHÁZI KŐFEJTŐ ANDEZIT + SEKÉLYTENGERI MÉSZKŐ SÁMSONHÁZI KŐFEJTŐ ANDEZIT + SEKÉLYTENGERI MÉSZKŐ

9 Északra, a Karancs- és a Medves-vidéken, a Salgótarjáni- medencében a kőszenes rétegek alatt, a robbanásos kitörések során keletkezett világos színű vulkáni tufa. Az ilyen kitörések többször ismétlődtek, maradványaik a Geopark területén többfelé megtalálhatók. A kitörési centrumok azonban feltehetően máshol, keletre-délkeletre, valószínűleg a Mátra térségében lehettek. KAZÁRRIOLITTUFA RIOLITTUFA

10 A nógrádi területen lévő mocsarakban nagy mennyiségű növény halmozódott fel, ezen növényekből, a miocén és oligocén között az újidő harmadidőszakában keletkeztek a Salgótarján környéki barnakőszén rétegek. Később ezeket a kőszénrétegeket áttörték a bazaltos magmák, amelyek lávaplatókat, kisebb vulkáni centrumokat hoztak létre. A Medves-vidékén a bazaltos vulkánosság volt a jellemző. SALGÓBAZALT BAZALT MEDVES-FENNSÍKBAZALT BAZALT

11 A Nógrádi bazaltvidék nyugati részén egy egykor a mélyben megrekedt andezit, miocén korú magma nagy tömegű kőlencséje, azaz lakkolitja került a felszínre, ami felboltozta az oligocén korú üledékes rétegeket. KARANCS ANDEZIT + HOMOKKŐ KARANCS ANDEZIT + HOMOKKŐ

12 A következőkben részletesen is bemutatjuk, keletkezési kor szerint, az idősebbtől a fiatalabbak felé haladva, a területen található kőzettípusokat, kiemelve azok különlegességeit.

13 Oligocén-alsó miocén, nyíltvizi tengerben képződött kőzetlisztes agyag (Szécsényi slír) Oligocén-alsó miocén, nyíltvizi tengerben képződött kőzetlisztes agyag (Szécsényi slír) slírnek A Nógrádi Geopark területét mintegy millió évvel ezelőtt tenger borította. A tenger legnagyobb mélységét, kb métert, a mai Szécsény környékén érte el. A nyíltvízi medencében csillámos, homokos agyagos üledékek rakódtak le, amit a geológusok slírnek neveznek, míg a palócok „apokának” hívják. Zöldesszürke színű, gyengén rétegzett vagy tömeges megjelenésű kőzet, amelynek vastagsága helyenként az métert is eléri. Ősmaradványok nagyon ritkák benne A Szécsényi slír kőzetébe nyomult be kb. 15 millió éve a Karancs andezites magmája. Ugyancsak ebbe az üledékes képződménybe hatoltak a vulkáni Cserhátot felépítő andezites magmák is.

14 Dia egy homokköves képről ide. HOMOKKŐSALGÓTARJÁNHOMOKKŐSALGÓTARJÁN

15 Oligocén-alsó miocén sekélytengeri homokkövek (Pétervásárai Homokkő) Oligocén-alsó miocén sekélytengeri homokkövek (Pétervásárai Homokkő) A nyíltvízi tenger sekélyebb mélységű partvidékén millió évvel ezelőtt sárgásszürke, zöldesszürke csillámos homok rakódott le. A tenger vize fokozatosan visszahúzódott, egyre inkább elsekélyesedett, mígnem teljesen feltöltődött. A Pétervásárai homokkő felsőbb részein sajátos keresztrétegzés figyelhető meg, ami partközeli hullámveréses zónát feltételez. A Pétervásárai homokkő főleg felsőbb rétegeiben zöld színű vasszilikát ásvány, glaukonit dúsul fel, ami alapján korábban „glaukonitos homokkőnek” nevezték a képződményt. Megtalálható sokfelé a cserháti- nógrádi térségben, többek között Bercel, Ipolytarnóc és Salgótarján környékén. Ipolytarnócon, a Borókás-árokban a kagylók mellett nagy mennyiségben találhatók cápafogak is, amelyeket a környékbeliek „madárnyelvként” árusítottak. A fogmaradványok alapján a kutatók több cápafajt azonosítottak és innen írtak le először.

16 A kőzet jellegzetességei az olykor több méter átmérőjű cipóra emlékeztető homokkő- konkréciók („cipós homokkő”). Ezek a környezetüknél durvább szemcseméretű homokkövek, amelyek egykori üledékszállítási csatornákban keletkeztek. Sokszor a „kőzet cipók” kipotyogtak a rétegsorból, helyüket üregek jelzik. A cipós homokkő egyik látványos feltárása a kishartyáni Kőlyukoldal, ahol mintegy 15, illetve egy másik helyen méter magasságban, közel 300 méter hosszan preparálódott ki a homokkő sziklafal. PÉTERVÁSÁRAI HOMOKKŐ KISHARTYÁN KISHARTYÁN

17 Alsó miocén szárazföldi tarkaagyag, konglomerátum és homokkő (lábnyomos homokkő) Alsó miocén szárazföldi tarkaagyag, konglomerátum és homokkő (lábnyomos homokkő) A tenger mintegy millió évvel ezelőtt teljesen visszahúzódott a területről, a tengeri képződmények helyét szárazföldön, többnyire folyóvízi, ártéri, mocsaras környezetben lerakódott tarkaagyagok, finomszemű homokok foglalták el. Erre helyenként kavicsos réteg, konglomerátum települ, ami folyóvízben képződött. A folyók helyenként kovás uszadékfákat is szállítottak, amelyek remek példáit láthatjuk az ipolytarnóci Borókás-árokban, közvetlenül a riolittufa képződménye alatt. A „lábnyomos homokkő” nevét a messzeföldön híres, nagy gazdagságban megőrződött ősállat nyomokról kapta. A „palóc Pompeji” feltárásai az ipolytarnóci Borókás- és a Botos-árokban valamint ezek mellékvízmosásaiban kitűnő szelvényekben figyelhetők meg.

18 LÁBNYOMOS HOMOKKŐ IPOLYTARNÓC IPOLYTARNÓC Az ősállatnyomok egy egykori itatóhely iszapos üledékében maradtak meg. Helyenként még csúszási nyomokat is találtak. A több mint 2500 lábnyom alapján ősorrszarvút, őzeket, szarvasokat, kisebb emlősöket, ragadozókat, sőt madarakat is azonosítottak. Ez az előfordulás a Föld egyik leggazdagabb harmadidőszaki lábnyomos lelőhelye! Megőrződése sajátos módon egy pusztító vulkáni kitörésnek köszönhető. A több méter vastagságban leülepedett finom vulkáni hamu betemette az egykori élőhelyet, majd a leszivárgó vizek kovasavat oldottak ki a tufából, ami közel fél méter vastagságban keményre konzerválta a finomszemcsés üledéket.

19 Robbanásos vulkáni működés során képződött riolit- és dácittufák (Tari Dácittufa) Robbanásos vulkáni működés során képződött riolit- és dácittufák (Tari Dácittufa) A Pannon-medence miocén rétegtanában kitüntetett szerepe van a robbanásos vulkáni működéssel keletkezett úgynevezett riolittufáknak. A legidősebb riolittufa fehéres szürke, horzsaköves vulkáni törmelékes kőzet. Salgótarján környékén a szénbányászok „fejírkőnek” nevezték. Minden kutató szakember és bányász tudta, hogy kőszén csak e képződmény felett található! Ipolytarnócon gyakoriak benne a szenesedett növénymaradványok. A középső riolittufa kisebb szilíciumdioxid tartalmú magmából keletkezett, ezt nevezzük dácittufának. Ásványos összetételében kevesebb a kvarc. Rétegtani nevét a Tar közelében lévő Fehérkő-bánya kőzetéről kapta (Tari Dácittufa), ahol több mint 100 méter vastagságban tárul fel a vulkáni képződmény.

20 RIOLITTUFAKAZÁRRIOLITTUFAKAZÁR

21 DÁCITTUFATARDÁCITTUFATAR

22 Salgótarjáni tarkaagyag és barnakőszenes összlet A miocén elején a mocsaras környezet uralkodott, ahol elburjánzott a növényzet. A terület lassú süllyedése következtében azonban újabb tengerelöntés indult meg. A tengerparton zárt lagúnák alakultak ki, amelyet mangrovefák szegélyeztek. A folytatódó tengerelöntés következtében az édesvízi mocsárerdőt mangrovemocsár váltotta fel, végül a mocsár helyén egy csökkentsósvizi lagúna alakult ki. A mocsarakban felhalmozott jelentékeny mennyiségű elpusztult növényzetből később kőszéntelepek lettek. Megsüllyedt elárasztott tenger A növényi maradványokat iszapréteg takarja be Barnakőszén

23 BARNASZÉNSALGÓTARJÁNBARNASZÉNSALGÓTARJÁN

24 Andezitek A Nógrádi Geopark területének egyik meghatározó és kiemelkedő fontosságú természeti értékei az andezitek. Az andezit vulkánosság igen változatos formákat alkot, a mélyben megszilárdult lakkolittól, a több kilométer hosszan követhető teléreken és hasadékvulkánokon át a vízalatti és szárazföldi lávafolyásokig és robbanásos vulkáni működéssel képződött piroklasztitokig. A Karancs hegységet létrehozó magma gyors feltörésére vezethető vissza, hogy a feláramló kőzetolvadék nagy mennyiségű kőzetdarabokat sodort magával a környező kőzettestekből. Ezek a kőzetzárványok nagyon változatos típusúak. Vannak közöttük metamorf és üledékes kőzetek egyaránt és segítségükkel mély kutatófúrás nélkül is megismerhető, rekonstruálható, hogy milyen kőzettestek találhatók a földkéregben a Karancs és térsége alatt. LAKKOLIT

25 ANDEZITBÉRANDEZITBÉR ANDEZITSALGÓTARJÁNANDEZITSALGÓTARJÁN

26 Bazaltok A nógrádi térség tájképére a 3-6 millió évvel ezelőtti egykori bazaltvulkánok kipreparálódott kürtőtestei nyomják rá bélyegüket. Mellette húzódik a mintegy 13 km 2 -nyi medvesi bazaltfennsík, ahol a bazalt lávakőzet vastagsága helyenként a 100 métert is eléri. Az egykori bazaltvulkánok a Medves kivételével mind mélyen lepusztultak, de ez adja különlegességüket: feltárult mélybeli gyökérzónájuk! A bazaltkürtők oszlopos elválásai a cserháti andezitek oszloposságával vetekednek – egy világviszonylatban is egyedi változatosságot mutatva! Nem kevésbé különlegesek a bazalt ásványtani és kőzettani tulajdonságai sem! A Salgó és a Pécskő bazaltjai többek között tartalmaznak néhány centiméter nagyságú kőzetzárványokat (peridotitok, piroxenitek), amelyek nagy mélységből, a földköpeny felső részéből származnak. A nógrád-gömöri bazaltok egy másik ásványtani különlegessége a sajátalakú piroxén és olivin kristályok jelentékeny feldúsulása a Medves bazalt lávatakarója alatt. Ezt a képződményt kristálytufának nevezték el, kialakulása azonban máig nem tisztázott.

27 BAZALTSOMOSKŐBAZALTSOMOSKŐ BAZALT OSZLOPOS ELVÁLLÁSA SZILVÁSKŐ - SALGÓTARJÁN BAZALT OSZLOPOS ELVÁLLÁSA SZILVÁSKŐ - SALGÓTARJÁN


Letölteni ppt "A Novohrád-Nógrád Geopark értékei – oktatási segédanyag."

Hasonló előadás


Google Hirdetések