Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Máté: Architektúrák3. előadás1 Alapvető digitális logikai áramkörök Integrált áramkör (IC, Integrated Circuit, chip, lapka) 5x5 mm 2 szilícium darab kerámia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Máté: Architektúrák3. előadás1 Alapvető digitális logikai áramkörök Integrált áramkör (IC, Integrated Circuit, chip, lapka) 5x5 mm 2 szilícium darab kerámia."— Előadás másolata:

1 Máté: Architektúrák3. előadás1 Alapvető digitális logikai áramkörök Integrált áramkör (IC, Integrated Circuit, chip, lapka) 5x5 mm 2 szilícium darab kerámia vagy műanyag lapon (tokban), lábakkal (pins). Négy alaptípus: SSI (Small Scale Integrated 1-10 kapu), MSI (Medium Scale..., kapu), LSI (Large Scale..., kapu), VLSI (Very Large Scale..., > kapu).

2 Máté: Architektúrák3. előadás ábra SSI lapka négy NAND kapuval V cc : feszültség, GND: föld V cc GND Bevágás

3 Máté: Architektúrák3. előadás3 Kívánalom: sok kapu – kevés láb Kombinációs áramkörök Definíció: A kimeneteket egyértelműen meghatározzák a pillanatnyi bemenetek.

4 Máté: Architektúrák3. előadás4 Multiplexer: n vezérlő bemenet, 2 n adatbemenet, 1 kimenet. Az egyik adatbemenet kapuzott (gated) a kimenetre ( ábra). D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 AB C F C D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 AB F Sematikus rajza

5 Máté: Architektúrák3. előadás5 n vezérlő bemenetű multiplexerrel tetszés szerinti n változós Boole-függvény megvalósítható az adatbemenetek megfelelő választásával. Pl. a 3 változós többségi függvény: ABCM V cc C D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 AB F ábra Igazság tábla: Párhuzamos-soros átalakítás: vezérlő vonalakon rendre: 000, 001, … 111.

6 Máté: Architektúrák3. előadás6 D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 multiplexer demultiplexer Demultiplexer: egy egyedi bemenetet irányít az n vezérlő bemenet értékétől függően a 2 n kimenet egyikére

7 Máté: Architektúrák3. előadás7 D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 dekódoló D0D0 D1D1 D2D2 D3D3 D4D4 D5D5 D6D6 D7D7 demultiplexer Dekódoló: n bemenet, 2 n kimenet. Pontosan egy kimeneten lesz 1 (3.13. ábra). Demultiplexerrel: a bemenetet igazra állítjuk.

8 Máté: Architektúrák3. előadás8 KIZÁRÓ VAGY (XOR eXclusive OR) kapu ABX Igazság tábla: Szimbolikus jelölése A B X Összehasonlító (comparator): (3.14. ábra) A0A0 B0B0 A1A1 B1B1 A2A2 B2B2 A3A3 B3B3 A ≡ B 4 bites összehasonlító

9 Máté: Architektúrák3. előadás9 Programozható logikai tömbök: PLA (3.15. ábra) (Programmable Logic Array) A B L 12 bemenő jel Ha ezt a biztosítékot kiégetjük, akkor nem jelenik meg B# az 1-es ÉS kapu bemenetén Ha ezt a biztosítékot kiégetjük, akkor az 1-es ÉS kapu kimenete nem jelenik meg az 5-ös VAGY kapu bemenetén 24 bemenő vonal 50 bemenő vonal 6 kimenet

10 Máté: Architektúrák3. előadás10 Aritmetikai áramkörök A kombinációs áramkörökön belül külön csoportot alkotnak. Léptető (shifter): ábra, C=1: jobbra léptet. C=1 D 0 D 1 D 2 D 3 D 4 D 5 D 6 D 7 S 0 S 1 S 2 S 3 S 4 S 5 S 6 S 7

11 Máté: Architektúrák3. előadás11 Léptető (shifter): ábra, C=0: balra léptet. C=0 D 0 D 1 D 2 D 3 D 4 D 5 D 6 D 7 S 0 S 1 S 2 S 3 S 4 S 5 S 6 S 7

12 Máté: Architektúrák3. előadás12 Összeadók: Fél-összeadó (half adder, ábra) Teljes-összeadó (full adder, ábra) átvitel be összeg átvitel ki átvitel

13 Máté: Architektúrák3. előadás13 Aritmetikai-logikai egység: bitszelet (bit slice, ábra), F0, F1 -től függően ÉS, VAGY, NEGÁCIÓ vagy + ENB ENA INVA átvitel be B Kimenet teljes összeadó dekódoló F0F0 F1F1 A engedélyező jelek átvitel ki összeg logikai egység

14 Máté: Architektúrák3. előadás14 átvitel továbbterjesztő összeadó (ripple carry adder): 1 bit ALU A 7 B 7 O7O7 1 bit ALU A 6 B 6 O6O6 1 bit ALU A 5 B 5 O5O5 1 bit ALU A 4 B 4 O4O4 1 bit ALU A 3 B 3 O3O3 1 bit ALU A 2 B 2 O2O2 1 bit ALU A 1 B 1 O1O1 1 bit ALU A 0 B 0 O0O0 INC átvitel F0F0 F1F1

15 Máté: Architektúrák3. előadás15 átvitel kiválasztó összeadó (carry select adder) eljárás: 1 bit ALU A 7 B 7 O7O7 1 bit ALU A 6 B 6 O6O6 1 bit ALU A 5 B 5 O5O5 1 bit ALU A 4 B 4 O4O4 0 1 bit ALU A 7 B 7 O7O7 1 bit ALU A 6 B 6 O6O6 1 bit ALU A 5 B 5 O5O5 1 bit ALU A 4 B 4 O4O4 1 1 bit ALU A 3 B 3 O3O3 1 bit ALU A 2 B 2 O2O2 1 bit ALU A 1 B 1 O1O1 1 bit ALU A 0 B 0 O0O0 INC

16 Máté: Architektúrák3. előadás16 Nem kombinációs áramkörök Óra (clock, ábra): ciklusidő (cycle time). Pl.: 500 MHz - 2 nsec. Finomabb felbontás késleltetéssel. Aszimmetrikus óra. késleltetés A B C

17 Máté: Architektúrák3. előadás Memória: „Emlékszik” az utolsó beállításra. Tároló: Szint vezérelt (level triggered). SR tároló (Set Reset latch, ábra). Stabil állapot: a két kimenet 0, 1 vagy 1, 0. S (set), R (reset) bemenet. (Q# ≡ Q) Q# Q S R Q Q S R állapot: 1 állapot: Nem stabil állapotok: ABNOR S R Q# Q S R

18 Máté: Architektúrák3. előadás18 1-be állítás (Set): 0-ról:1-ről: 0-ba állítás (Reset): 0-ról:1-ről: Q# Q S R Q S R Q S R Q S R ABNOR

19 Máté: Architektúrák3. előadás19 Időzített (clocked) SR tároló (3.23. ábra). Mindkét SR tároló indeterminisztikussá válna, ha S = R = 1 egyszerre fordulna elő. Időzített D-tároló (3.24. ábra). Q# Q S R óra Q# Q D

20 Máté: Architektúrák3. előadás20 Pulzusgenerátor ábra. Flip-flop: élvezérelt (edge triggered), D flip-flop: ábra. Az inverternek van egy pici (1-10 ns) késleltetése (Δ). a b c d a b c b ÉS c d Δ Q# Q D

21 Máté: Architektúrák3. előadás ábra: Tárolók és flip-flopok (a) CK=1, (b) CK=0 szint esetén írja be D-t, (c) CK emelkedő, (d) CK lefelé menő élénél. Sokszor S (set, PR preset), R (reset,CLR clear) be- és Q# kimenet is van. D Q CK D Q >CK (a) (b) tárolók (c) (d) flip-flopok D Q CK D Q >CK CK: órajel

22 Máté: Architektúrák3. előadás ábra: (a) 2 független D flip-flop, D Q >CK Q# CLR PR D Q >CK Q# CLR PR V cc GND

23 Máté: Architektúrák3. előadás ábra: (b) közös CK-val és CLR-rel vezérelt 8 bites D flip-flop: regiszter GND V cc D Q >CK CLR D Q >CK CLR D Q >CK CLR D Q >CK CLR D Q >CK CLR D Q >CK CLR D Q >CK CLR D Q >CK CLR

24 Máté: Architektúrák3. előadás24 Memória szervezése Elvárás: szavak címezhetősége ábra: Négy db három bites szó. Bemenetek: három a vezérléshez, –CS (Chip Select): lapka választás, –RD (ReaD): 1: olvasás, 0: írás választása, –OE (Output Enable): kimenet engedélyezése. kettő a címzéshez (dekódoló), három a bemenő adatoknak, három adat kimenet.

25 Máté: Architektúrák3. előadás25 I2I1I0I2I1I0 A1A0A1A0 D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK dekóderdekóder CS RD OE input output 0. szó 1. szó 2. szó 3. szó O2O1O0O2O1O0 írás

26 Máté: Architektúrák3. előadás26 Memória szervezése Az igazi memóriáknál a bemenet és kimenet közös (kevesebb lábra van szükség): Nem invertáló és invertáló pufferek (ezek három állapotú eszközök, tri-state device, ábra). adat be adat ki vezérlés adat be adat ki vezérlés nem invertáló puffer invertáló puffer magas alacsony Ha a vezérlő jel magas alacsony Ha a vezérlő jel

27 Máté: Architektúrák3. előadás27 I2I1I0I2I1I0 A1A0A1A0 D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK D Q >CK dekóderdekóder CS RD OE input output 0. szó 1. szó 2. szó 3. szó O2O1O0O2O1O0 olvasás

28 Máté: Architektúrák3. előadás28 Memórialapkák Előnyös, ha a szavak száma 2 hatvány. 4 Mbit-es memória kétféle szervezése: ábra. A0 A1... A18 D0 D1... D7 512 K 8 bites memória (4 Mbit) CS WE OE A0 A1... A10 D 4096 K 1 bites memória (4 Mbit) CS WE OE RAS CAS 19 cím, 8 adat vonal 11 cím, 1 adat vonal Row Address Strobe Column Address Strobe

29 Máté: Architektúrák3. előadás29 Memórialapkák A jel (bemenet) beállított (asserted) vagy negált. CS beállított: 1, de CS# beállított: 0 a)512 K bájtos elrendezés: 19 cím, 8 adat vonal. b)2048*2048 bites elrendezés: 11 cím, 1 adat vonal: Bit kiválasztás sor- (RAS: Row Address Strobe) és oszlopindex CAS (Column...) segítségével. Gyakran alkalmazzák nagyobb memóriáknál, bár a két cím megadása lassíthat. Nagyobb memóriáknál 1, 4, 8, 16 bites kimeneteket is használnak.

30 Máté: Architektúrák3. előadás30 RAM (Random Access Memory) Statikus RAM (SRAM). D flip-flop elemekből épül fel. Amíg áram alatt van, tartja a tartalmát. Elérési idő: néhány nsec (cache-nek jók). Dinamikus RAM (DRAM): minden bit egy tranzisztor és egy kondenzátor: néhány msec-onként frissíteni kell, de nagyobb adatsűrűség érhető el. Elérési idő: néhány tíz nsec (főmemóriák). -régi: FPM (Fast Page Mode) sor-, oszlopcím. -újabb: EDO (Extended Data Output) lehet új memóriahivatkozás, mielőtt az előző befejeződik. SDRAM (Synchronous DRAM). A központi óra vezérli. Blokkos átvitel. Újabban: DDR (Double Data Rate). Az órajel föl- és lefutó élénél is van adatátvitel.

31 Máté: Architektúrák3. előadás31 ROM (Read-Only Memory) ROM: gyárilag kialakított tartalom. PROM (Programmable ROM): a tartalom biztosítékok kiégetésével alakul ki (a PLA-khoz hasonlóan, ábra). EPROM (Erasable PROM): a biztosítékok speciális fénnyel kiolvaszthatók és „kijavíthatók”. EEPROM: elektromos impulzusokkal. Flash memória: törlés és újraírás csak blokkonként. Kb használat után „elkopnak”. Ilyen van a legtöbb MP3 lejátszóban, digitális fényképezőgépben …

32 Máté: Architektúrák3. előadás MB-os flash memória

33 Máté: Architektúrák3. előadás33 Az I8086/8088 utasítás rendszere Jelőlések  : értékadás  : felcserélés op, op1, op2: tetszőlegesen választható operandus (közvetlen, memória vagy regiszter). op1 és op2 közül az egyik regiszter kell legyen! reg: általános, bázis vagy index regiszter mem: memória operandus ipr: (8 bites) IP relatív cím port: port cím (8 bites eltolás vagy DX) [op]: az op által mutatott cím tartalma

34 Máté: Architektúrák3. előadás34 Adat mozgató utasítások Nem módosítják a flag-eket (kivéve POPF és SAHF) MOVop1, op2; op1  op2 (MOVe) XCHGop1, op2; op1  op2 (eXCHanGe), op2 sem ; lehet közvetlen operandus XLAT; AL  [BX+AL] (trans(X)LATe), a ; BX által címzett maximum 256 byte- ; os tartomány AL-edik byte-jának ; tartalma lesz AL új tartalma LDSreg, mem; reg  mem, mem+1 ; DS  mem+2, mem+3 (Load DS) LESreg, mem; reg  mem, mem+1 ; ES  mem+2, mem+3 (Load ES) LEAreg, mem; reg  mem effektív (logikai) címe ; (Load Effective Address)

35 Máté: Architektúrák3. előadás35 A veremmel (stack-kel) kapcsolatos adat mozgató utasítások: PUSHop; SP  SP-2; (SS:SP)  op PUSHF; (PUSH Flags) ; SP  SP-2; (SS:SP)  STATUS POPop; op  (SS:SP); SP  SP+2 POPF; (POP Flags) ; STATUS  (SS:SP); SP  SP+2 Az Intel 8080-nal való kompatibilitást célozza az alábbi két utasítás: SAHF; STATUS alsó 8 bitje  AH LAHF; AH  STATUS alsó 8 bitje

36 Máté: Architektúrák3. előadás36 Aritmetikai utasítások ADDop1, op2; op1  op1 + op2 (ADD) Pl.: előjeles/előjel nélküli számok összeadása MOVAX, -1; AX=-1 (=0FFFFH) ADDAX, 2; AX=1, C=1, O=0 ADCop1, op2; op1  op1 + op2 + C ; (ADD with Carry) Pl.: két szavas összeadás (előjeles/előjel nélküli) ADDAX, BX ADCDX, CX; (DX:AX) = (DX:AX) + (CX:BX) INCop; op  op + 1, C változatlan! (INCrement)

37 Máté: Architektúrák3. előadás37 SUBop1, op2; op1  op1 - op2 (SUBtraction) CMPop1, op2; flag-ek op1 - op2 szerint (CoMPare) SBBop1, op2; op1  op1 - op2 – C: ; a több szavas kivonást segíti. DECop; op  op - 1, C változatlan ; (DECrement) NEGop; op  -op (NEGate)

38 Máté: Architektúrák3. előadás38 Az összeadástól és kivonástól eltérően a szorzás és osztás esetében különbséget kell tennünk, hogy előjeles vagy előjel nélküli számábrázolást alkalmazunk-e. További lényeges eltérés, hogy két 8 bites vagy 16 bites mennyiség szorzata ritkán fér el 8 illetve 16 biten, ezért a szorzás műveletét úgy alakították ki, hogy 8 bites tényezők szorzata 16, 16 biteseké pedig 32 biten keletkezzék: Szorzásnál op nem lehet közvetlen operandus! MULop; előjel nélküli szorzás (MULtiplicate), IMULop; előjeles szorzás (Integer MULtiplicate). Ha op 8 bitesAX  AL  op. Ha op 16 bites (DX:AX)  AX  op.

39 Máté: Architektúrák3. előadás39 Osztásnál op nem lehet közvetlen operandus! DIVop; (DIVide) előjel nélküli osztás, IDIVop; (Integer DIVide) előjeles osztás, ; A nem 0 maradék előjele megegyezik ; az osztóéval. Ha op 8 bites: AL  AX/op hányadosa, AH  AX/op maradéka. Ha op 16 bites: AX  (DX:AX)/op hányadosa, DX  (DX:AX)/op maradéka. Osztásnál túlcsordulás  azonnal elhal (abortál) a programunk!

40 Máté: Architektúrák3. előadás40 Ha bájtot bájttal vagy szót szóval akarunk osztani, akkor: Előjel nélküli osztás előkészítése AH illetve DX nullázásával történik. Előjeles osztás előkészítésére szolgál az alábbi két előjel kiterjesztő utasítás: CBW; (Convert Byte to Word) ; AX  AL előjel helyesen CWD; (Convert Word to Double word) ; (DX:AX)  AX előjel helyesen Pozitív számok esetén (az előjel 0) az előjel kiterjesztés az AH illetve a DX regiszter nullázását, negatív számok esetén (az előjel 1) csupa 1-es bittel való feltöltését jelenti. Az előjel kiterjesztés máskor is alkalmazható.

41 Máté: Architektúrák3. előadás41 ; Két vektor skalár szorzata. 1. változat codesegment para public ’code’ assume cs:code, ds:data, ss:stack, es:nothing skalarprocfar pushds; visszatérési cím a verembe xorax,ax; ax  0 pushax; visszatérés offset címe movax,data; ds a data szegmensre mutasson mov ds,ax; sajnos „mov ds,data” ; nem megengedett ; A

42 Máté: Architektúrák3. előadás42 movcl,n; cl  n, 0  n  255 xorch,ch; cx = n szavasan xordx,dx; az eredmény ideiglenes helye JCXZkesz; ugrás a kesz címkére, ; ha CX (=n) = 0 xorbx,bx; bx  0, ; bx-et használjuk indexezéshez

43 Máté: Architektúrák3. előadás43 ism:moval,a[bx]; al  a[0], később a[1],... imulb[bx]; ax  a[0]  b[0], a[1]  b[1],... adddx,ax; dx  részösszeg incbx; bx  bx+1, az index növelése ; B deccx; cx  cx-1, (vissza)számlálás JCXZkesz; ugrás a kész címkére, ha cx=0 jmpism; ugrás az ism címkére kesz: movax,dx; a skalár szorzat értéke ax-ben ; C

44 Máté: Architektúrák3. előadás44 callhexa; az eredmény kiírása ; hexadecimálisan movsi,offset kvse ; kocsi vissza soremelés callkiiro; kiírása ret; vissza az Op. rendszerhez skalarendp; a skalár eljárás vége ; D

45 Máté: Architektúrák3. előadás45 hexaproc; ax kiírása hexadecimálisan xchgah,al; ah és al felcserélése callhexa_b; al (az eredeti ah) kiírása xchgah,al; ah és al visszacserélése call hexa_b; al kiírása ret; visszatérés hexaendp; a hexa eljárás vége ; hexa_bproc; al kiírása hexadecimálisan pushcx; mentés a verembe movcl,4; 4 bit-es rotálás előkészítése RORal,CL; az első jegy az alsó 4 biten callh_jegy; az első jegy kiírása RORal,CL; a második jegy az alsó 4 biten callh_jegy; a második jegy kiírása popcx; visszamentés a veremből ret; visszatérés hexa_bendp; a hexa_b eljárás vége

46 Máté: Architektúrák3. előadás46 h_jegyproc; hexadecimális jegy kiírása pushax; mentés a verembe ANDal,0FH; a felső 4 bit 0 lesz, ; a többi változatlan addal,’0’; + 0 kódja cmpal,’9’;  9 ? JLEh_jegy1; ugrás h_jegy1 -hez, ha igen addal,’A’-’0’-0AH; A-F hexadecimális jegyek ; kialakítása h_jegy1: movah,14; BIOS szolgáltatás előkészítése int10H; BIOS hívás: karakter kiírás popax; visszamentés a veremből ret; visszatérés h_jegyendp; a hexa_b eljárás vége

47 Máté: Architektúrák3. előadás47 kiiroproc ; szöveg kiírás (DS:SI)-től pushax cld ki1:lodsb ; al  a következő karakter cmpal, 0; al =? 0 jeki2; ugrás a ki2 címkéhez, ha al=0 movah,14; BIOS rutin paraméterezése int 10H; az AL-ben lévő karaktert ; kiírja a képernyőre jmpki1; a kiírás folytatása ki2:popax ret; visszatérés a hívó programhoz kiiroendp; a kiíró eljárás vége ; codeends; a code szegmens vége

48 Máté: Architektúrák3. előadás48 datasegment para public ’data’ ndb3 adb1, 2, 3 bdb3, 2, 1 kvsedb13, 10, 0; kocsi vissza, soremelés dataends; a data szegmens vége ; ========================================== stacksegment para stack ’stack’ dw100 dup (?); 100 word legyen a verem stackends; a stack szegmens vége ; ========================================== endskalar; modul vége, ; a program kezdő címe: skalar

49 Máté: Architektúrák3. előadás49 Feladatok Mit nevezünk kombinációs áramkörnek? Milyen kombinációs áramköröket ismer? Milyen be- és kimenetei vannak a multiplexernek, a demultiplexernek, a dekódolónak? Mire használható a multiplexer, és hogyan? Mire használható a PLA, és hogyan? Milyen aritmetikai áramköröket ismer? Hogy működik a léptető? Hogy működik a „fél összeadó”? Mi indokolja a „fél összeadó” elnevezést?

50 Máté: Architektúrák3. előadás50 Feladatok Hogy épül fel a teljes összeadó? Milyen részei vannak az ALU-nak? Milyen be- és kimenetei vannak az 1 bites ALU-nak? Milyen műveletek végezhetők el az ALU-val? Hogy működik az átvitel továbbterjesztő/kiválasztó összeadó?

51 Máté: Architektúrák3. előadás51 Feladatok Hogy érhetünk el az órajelnél finomabb időzítést? Milyen nem kombinációs áramköröket ismer? Kombinációs áramkör-e az ALU? Hogyan csökkenthető az összeadásnál az átvitelekből származó idő? Hány stabil állapota van az SR tárolónak? Mi a különbség az SR és az időzített SR tároló között? Mi a különbség az SR és D tároló között? Mi a pulzusgenerátor, és mi a működési elve? Mi a különbség a tároló és a flip-flop között?

52 Máté: Architektúrák3. előadás52 Feladatok Hogy működik az invertáló és a nem invertáló puffer? Miért használnak a memóriáknál invertáló vagy nem invertáló puffert? Hogy címezhető meg n címlábon 2 n nél nagyobb memória? Mit jelent, hogy a CS/CS# bemenet beállított/negált? Mi a RAM? Milyen elemekből épül fel a SRAM? Milyen elemekből épül fel a DRAM? Hogy működik a DRAM?

53 Máté: Architektúrák3. előadás53 Feladatok Hogy működik az SDRAM? Mit jelent az FPM rövidítés? Mit jelent az EDO rövidítés? Hogy működik a DDR? Mit jelent a ROM rövidítés? Hogy működik az EPROM? Hogy működik az EEPROM? Milyen memória van a legtöbb fényképezőgépben?

54 Máté: Architektúrák3. előadás54 Feladatok Milyen adat mozgató utasításokat ismer? Hogy működnek? Milyen aritmetikai utasításokat ismer? Hogy működnek? Mit csinál az IDIV utasítás? Mit csinál az CWD utasítás? Miért hibás az imul[di+bx] utasítás?

55 Máté: Architektúrák3. előadás55 Feladatok Írjon program részletet a/b kiszámítására, feltéve, hogy a és b előjeles/előjel nélküli bájt/word! Írjon program részletet a/b kiszámítására, feltéve, hogy a előjeles és b előjel nélküli bájt/word! Írjon program részletet a/b kiszámítására, feltéve, hogy a előjeles bájt és b előjeles word! Írjon program részletet a/b kiszámítására, feltéve, hogy a előjeles bájt és b előjel nélküli word! Írjon program részletet a/b kiszámítására, feltéve, hogy a előjeles word és b előjel nélküli bájt!


Letölteni ppt "Máté: Architektúrák3. előadás1 Alapvető digitális logikai áramkörök Integrált áramkör (IC, Integrated Circuit, chip, lapka) 5x5 mm 2 szilícium darab kerámia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések