Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Megerősítéses tanulás 9. előadás Szita István, Lőrincz András.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Megerősítéses tanulás 9. előadás Szita István, Lőrincz András."— Előadás másolata:

1 1 Megerősítéses tanulás 9. előadás Szita István, Lőrincz András

2 2 Backgammon (vagy Ostábla)

3 3

4 4 TD-Gammon 0.0 TD( ) tanulás (azaz időbeli differencia-módszer felelősségnyomokkal) függvényapproximátor: neuronháló  40 „rejtett” (belső) neuron  198 inputneuron, input: aktuális állás  1 outputneuron, output: nyerés valószínűsége csak a legalapvetőbb információk a játékról  játékszabályok  nincs megnyitáskönyv  nincs végjátékkönyv nincs több lépésre előretekintés játék önmagával » játék után  az eddigi legjobb számítógépes játékos szintje  erős kezdő játékos

5 5 Neurogammon: az előző bajnok csak neuronháló, nincs megerősítéses tanulás felügyelt tanítás  több százezer állás kiértékelése emberek által  ezeken a mintákon tanítás input: előfeldolgozott

6 6 TD-gammon 2.0, 2.1, 3.0… + előfeldolgozott input + 2 lépés mélységű előretekintés + belső neuronok: 40 ! 80 ! önmaga elleni játszmák száma: ! ! veri a világbajnokot… néhány állást másképp értékel, mint az emberi szakértők  azóta az emberi szakértők is átálltak elég pontatlanul becsli a valószínűségeket, de arányaiban jól részletek:

7 7 Összefoglaló: értékelőfüggvény-alapú módszerek szép elmélet, sok szép gyakorlati eredmény sikertörténetekről még lesz szó, van sok a módszer nagyjából elérte a korlátait  a TD-gammon nagyjából a csúcsteljesítmény  más játékoknál nem sikerült utolérni fontos alkalmazásokban (robotok irányítása pl.) nem sikerült áttörést elérni mi nem így működünk magas szinten  bár alacsony szinten állítólag igen! (jutalom $ dopamin)

8 8 Alternatíva: direkt jutalommaximalizálás eddig közvetett módon maximalizáltunk:  megjegyzés: mindegyik lépést csak részlegesen hajtják végre az algoritmusaink van közvetlen mód is! legyen  (  ) az összjutalomfüggvény: az adott stratégiához tartozó várható összjutalom feladat: módszer: gradiensmódszer:  -t módosítgatjuk irányában „stratégia-gradiens”-módszer

9 9 Stratégia-gradiens módszer: hátrányok könnyebb mondani, mint megcsinálni nehéz kiszámolni a gradienst még nehezebb jó becslést adni (kizárólag a minták alapján) a becslések szórása nagyon nagy lesz csak lokális maximum garantálható! 92-ben készen volt az első (és sokáig egyetlen) stratégia-gradiens módszer de a fenti hátrányok (és az értékelőfüggvényes módszer sikere miatt) csak 99-ben vették elő újra

10 10 Stratégia-gradiens módszer: előnyök fontos észrevételek:  sok esetben a stratégia egyszerű, de az értékelőfüggvény bonyolult példa: egyszerű labirintus értékelőfv pontról pontra változik az optimális stratégiák egyszerűek (pl: balra, amíg falhoz nem érünk, utána fel)  általában nem érdekel minket az összes állapot értéke … különösen óriási állapotterekben igazából egy állapot értéke sem érdekes, kizárólag az, hogy merre kell lépni a stratégia-gradiens módszer előnye függvényapproximátorokal jön elő:   -t paraméterezzük:    egyszerű stratégia:  kis dimenziós (kevés paraméterrel leírható)   -ra optimalizálunk cél

11 11 Stratégia-gradiens módszer: előnyök a konvergencia megmarad tetszőleges függvényapproximátorral!  hiszen gradiensmódszer működik folytonos állapotterekre is! nem használja a Bellman-egyenletet, nem használja a Markov-tulajdonságot ! működik nem-Markov és nem teljesen megfigyelhető környezetekben is

12 12 Példák paraméterezett stratégiákra neuronhálók  bemenet: s állapot, a akció  kimenet: az a akció valószínűsége   paramétervektor: a neuronháló súlyai triviális paraméterezés  minden s,a párra külön  s, a paraméter   ( s, a ) =  s, a  csak arra kell ügyelni, hogy minden s -re  b  s, b = 1 (feltételes maximalizálás lesz)  ehelyett gyakran: automatikusan 1-re szummázódik ha valamelyik  s, a sokkal nagyobb, mint a többi, az exp miatt mohó akció lesz.

13 13 Példák paraméterezett stratégiákra lineáris függvényapproximátorok  minden állapotról K db „tulajdonságot” ismerek:  lineáris kombinációjukból keverem ki a stratégiát   : K dimenziós súlyvektor  röviden:  i ( s, a )-kból alkotott vektor  ( s, a )  paraméterezett stratégia lenne  de itt is bevezetjük az előző trükköt:

14 14 Stratégia-gradiens: 0. próbálkozás  K dimenziós, ezzel paraméterezzük a stratégiát  (   ) kiértékeléséhez futtatjuk   -t sok epizódon keresztül (mondjuk N )  egyik ( i.) komponensét picit megnöveljük (+  i ) az új  ’-re kiszámoljuk  (   ’ )-t (azaz N epizódon át próbálgatjuk) ugyanezt megcsináljuk –  i -val is ugyanezt megcsináljuk minden i -re ezekből már ki tudjuk számolni a legmeredekebb növekedés irányát – a gradiensmódszer alapján teszünk arra egy kis lépést minden lépéshez N ¢ (2 K +1) epizód kellett! ez horribilisen sok nem használtuk ki, hogy a deriváltat számolással is megkaphatjuk

15 15 Stratégia-gradiens: egy kis számolgatás annak a valószínűsége, hogy x -ben leszek, ha a   stratégiát követem

16 16 Stratégia-gradiens: egy kis számolgatás „likelihood-arány” egy epizód T lépésből áll, a p átmenetivszségek változásai  becsülhetők közvetlenül a tapasztalatokból  a sokféle becslés végezhető együtt a részletek csúnyák, sokféleképpen lehet csinálni, nem megyünk bele…

17 17 a stratégia-gradiens módszerről sok gond van vele: nagy a szórása a méréseknek ezért lassú a konvergencia csak kis lépésekben lehet haladni a gradiens mentén érzékeny a kiindulási stratégiára mégis sokszor jól használható példa, ami rávilágít az előnyökre és hátrányokra: robotkutya járni tanul

18 18 Példa: robotkutya járni tanul stratégia paraméterezése:  minden láb egy fél-ellipszisen mozog  ennek hossza, magassága, dőlésszöge  késleltetések, időzítés  összesen 12 paraméter fő nehézség: a kísérletezés sok idő!  a kísérleti eredmények zajosak is!  szerencsére kevés a paraméter a legelsőnek említett módszerrel optimalizálunk többféle kiindulási stratégia

19 19

20 20 Robotkutya járni tanul – különböző kiindulási stratégiák véletlen paraméterkészlet: (tipikusan a felállás sem megy) gyorsan megakad egy rossz lokális maximumban kézzel hangolt paraméterkészlet, a lehető legpontosabban: már önmaga is egy lokális maximum, nem javul kézzel hangolt paraméterkészlet, durva beállítás: sokat javul, de nem sokkal jobb, mint az előző kézzel hangolt paraméterkészlet, közepesen finom beállítás: ebből fejlődik ki a legjobb megoldás


Letölteni ppt "1 Megerősítéses tanulás 9. előadás Szita István, Lőrincz András."

Hasonló előadás


Google Hirdetések