Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FARKASDY KÁROLY Közvetlen támogatások Somló, 2015. július 8.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FARKASDY KÁROLY Közvetlen támogatások Somló, 2015. július 8."— Előadás másolata:

1 FARKASDY KÁROLY Közvetlen támogatások Somló, július 8.

2  A KAP költségvetése 11%-kal kevesebb mint ban (421-ről 373 milliárd euróra csökkent és már 28 tagország között oszlik meg)  De a magyar gazdák és a magyar vidék támogatásai között emelkednek a as időszakhoz képest:  Közvetlen kifizetésekre a hét évben 8,916 milliárd, míg vidékfejlesztésre 4,145 milliárd euró (3,4 uniós + 0,7 nemzeti) áll majd rendelkezésre  22,2 milliárd forint kerül át a 2. pillérből az egyesbe évente A KAP költségvetése

3 2015-től is SAPS  Egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS)  Hazai kormánydöntés: 2020-ig alkalmazzuk a jelenlegi területalapú támogatási rendszert  A SAPS alkalmazása alatt továbbra is adott az átmeneti nemzeti támogatás lehetősége

4 A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása A közvetlen támogatások új rendszere Minden tagállam számára kötelező elemek Tagállamok által választható önkéntes elemek Alaptámogatás (SAPS) „Zöld” komponens Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás Termeléshez kötött támogatás VAGY + A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer Zöldítés követelménye alól mentesül Kölcsönös megfeleltetés be nem tartása esetén közvetlen támogatása nem szankcionálható Tagállam számára önkéntes, a gazdák számára választható elem Degresszivitás

5 Alaptámogatás  Általános szabályok  A SAPS támogatás minden egyéb támogatás előfeltétele  A jövőben csak 1 ha megléte esetén adható területalapú támogatás (ültetvények esetén is, kivéve a termeléshez kötött állattenyésztési jogcímek)  Jelenlegi tervek szerint:  évi közvetlen támogatási boríték 1,345 mrd €  Alaptámogatás – 53,73% (~144,7€/ha = 45 ezer forint)  Zöld komponens – 30% (~81,3€/ha = 25 ezer forint)  Fiatal gazdák támogatása - 0,62%( ~67,5€/ha = 21 ezer forint 90 hektárig) – eddig csak a II. pillérből, most mindkettőből lehetséges  Termeléshez kötött támogatás – 13+2% (201,9 mió €/év)  Átmeneti nemzeti támogatás – 86,5 mió €/év  Kisgazdaságok támogatása – 4,58% (~ €/gazdaság = 155 ezer-388 ezer/gazdaság)

6 Támogatások csökkentése  € felett (1037 ha, 46,5 millió Ft) a SAPS támogatás 5%-a elvonásra kerül  1200 ha felett (176 ezer € = 54,6 millió Ft) a SAPS támogatások 100%-a elvonásra kerül  Zöld komponenst, termeléshez kötött támogatást, stb. nem érinti  20,72 milliárd forint elvonás évente, 2. pillérben társfinanszírozás nélkül szabadon felhasználható  De 22,2 milliárd forint kerül át a 2. pillérből az 1. pillérbe évente.

7 Jogszerű földhasználat

8  a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló évi XVII. Törvény alapján - vélelem  a jogszerű földhasználat előzetes igazolása nem feltétele az egységes területalapú támogatás igénylésének  a kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napja: évben június 16.  T/5039. számú törvényjavaslat  évben beadott egységes kérelmekre induló eljárásokban is alkalmazandó

9 Ki minősül jogszerű földhasználónak? I. Sorrendiség: 1. a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználó, 2. családi gazdaság:  a családi gazdaságokról vezetett nyilvántartásba családi gazdálkodóként bejegyzett földhasználó vagy  családi gazdaság alapításáról szóló megállapodásban családi gazdálkodóként szerepelő földhasználó 3. haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés vagy használati rendről szóló megállapodás szerinti földhasználó

10 Ki minősül jogszerű földhasználónak? II. 4. az ingatlan-nyilvántartásba vagyonkezelőként, haszonélvezőként vagy használat jogának jogosultjaként bejegyzett földhasználó 5. ingatlan nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosként bejegyzett földhasználó 6. vetőmagtermesztés céljából megvalósuló földcsere esetén a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóval kötött írásbeli megállapodással rendelkező földhasználó

11 Ki minősül jogszerű földhasználónak? III. 7. osztatlan közös tulajdon esetén:  a tulajdoni hányadát meghaladó mértékű területen gazdálkodó tulajdonostárs,  földterületen gazdálkodó tulajdonostársnak nem minősülő személy, ha a földhasználati nyilvántartásba önhibáján kívüli okból nem került bejegyzésre és rendelkezik a terület adott hányadának használatára jogosító írásbeli megállapodással és a használat tényét az általa vezetett gazdálkodási napló alátámasztja. 8. előző pontok szerinti jogszerű földhasználó közeli hozzátartozója (pl. házastárs, szülő, gyermek, testvér)

12 A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása A zöldítés helye a közvetlen támogatások új rendszerében Alaptámogatás (SAPS) „Zöld” komponens Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás Termeléshez kötött támogatás VAGY Kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere Egyösszegű éves kifizetés Zöldítés követelménye alól mentesül Kölcsönös megfeleltetés be nem tartása esetén közvetlen támogatása nem szankcionálható Alaptámogatási rendszer

13 „ZÖLD” KOMPONENS  Kötelező a gazdák számára  Hektáronként nagyjából 81€ ( Ft)  A kölcsönös megfeleltetés követelményein túlmutat  Az ökológiai gazdálkodást folytató üzemnek az az egysége, amely ilyen gazdálkodást folytat, vagy átállás alatt áll, mentesül a zöldítés alól.  Feltételei:  diverzifikáció  állandó legelő fenntartása  ökológiai célterület kialakítása

14 Minimumkövetelmény 1307/2013/EU (4) cikk alapján a minimumtevékenység került meghatározásra, így a korábbi HMKÁ gyommentesség átvételre került:  Gyommentesség biztosítása kaszálás, szárzúzás, illetve egyéb mechanikai gyomirtás vagy eseti tisztító legeltetésnek köszönhetően;  Nem kívánatos fás szárú növényektől való mentesség biztosítása;  Állandó gyepterületen rendszeres legeltetés hiányában tárgyév augusztus 31-éig legalább egyszer tisztító kaszálás elvégzése;  Nem áll fenn az állandó gyepterület helytelen legeltetési módból eredő károsodása; Általános tárgyi hatály, SAPS jogosultsági feltétel!

15 Terménydiverzifikáció  Nem ugyanazt jelenti, mint a vetésváltás: a vetésváltás = időbeliség; termény diverzifikáció = térbeliség.  Követelmények: − 10 ha alatt 1 növény; − 10 ha szántó felett 2 növény (különböző nemzetség) (a legnagyobb növénykultúra a szántó terület legfeljebb 75%-át foglalhatja el); − 30 ha szántó felett 3 növény (különböző nemzetség) termesztésének kötelezettsége (a legnagyobb növénykultúra nem teheti ki a szántóterület több, mint 75 %-át, továbbá a két növénykultúra együttesen nem érheti el a szántóterület több, mint 95 %-át); A őszi és a tavaszi terményeket különböző növénykultúráknak kell tekinteni, még abban az esetben is, ha ugyanahhoz a nemzetséghez tartoznak. Bármely egy nemzetségbe tartozó faj külön kultúrának tekintendő a következő növénycsaládokban: − káposztafélék (pl.: brokkoli, fejes káposzta, őszi káposzta repce ), − burgonyafélék (burgonya, dohány, paradicsom, fűszerpaprika, padlizsán), − kabakosok (sütőtök, uborka, görögdinnye) esetében.

16 Terménydiverzifikáció elszámolásának esetei 55 ha össz. MájusJúniusJúliusAugusztusSzeptember 1. tábla 31 ha „A” növény (pl. őszi árpa) 2. tábla 14 ha „B” növény (pl. kukorica) 3. tábla 10 ha „C” növény (pl. napraforgó) 72 ha össz. MájusJúniusJúliusAugusztusSzeptember 1. tábla 23 ha „A” növény (pl. őszi búza) 2. tábla 42 ha „A” növény (pl. őszi búza) „B” növény (pl. ökológiai jelentőségű másodvetés; fehérmustár-olajretek keverék) 3. tábla 7 ha „A” növény (pl. őszi búza) „C” növény (pl. ökológiai jelentőségű másodvetés; olaszperje–hajdina keverék) a) A gazdálkodó egy időpontban három különböző táblán, három különböző növénykultúrát termeszt. b) A gazdálkodó az egész területét ősszel egy növénykultúrával vetette be, és él a másodvetés lehetőségével a terménydiverzifikáció elszámolásához.

17 Diverzifikáció - Mentesülő területek  10 hektár alatti szántó  Amennyiben szántóterületének egészén rizst vagy indiánrizst termel.  Amennyiben a szántóterület több, mint 75%-ban ideiglenes gyep, vagy parlagon hagyott terület, vagy ezek kombinációjával fedett terület, és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;  Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területe több, mint 75%-ban állandó gyep, ideiglenes gyep, vagy rizs vagy indiánrizs, illetve ezek kombinációja, és a fennmaradó terület nem haladja meg a 30 hektárt;  a bejelentett szántóföldnek több mint 50%-a az előző évben nem a gazda által lett bejelentve, és az egész szántó az előző évihez képest más növénnyel van bevetve

18 Ökológiai jelentőségű terület (EFA)  Csak 15 ha szántó felett kötelező;  A bevezetés kétlépcsős: 2015-től a szántóterület 5%, majd egy évi felülvizsgálattól függően akár 7%;  A célterületként elszámolható területnek nem kell támogatható területnek lennie, és lehetőség nyílik a szomszédos nem saját kezelésben lévő EFA területek elszámolására is!  Magyarországon elszámolható az ökológiai jelentőségű terület teljes köre, az itthon nem jellemző kőfal kivételével;

19 Ökológiai jelentőségű terület – 2.  Parlagon hagyott terület;  teraszok;  tájképi elemek: (1) fás szárú növényzettel borított sávok; (2) elszigetelten álló fák; (3) fasor; (4) fa- és bokorcsoport; (5) táblaszegély; (6) tavak; (7) vizes árkok; (8) kunhalom, (9) gémeskút;  védelmi sávok: A HMKÁ jogszabályban meghatározott védelmi sávok ismertethetőek el ökológiai célterületként.  agrár-erdészeti hektárok: Az EMVA-ból finanszírozott támogatással létrehozott agrár-erdészeti hektárok.  egyes erdősített területek: EMVA támogatásból erdősített területek;  erdőszélek: Olyan min. 1 és max. 10 m közötti, erdővel határos támogatható sávok, melyeken végezhető mezőgazdasági termelés.  rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvénnyel beültetett területek: őshonos fajokból létrehozott sarjerdő, amelyeken nem használnak ásványi műtrágyát és/vagy növényvédő szereket;  ökológiai jelentőségű másodvetés: a főnövény betakarítása utáni és a következő főnövény előtt legalább két fajból vetett növény-állomány;  nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek

20 Átváltási és súlyozási mátrix Ökológiai célterületként elszámolható elemekÁtváltási tényező Súlyozási tényező Ökológiai jelentőségű terület Parlagon hagyott terület (1 m 2 ) -11 m² Teraszok (1 m) 212 m² Fás szárú növényzettel borított sávok (1 m) -22 m 2 Magányosan álló fa (db) 201,530 m² Fasorok (1 m) 5210 m² Fa- és bokorcsoport (1 m²) -1,51,5 m² Táblaszegély (1 m) -1,51,5 m² Tavak (1 m²) -1,51,5 m² Árkok (1 m) -22 m² Gémeskút, kunhalom (1 m²) -11 m² Vízvédelmi sávok (1 m) -1,51,5 m² Agrár-erdészeti hektárok (1 m²) -11 m² Erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok ( 1 m) termelés alatt nem álló termelés alatt álló ,5 0,3 1,5 m² 0,3 m² Rövid vágásfordulójú sarjerdővel beültetett területek (1 m²) -0,30,3 m² Erdősített területek (1 m²) -11 m² Ökológiai jelentőségű másodvetés (1 m²) -0,30,3 m² Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek (1 m²) -0,70,7 m²

21 Speciális EFA esetek  Nitrogénmegkötő növény – minősített szaporítóanyagot vagy saját előállítású, minősítési eljáráson átesett és alkalmasnak minősített szaporítóanyagot kell használni  Parlagon hagyott terület értelmezése

22 Ökológiai célterület – Mentesülő területek  15 hektár alatti szántó  Amennyiben szántóterületének több mint 75%-a parlagon hagyott terület, vagy ideiglenes gyep, vagy hüvelyes növény, vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt.  Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területének több mint 75%-a állandó gyep, vagy ideiglenes gyep, vagy rizs, indiánrizs, vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt.

23 A rendelkezésre állás értelmezése (I.)  Szántóterületen elhelyezkedő (HMKÁ védett tájelemek) EFA elemek esetében a jogszerű földhasználattal bizonyítást nyer, hogy a föld használójának joga van az adott elemet elszámolni;  Jellemzően a szántóval határos egyes tájelemek elszámolhatók akkor is ha azokra a gazdálkodónak nincs jogszerű földhasználata, de ökológiai externális hasznait élvezi, vagyis „rendelkezésére áll;  Fás szárú növényzettel borított sávok, fasor, táblaszegély, vizes árkok esetében kell alkalmazni a rendelkezésre állás szabályát;  Nem állnak a rendelkezésre a tájelemek, ha annak vagyonkezelője vagy tulajdonosa a megfelelő nyomtatványon az MVH felé jelzi, hogy nem járul hozzá;

24 A rendelkezésre állás értelmezése (II.)  A vagyonkezelő/tulajdonos kérésére a tájelem területét bejelentő gazdálkodó köteles a rendelkezésére álló területen elvégezni a parlagfű és más veszélyes gyomok elleni védekezést, továbbá elszállítani a szilárd hulladékot.  Két gazdálkodó ugyanazt a rendelkezésre álló területet jelenti be az egységes kérelemben EFA területként, úgy az MVH 1. Tiltólista vizsgálata – ha ez nem dönti el a kérdést, akkor, 2. Földhasználat ellenőrzése– ha ez sem dönti el a kérdést, akkor, 3. Tulajdoni lap ellenőrzése– ha ez nem dönti el a kérdést, végül 4. Kerületi arányosítás módszerével osztja fel az igénylők között az EFA elemet;

25 Szankciók nem teljesítés, vagy vétség esetén  ban a zöld komponens vétséggel arányos részét elveszíti  2017-ben ezen felül további maximum 20%-os közigazgatási szankció  2018-tól ezen felül további maximum 25%-os közigazgatási szankció  A közigazgatási szankció a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függően fog változni

26 Kalkulátorok  Támogatás-kalkulátor  Ökológiai célterület kalkulátor  Zöldítési szankció kalkulátor

27 Zöldítés gazdálkodói kézikönyv  Először elektronikus formában  Majd nyomtatott példány  Minden 8 ha feletti kamarai tagnak

28 Fiatal mezőgazdasági termelők támogatása

29 Általános támogatási feltételek 40 év  Életkor: 40 év  A támogatás időtartama: mezőgazdasági tevékenység megkezdésétől5évig A támogatást legfeljebb a mezőgazdasági tevékenység megkezdésétől számított 5 évig lehet de legkésőbb december 31. folyósítani. A Mezőgazdasági tevékenység megkezdésének időpontja az EK első alkalommal történő benyújtása.  A támogatás összege: 67,5 euró/hektár  A támogatás mértéke: 90 hektár/kedvezményezett

30 Támogatás időtartama SAPS kérelem első benyújtásának éve Fiatal gazda támogatásban részesülhet

31 Kedvezményezettek természetes személy  az egységes kérelem benyújtásának időpontjában 40 évesnél nem idősebb természetes személy; jogi személy,  az a jogi személy, aki felett a tényleges és hosszú távú ellenőrzést a kérelem benyújtásának időpontjában 40 évesnél nem idősebb természetes személy valósítja meg. A tényleges és hosszú távú ellenőrzést megvalósító fiatal gazda személye az 5 éves támogatási időszak alatt változhat, de a támogatási időszak semmi esetre sem hosszabbodhat meg, továbbá a cég felett egy fiatal gazda tényleges és hosszú távú ellenőrzésének folyamatosan fenn kell állnia. (!) A támogatási időszak viszont lerövidülhet (mint a fenti PL 2.-ben), ha a céget átvevő másik fiatal gazda a tevékenységét saját jogon korábban kezdte meg, mint az a fiatal gazda, aki a támogatást előzőleg igényelte.  Speciális  Speciális kedvezményezetti forma: Szövetkezet; Családi gazdaság nem jogosult  Fiatalgazda támogatásra nem jogosult kedvezményezettek: Önkormányzat, Egyesület; Vadászati Társaság

32 Kisgazdaságok támogatása (SFS)  Gazdálkodó számára választható rendszer  Minden közvetlen kifizetést helyettesít, egyösszegű támogatás  A támogatás mértéke 500 és 1250 € között lesz (155 ezer ezer Ft)  Belépés csak egyszer, a évi egységes kérelem benyújtással vagy legkésőbb augusztus 15-ig lehetséges  Nem kötelező a zöldítés követelményeinek betartása  A kölcsönös megfeleltetés elleni vétség esetén közvetlen támogatását nem szankcionálják  Kamara jelentős szerepe a tájékoztatásban!  a nak.hu honlapon kalkulációs programmal segítjük/segítettük a döntést

33 Termeléshez kötött támogatások

34 Önkéntes, legfeljebb az éves pénzügyi keret 13%-a (évente közel ~175 millió euró, ~52,5 mrd Ft HUF/EUR árfolyamon) Anyatehén Hízott bika Tejhasznú tehén Juh Cukorrépa Rizs Gyümölcs Zöldség plusz 2% (évente közel ~27 millió euró, ~8,1 mrd Ft HUF/EUR árfolyamon) fehérjenövények támogatására Szemes fehérjenövények Szálas fehérjenövények

35 Állattenyésztési jogcímek

36 Általános szabályok  A kérelem nem része az egységes kérelemnek  A támogatható minimális állatlétszám egy egyed.  A támogatás állategyedenként, naptári évenként és mezőgazdasági termelőnként egy alkalommal kerül megállapításra azzal, hogy az állategyed után az állategyed élete során egy típusú termeléshez kötött közvetlen támogatás vehető igénybe.  Ha pl. húshasznú anyatehén támogatást igényeltek 2015-ben egy egyedre, akkor arra egész életében húshasznú anyatehén támogatást lehet csak igényelni. Az átmeneti nemzeti támogatásnál (ÁNT) is csak anyatehén kategóriában igényelhető ezen egyed után támogatás.

37 Húshasznú anyatehén I. Anyatehén fogalma:  a) húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született tehén, amely hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozik, vagy  b) nyolc hónapnál idősebb, még nem ellett, húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született nőivarú szarvasmarha vagy bivaly Feltételek a) nem tartozik a rendelet 2. mellékletben felsorolt fajtákhoz, és egyéb tejhasznú (99), Brown Swiss (88), Borzderes (03), vagy Kosztromai (15) fajtához, vagy olyan állományhoz tartozik, amelyben 50%-ot meghaladó mértékben hústermelés céljából nevelnek borjakat b) gondoskodik a tenyészetében lévő állatállománynak a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti, de legkésőbb tárgyév június 16-áig megvalósuló jelöléséről, folyamatos nyilvántartásáról és az adatok bejelentéséről, c) a tenyészet vonatkozásban igazolja, hogy az a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában gümőkor-, brucellózis- és leukózismentes,

38 Húshasznú anyatehén II. d) gondoskodik a rendelet szerinti apaállat-használatról, e) a támogatásra bejelentett tenyészetében 50%-ot meghaladó mértékben hústermelés céljára tart borjakat és a tenyészetében a kérelmezett állatok legalább 30%-ának van ellése a tárgyév során, valamint a kérelmezett állattól a birtokon tartás során született borjakat a születésük napjától kezdődően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartja, f) tenyészetében a támogatás alapjául szolgáló állatok esetén az üszők aránya a birtokon tartás teljes ideje alatt legfeljebb 40% (3 egyed alatt nem kell betartani az e) és f) pont arányait), és g) vállalja, hogy a támogatási kérelemben bejelentett állatokat folyamatosan birtokon tartja a támogatási kérelem benyújtását követő naptól számított hat hónapig.

39 Húshasznú anyatehén V.  Gyakorlati problémák  Birtokon tartás ideje  Pótlás bejelentése  Nem megfelelő ENAR jelölés  Nem megfelelő fajta meghatározás - téves igénylés  Termékenyítések hiányos bejelentése

40 Hízottbika I. Jogosultsági kritériumok: hím ivarú legalább a vágás vagy export napján 9 hónapos szarvasmarha vagy bivaly fajú egyed; támogatható minimális állatlétszám 1 egyed, a tárgyévet megelőző év április 1. és tárgyév március 31. között a)vágóhídon levágtak, vagy b)élő állatként Európai Unión kívüli harmadik országba exportáltak vagy másik európai uniós tagállamba szállítottak és annak igazolása megtörténik a birtokon tartás megkezdésének első napjáig az ENAR rendelet szerinti jelölés és nyilvántartás megvalósul; levágás vagy exportálás előtt közvetlenül legalább 2 hónapig a kérelmező tenyészetében voltak.

41 Hízottbika II.  Gyakorlati problémák  Többes igénylés –  Nem megfelelő ENAR jelölés  Nem megfelelő fajta meghatározás - téves igénylés

42 Tejhasznú tehén I.  Tejhasznú tehén fogalma:  Angelni (85),  Ayrshire (14),  Borzderes (03),  Brown Swiss (88),  Dán vörös (61),  Egyéb tejhasznú (99),  Holstein-fríz (22),  Jersey (12),  Kosztromai (15),  Norvég vörös (62),  SMR (60) fajtához,  vagy tejtermelés céljából kettőshasznú fajtához tartozó (  Meuse-Rhine-Yssel (28),  Eringer (84),  Európai feketetarka lapály (13),  Európai vöröstarka lapály (27),  Kárpáti borzderes (33),  Magyartarka (1),  Montbeliarde (63),  Normande (65),  Pinzgaui (24),  Svéd vöröstarka lapály (46)),  legalább huszonnégy hónapos nőivarú szarvasmarha.

43 Tejhasznú tehén II. Tejhasznú tehéntartás támogatásra az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely a) nőivarú, legalább egyszer ellett szarvasmarhát tart tejtermelés céljából, amelynek kora a támogatási kérelem benyújtásakor legalább huszonnégy hónap, b) gondoskodik a tenyészetében lévő állatállományának a Szarvasmarha ENAR rendelet szerinti jelöléséről és nyilvántartásáról, és c) a tenyészet vonatkozásban igazolja, hogy az a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában gümőkor-, brucellózis- és leukózismentes.

44 Tejhasznú tehén IV.  Gyakorlati problémák  Március 31.-i állapot és a kérelem beadásakor meglévő egyedek eltérése  Tejtermelés igazolása: saját fogyasztás, felhasználás is elfogadható  Nem megfelelő ENAR jelölés  Nem megfelelő fajta meghatározás - téves igénylés  Külföldi származású egyedek ellésének hatósági igazolása és az igazolás fordítása  Kérelem beadáskori állomány speciális esetei Szankció időszakban kérelembeadás Szankciós időszakban kérelem módosítás

45 Anyajuh I. Az anyajuhtartás támogatása igénybevételére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki vagy amely: a)gondoskodik az állattenyésztésről szóló törvényben foglaltak szerinti apaállat- használatról és kizárólag törzskönyvi kivonattal vagy származási igazolással ellátott kost használ a nőivarú állomány fedeztetésére, b)gondoskodik a tenyészetében tartott állatállománynak a Juh ENAR rendelet szerinti tartós jelöléséről, folyamatos nyilvántartásáról és az adatok bejelentéséről, és c)vállalja, hogy a támogatási kérelemben bejelentett állatokat a támogatási kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló határidőt követő naptól kezdődően száz egymást követő napon a birtokában tartja. Mellékelni kell a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége által kiállított, az igazolás kiállításakor a kérelmező tenyészetében tartott állatok létszámáról és az apaállat használatról szóló igazolás másolatát. SAPS-ÁNT rendelet szerinti, az anyajuhtartás támogatásához kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételéhez szükséges igazolások elfogadhatóak.

46 Anyajuh II.  Gyakorlati problémák  Birtokon tartás  Igazolások megléte

47 Növénytermesztési jogcímek

48 Általános szabályok I.  Minimális SAPS támogatható terület: 1 hektár  Minimális parcellanagyság: 0,25 hektár  Zöldség és gyümölcs esetében nevesített kultúránként a támogatható terület nagysága legalább 0,3 hektár.  Rizs, cukorrépa, ipari zöldség, szemes és szálas fehérjék esetében a kultúránként a támogatható terület nagysága legalább 1 hektár.  Zöldség, ipari zöldség, szemes és szálas fehérjék esetében naprakész gazdálkodási napló vezetése szükséges.

49 Zöldségnövény Támogatási feltétel:  a rendelet 3. melléklet szerinti zöldségnövényt szántóföldi, üvegházi vagy fóliasátras technológiával termesztése azzal, hogy a zöldségnövény a támogatási kérelem benyújtása – vagy a támogatásra jogosult növény módosítása esetén a támogatási kérelem módosítása – után még legalább két hétig a területen van, és  b) a tárgyévi igénylés vonatkozásában megvalósuló telepítés vagy vetés esetén legalább a 3. mellékletben meghatározott, hektáronkénti minimális mennyiségű szaporítóanyagot az általa a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, és a szaporítóanyag beszerzését igazolja, illetve  c) torma- és spárga dugvány termesztése esetén a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában a meghatározott hektáronkénti minimális dugvány felhasználásáról nyilatkozik, a ténylegesen felhasznált mennyiséget a gazdálkodási naplóban rögzíti, és annak másolatát tárgyév július 31-ig az MVH részére megküldi.

50 Gyümölcs I. Támogatási feltétel: a) az 5. melléklet szerinti növény termesztése, b) az ültetvény eléri az 5. mellékletben meghatározott telepítéskori, hektáronkénti minimális tőszámot, c) az egységes kérelem szankciómentes benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján (május 25.) az alábbi feltételek közül bármely kettőt teljesítése: ca) az ültetvény az 5. mellékletben meghatározott életkort nem haladja meg, cb) fix, telepített öntözés megléte, cc) ültetvény esetében 85%-os tőszámbeállottság, és d) a b–c) pontban foglalt feltételek teljesítéséről szóló nyilatkozat.

51 Szemes fehérjenövény I. Támogatási feltétel: a) a rendelet 6. melléklet szerinti növényt termesztése, b) minimális hozam elérése: a) 1t/ha: szója, lóbab, édescsillagfürt termesztése esetén, b) 2t/ha: szárazborsó, csicseriborsó, takarmányborsó, mezei borsó termesztése esetén c) legalább a rendelet 6. mellékletben meghatározott, hektáronkénti minimális mennyiségű szaporítóanyag a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használ, a szaporítóanyag beszerzésének a 14. § (5) és (6) bekezdése szerint igazolása, illetve d) mezei borsó termesztés esetén a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában a 6. mellékletben meghatározott, hektáronkénti minimális mennyiségű szaporítóanyag felhasználásáról nyilatkozat, a felhasznált mennyiséget a gazdálkodási naplóban rögzítése, és annak másolatát tárgyév július 31-ig az MVH részére megküldése.

52 Szemes fehérjenövény II. A minimális hozam meglétét – a gazdálkodási napló mellett – a mezőgazdasági termelő az általa a szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatására jogosult területen termelt szemes fehérjetakarmány-növények  a) betárolása esetén a 9. melléklet szerinti  tárolási naplóval vagy  a tárolást és a betárolt mennyiséget igazoló egyéb dokumentummal,  b) a betakarítást követő két héten belüli értékesítés esetén  a számlával vagy  felvásárlási jeggyel igazolja.  A dokumentumok másolatát a mezőgazdasági termelő köteles a betakarítást követő két héten belül, de legkésőbb tárgyév november 1-jéig az MVH részére megküldeni.

53 Szálas fehérjenövény Támogatási feltétel: a) a rendelet 7. melléklet szerinti növényt termesztése, b) a tárgyévben megvalósuló telepítés vagy felülvetés esetén a 7. mellékletben meghatározott tömegű hektáronkénti minimális szaporítóanyagot, vagy a minimális csíraszámot biztosító mennyiségű szaporítóanyagot a termelő a termeléshez kötött közvetlen támogatás igénylése céljára bejelentett teljes terület vonatkozásában használja, és a szaporítóanyag beszerzésének igazolása, és c) a többéves művelésre alkalmas kultúra a támogatási kérelemében bejelentett tábla legalább 80%-án összefüggő állományként jelen van.

54 Szálas fehérjenövény II. A támogatása igénybevételének további feltétele, hogy a) a fehérjetakarmány-növény állományban a 7. mellékletben önállóan – nem keverék formájában – nevesített fajok keveréken belüli vetőmag aránya meghaladja az 50%-ot, és b) a mezőgazdasági termelő az őszi telepítésű kultúrák kivételével a két- vagy többéves művelésre alkalmas kultúrák esetében a szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatása igénylés első évében augusztus 1-jéig egyszeri, ha az állomány már többévesnek minősül, illetve a szálas fehérjetakarmány-növény termesztés támogatás igénylésének a további éveiben tárgyév július 1-ig legalább kétszeri kaszálást végezzen.

55 elérhetőségek: Budapest Fehérvári út Köszönöm a figyelmet.


Letölteni ppt "FARKASDY KÁROLY Közvetlen támogatások Somló, 2015. július 8."

Hasonló előadás


Google Hirdetések