Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BABITS MIHÁLY (1883, SZEKSZÁRD – 1941, BUDAPEST).

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BABITS MIHÁLY (1883, SZEKSZÁRD – 1941, BUDAPEST)."— Előadás másolata:

1 BABITS MIHÁLY (1883, SZEKSZÁRD – 1941, BUDAPEST)

2 JÓNÁS KÖNYVE  Egy II. századi római katakombafestmény alapján készült fametszet

3 AJÁNLÁS

4 AZ I. RÉSZ KÉZIRATA

5 KELETKEZÉS - TÖRTÉNET  A Jónás könyvének terve 1938-ban már a műtét előtt készen volt, de csak azt követően vetette papírra, méghozzá jókedvűen, a lehetőségekhez képest nevetve; (Illyés Gyula)  Először a Nyugat szeptemberi számában jelenik meg.  Történelmi háttere az Anschluss, Ausztria megszállása;  Babits Magyarországot, Európát félti a pusztulástól;* …… * Beszélgető füzetében írja: „a próféta sorsa, a szellem sorsa, a világ hatalmasságaival szemben: lehet- e izgatóbb tárgy a mai költőnek?”

6 A MŰ KAPCSOLATA A BIBLIAI HAGYOMÁNNYAL  Az elbeszélő költemény az ószövetségi kispróféták egyikének történetét mondja újra;  Jónás próféta könyve i.e között keletkezett, a történeti Jónás az i.e. 8. században, Jeroboám király idején működött;  Története eltér a többi próféta könyvétől, nem tipikus próféta- történet;  Parabolaként azt a teológiai kérdést példázhatja, hogy részesülhetnek-e a pogányok is Isten kegyelmében?  Mint példázat nem zárt szerkezetű;  Babits műve a Károli – Bibliára támaszkodik;  Néhány epikus mozzanat földuzzasztásától eltekintve legfőbb változtatása az, hogy míg a Bibliában Ninive népe megtér, addig nála ez a motívum elmarad;

7 MŰFAJA, SZERKEZETE, STÍLUSA ÉS BESZÉDMÓDJA  Elbeszélő költemény; elbeszélő keretbe foglalt lírai önvallomás a költői küldetéstudatról; bibliai parafrázis;  4 számozott részből áll, ehhez kapcsolódik 1939-ben a Jónás imája;  Stílusa, beszédmódja összetett, többrétegű: archaizáló, biblikus neologizmusok; emelkedett, ódai naturalista, profán;  A különböző rétegek egymásba játszása groteszk, ironikus hatású;

8 NEMES NAGY ÁGNES:  „…elképesztő ez a kényes hangnem magasztos és nevetséges között, amelynek rendkívüli kényességét, nehézségeit csak azért nem vesszük észre, mert a tökéletes egyensúlyozottság elfedi előlünk. Csak egy kicsivel idébb vagy odébb, és bukik az egész. Talán ezt lehetett legkevésbé várni Babitstól, a palástos költőtől, ezt az úgynevezett humort a Jónásban, a groteszket. (…) Kevés bonyolultabb hatású sor van például ennél: ‘S örüle Jónás módfelett a töknek.’ Nem lehet nem elmosolyodni rajta; kimondhatatlanul sokértelmű mosolyt vált ki az olvasóból, nevetést, amely hátborzongatás. És belenyugvás is, persze.”

9 A MŰ NÉGY RÉSZE Jónás bűne: engedetlenség; Nem igaz, hogy nincs köze a világ bűnéhez; I.rész: A bűnös akarat A „szörny-lét belsejében” 3 fohász az Úrhoz; 1. önbizalom megrendülése; 2. hit ébredése; 3. elköteleződés; II. rész: A szenvedés Ninivében: 1. vásár; 2. színészek tere; 3. palota; A pusztában: „Lám, megcsúfoltak, Egek Alkotója” III. rész: A tévelygés Jónás istenkáromlásra ragadtatja magát; Tanítás a tök groteszk motívuma által; IV. rész: Bosszúvágy és hiúság

10 ELLENTÉTEK  Jónás feladatot kap az Úrtól;  Isten megbünteti;  Jónás meggyőződik arról, hogy Ninivé-nek pusztulnia kell;  Jónás alakja magasztos;  Jónás megszökik;  Isten megmenti;  Ninivét az Úr nem pusztítja el;  Jónás alakja komikus = groteszk;

11 NEMES NAGY ÁGNES  „Jónás az objektív költészet jellegzetes personája, mitikus figura. Ami rögtön szembeállítja minden eddigi próféta – alakkal (…), hogy ez szökött próféta, fülön- csípett, visszacibált, majdhogynem méltatlan igehirdető. Meglóg, fogadkozik, duzzog, kifogásol, kételkedik. Ez kell nekünk, ez kell, mit is kezdenénk egy kételytelen hőssel? Egy botcsinálta hős, egy kudarc-hős, nem is elbukó, hanem megszégyenített hős: mennyire ismerjük ezt a figurát, mennyire hordozza legmélyebb tapasztalatainkat. Isten balekja. Hős.

12  Ott áll azon a keskeny sávon, a nagy, zúgó, ontológiai pátosz és a legköznapibb esendőség között. És persze éppen a tények dramaturgiája folytán válik személye elsöprően hitelessé, az ellentét okán, lotykos, rongyos, ragadós ruhájú, szembetűnően alultáplált figurájának harca Ninive ellen abszurd; de mi ez ahhoz képest, amit önmagával és az Úrral kellett megharcolnia? Ahogy húzódozva, meg nem tagadható belső kényszer alatt vásárra viszi a bőrét – e nélkül mi volna az ő története? Dicsteljes eposz, fejezet a törhetetlen vértanúk legendáiból. (Az is, az is ugyanakkor.)”

13 PROBLÉMAKÖRÖK A prófétaszerep kérdése J. menekülése a kötelesség elől- büntetés- kilátástalan léthelyzet- felelősség felismerése- vállalása; A prófécia teljesülését a jelenben várja- prófétai hitelesítés kudarca- ő csak egy a sok közül; Az igazság és annak recepciója J. félreértése: az igazságot azonosítja annak megvalósu- lásával; Az Úr: „A szó tiéd, a fegyver az enyém” – meghatározza a próféták feladatkörét; Pusztulás vagy megmaradás A teremtett világ erkölcsi rendjéből kilépő civilizáció megérett a pusztulásra; Az emberi kultúra évezredes értékei mégsem pusztulhatnak el;

14 NEMES NAGY ÁGNES  „Jónás tehát ellen – hős, vagy majdnem az, a költő alteregói közt a legobjektívebb, legrealistább, legepikusabb, hal-bűzbe és glóriába mártva. (…) De én nem is csak a Jónás epikáját hangsúlyoznám, hanem a drámaiságát. A szerkezet-váz csupa ellentétből épül, valahogy mindig az történik, amit nem várunk. (…) kétségtelenül megvan benne a végzetdrámák építettsége, amelynek a végkifejlete mégis úgy üti fejbe az olvasót, mint az Oidipusz nézőjét az eleve tudott titok.

15 NEMES NAGY ÁGNES  „… van azonban egy másik nagy-szereplő itt, az Isten- alak.(…) Voltaképpen az Isten-alak az aktív, a független változó, Jónás függő, a reagáló, bár hevesen reagáló. Mégsem tagadható viszonyukban a patriarkális elem; ószövetségien családias az, ahogyan Isten Jónással tárgyal, ahogy küldözi, inti, bünteti, oktatja. Beszélget vele, családfő a családtaggal (…) de Jónás többet tud a saját istenéről, mint az olvasó, s mihelyt meghallja felsőbb utasítását, pánikszerűen szedi nyakába a lábát és menekül.

16 JÓNÁS ÉS ISTEN VISZONYÁRÓL  Tudja ő azt jól, mélységes-mély tapasztalataiból, hogy saját, választott istene kényszeríti majd a nem neki való szerepre, az hagyja cserben, az égeti le, annak van igaza. Érti és nem érti. Mi is így vagyunk vele, egütt -futunk, együtt - könyörgünk, együtt csapódunk be Jónással, értjük és nem értjük ezt a lelkiismeret – erkölcs – kényszer – Istent, akinek részei vagyunk, aki kegyetlen és jó, illetve nagyobb. Egy kisebb tudat egy nagyobb tudatban ez Jónás és Isten viszonya.”

17 A KÉT PÓLUS EGYSÉGE SZÖVEG MÖGÖTTI (AZ ÉN ÉS AZ ÉN-FELETTES VISZONYA)  „A szó tiéd, Te csak prédikálj, Jónás,  Helyesen ismeri fel az emberek vétkeit, de az ítélkezés nem az ő feladata;  Eszköz csupán az Úr kezében, pótol-ható: „jönnek új Jónások”;  Az apokalipszis (a pusztulás) rém-képét vetíti az emberek elé;  Nem tud megbocsátani – átkot kiált, megtorlást, bosszút követel;  Ószövetségi erkölcs (szemet sze-mért elve);  A társadalom morálja;  A fegyver az enyém. Én cselekszem”  Az igazság személytelen, a látomás fontos, nem a látó;  Örök: „Van időm, én várhatok.”  Türelem, építés, tevékeny huma-nizmus (a tök példázata);  A megbocsátás, a mindenek fölötti szeretet, kegyelem;  Újszövetségi erkölcs;  Időtlen, egyetemes parancs; JÓNÁSÚR

18 BABITS HUMANIZMUSA  A világégés előestéjén nem tagadja, hogy kora civilizációja megérett a pusztulásra. Ezt hirdeti Jónás;  Ám fölismeri azt is, hogy az emberi kultúra és gondolkodástörténet nem zárulhat le a fölhalmozott értékek pusztulásával;  Szent Ágostontól vett gondolat szerint azzal zárja Jónás történetét, hogy bűnt és erényt megítélni nem az ember dolga; a szétválasztás felelőssége Istené. Az ember felelőssége az értékek megőrzése;

19 JÓNÁS IMÁJA  Hozzám már hűtlen lettek a szavak, vagy én lettem mint túláradt patak oly tétova céltalan parttalan s ugy hordom régi sok hiú szavam mint a tévelygő ár az elszakadt sövényt jelző karókat gátakat. Óh bár adna a Gazda patakom sodrának medret, biztos útakon vinni tenger felé, bár verseim csücskére Tőle volna szabva rim előre kész, s mely itt áll polcomon, szent Bibliája lenne verstanom, hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan bujkálva, később mint Jónás a Halban leszálltam a kinoknak eleven süket és forró sötétjébe, nem három napra, de három hóra, három évre vagy évszázadra, megtaláljam, mielőtt egy mégvakabb és örök Cethal szájában végkép eltünök, a régi hangot s, szavaim hibátlan hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran szólhassak s mint rossz gégémből telik és ne fáradjak bele estelig vagy mig az égi és ninivei hatalmak engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.

20 JÓNÁS IMÁJA  A lírai én E/1-ben Jónás alakja mögül beszél;  A gazdához, azaz a teremtőhöz fohászkodik;  1- 6 sor: panasz a megszólalás ellehetetle- nülése miatt: „Hozzám már hűtlen lettek a szavak”;  7-26 sor: óhajtó, feltételes mód: a vállalt küldetést szeretné beteljesíteni;  A szónoki könyörgés retorikai szabályai szerint érvel óhaja teljesítéséért; (inventió, exemplumok, dedukció); A prófétaszerep személyessé tétele, értelmezése; Egyben ars poetica is: a költő médi-um, egy felső igazság közvetítője

21 IRODALOMJEGYZÉK  Bara Katalin – Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XI. osztály számára, Corvin Kiadó, Déva, 1999,86-87 o.  Orbán Gyöngyi: Irodalomtörténeti olvasókönyv. Alternatív tankönyv XI. osztály számára, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001, o.  Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő, Magvető Kk., Bp.,1984 (digitalizálva: In: NNÁ: A magasságwww.irodalmiakademia.hu vágya), leolvasva: nov. 24;  Babits Mihály (1883 – 1941), In leolvasva: ;  irodalom, leolvasva: ; irodalom  Gyula András: Babits Mihály élete és munkássága, In: leolvasva: ;

22 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! ISTENTŐL ÁLDOTT, BÉKÉS ADVENTI VÁRAKOZÁST, BOLDOG KARÁCSONYT ÉS MINDENFÉLE JÓT HOZÓ, ÖRÖMTELI ÚJESZTENDŐT KÍVÁNOK MINDENKINEK! VISZONTLÁTÁSRA 2013 JANUÁR 9-ÉN!


Letölteni ppt "BABITS MIHÁLY (1883, SZEKSZÁRD – 1941, BUDAPEST)."

Hasonló előadás


Google Hirdetések