Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai II. A beszámoló elemzése IV. A termelés és az értékesítés alakulásának vizsgálata.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai II. A beszámoló elemzése IV. A termelés és az értékesítés alakulásának vizsgálata."— Előadás másolata:

1 ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai II. A beszámoló elemzése IV. A termelés és az értékesítés alakulásának vizsgálata V. A vállalkozások erőforrásainak elemzése III. A piaci tevékenység elemzése

2 ELEMZÉS (részekre bontás) Céltudatos részletezése, részekre bontása az egésznek azért, hogy megismerjük az egész mennyiségi és minőségi összetételét, az egész és része közötti okozati összefüggéseket, áttekintést nyerjünk az egész struktúrájáról és a résznek az egészre gyakorolt hatásáról. Feltárja és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, segítve ezzel a hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodást Fogalma Tárgya Célja I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A vállalkozások teljes újratermelési, értékteremtési folyamata 1

3 ELEMZÉS (részekre bontás) Módszerei I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás A gazdasági jelenségeket részekre bontjuk Az analizált részek egyesítése, egészében való tanulmányozása Analízis-szintézis Analízis Szintézis 1

4 ELEMZÉS (részekre bontás) Módszerei I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás Következtetések: Két vagy több ítélet, megállapítás alapján új ítéletet alkotunk. A jelenség részelemei A vizsgált jelenség Jelenség elemei Jelenség elemei Induktív: a megismerés az egyedi ítéletek felől halad az általános felé A vizsgált jelenség Jelenség elemei Jelenség elemei A jelenség részelemei Deduktív: a megismerés az általánostól halad a részleges felé 1

5 ELEMZÉS (részekre bontás) Módszerei I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás Következtetések: Két vagy több ítélet, megállapítás alapján új ítéletet alkotunk. Tudományos induktív következtetés Hipotézis A jelenségek között az oksági, objektív összefüggéseket tükrözi vissza. A kiinduló tételek nem elégségesek a zárótétel igazolásához, de ahhoz elegendők, hogy valószínűsítsék a hipotézis igaz voltát. (a későbbiekben igazolnunk vagy cáfolnunk kell) 1

6 ELEMZÉS (részekre bontás) Módszerei I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás a helyes viszonyítási alap megválasztása Két vagy több jelenség, a jelenségeket leíró adat, jellemző összevetése Összehasonlítás: egy adat önmagában nem sokat mond. A felhasználhatóságot meghatározza az összehasonlíthatóság fennállása DinamikusTerv-tényTerületi Torzító hatások kiszűrése Az összehasonlítás gazdaságilag értelmezhető eredményt adjon! 1

7 ELEMZÉS (részekre bontás) Módszerei I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás Összehasonlíthatóság feltételeinek megteremtése Egységre vetítés módszere (átlag) Szezonális hatások kezelése (Statisztikai módszerek) Vezértípusban történő kifejezés módszere (A legnagyobb mértékegységű termékben fejezzük ki a többi terméket) 1

8 ELEMZÉS (részekre bontás) Az elemzés fajtái, csoportosítása (pl.) Időpont szerint A folyamat állapota szerint Adatok milyensége szerint Terjedelme szerint Szintek szerint Döntést előkészítő Végrehajtás szakaszban időszaki Alsó szintűFelső szintű ÁtfogóRészlegesMűszaki-gazdaságiGazdaságiStatikusDinamikus I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei SWOT-elemzésPEST-elemzésTermék életgörbe Porter-féle öt versenyerő modellPortfólióelemzés Hosszú távú gondolkodás (jövőorientáltság) 2 3

9 ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei SWOT-elemzés PEST-elemzés erősségek gyengeségek lehetőségek fenyegetések A vállalkozás belső jellemzői Külső környezet vizsgálata politikai gazdasági társadalmi technikai A vállalkozás makro környezetét vizsgáljuk 2

10 ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei Porter-féle öt versenyerő modell Új versenytársak megjelenése Szállítók alkupozíciója Vevők alkupozíciója Helyettesítő termékekből adódó veszélyek A verseny intenzitása A stratégia alkotásakor ismerni kell az iparágban érvényesülő tényezőket, amelyektől a vállalkozás versenyhelyzete függ. Ezek alapján lehet a vállalkozás jövőbeni helyzetét értékelni. 2

11 ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei Termék életgörbe A termékek értékesítését szemlélteti az idő függvényében Idő Értékesítési volumen 1. Bevezetés 2. Növekedés 3. Érettség 4. Hanyatlás Klasszikus életgörbe 2

12 Finanszírozási igény Piaci részesedési ráta „Döglött kutyák”„Fejős tehenek” „Sztárok”„Kérdőjelek” Relatív piaci részesedés magas alacsony magas alacsony 1010 ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei Portfólió elemzés (BCG-mátrix) Kell a termékismeret Egyszerű, de csak két fokozat szerint értékel. Nem ad támpontot a fejlesztések időbeli ütemezéséhez. 2

13 ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei (10) Benchmarking módszer (10) Megtalálni és alkalmazni a legjobb gyakorlatot! Egy folyamat, mely során a vállalat különböző funkcionális területeinek módszereit, folyamatait és eredményeit összevetik egy vagy több más vállalat hasonló jellemzőivel, annak érdekében, hogy fény derüljön a racionalitási, valamint minőség- és teljesítménynövelési lehetőségekre. Fontos, hogy a benchmarkingot ne keverjük össze a hagyományos vállalati összehasonlítással, amikor a vállalatok mérlegeit, eredmény-kimutatásait vizsgáljuk, hasonlítjuk össze. Benchmarking elemzési szempontok termékek, módszerek, folyamatok más üzleti területek, versenytársak, azonos iparág, más iparágak Tárgya A vizsgált jellemzők Az összehasonlítás alapja költségek, minőség, vevői elégedettség, idő

14 ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei (10) Balanced Scorecard (BSC) (10) Megtalálni és alkalmazni a legjobb gyakorlatot. Valamennyi nézőpont esetében azonosítandók: a stratégiai célok, az ezeket mérhetővé tévő mutatószámok, a mutatókkal kapcsolatos elvárások (célértékek), és az elvárások elérése érdekében szükséges akciók. Nézőpontjai pénzügyi nézőpont vevői nézőpont működési folyamatok nézőpontja tanulás-fejlődés nézőpontja

15 A "balanced" szó kiegyensúlyozást jelent: a négy nézőpont között, a pénzügyi és a nem pénzügyi mutatók között, avagy az objektív és a szubjektív mérések és mutatók között. A "scorecard" szó az Amerikában népszerű sportokban használt pontozótáblákra utal. A szerzőpárosnak az 1996-ban, az Egyesült Államokban megjelent könyve menedzsment bestsellerré vált, a módszertan pedig menedzsment divattá.bestsellerré Később a szerzőpáros valamint elméleti és gyakorlati szakemberek továbbfejlesztették a megközelítést módszertani, tervezési szempontból. A mutatószámok stratégiai térképe mellett megemlíthető a közszolgálati szervezetekre alkalmazott balanced scorecard a továbbfejlesztések között. A Balanced ScoreCard egy stratégiai vezetési eszköz (keretrendszer). Magyarul a kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer elnevezés fedi le, ám a hazai gyakorlatban is az angol elnevezés használatos. Jelentősége a stratégiai irányítás és a kontroll összekapcsolásában áll, melynek során a pénzügyi mellett más nézőpontok, és nem pénzügyi mutatószámok is megjelennek. Az eszköz egyszerűsége, áttekinthetősége, és lényegi vezetési problémára adott válaszai által vált kimagaslóan népszerűvé.stratégiai vezetési pénzügyi ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei (10) Balanced Scorecard (BSC) (10) Megtalálni és alkalmazni a legjobb gyakorlatot.

16 ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei (10) Értékelemzés (módszeres költségcsökkentési eljárás) (10) Minden termék, aminek funkciója van és költséget okoz. A fogyasztói igényekből indul ki. Érték: a funkciók és azok érdekében hozott költségek viszonya Fajtái: értékjavítás értéktervezés értékellenőrzés Funkciók, amelyet teljesíteni kell Funkciók hordozói (termék …) Célja, hogy a kérdéses tárgy, folyamat, vagy ezek részeinek funkcióit a legkisebb költségek mellett teljesítsék.

17 ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az operatív döntéstámogatás elemzési módszerei Statisztikai és matematikai módszerek Kalkulációs módszerek Viszonyszámok, indexszámítás, szóródási mérőszámok, pénzügyi elemzések, lineáris programozás stb. Költségszámításokhoz kapcsolódnak (teljes költség, részköltség, változó költség, fix költség) Jövedelmezőségi, eredményességi vizsgálatok (ÁKFN-struktúra: termékszintű vizsgálatokhoz, érzékenység-vizsgálatokhoz, fedezeti pont meghatározásához, gazdasági kalkuláció összeállításához) 4

18 ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az operatív döntéstámogatás elemzési módszerei Tényezőkre bontás módszerei Alternatív eltérésfelbontás Kumulatív eltérésfelbontás Logaritmus módszer Indexmódszer Parciálszámításon alapuló módszer Közös jellemzők: - a hatótényezők között szorzatszerű összefüggés - a szorzatok sorrendjét rögzíteni kell - minél több hatótényező bevonása - közelítő eredmények határozhatók meg Adott mutatószám alakulására több tényező gyakorolhat hatást. Azt vizsgáljuk, hogy az egyes tényezők milyen hatást gyakorolnak az adott mutatószámra. 4

19 Alternatív eltérésfelbontás: ritkán alkalmazzák a számítások során. Az elemzési eljárás lényege az, hogy az egyes hatótényezők önálló hatását úgy fejezik ki, hogy az összes többi tényező változatlanságát feltételezik. Ez a terv-tény összevetés esetén konkrétan azt jelenti, hogy a tervhez képest egy-egy befolyásoló tényező megváltozását számszerűsíti az elemző, az összes többi tényezőt pedig a terv szinten hagyja. Indexmódszer: különbség a százalékos különbözetek módszeréhez képest, hogy ez esetben a terv-tény változásban a tényezők önálló hatásai nem az indexek különbözeteként, hanem azok hányadosaiként kerül kimutatásra. Kumulatív eltérésfelbontás: standardizálás Logaritmus, integrálás nem anyagunk.

20 ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az ABC (Pareto -) elemzés ABC analízis (a kevésbé fontos területeken nem tudunk teljességre törekedni) Olyan halmazok vizsgálatára alkalmazzuk, amelyeknek sok eleme van. Azt vizsgáljuk, hogy a halmaz mely elemei tekinthetők meghatározott szempontból döntő (75-80 %) jelentőségűnek. (pl: fedezeti összeg, árbevétel) Melyek a vállalkozás meghatározó termékei. 4

21 Cél: kritikus pontok feltárása ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemző munka fő szakaszai, tervezése, logikai modellje 1. Az elemzés tárgyának, céljának meghatározása Tárgya: a feladattól függ 2. Az információforrások kijelölése, számbavétele Fontos az információk ellenőrizhetősége, folyamatos rendelkezésre állása, munkatársak fejében lévő tudás 3. Lehetséges közvetlen okok számbavétele Kerülni kell az előzetes véleményalkotást 4. Törvényszerűségek, összefüggések közgazdasági vizsgálata A vizsgált jelenségeknek, azok elemeinek és környezetének milyenek a kapcsolatai. (oksági vagy sztochasztikus) 5. Az elemzéshez szükséges módszerek megválasztása A vizsgált jelenség, a vizsgálat célja determinálja az alkalmazható módszereket! 3

22 ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemző munka fő szakaszai, tervezése, logikai modellje 6. Információgyűjtés és feldolgozás Különbség adat és információ között! Tájékozódni kell! 7. Adatok feldolgozása Adat: bármely értelmezhető jel! 8. Döntés a szintézisről vagy újabb célkitűzése Eljutunk a célkitűzésben megfogalmazott feladat megoldásához: következtetések, javaslatok Nem, vagy csak részben jutunk el a célkitűzésben megfogalmazott kérdés megválaszolásához: újabb célkitűzés Információ: olyan adat, amelynek az elemző számára „hírtartalma”, jelentése van. Adattár: valamilyen jelenség egyes elemeire vonatkozó adatok egységes elv szerinti rendezett halmaza, gyűjteménye. Adathordozó: az a közeg, amelyen az adatot rögzítették, manuálisan vagy elektronikusan Az adattár tartalmáról, adathordozókról, adatok hozzáférhetőségéről, milyen adatok feldolgozása, tárolása történik manuálisan és elektronikusan. 3

23 1. A feladat kitűzése Mit, hol, mikor, milyen mélységben vizsgáljunk? 2. Az adatok megszerzése Belső adatbázis: kimutatások, analitika, főkönyv, beszámoló. Külső adatbázis: statisztikai évkönyvek, más vállalkozások beszámolói, egyéb információk. 3. Az adatok rendszerezése, csoportosítása A megszerzett adatok ismérvek szerinti felosztása. A sokaság (populáció) egyedekből áll, az egyedek tulajdonságait ismérveknek nevezzük. Megkülönböztetünk: mennyiségi (kisebb, nagyobb, egyenlő), területi (hol), minőségi (milyen), időbeli (mikor), és vagylagos ismérveket. ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemzés végrehajtásának folyamata, lépései 3

24 4. Táblázatok készítése Az adatok átláthatóbbá tételét szolgálja. Megkülönböztetünk: egyszerű táblát csoportosításból származó adatot nem tartalmaz csoportosító táblát egy ismérv szerinti csoportosítást tartalmaz kombinációs táblát több ismérv szerinti csoportosítást tartalmaz 5. Számítások elvégzése Statisztikai és matematikai módszerek alkalmazása. (átlagok, viszonyszámok, indexek, trend-és korreláció számítás, standardizálás stb.) 6. Értékelés, következtetés Értékelés: az elvégzett számítások minősítése (kedvező, kedvezőtlen) Következtetés: megoldási javaslat ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemzés végrehajtásának folyamata, lépései 3

25 Indexek (összetett dinamikus viszonyszámok) Megkülönböztetünk érték, ár és volumenindexet. Értékindex számítása: Árindex számítása: Volumenindex számítása: Összefüggés az indexek között vagy Az összefüggés csak az ellentétes súlyozású indexek között áll fenn! q: mennyiség p: egységár 0: bázis, 1: tárgy Az árbevétel együttes, átlagos változása Árszínvonal változása Volumenek együttes, átlagos változása = = ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Elemzést szolgáló számítások (kiemelések)

26 A képletek alapján látható volt, hogy az értékindex alakulására a mennyiségek (volumen) és az árak gyakorolnak hatást. Az elemzés során a két tényező hatását kell számszerűsíteni. Az árváltozás hatását az árindex segítségével, a volumenváltozás hatását pedig a volumenindex segítségével határozzuk meg. Értékelés: az árak, illetve a volumenek együttes, átlagos változása az árbevétel hány százalékos változását eredményezte. A változások hatása abszolút összegben is kifejezhető: Árváltozás hatása: Volumenváltozás hatása: - - Indexek (összetett dinamikus viszonyszámok) ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Elemzést szolgáló számítások (kiemelések)

27 Standardizálás Lényege: a vizsgált eredmény alakulására az egyes tényezők milyen hatást gyakoroltak. Megváltoztatjuk azt a tényezőt, amelynek hatását számszerűsíteni akarjuk, a többi tényezőt pedig változatlanul hagyjuk. Standard: állandó, változatlan Csak szorzatszerű összefüggéseket lehet standardizálni! Átlagbér (E Ft) Átlagos létszám (fő) EFt Alapképlet: létszám × átlagbér = bérköltség 80 × 50 = 4000 EFt 1. Létszámváltozás hatása 2. Átlagbérváltozás hatása 100 × 50 = 5000 EFt – 4000 EFt = EFt 100 × 60 = 6000 EFt – 5000 EFt = EFt Összesen: EFt 1. Átlagbérváltozás hatása 2. Létszámváltozás hatása 80 × 60 = 4800 EFt – 4000 EFt = EFt 100 × 60 = 6000 EFt – 4800 EFt = EFt Összesen: EFt 800 EFt 1000 EFt 200 EFt A szorzatszerű összefüggések átfedik egymást, ezért az egyes tényező hatása a sorrendtől függően más lehet. Területi összehasonlításoknál az azonos sorrendre ügyelni kell! magyar demográfus, statisztikus nevéhez fűződik. Módszerének kidolgozása Kőrösy József (1844 – 1906) ELEMZÉS (részekre bontás)

28 Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Standardizálás Módszerei Láncbehelyettesítéses módszer Abszolút különbözetek módszere Százalékos különbözetek módszere MegnevezésMértékegységTervTény Termelés Vetésterületha Termésátlagt/ha45,6 ÁrFt/t Termelési értékFt Feladat: mindhárom módszerrel számszerűsítse az egyes tényezők termelési értékre (árbevételre) gyakorolt hatását! Példa: egy mezőgazdasági vállalkozásra vonatkozóan az alábbi adatok állnak rendelkezésére: ELEMZÉS (részekre bontás)

29 Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Standardizálás A példa megoldása Láncbehelyettesítéses módszerrel:Abszolút különbözetek módszerével: Százalékos különbözetek módszerével: Alapképlet: vetésterület × termésátlag × ár = termelési érték 100 × 4 × 3450 = Ft 120 × 4 × 3450 = – = Ft 120 × 5,6 × 3450 = – = Ft 120 × 5,6 × 3300 = – = Ft 20 × 4 × 3450 = Ft 120 × 1,6 × 3450 = Ft 120 × 5,6 × -150 = Ft × 0,2 = Ft ( 120 ÷ 100 ) × 100 = 120 és = 20% × 0,48 = Ft ( 120 × 5,6 ) ÷ ( 100 × 4 ) × 100 = 168 és = 48% × - 0,073 = Ft (120×5,6×3300) ÷ (100×4×3450) × 100 = 160,70 és 160, = - 7,3% Ft Értékelés: a tervezett termelési értéket forinttal haladta meg a tényleges. A változásban három tényező játszott szerepet. A kapacitás (vetésterület) 20 százalékos növekedése forint, a produktivitás (termésátlag) kedvező változása forint növekedést eredményezett, az eladási ár kedvezőtlen alakulása pedig forint csökkenést okozott. ELEMZÉS (részekre bontás)

30 Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Gazdasági kalkuláció készítése Vezetői döntést előkészítő vagy ellenőrző számítás. A döntésnek a vállalkozás egészére gyakorolt hatását méri fel. A gazdasági kalkuláció sémája 1.Értékesítés nettó árbevétele 2.Értékesítés közvetlen költségei 3.Fedezeti összeg (1-2) 4.Értékesítés közvetett költségei 5.Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások 6.Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye 7.Pénzügyi műveletek eredménye 8.Szokásos vállalkozási eredmény 9.Rendkívüli eredmény 10.Adózás előtti eredmény Á-K-F struktúra Á-K-F-N struktúra Termék, tevékenység fedezeti összege, nyeresége A gazdasági kalkuláció segítségével meghatározható az egyes döntési variáció eredményre gyakorolt hatása Az innováció kategóriáiból a fejlesztési (gyártmány /termék/- és gyártásfejlesztés /technológia/) döntésekhez kapcsolódó döntést előkészítő elemzéseket tárgyaljuk. „Az innováció az új termék, technológia, és az ezekkel kapcsolatos ismeretek létrejöttének és bevezetésének a folyamata, beleértve az ezeket megalapozó, illetve a realizálásukhoz nélkülözhetetlen szervezeti és gazdálkodásbeli (így többek között üzletpolitikai) változásokat is.” ELEMZÉS (részekre bontás) 18

31 Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Gazdasági kalkuláció készítése A fejlesztési döntések meghozatala során 4. A fejlesztéshez kapcsolódó elemzéseket kell készíteni 1. Figyelemmel kell lenni az időtényezőre 2. El kell készíteni a gazdasági kalkulációt 3. Meg kell ítélni a fejlesztés gazdaságosságát 1. Az időtényező szerepe a) Kamat tényezőb) Diszkont tényező c) Törlesztő faktor Egységnyi mai befektetés, fejlesztési ráfordítás, bevétel, hozam „t” év múlva mennyit ér. Mennyit kell ma befektetni ahhoz, hogy „t” év múlva egységnyi értékűvé növekedjen, vagy „t év múlva képződő hozam mai értéke mennyi. Szorzótényező: egységnyi befektetett tőkének időszakonként milyen összegű hozamot kell biztosítani ahhoz, hogy az „i” –nek megfelelő tőkenövekmény képződjön. Az időben egyenlőtlenül jelentkező hozamok éves átlaga is megállapítható a segítségével. ELEMZÉS (részekre bontás) 18

32 Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Gazdasági kalkuláció készítése 2. A gazdasági kalkuláció összeállítása (Példán keresztül mutatjuk be) 3. A fejlesztés gazdaságosságának megítélése Mutatószámok Nettó jelenérték Belső kamatláb Visszatérülési idő = Jövedelmezőségi mutató = Egyéb mutatók: pl. a fejlesztés hatása az éves átlagos eredményre, az évenként képződő cash flowra, eszközhatékonysági mutatókra, a létszámra. Némileg eltérő számítások készülnek a gyártmány –és a gyártásfejlesztési döntések előkészítésére! A fejlesztés révén képződő pénzjövedelmek diszkontált összegének és a fejlesztési ráfordítások (kezdő befektetések) különbsége. A fejlesztéssel kapcsolatos nettó ráfordítások A fejlesztés hatására képződő éves nettó pénzjövedelem A fejlesztés hatására képződő éves eredmény Fejlesztési ráfordítások összege Az a jövedelmezőségi szint, amely mellett a nettó jelenérték nulla t: figyelembe vett évek száma (1-től n-ig) i: időpreferencia %-a (elvárt jövedelmezőség) n: a vizsgált időtartam éveinek a száma C: átlagos évi hozam t-edik évi hozam t-edik évi kamattényező t-edik évi hozam t-edik évi diszkonttényező ELEMZÉS (részekre bontás) 18

33 II. A beszámoló elemzése Eredménykimutatás elemzése Mérleg elemzése Jövedelmezőség vizsgálata Hatékonyság vizsgálata Az eredmény elemzése Az eredményelemzés szakaszai Tervezés szakaszaUtólagos szakaszaVégrehajtás szakasza Optimális terv összeállítása Kitűzött cél teljesítésének biztosítása A gazdálkodó eredményességének értékelése Az eredmény a legösszetettebb, legkomplexebb mutatószám, hiszen nagyságában minden résztevékenység eredménye tükröződik. ELEMZÉS (részekre bontás)

34 Az eredmény elemzése Tervezés szakasza Eredményterv szerkezeti modellje A.Tevékenységek értékesítésének fedezeti összeg terve B.Közvetett költségek terve C.Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások terve D.Pénzügyi műveletek eredményének terve E.Rendkívüli eredmény terve Éves Eredmény Terv Tervértékelés (Tervbírálat) visszacsatolás Eredményterv: a komplex terv része. A vállalkozásnál jelentkező különféle érdekeltségek elvárásait ki kell elégíteni: Tulajdonosi: osztalék, tőkenövekedés (inflációnál nagyobb) Vezetői: szorosan kapcsolódik a tulajdonosi érdekeltséghez Dolgozói: bér Kollektív: fejlesztéshez szükséges pénzjövedelem Elemzés: minimális eredménykövetelményt meghatározó módszer A nyereségre ható tényezők várható hatásainak vizsgálata 22

35 ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése Végrehajtás szakasza Az élő rendelésállomány fedezeti összegének vizsgálata A számvitel információi a nyereség alkotóiról A tényleges adatok miért és milyen irányban térnek el a tervezett adatoktól (Pl. önköltség, eladási árak, normaváltozások, közvetett költségek.) Az élő rendelésállomány:  biztosítja-e a várható eredmény alakulását  A rendelkezésre álló kapacitásokat mennyire köti le (van-e elég, illetve van-e szabad kapacitás, azt milyen igények kielégítésére használjuk fel) cél Az üzletpolitikai döntések időben történő meghozatala érdekében a vezetés számára naprakész tájékoztatás nyújtása. 22

36 ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése Utólagos szakasz Előző évhez viszonyítvaEredménytervhez viszonyítva Az eredmény alakulására ható tényezők 1. Árváltozás 2. volumenváltozás 3. önköltségváltozás 4. Összetételváltozás 5. Közvetett költségek változása 6. Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása 7. Pénzügyi műveletek eredményének változása 8. Rendkívüli eredmény változása 9. Adófizetési kötelezettség változása 10. Osztalék változása Fedezeti összeg elemzése (algoritmus) Különbségképzés módszere 23

37 ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése Utólagos szakasz Utólagos nagyvonalú eredményelemzés módszerei Fedezeti hányadot alkalmazó módszer Szűk erőforrás egységére jutó fedezeti összeget alkalmazó módszer Megnevezés Terv (bázis) Tényleges értékesítés Terv (bázis) szinten Tény számai 1. Árbevétel 2. Értékesítés közvetlen költségei 3. Fedezeti összeg Árváltozás hatása …………………………… Volumenváltozás hatása ………………………………. 3. Önköltségváltozás hatása ………………………………. 4. Összetételváltozás hatása ………………………… Fedezeti összeg változása ……………………………… × 100 és = - = × ( ) () = - 23

38 ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése Utólagos szakasz Utólagos nagyvonalú eredményelemzés módszerei Fedezeti hányadot alkalmazó módszer Szűk erőforrás egységére jutó fedezeti összeget alkalmazó módszer Megnevezés Terv (bázis) Tényleges értékesítés Terv (bázis) szinten Tény számai 1. Árbevétel 2. Értékesítés közvetlen költségei 3. Fedezeti összeg Szűk erőforrás mennyisége (nó, gó) 1. Árváltozás hatása …………………………… Volumenváltozás hatása …………………………… Önköltségváltozás hatása …………………………… Összetételváltozás hatása …………………………… Fedezeti összeg változása …………………………… () () - és = = - ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése 23

39 A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei. A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai alapján. A vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók részletes ismertetése. Az egyes mérlegtételek részletes elemzése. 6.

40 ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Történhet Bázishoz viszonyítva Tervhez viszonyítva Mérlegterv készítését feltételezi A mérlegelemzés módszerei Átfogó elemzés Mérlegtételek részletes vizsgálata A vagyoni, pénzügyi helyzetre vonatkozóan Abszolút eltérések módszere Relatív eltérések módszere - Eltérések megállapítása - Alkotó elemekre bontás - Indokolt, indokolatlan eltérések vizsgálata - Eltérések megállapítása - Viszonyszámok képzése - Indokolt, indokolatlan eltérések vizsgálata Egyes eszköz és forráscsoportok belső arányainak vizsgálata Vagyoni helyzet elemzésePénzügyi helyzet elemzése A kitűzött célnak megfelelően alakultak- e a belső arányok Vertikális mutatószámok Horizontális mutatószámok Likviditást jellemző mutatószámok Likviditási mérleg Cash flow- kimutatás

41 ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése vagyoni helyzet elemzése Leggyakrabban alkalmazott vertikális mutatószámok az eszköz oldalon Befektetett eszközök aránya Forgóeszközök aránya Készletek aránya a forgóeszközökön belül Mobilitási mutató Tárgyi eszközök használhatósági foka Tárgyi eszközök leírtsági foka Befektetett eszközök Eszközök összesen Forgóeszközök Eszközök összesen Forgóeszközök Készletek Forgóeszközök Befektetett eszközök Nettó érték Bruttó érték Halmozott értékcsökkenés Bruttó érték = = = = = = × 100 (Mobilitásban bekövetkezett romlás, javulás) (Az „elöregedési fok” romlott vagy javult) (Pótlásokra, fejlesztésekre hívja fel a figyelmet) (csak az eszköz vagy csak a forrás oldal adataiból képezzük a mutatószámot)

42 ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése vagyoni helyzet elemzése Leggyakrabban alkalmazott vertikális mutatószámok a forrás oldalon Tőkeerősség Tőkenövekedési ráta Tőkenövekedés mértéke (A) Tőkenövekedés mértéke (B) Céltartalékok aránya Eladósodási fok Saját tőke Források összesen Saját tőke Jegyzett tőke MSZE Saját tőke Céltartalékok Források összesen Kötelezettségek Források összesen = = = = = = × 100 (Kötelezettségek aránya) (Milyen a tőkével való ellátottság) (jegyzett tőkéhez viszonyított) (saját tőkéhez viszonyított) (a vállalkozásban rejlő bizonytalanságot mutatja)

43 ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése vagyoni helyzet elemzése Leggyakrabban alkalmazott vertikális mutatószámok a forrás oldalon Tőkefeszültségi mutató Esedékességi aránymutató Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet: Idegen tőke Saját tőke Rövid lejáratú kötelezettségek Összes kötelezettség Saját tőke - Jegyzett tőke - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék = = = × 100 (Minél nagyobb, annál kockázatosabb a vállalkozás helyzete) Tőketartalék + Eredménytartalék + Mérleg szerinti eredmény - Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Előző és tárgyévi adatok összehasonlításakor indexet indokolt számolni.

44 ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése vagyoni helyzet elemzése Leggyakrabban alkalmazott horizontális mutatószámok Tőkemultiplikátor Befektetett eszközök fedezete (A) Befektetett eszközök fedezete (B) Szállítók fedezettségi mutatója Rövid lejáratú kötelezettségek fedezettsége Nettó forgótőke Eszközök összesen Saját tőke Befektetett eszközök Saját tőke + hátrasorolt + hosszú lej. köt. Vevők Szállítók Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek = = = = = = × 100 (Egységnyi saját tőkével hány egységnyi eszköz mozgatására képes a vállalkozás) (likviditási mutató I.) Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek (Hosszú távú működésbiztonsági mutató Aranyszabály: hosszú élettartamú eszközöket ne finanszírozzunk rövid lejáratú kötelezettségekkel) (eszköz és forrás oldal adataiból /vízszintesen/ képezzük a mutatószámot)

45 ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése A pénzmozgások időben elválnak (elválhatnak) a naturális mozgásoktól. Mi történik, ha az eredmény pénzügyi realizálódása nem, vagy csak későn történik meg? Pénzhiány lép fel, likviditási zavar támad: nem tudunk anyagot vásárolni, bért fizetni stb. A pénzügyi helyzet elemzésének feladata Pénzügyi pozíció alakulásának bemutatásaMozgáslehetőségek feltárása, bemutatása, értékelése Alkalmazott módszerek Likviditást jellemző mutatószámokLikviditási mérlegCash flow-kimutatás Likviditás: fizetőképesség és fizetőkészség. (mi csak a fizetőképességet vizsgáljuk) Mobilitás: egyes eszközök pénzzé válásának sorrendje, sebessége, a pénzzé válás időszükséglete

46 ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Likviditást jellemző mutatószámok Likviditási mutató I Forgóeszközök Likviditási mutató II Eladósodottsági mutató Adósságállomány fedezettsége Adósságállomány aránya Rövid lejáratú kötelezettségek Forgóeszközök - készletek Rövid lejáratú kötelezettségek Likviditási mutató III Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzeszközök = = = ×100 Saját tőke Adósságállomány + saját tőke Adósságállomány Saját tőke Idegen tőke = = = ×100 Adósságállományra vonatkozó saját tőke aránya Adósságszolgálati fedezeti mutató Nettó forgótőke ×100 = = = Saját tőke Saját tőke + adósságállomány Adózott eredmény (MSZE) + écs. leírás Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részlete ×100 A rövid lejáratú kötelezettségeket képes-e kiegyenlíteni, a működését pénzügyi nehézségek nélkül fenntartani. Forgóeszközök–rövid lejáratú kötelezettségek ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Likviditást jellemző mutatószámok

47 ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Likviditási mérleg EszközöketForrásokat Mobilitás szerint tartalmazzaLejárat, esedékesség szerint tartalmazza A vállalkozás vagyonmérlege kerül strukturálisan átrendezésre az eszközök és a források szembeállításával. Arra kapunk választ, hogy mennyiben lehetséges a tartozások határidőben történő kiegyenlítése, fennáll-e a pénzügyi egyensúly. Attól függően, hogy az eszközöket és a forrásokat hány csoportba soroljuk fokozatokról beszélünk. Megkülönböztetünk Négyfokozatú likviditási mérleget Több fokozatú likviditási mérleget Mi az 5 fokozatú likviditási mérleget tárgyaljuk!

48 ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Likviditási mérleg I.Likvid eszközök Azonnal rendelkezésre álló pénzeszköz (pénztár, csekk, bankbetét, értékpapír) I.Azonnal esedékes tartozások (szállító, egyéb röv. lej. kötelezettségek) II.Mobil követelések Egy éven belül behajtható követelések (vevő, váltó, egyéb, értékpapír, aktív időbeli elhatárolások) II.Egy éven belül esedékes tartozások (céltartalék, kölcsön, hitel, szállító, váltótartozás, ráfordítások PIE) III.Mobil készletek Egy éven belül pénzzé tehető eszközök III.Hosszú lejáratú tartozások esedékes törlesztő részlete IV. Mobilizálható eszközök Egy éven túl pénzzé tehető eszközök IV. Hosszú lejáratú kötelezettségek V.Immobil eszközök Befektetett eszközök, aktív időbeli elhatárolások (költségek, ráfordítások, halasztott ráfordítások) V.Vissza nem fizetendő források Saját tőke, PIE (bevételek, halasztott bevételek.) Eszközök összesen: XY Források összesen: XY

49 ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Likviditási mérleg Számítandó likviditási mutatók Likviditási I. mutató Likviditási II. mutató Likviditási III. mutató Likviditási IV. mutató Eszközök I. Források I. Források (I. + II.) Források (I. + II. + III.) Források I. + II. + III. + IV.) Eszközök (I. + II. + III.) Eszközök (I. + II. + III. + IV.) Eszközök (I. + II.) = = = = Arra hívják fel a figyelmet, hogy mely fokozatokban van pénzügyi feszültség. (átcsoportosítás)

50 7. számú melléklet a évi C. törvényhez Cash flow-kimutatás A cash flow-kimutatás tagolása I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, sorok) 1. Adózás előtti eredmény + 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás + 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete + 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye + 6. Szállítói kötelezettség változása 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása + 8. Passzív időbeli elhatárolások változása + 9. Vevőkövetelés változása Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása Aktív időbeli elhatárolások változása Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés - II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése Befektetett eszközök eladása Kapott osztalék, részesedés + III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, sorok) 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele Hitel és kölcsön felvétele Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása Véglegesen kapott pénzeszköz Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek Véglegesen átadott pénzeszköz Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása + IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) + Terv (Bázis) Tény Megnevezés 17

51 Cash Flow-kimutatás A pénz áramlásán keresztül a pénzeszközök állományváltozását mutatja. A vállalkozás megítélése szempontjából fontos információ, hogy milyen tevékenységből mennyi pénzbevétele származott és a beérkezett pénzt mire költötte el. Ez az állományváltozásból nem derül ki. Összeállításánál a problémát az okozza, hogy az adatok nem a konkrét pénzmozgásoknak megfelelően állnak rendelkezésre (a gazdasági realizációs elv alkalmazása miatt) A naturál és pénzfolyamatok újratermelési folyamatban történő szétválása szükségessé tette a pénzáramlások minél pontosabb megfigyelését. A magyar számviteli szabályozásban nem önálló beszámoló rész, a KM része, csak az éves beszámolót készítőknek kell összeállítani. In flow – out flow = cash flow Az állományváltozást a mérlegből is megállapíthatjuk. Akkor miért van rá szükség? 17

52 Cash Flow-kimutatás Összeállítása Direkt (közvetlen) Indirekt (közvetett) Pénzügyi kihatással bíró pénzbevételek Pénzügyi kihatással bíró ráfordítások - Cash flow + Pénzkiadással nem járó ráfordítások Eredmény - Pénzbevételt nem eredményező bevételek Cash flow A realizációs elven összeállított eredménykimutatás nem képes ilyen adatot szolgáltatni. Szükség van az analitikában vezetett adatokra is! A mérleg adataira épít A realizált eredmény pénzben rendelkezésre is áll. A kettős könyvvitelben gyakran könyvelünk olyan gazdasági eseményeket, amelyek nem járnak pénzmozgással 17

53 Cash Flow-kimutatás A direkt és az indirekt módszer közötti különbség szemléltetése Ny Z Direkt levezetés: a forgalomból – 20 – 10 = 20 Indirekt levezetés: állományváltozásból 30 – 10 = 20 Pénzeszközök ÁV = Rendelkezésre álló CF Mérleg összes többi E és F ÁV Eszköz nő Eszköz csökken Forrás nő Forrás csökken Pénzeszközök10 15 Összesen: EszközökForrások Megnevezés Források állományváltozása: 120 – 100 = + 20 Eszközök állományváltozása pénzeszközök nélkül: (120 – 15) – (100 – 10) = +15 PÁV = + 20 –15 = + 5 PÁV = 15 – 10 = Állományváltozások kezelése 17

54 Cash Flow-kimutatás Az eddigiekből látható volt, hogy a pénz be és kiáramlásait a beszámolók mérlege és eredmény-kimutatása nem képes visszatükrözni. A cash flow-kimutatás ezt a hiányt pótolja. Bemutatja, hogy honnan származik a pénz és mire használták fel. A cash flow területei Működés (indirekt módszer)Befektetés (direkt módszer)Finanszírozás (direkt módszer) Az alaptevékenység pénzáramlása Leginkább erre számíthat a vállalkozás a folyamatos működés során A befektetett eszközök megszerzésére fordított pénzek és a befektetett eszközök eladásából befolyó pénzek különbségét mutatja „Tisztán” pénzügyi műveletek bemutatására szolgál:  Tőkeemelés, leszállítás  Felvett és visszafizetett hitelek, kölcsönök  Kötvénykibocsátások  Végleges pénzeszköz átadások, átvételek Cash Flow-kimutatás Az eddigiekből látható volt, hogy a pénz be és kiáramlásait a beszámolók mérlege és eredmény-kimutatása nem képes visszatükrözni. 17

55 Cash Flow-kimutatás Az indirekt és a direkt módszer egyidejű alkalmazása átfedéseket okoz az egyes területeken, ezért a halmozódásokat ki kell szűrni. Ebből következik, hogy csak a mérleg és eredménykimutatás adataiból nem lehet összeállítani. (analitika, kigyűjtés is kell) Korrekciók (néhány kiemelés) 1. Kapott (járó) osztalék a) Kapott osztalék Az adózás előtti eredményben benne van, tehát a működési CF része. Ugyanakkor a befektetési részben szerepeltetni kell. (16. sor) Ez kétszeres figyelembe vételt jelent, tehát az adózás előtti eredményből ki kell emelni. b) Járó osztalék Ha járó osztalékról van szó, tehát pénzmozgás nem történt, az indirekt logika miatt automatikusan kiszűrődik sor: Adózás előtti eredmény sor: Eszköz növekedés PÁV 0 17

56 Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 2. Végleges pénzeszköz átvétel / átadás a) Végleges pénzeszköz átvétel Az adózás előtti eredményben benne van, tehát a működési CF része. Ugyanakkor a finanszírozási részben szerepeltetni kell. (21. sor) b) Végleges pénzeszköz átadás Az adózás előtti eredményben benne van, tehát a működési CF része. Ugyanakkor a finanszírozási részben szerepeltetni kell. (26. sor) Az a) esetben az adózás előtti eredményt csökkenteni kell, b) estben pedig növelni a kétszeres figyelembe vétel elkerülése érdekében. Ha a végleges pénzeszköz átvétel / átadás jogszabály alapján történik a tőketartalék illetve az eredménytartalék változik. Csak a finanszírozási részben jelenik meg (21. sor, 26. sor), tehát korrekciót nem igényel. Ha fejlesztési célra kapunk pénzeszközt az időbeli elhatárolás miatt nincs eredményhatás, de a PIE növekedést (8. sor) korrigálni kell. 17

57 Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás a) Forgóeszközökhöz kapcsolódóan A gazdasági esemény hatására az adott forgóeszköz értékét - a helyes állományváltozás érdekében – értelemszerűen korrigálni kell. Például: értékvesztés követelés után 1. sor: Adózás előtti eredmény 3. sor: Elszámolt értékvesztés 9. sor: Vevő változása Korrekció PÁV Ny Követelések b) Befektetett eszközökhöz kapcsolódóan A befektetett eszközök állományváltozása nem szerepel a levezetésben, ezért korrekcióra sincs szükség. 17

58 Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 4. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Nyereség -Veszteség + Tartalmazza a befektetési rész is (15. sor), és az adózás előtti eredményben (1. sor) a működési rész is. Szemléltetése: 100 könyv szerinti értékű tárgyi eszközt ÁFA értékben értékesítünk. a) Az ellenértéket teljes egészében kiegyenlítették: E I. 1. sor: 5. sor: 7. sor: II. 15. sor: IV. (I+II)

59 Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 4. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Nyereség -Veszteség + Tartalmazza a befektetési rész is (15. sor), és az adózás előtti eredményben (1. sor) a működési rész is. Szemléltetése: 100 könyv szerinti értékű tárgyi eszközt ÁFA értékben értékesítünk. b) Az ellenértéket nem egyenlítették ki: E I. 1. sor: 5. sor: 7. sor: 9. sor: korrekció II. 15. sor: Ha az ellenérték nem, vagy csak részben folyik be a vevő állományváltozását korrigálni kell a be nem folyt összeggel. ÁFA nélkül 17

60 Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 5. Fizetett (fizetendő) adó és osztalék, részesedés A fizetett vagy a fizetendő összeget állítsuk-e be? Mind a kettő helyes, döntés kérdése. Fizetett (fizetendő) adó Ny E. Ha a fizetett adó kerül beállításraHa a fizetendő adó kerül beállításra Fizetett adó -160 kötelezettség csökkenése -80 Korrekció +80 A kötelezettség csökkenést + előjellel, a kötelezettség növekedést – előjellel korrigálni kell. Fizetendő adó -80 kötelezettség ÁV -80 Működési rész

61 Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 5. Fizetett (fizetendő) adó és osztalék, részesedés Fizetett (fizetendő) osztalék Fizetett osztalék eseténFizetendő osztalék eseténFizetett osztalék eseténFizetendő osztalék esetén Fizetett osztalék 0 Kötelezettség növ Korrekció -300 Működési rész 0 Fizetendő osztalék -300 Kötelezettség növ Működési rész 0 Fizetett osztalék -80 Kötelezettség növ Korrekció -220 Működési rész -80 Fizetendő osztalék -300 Kötelezettség növ Működési rész Osztalék Osztalék Ny E. A kötelezettség csökkenést + előjellel, a kötelezettség növekedést – előjellel korrigálni kell. 17

62 Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 6. Tárgyi eszköz beszerzése Példa: tárgyi eszközt vásároltunk ÁFA egységért. Az ellenértékből 80 egység került kifizetésre. I. M CF Szállító ÁV ERLK ÁV Korrekció II. B CF Bef. eszk. beszerzése E Kapott apport Befektetett eszköz esetén: a befektetési és a finanszírozási részt is érinti, de nem jár pénzmozgással, ezért mindkét helyen figyelmen kívül hagyjuk. Forgóeszköz esetén: az eszköz növekedést kell korrigálni. 17

63 Saját részvény, üzletrész visszavásárlása 100 egységért. A névérték 120 egység. Megnevezés Visszavásárlás T K Bevonás T K T K Visszavásárlás és bevonás 1.Adózás előtti eredmény Eszköz nő/csökken Korrekció I.I. Működési CF Részvénybevonás, tőkekivonás III.III. Finanszírozási CF IV.IV. PÁV A Cash flow-kimutatás 22. sorában nem a bevont saját részvény, üzletrész névértékét kell kimutatni, hanem a bevont saját részvény, üzletrész visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét. Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 8. Saját részvény visszavásárlása, bevonása 17

64 Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 9. SEEAÉ kezelése, ha befektetett eszköz létrehozásáról van szó Ny E. 200 Vizsgálni kell a pénzmozgás tárgyévi bekövetkezését. Ha nem történt meg a kifizetés az eredmény korrekcióra szorul, mert kifizetés hiányában a befektetett eszköz nem lehet része a CF-nek. Adózás előtti eredmény Készletcsökkenés Kötelezettség növekedés CF Eredmény korrekció Mit kell szerepeltetni a 7. sorban az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között Vevőktől kapott előlegekVáltótartozásokEgyéb rövid lej. kötelezettségek 17

65 Cash Flow-kimutatás Számítható mutatószámok (kiemelések) Adósságfedezeti mutató Bruttó cash flow (működési CF) Hosszú lejáratú kötelezettségek Adósságszolgálati mutató Bruttó cash flow (működési CF) Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztőrészlete = = Azoknak az éveknek a számát mutatja, amennyi idő alatt a vállalkozás önerőből képes lenne a hosszú lejáratú tartozásait kifizetni. Minél nagyobb a mutató értéke, annál kedvezőbb a helyzet finanszírozási szempontból. A bruttó cash flow adózás és osztalékfizetés előtti állapotot jelent. Az esedékes törlesztőrészletet milyen mértékben sikerült pénzben kitermelni. Befektetés-finanszírozási mutató= Működési CF Befektetési pénzszükséglet Milyen mértékben képes a vállalkozás önmaga finanszírozni a beruházásait. 17

66 Jövedelmezőségi mutató Működési CF Értékesítés nettó árbevétele Tőkearányos jövedelmezőségi mutató Működési CF Saját (jegyzett) tőke = = Cash Flow-kimutatás Számítható mutatószámok (kiemelések) Milyen nagyságrendű pénzeszköz realizálódott az árbevételből A lekötött tőkével milyen nagyságrendű pénzben is realizált működési jövedelmet sikerült a tárgyévben elérni. Vizsgálni lehet, hogy érdemes-e a saját vállalkozásba fektetni, vagy másutt kell próbálkozni, mert ott jobb a megtérülés. A CF értékek olyan jövedelmeket mutatnak, amelyeket a vállalkozás pénzben is realizált. Ezért gyakran pontosabb információt jelentenek az elemzők számára, mint a mérlegből vagy eredmény- kimutatásból számított hasonló értékek. 17

67 ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Jövedelmezőség vizsgálata Eredmény kategóriák Fedezeti összeg NüNszokNad. előttiN.adMérleg szerinti eredmény Relációs eredmény Exp.Belf. Vetítési alapok Nettó árbevétel Árbevétel +bevétel Saját tőke Eszk. nettó BérJegyzett tőke Szem. jellegű ráf. LétszámRelációs eredmény Exp.Belf. Jövedelmezőség: abszolút fogalom, pénzben mérhető. Alapképlet: J Eredmény Vetítési alap = Jövedelmezőségi mutatók A számláló és a nevező a vállalkozás döntése alapján célszerűen választandó. Jövedelmező az a tevékenység, amely nyereséges.

68 ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Jövedelmezőség vizsgálata Mutatók Fedezeti hányad Bevételarányos jövedelmezőségi mutatók: Fedezeti összeg Értékesítés nettó árbevétele Nü Értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek Nszok Értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek + pénzügyi műveletek bevételei Nad. előtti Összes bevétel × 100 = a) b) c) Biztosítani kell az eredménykategória és a hozzá tartozó bevétel megfeleltetését! (a, b, c.)

69 Tőkearányos jövedelmezőségi mutatók: Élőmunkaarányos jövedelmezőségi mutatók: Mérleg szerinti eredmény vagy Nad vagy Nszok vagy Nad. előtti Saját tőke Egy főre jutó fedezeti összeg Egy főre jutó üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Egy főre jutó szokásos vállalkozási eredmény Egy főre jutó adózás előtti eredmény Egy főre jutó adózott eredmény Bérarányos jövedelmezőség: Nü vagy Nad. előtti B Élőmunka-ráfordításarányos jövedelem Nü vagy N.ad. előtti Személyi jellegű ráfordítások ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Jövedelmezőség vizsgálata Mutatók × 100 =

70 Vagyonarányos vállalkozói pénzjövedelem Erőforrás-arányos, komplex jövedelmezőség Nü vagy Nszok vagy Nad. előtti Enettó + Bér Vállalkozási pénzjövedelem (nyereség + écs) Saját tőke Nü Immateriális javak + tárgyi eszközök vagy készletek Nad. előtti Befektetett eszközök + készletek Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók: ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Jövedelmezőség vizsgálata Mutatók × 100 a) b) = =

71 ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Hatékonyság vizsgálata Árbevétel Bruttó termelési érték Anyagmentes termelési érték Nettó termelési érték Hozzáadott érték Vállalkozási pénzjövedelem Összes termelési költség TőkeLétszámBér Tárgyi eszköz nettó Készlet Eszközök nettó Költségek relációnként Hatékonysági mutatók Hozam Erőforrás Hatékonyság: erőforrások felhasználásának gazdaságossága G h = Hozam Erőforrás A tevékenység végzéséhez felhasznált erőforrások egységére jutó hozam

72 ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Hatékonyság vizsgálata Értékesítés nettó árbevétele ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások, alvállalkozói teljesítmények SEEAÉ Stk. ÁV Bruttó termelési érték Anyagköltség Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások Anyagmentes termelési érték Értékcsökkenési leírás Nettó termelési érték Adózás előtti eredmény Személyi jellegű ráfordítások értékcsökkenési leírás Hozzáadott érték /

73 Eszközhatékonyság Tőkehatékonyság Bruttó termelési érték Saját tőke Nettó termelési érték Készlet vagy tárgyi eszközök Egy főre jutó bruttó-, anyagmentes-, nettó termelési érték Nettó termelési érték Bérköltség Élőmunka-hatékonyság mutatói: ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Mutatók a) b) = = Hatékonyság vizsgálata

74 Tőkearányos vállalkozási pénzjövedelem Devizakitermelési mutató Exportértékesítés összes költsége Árbevétel devizában Vállalkozási pénzjövedelem Saját tőke Összes termelési költség Bruttó termelési érték Termelési költségszint mutató ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Mutatók = = Hatékonyság vizsgálata =Fordított mutató! Komplex hatékonysági mutató Nettó termelési érték 0,1 lekötött eszközérték + 2,1 bérköltség = A szorzószámok a felhasznált erőforrással szemben elvárt hozamot prezentálják. Lekötött eszközérték Immateriális javak + tárgyi eszközök +készletek

75 ELEMZÉS (részekre bontás) III. A piaci tevékenység vizsgálata A vevők igényeit kell kielégíteni, ezért a vállalkozás működésének minden területén a piaci szempontokat kell érvényesíteni. Piaci döntéseket előkészítő elemzések Rövidtávú döntések során alkalmazható módszerek Hosszú távú döntések során alkalmazható módszerek Termékösszetételre, termékstruktúrára vonatkozó elemzések Értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása A rendelésállomány elemzése Rendeléssel való ellátottság Az élő rendelésállomány fedezettartamának vizsgálata A rendelésállomány dinamikus elemzése Árak vizsgálata 26 16

76 A rövid távú piaci döntések során számításokat kell végezni a termékösszetételre vonatkozóan is. A rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével meg kell határozni azt a termékstruktúrát, amely a legnagyobb fedezeti összeget és eredményt biztosítja. A számítás konkrét módja a gyártási korlátok számától függ Nincs gyártást korlátozó tényező Értékesítési maximum a pozitív fedezetű termékekből. Értékesítési minimum (szállítási kötelezettség) a negatív fedezetű termékekből. Egy gyártást korlátozó tényező van A maximális fedezetet biztosító termékösszetétel a gyártmánykarakterisztikák felhasználásával állapítható meg. Két vagy több gyártást korlátozó tényező esetén A lineáris programozás matematikai modellje használható fel. ELEMZÉS (részekre bontás) A termékösszetétel optimalizálása A piaci tevékenység vizsgálata 26

77 A termékösszetétel optimalizálása A gyártmánykarakterisztikát alkalmazó módszer Gyártmánykarakterisztika: a termék gazdaságossági mutatószáma Számítása: Fajlagos fedezet Szűk erőforrás mennyisége Fedezeti hányad Egy gépórára jutó fedezeti összeg Egy normaórára jutó fedezeti összeg Egy kilogramm anyagfelhasználásra jutó fedezeti összeg Szükséges információk: Segítségükkel megállapítható a termékek gazdaságossági rangsora A számítás menete: 1. Megállapítjuk az értékesítési minimum szűk erőforrás szükségletét 2. Az értékesítési maximumra figyelemmel - a rangsornak megfelelően - tervezzük a szűk erőforrás felhasználást 3. Összeállítjuk az optimális termékösszetételt  Értékesítési minimum  Értékesítési maximum  Szűk erőforrás  Fajlagos felhasználás a szűk erőforrásból  Fajlagos fedezet = Ár – közvetlen önköltség Például: Jövedelmezőségre vonatkozó információk Gyártási információkPiaci információk A piaci tevékenység vizsgálata 26

78 A termékösszetétel optimalizálása A gyártmánykarakterisztikát alkalmazó módszer A piaci tevékenység vizsgálata A rangsorok ismerete és az optimális termékösszetétel meghatározása önmagában nem elegendő. Tudni kell azt is, hogy a veszteségmentes gazdálkodáshoz mennyi fedezetre van szükség, a megállapított termékösszetétellel elérhető-e az. Elemzésünket ki kell egészíteni a fedezeti pont vizsgálatával, és kiegészíthető az ABC analízissel. Fedezeti pont vizsgálata ABC analízis Árbevétel, költség Értékesítési volumen árbevétel Összes költség Fedezeti pont Változó költség Állandó költségek A vállalkozás eléri-e azt a minimális értékesítési volument, árbevételt, amellyel biztosítani lehet, hogy a keletkező költségek éppen fedezve legyenek. Olyan halmazok vizsgálatára alkalmazzuk, amelyeknek sok eleme van. Azt vizsgáljuk, hogy a halmaz mely elemei tekinthetők meghatározott szempontból (pl: fedezeti összeg, árbevétel) döntő (75-80 %) jelentőségűnek. Melyek a vállalkozás meghatározó termékei. 26

79 A piaci tevékenység vizsgálata Eddig azt vizsgáltuk, hogy rövidtávon milyen számításokat végezhetünk a termékösszetételre vonatkozóan. Elemezni kell azt is, hogy hosszú távon milyen termékstruktúrával lehetünk sikeresek. A termékstruktúra portfolió elemzése, portfolió-mátrixok kialakításával A nemzetközi gyakorlatban számos portfolió elemzési technika alakult ki. (BCG-mátrix, McKinsey tanácsadó cég által kifejlesztett piaci vonzerő/versenyképesség mátrix, Hofer-mátrixon alapuló módszer) Legismertebb, legelterjedtebb módszer a Boston Consulting Group által kidogozott, nevével fémjelzett BCG-mátrix. (növekedés/részesedés mátrix) A függőleges tengelyen megjelenő növekedési ráta a termék iránti kereslet átlagos növekedési ütemét jelzi A vízszintes tengely a vállalkozás relatív piaci részesedését mutatja A két ismérv alapján a vállalkozás minden terméke, termékcsoportja, üzletága elhelyezhető a mátrixban. Az egyes mezőkben történő elhelyezkedés a szegmens jövedelem-termelő képességét is meghatározza. Portfolió: szűkebb értelemben a pénzügyek területén alkalmazott fogalom. Gazdálkodó egység vagy egy pénzintézet által birtokolt értékpapírok összessége, összetétele. Elemzés szempontjából: a vállalkozás tevékenységeinek, üzletágainak összessége, összetétele. Portfolió: szűkebb értelemben a pénzügyek területén alkalmazott fogalom. Gazdálkodó egység vagy egy pénzintézet által birtokolt értékpapírok összessége, összetétele. Elemzés szempontjából: a vállalkozás tevékenységeinek, üzletágainak összessége, összetétele. 26

80 A piaci tevékenység vizsgálata BCG-mátrix (nem ad támpontot a fejlesztések időbeli ütemezéséhez) Finanszírozási igény Piaci részesedési ráta 0110 „Döglött kutyák”„Fejős tehenek” „Sztárok”„Kérdőjelek” Relatív piaci részesedés magas alacsony magas alacsony Relatív piaci részesedés A vállalkozás piaci részesedése a célpiacon A legjelentősebb versenytárs piaci részesedése Sztár: magas nyereség, a verseny erősödése miatt a piaci részesedés megtartására való törekvés többletköltséget okoz. Fejőstehén: magas piaci részesedés mellett jelentős eredmény realizálás Döglött kutyák: a termékek, üzletágak már nem eredményeznek nyereséget, esetenként jelentős veszteséggel jár. Kérdőjelek: legmélyebb elemzést igénylő terület. A termékek életgörbéjének kezdeti szakaszán a piac bővülése oldaláról jelentős lehetőségek. = 26

81 A piaci tevékenység vizsgálata Piaci döntéseket előkészítő elemzések Értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása Gondos, körültekintő vizsgálatot igényel, mert a jövedelmezőséggel szoros kapcsolatban állnak. Kiskereskedelem? Nagykereskedelem? Csomagküldő szolgálat? Ügynöki értékesítés? Valamennyi változatra gazdasági kalkulációt kell készíteni! Az árak vizsgálata Mi határozza meg, hogy a tényezők közül mely szempontok érvényesülnek? Közvetlen önköltség Szűk keresztmetszetek A piacon lévő hasonló termékek Jövedelmezőség nagysága Szállítási, fizetési feltételek Versenytársak száma Kapacitás Az árak alakulását befolyásoló tényezők: A vevők és az eladók piaci pozíciója, ereje, a piaci versenyhelyzet

82 A piaci tevékenység vizsgálata Piaci döntéseket előkészítő elemzések Az árak vizsgálata A konkrét árak mindig az üzleti tárgyalások, megállapodások során alakulnak ki, dőlnek el, de az árakra vonatkozóan számításokat kell végezni. Számítások az árakkal kapcsolatban Ajánlati árak képzése Kalkulált közvetlen önköltség + bruttó fedezet. (új vagy módosított termék esetén) Árkövetés módszere Az erőforrások árában bekövetkezett növekedés ne csökkentse az elérhető eredmény tömegét. Árarányosítás Ha a piacon hasonló termékek vannak Vállalkozói ár alsó határának megállapítása Minimális ár meghatározása, amely alatt a terméket még veszteségmentesen lehet értékesíteni. Piaci árból kiinduló kalkuláció Fordított kalkuláció (A vevő mennyiért akarja megvenni, mennyi fedezet kell, mennyi lehet az önköltség.) Árrugalmasság vizsgálata A kereslet árrugalmassága = Értékesítési mennyiség változásának %-a Eladási ár változásának %-a A kereslet növekedése általában az árak csökkenését eredményezi, ezért a mutató értéke negatív szám. 16

83 A piaci tevékenység vizsgálata A rendelésállomány elemzése Rendeléssel való ellátottságAz élő rendelésállomány fedezettartamának vizsgálata A rendelésállomány dinamikus elemzése Vizsgálata mutatószám segítségével történhet: A rendelésállomány a jövedelmezőségi elvárásoknak megfelelően alakul-e. Az élő rendelésállománnyal biztosított-e a fedezeti pont elérése, vagy az elfogadott megrendelések fedezettartama meghaladja a fedezeti pontnak megfelelő összeget. Statisztikai módszerek alkalmazása (bázis-és láncviszonyszámok, trend, extrapoláció) A rendelésállomány adataiból összeállított idősorok értékeléséből hasznos információk nyerhetők az elmúlt időszakok tendenciáiról, összefüggéseiről, a jövő várható folyamatairól. Re = Rendelés Árbevétel × 100 A mutató értékéből arra következtethetünk, hogy elegendő-e a vállalkozás rendelésállománya, van-e reális esélye a tervezett árbevétel elérésének.

84 ELEMZÉS (részekre bontás) IV. A termelés és az értékesítés alakulásának elemzése A termelés számbavétele Természetes mértékegységbenÉrtékbenmunkamértékegységben Termelési érték mutatószámai (bruttó-, anyagmentes-, nettó termelési érték, hozzáadott érték) Számítása Közvetlen (statisztikai) módszerrelKözvetett (könyvelési) módszerrel Az értékesített késztermékeket és a készletváltozást nem választják külön egymástól. A készletváltozás nettó eladási értékét határozzák meg. Az értékesített késztermékeket és a készletváltozást külön választjuk egymástól. Az állományváltozást közvetlen önköltségen vesszük figyelembe. 14

85 ELEMZÉS (részekre bontás) A termelés és az értékesítés alakulásának elemzése Termelési érték és volumen globális elemzése Volumenváltozás hatása Árváltozás hatása Termelési érték változása = = = Indexek alkalmazása A termékkibocsátás ütemességének a vizsgálata Vizsgálati módszerek Árbevétel tényszámai Megoszlási viszonyszámok Grafikonok Átlagos eltérésekÁtlagos eltérések aránya 14

86 ELEMZÉS (részekre bontás) Az arányeltolódás (összetételváltozás) hatása a vizsgált gazdasági mutatóra Mutatószámok és számításuk Hányados formájúakNem hányados formájúak Fedezeti hányad Anyaghányad Bérhányad Közvetlen költséghányad Fedezeti összeg Anyagköltség Bérköltség Közvetlen költség Terv (bázis) szintű tény gazdasági mutató - Terv (bázis) gazdasági mutató Arányeltolódás hatása a vizsgált gazdasági mutatóra Terv (bázis) szintű tény gazdasági mutató - Volumenarányos gazdasági mutató Arányeltolódás hatása a vizsgált gazdasági mutatóra Volumenarányos gazdasági mutató: Terv (bázis) gazdasági mutató × volumenindex Értékelés: a termelés összetétele ………. irányba tolódott el. Ennek hatására a …. hányad és a … összeg hogyan változott (csökkent vagy növekedett) A piaci igények változásai a termelés összetételének változását eredményezik. Az összetétel változása minden fontos gazdasági mutatót befolyásol, tehát elemezni kell. A termelés és az értékesítés alakulásának elemzése 14

87 Az arányeltolódás (összetételváltozás) hatása a vizsgált gazdasági mutatóra Példa Egy vállalkozásra vonatkozóan a következő információk állnak rendelkezésére: Megnevezés „A” termék„B”termék„C” termék TervTényTervTényTervTény Értékesítés (db) Nettó ár (Ft/db) Önköltség (Ft/db) Ebből: Közvetlen anyagköltség Közvetlen bérköltség Határozza meg, hogy az összetételváltozás milyen hatást gyakorolt: - a fedezeti hányadra és a fedezeti összegre - az anyaghányadra és az anyagköltség összegére - a bérhányadra és a bérköltség összegére - a közvetlen költséghányadra és a közvetlen költségek összegére A százalékokat két tizedesre, az összegeket ezer forintra kerekítve számolja! 14

88 Megoldás - Tervezett fedezeti hányad - 45,18 % Terv szintű tény fedezeti hányad 44,09 % Arányeltolódás hatása a fedezeti hányadra - 1,09 % Terv szintű tény fedezeti összeg E Ft Arányeltolódás hatása a fedezeti összegre E Ft - Volumenarányos fedezeti összeg E Ft Terv szintű tény fedezeti hányad: × × × 4900 = E Ft × × × 2550 = E Ft (-) Fedezeti összeg E Ft ( ÷ ) × 100 = 44,09 % × × × 4900 = E Ft × × × 2550 = E Ft (-) Fedezeti összeg E Ft × = E Ft × 100 = 97,82 % Volumenarányos fedezeti összeg: Tervezett fedezeti összeg × volumenindex ( ÷ ) × 100 = 45,18 % Tervezett fedezeti hányad: = Értékelés: a termelés összetétele a kevésbé jövedelmező termékek irányában tolódott el. Ennek hatására a fedezeti hányad 1,09 százalékkal, a fedezeti összeg pedig 2934 E Ft-tal lett kevesebb. A további feladatokat gyakorlásként oldja meg otthon! 14

89 A minőség elemzése A megfelelő minőségű termékek előállítása a piacon maradás előfeltétele, illetve a piaci részesedés növelésének nélkülözhetetlen eszköze. Vizsgálata ezért elkerülhetetlen feladat. A minőség vizsgálata Műszaki tevékenység (Normák, szabványok betartása) Gazdasági elemzés Késztermékek minőségének elemzéseGyártás minőségének elemzése Minőségi osztályokba sorolható termékek vizsgálata Minőségi osztályokba nem sorolható termékek vizsgálata 1. Átlagos minőségi kategória 2. Átlagos minőségi együttható 3. Vizsgálható a minőség változásának hatása a termelési értékre és az eredményre Első osztályú áron számított termelési érték változatlan áron szorozva a minőségváltozással Minőségi osztályoknak az előállított termékekkel súlyozott számtani átlaga. (termékenként lehet csak vizsgálni) Az elért termelési érték hány százaléka az első osztályú áron számított termelési értéknek 1. Megbízhatóság vizsgálata Információgyűjtés Például: garanciális és garanciális időn túli javítások Selejt elemzése belsőkülső Átlagos selejt százalék számítása. Milyen termeléskiesés következett be? Használhatóság = Átlagos működési idő a meghibásodásig Átlagos működési idő + átlagos javítási idő 2. Vizsgálható a veszteségforrások értékesítési forgalomhoz viszonyított aránya is.

90 V. A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Tárgyi eszközök elemzése Készletgazdálkodás kiemelt témakörei Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A tevékenység végzéséhez erőforrásokra van szükség. A vállalkozások sikeressége, üzleti értéke jelentős mértékben függ attól, hogy mekkora a rendelkezésre álló erőforrások nagysága, hogyan hasznosítják és milyen hatékonyan használják fel azokat. A gazdasági elemzés keretében vizsgálni kell: az erőforrások nagyságának alakulását az erőforrások felhasználásának hatékonyságát milyen tényezők játszottak szerepet a hatékonyság változásában Az ember a vállalkozás legértékesebb és egyik legdrágább erőforrása Megfelelő mennyiségű és műszaki színvonalú tárgyi eszközre van szükség (ellátottság) A logisztika egyik alappillére

91 A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A létszám nagyságának és összetételének elemzése A munkaidő-kihasználás elemzése A munkaerő-felhasználás és a termelés (értékesítés) kapcsolata A munka termelékenységének elemzése A bérgazdálkodás elemzése A bérgazdálkodás vizsgálatának kereskedelmi sajátosságai

92 A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A létszám nagyságának és összetételének elemzése Vizsgálható A munkaerő-szükséglet fedezettsége = Adott időszakban rendelkezésre álló létszám A feladatok ellátásához szükséges létszám A munkaerő-felhasználási mutató = Átlagos dolgozó létszám Átlagos állományi létszám × 100 Megoszlási viszonyszámok alkalmazásával vizsgálható a létszám összetétele a következők szerint munkaköri csoportokszakképzettségszakmákéletkor munkában eltöltött idő vállalkozásnál eltöltött idő nemek egyéb szempontok A munkaerőmozgás (fluktuáció): Belépési forgalom = Átlagos állományi létszám Belépők és kilépők száma × 100 Kilépési forgalom = Kilépők száma Átlagos állományi létszám Munkaerő forgalom =Váltás intenzitása = Belépők száma Átlagos állományi létszám Váltás Átlagos állományi létszám × 100 Váltás: a belépők és a kilépők közül a kisebbik szám

93 A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munkaidő-kihasználás elemzése Egésznapos távollétek vizsgálataTúlórák vizsgálata Káros hatásai miatt (magas költségek, minőségromlás, teljesítménycsökkenés,) a túlórákat minimális szintre indokolt csökkenteni. Vizsgálandó, hogy a túlórák milyen hányada vezethető vissza elkerülhető, illetve elkerülhetetlen külső és belső okokra. Legtöbb esetben belső, szervezési hiányosságok okozzák. Törtnapi távollétek vizsgálataMunkarenden belüli veszteségidők vizsgálata Fajtái: fizetett szabadság, fizetett távollét, betegség, fizetés nélküli szabadság Teljesített napok száma Munkarend szerinti napok száma ×100= Egésznapos távollétek aránya = 100 – Munkaerő-felhasználási mutató Munkaerő- felhasználási mutató  Állásidők A megjelent dolgozót nem tudják munkával ellátni  Selejt javítására fordított idő Nem hoz hasznos eredményt Nagyságának és arányának alakulását mutatók segítségével vizsgálhatjuk. Munkanap átlagos hossza Törtnapi távollétek nagysága = munkanap törvényes hossza – munkanap átlagos hossza Munkaidő-kihasználási mutató Törtnapi távollétek aránya = Munkaidő-kihasználási mutató Teljesített órák száma túlórák nélkül Teljesített napok száma = Munkanap átlagos hossza Munkanap törvényes hossza ×100 =

94 A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munkaerő-felhasználás és a termelés (értékesítés) kapcsolata A munkaerő fontos termelési tényező, ezért befolyásolja a termelési érték nagyságát. Az egyes munkaügyi tényezők termelési értékre gyakorolt hatásának számszerűsítése a standardizálás módszerével is elvégezhető, mert a tényezők között szorzatszerű összefüggés van. Az egyes tényezők hatásának bemutatásán túlmenően a változásokat előidéző okokat is fel kell tárni! TényezőkTerv (Bázis) Közbenső szorzatokTény Átlagos fizikai létszámx 2. Teljesített napokx 3. Munkanap átlagos hosszax 4. Egy órára eső termelési értékx Termelési érték* * Változatlan áron számolva X: tényezők abszolút különbözete

95 A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munka termelékenységének elemzése Termelékenység = Termelés Élőmunka-ráfordítás Munkatermelékenység = Termelés Erőforrás felhasználás Összetett, komplex mutató A munkatermelékenységet befolyásoló legfőbb tényezők hatásának számszerűsítése Befolyásoló tényezők (az egyes mutatók között) Termelékenységi mutatóTerv (Bázis) TényIndex 1. ÖsszetételváltozásVáltozatlan (bázis szintű) normaórára jutó termelés 2. Műszaki fejlesztés1 teljesített normaórára jutó termelés 3. Átlagos teljesítmény %1 közvetlen fizikai órára jutó termelés 4. Közvetlen órák aránya1 fizikai órára jutó termelés 5. Munkanap átlagos hossza1 teljesített fizikai napra jutó termelés 6. Egésznapos kiesések1 fizikai 1 törvényes napjára jutó termelés 7. Törvényes munkanap1 fizikai főre jutó termelés 8. Fizikai létszámarány1 főre jutó termelés A számszerűsítést az ún. indexmódszerrel végezzük el. A számításokhoz az indexek indexét használjuk. Értelemszerűen az első mutató számításánál a nevezőben szereplő index 100%.

96 A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munka termelékenységének elemzése (példa) MegnevezésM. e.TervTény Anyagmentes termelési értékE Ft/év Anyagmentes termelési érték terv szintenE Ft/év Átlagos állományi létszámfő Ebből: - fizikaiak aránya% szellemi fogl. aránya%3032 Termeléshez szükséges normaóranó Termeléshez szükséges normaórák terv szintennó Átlagos teljesítmény% Munkarend szerinti napNap/év253 Munkaerő- felhasználási mutató%84,5883,00 Munkaidő-kihasználási mutató%98,7599,50 Közvetlen órák aránya az összes fizikai órán belül%4548 Egy vállalkozás gazdálkodásával kapcsolatban az alábbi információkat ismeri: Feladat: Számítsa ki a munkatermelékenység mutatóit és számszerűsítse a befolyásoló tényezők hatását!

97 A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Példa megoldása Termelékenység = Termelés Élőmunka-ráfordítás Munkatermelékenység = Termelés Erőforrás felhasználás A munkatermelékenység mutatói Termelékenységi mutatóTervTényIndex (%) 1. Változatlan (terv szintű) normaórára jutó termelés 2. 1 teljesített normaórára jutó termelés 3. 1 közvetlen fizikai órára jutó termelés 4. 1 fizikai órára jutó termelés 5. 1 fizikai 1 teljesített fizikai napjára jutó termelés 6. 1 fizikai 1 törvényes napjára jutó termelés 7. 1 fizikai főre jutó termelés 8. 1 főre jutó termelés ,89 104,09 105,10 111,87 112,76 110,64 107, ÷ = 3860 Ft/nó és ÷ = Ft/nó ÷ = 3860 Ft/nó és ÷ = Ft/nó × 1,01 = Ft/ó és 4018 × 1,02 = Ft/ó ÷ 168 és ÷ ÷ 117,6 és ÷ 110,84 6. ( ÷ 117,6) ÷ 253 és ( ÷ 110,84) ÷ 253 Teljesített fizikai órák száma:168×0,7×253×0,8458×8×0,9875 = ,84 és 163×0,68×253×0,83×8×0,995 = , fizikai órára jutó termelés: ÷ és ÷ ,3 Teljesített fizikai napok száma: 168×0,7×253×0,8458 = ,92 és 163×0,68×253×0,83×8×0,995 = , fizikai 1 teljesített fizikai napjára jutó termelés: ÷ ,92 és ÷ ,29

98 A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Példa megoldása, folytatás 1. A termelés összetételének változása: A munkatermelékenység mutatóit befolyásoló tényezők hatásainak számszerűsítése: 98,89 % 100,00 % = 98,89 % × 100 A termelés kismértékben a munkaigényesebb termékek felé tolódott el. 2. Műszaki fejlesztés hatása 98,89 % 104,09 % × ,26 %= Az összetétel változás hatásának kiszűrése után látható, hogy a fajlagos normaóra felhasználások csökkentek, amelynek hatására a termelékenység 5,26 %-kal növekedett 3. Átlagos teljesítmény % változása 105,10 % 104,09 % 100,97 % = 4. Fizikai létszám összetételének változása 111,87 % 105,10 % × ,44 % = × 100 Az átlagos teljesítmény % emelkedett, ami a termelékenység kismértékű növekedését eredményezte. A közvetlen létszám aránya emelkedett, ami a termelékenységre kedvező hatást gyakorolt.

99 A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Példa megoldása, folytatás 5. A munkanap átlagos hosszának változása: A munkatermelékenység mutatóit befolyásoló tényezők hatásainak számszerűsítése: 112,76 % 111,87 % =100,80 % × A munkaerő felhasználásának változása 112,76 % 110,64 % × ,12 % = 7. A törvényes napok változása 110,64 % × ,00 % = 8. A fizikai és a szellemi létszám arányának változása 107,48 % 110,64 % × ,14 % = 2,86 %-kal csökkent a termelékenység a szellemi foglalkoztatottak arányának növekedése miatt. Meg kell jegyezni, hogy ez az arányeltolódás nem feltétlenül eredményezi a termelékenység csökkenését. A munkanap átlagos hossza emelkedett, ami a termelékenységet javította 0,80 %-kal. A munkaerő felhasználása romlott, s ez csökkentette a termelékenység mutatóját is. A törvényes napok száma nem változott, tehát a munka termelékenységét nem befolyásolta.

100 A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munka termelékenységének elemzése Kereskedelemben használt (kiemelt) mutatók Teljesítménymutató = Összes forgalom Összes létszám Egy hálózati dolgozó egy munkaórájára jutó forgalom = Leterheltségi mutató = Vásárlások száma Összes létszám Egy forint munkabérre jutó forgalom = Összetett termelékenységi mutató = minőségi mutató × leterheltségi mutató Minőségi mutató = Összes forgalom Vásárlások száma Összes forgalom Ledolgozott munkaórák száma Összes forgalom Összes kifizetett munkabér Teljesítménymutató = Összes forgalom Vásárlások száma Összes létszám ×

101 A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A bérgazdálkodás elemzése A bérgazdálkodás átfogó elemzése A bér szerkezete szerintLétszámcsoportonkéntÁtlagbérek szerint Pl.: Időbér, teljesítménybér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, egyéb bér Munkaköri csoportonkénti vizsgálat A változásoknak milyen konkrét okai voltak A bérfelhasználás gazdaságosságának vizsgálata Alkalmazott mutatók Bérhányad = Bérrentabilitási mutató = Bérköltség Termelési érték ×100 Termelési érték Bérköltség 100 Ft-ban Bérigényesség =Bérhatékonyság = Bérköltség Összes költség Eredmény Bérköltség 100 Ft-ban ×100 Munkaerőköltségek elemzése Az emberek foglalkoztatásához kapcsolódó valamennyi költség Vizsgálható: a munkaerőköltség hányad, az 1 főre jutó munkaerőköltség, a munkaerőköltség növekedési üteme, összetétele és annak változása.

102 A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A bérgazdálkodás vizsgálatának kereskedelmi sajátosságai A béralakulás, a munkaerőköltségek elemzése A bérfelhasználás gazdaságosságának vizsgálata A bérköltséget befolyásoló tényezők, azok számszerűsítése Vizsgálható a bér szerkezete szerint, létszámcsoportonként, átlagbérek szerint. Számíthatók megoszlási viszonyszámok, kimutatható az időbeli alakulásuk. Bérhányad = Bérrentabilitási mutató = Bérköltség Árbevétel ×100 Árbevétel Bérköltség ×100 Bérköltség növekedés %-a Árbevétel növekedés %-a r = Ha a bérek növekedése nem követi a forgalom dinamikáját, kiszámítható a relatív bérmegtakarítás/túllépés összege Mutatók A bértömeg változása = tény – terv (bázis) Bértömeg = Forgalom Teljesítmény Átlagbér 1. Forgalomváltozás hatása 2. Teljesítmény változás hatása 3. Átlagbérek változásának hatása Forgalom Létszám Bértömeg A számszerűsítendő tényezőt megváltoztatjuk a többi tényező változatlanul hagyása mellett. (Standardizálás) ×

103 Tárgyi eszközök elemzése Megfelelő mennyiségű és műszaki színvonalú tárgyi eszközre van szükség (ellátottság). A vállalkozás sajátossága, ezen belül tevékenysége határozza meg ezt a szükségletet. Összetétel vizsgálata (megoszlási viszonyszámok alkalmazása) Számviteli törvény szerinti csoportosítást figyelembe véve Számviteli törvény szerinti csoportosításon belül részletezve Állagának, használhatóságának vizsgálata Használhatósági fok = Tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke × 100 Elhasználódottsági fok = 100 – használhatósági fok Életkor vizsgálata Halmozott értékcsökkenési leírás ÷ éves amortizáció Kapacitáskihasználás Értéki mutatók alapján Műszaki-, gazdasági kapacitáskihasználás, termelő-berendezések felhasználása Termelési érték Tárgyi eszközök nettó értéke × 100 A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata

104 Kapacitáskihasználás vizsgálata Műszaki kapacitáskihasználásGazdasági kapacitáskihasználás A kapacitáskihasználás milyen hatással van a jövedelemtermelő képességre Kapacitás: elméleti teljesítőképesség Kapacitáskihasználás = Termelés Kapacitás × 100 Bővebben kifejtve Kapacitáskihasználás = Termelésre fordított idő (óra) Elméleti időalap (óra) 1 órára jutó teljesítmény (db/óra) Kapacitásnorma (db/óra) × 100 Extenzív kihasználásIntenzív kihasználás Elméleti időalap= 365 × 3 × 8 – TMK idő Kapacitásnorma: optimális feltételek esetén 1 óra alatt elérhető teljesítmény ×

105 Egy gépcsoport kapacitáskihasználásának vizsgálatához szükséges számítások KapacitáskihasználásIdőalapkihasználásKapacitásnorma teljesítése Teljes gépfelhasználási mutató Egy gép hasznos időalapja kihasználásának mutatója Üzemképességi mutató Működő gépek aránya Teljes gépfelhasználási mutató Üzemképességi mutató Működő gépek aránya Egy gép által teljesített órák száma Egy gép elméleti időalapja Elméleti időalap Rendelkezésre álló gépek száma Ténylegesen teljesített óra Működő gépek száma Rendelkezésre álló gépek száma Üzemképes gépek száma Rendelkezésre álló gépek száma Működő gépek száma Üzemképes gépek száma Kapacitáskihasználás vizsgálata Teljes gépfelhasználási mutató = Üzemképességi mutató × Működő gépek aránya ×= × = = = × 100 × = =

106 Egy gépcsoport kapacitáskihasználásának vizsgálatához szükséges számítások KapacitáskihasználásIdőalapkihasználásKapacitásnorma teljesítése Kapacitáskihasználás vizsgálata ×= 1 órára jutó tényleges fajlagos teljesítmény db/óra Kapacitásnorma db/óra Ha az adat óra/db-ban van megadva a szám reciprok értékét kell venni. Például: 5óra/db = 1/5 db/óra Azokon a területeken, ahol teljesítménykövetelményeket (normákat) állapítanak meg, tehát számítható a teljesítmény %, a mutatót az átlagos teljesítmény % és a huzamosabb ideig (3 hónap) elért legmagasabb teljesítmény % hányadosaként is megállapíthatjuk. Vizsgálható a termelési volumen változásának oka is. 1. Rendelkezésre álló gépek száma gép 2. Teljes felhasználási mutató - 3. Egy gép által ténylegesen teljesített óra óra/gép 4. Teljesítmény db/óra Termelés volumene db A tényezők között szorzatszerű összefüggés van. Standardizálás!

107 Kapacitáskihasználás vizsgálata Elemezhető a kapacitásváltozás eredményre gyakorolt hatása is. 1. Meg kell vizsgálni a gépköltségek alakulását 2. Ki kell mutatni a gépköltségek változását százalékban 3. Meg kell határozni a termelési volumen változását százalékban 4. Értékelés: ha a gépköltségek a termelési volumennel arányosan változtak volna, akkor az összegük (1380 × 1,2) 1656 egység lenne. A tényleges gépköltség azonban ettől alacsonyabb, 1509 egység. Így a gépköltségek alakulásának relatíve (1509 – 1656) 147 egység eredményjavító hatása van. GépköltségekBázisTényVáltozás Értékcsökkenési leírás Fenntartási költségek Energiaköltség Összesen: Az árváltozás hatását ki kell szűrni! (1509 ÷ 1380) × 100 = 109,35 % Termelés (db) (600 ÷ 500) × 100 = 120,00 %

108 Készletgazdálkodás kiemelt témakörei A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata Logisztika az ellátás tudománya. Két alappillére a készletgazdálkodás és az anyagi folyamatok lebonyolítása. Megfelelő dolog Megfelelő időben Megfelelő mennyiségben Megfelelő minőségben Megfelelő kísérő információkkal Megfelelő összetételben Megfelelő helyre eljusson, rendelkezésre álljon. 1. Anyagellátási tevékenység elemzése 2. Az anyagfelhasználás elemzése 3. A készletalakulás vizsgálata termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben

109 Készletgazdálkodás kiemelt témakörei A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata 1. Anyagellátási tevékenység elemzése Preventív célból, a hibák elkerülése érdekében Utólagosan, minősítő jelleggel Anyagellátási rendellenességek AnyaghiányTúlméretezett, felesleges készlet Állásidők, túlóráztatás, rezsiköltségek növekedése, kapacitáskihasználás romlása Indokolatlan tőkelekötés, kamatráfordítás növekedése, tárolási veszteségek Történhet

110 Készletgazdálkodás kiemelt témakörei A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata 2. Az anyagfelhasználás elemzése Fajlagos anyagfelhasználás alakulásának értékelése Tényleges anyagfelhasználás és az anyag-felhasználási normák összehasonlítása Fajlagos anyagfelhasználás Felhasznált anyag mennyisége Előállított termékek mennyisége Anyagkihozatal Előállított termékek mennyisége Felhasznált anyag mennyisége Számszerűsíthető az is, hogy mennyi anyagmegtakarítást/többletfelhasználást eredményezett a fajlagos anyagfelhasználás változása. = = Értelemszerűen a mutató értéke akkor kedvező, ha a fajlagos felhasználás csökken, vagy az anyagkihozatal emelkedik. Anyag-felhasználási normák Beszerzési norma 107 % - Selejt 7 % Bruttó norma 100 % - Hulladék 5 % Nettó norma 95 % Az összes anyagfelhasználásra vonatkozóan is végezhető számítás. Összes anyagfelhasználás Termelési volumen Nettó norma Bruttó norma Nettó norma Beszerzési norma Bruttó norma = × × × Hulladék mértékeSelejt mértéke

111 Készletgazdálkodás kiemelt témakörei A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata 3. A készletalakulás vizsgálata termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál Feladatok Készletállományok vizsgálata a készletnormákhoz képest A készletek alakulásának dinamikus elemzése A készletgazdálkodásra vonatkozó figyelmeztető adatok vizsgálata  anyagár-különbözetek  távolsági fuvardíjak  értékesítés vesztesége  értékvesztés, selejtezés  fizetett bankkamatok  fizetett kötbérek  a készletek nagyságának alakulása  készletlekötés relatív alakulása  a készletrugalmasság vizsgálata  az értékesítés és a készletek alakulásának kapcsolata Az összehasonlítás során:  kimutatjuk a normától való eltéréseket,  rávilágítunk az eltérések lehetséges okaira,  vizsgáljuk a készletek csökkentésének lehetőségeit.

112 Készletgazdálkodás kiemelt témakörei A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata 3. A készletalakulás vizsgálata termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál Készletállományok vizsgálata a készletnormákhoz képest Anyagkészlet = Átlagos tárolási idő (nap) × 1 napi anyagfelhasználás Befejezetlen termelés = Gyártási átfutási idő (nap) × Átlagos készültségi fok × 1 napi termelési költség Gyártásfinanszírozási idő Késztermékkészlet = Átlagos késztermék tárolási idő (nap) × 1 napi termelési költség A számítás menete 1. Minden egyes készletfajtánál megállapítjuk a készleteltérést (Tény – Terv) 2. A standardizálás módszerét felhasználva számszerűsítjük az egyes tényezők hatását 3. Lehetőségek feltárása a jobb készletgazdálkodást elősegítő intézkedések meghozatala érdekében

113 Készletgazdálkodás kiemelt témakörei A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata 3. A készletalakulás vizsgálata termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál A készletek alakulásának dinamikus elemzése A készletek nagyságának alakulása Készletlekötés relatív alakulásaA készletrugalmasság vizsgálata Az értékesítés és a készletek alakulásának kapcsolata Két időpont készletének vagy két időszak átlagkészletének adatait hasonlítjuk össze. A változáson túlmenően megállapítható az is, hogy mennyi pótlólagos forrásról kell gondoskodni, illetve mennyi befektetett tőke szabadul fel. A vizsgálat során arra kapunk választ, hogy a készletek változása mennyire volt indokolt. A készletek nagyságát, változását össze kell vetni a vállalkozás teljesítményével (általában az árbevétellel). A számítások során alkalmazott mutatók a forgási mutatók: Fordulatok Nettó árbevétel száma Átlagos készletérték Forgóeszköz- Átlagos készletérték igényesség Nettó árbevétel Forgási idő Időszak napjai napokban Fordulatok száma Készletrugalmassági mutatóval történik (szokás reagálási foknak is nevezni). Vizsgálható a nettó árbevétel (teljesítmény) és a készletek közötti kapcsolat szorossága. Ezt a korrelációszámítás segítségével határozhatjuk meg. r = Készletváltozás %-a Árbevétel-változás %-a 1 %-os árbevétel- növekedés hány %-os készletnövekedéssel jár együtt. = = =

114 Készletgazdálkodás kiemelt témakörei A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben 4.1. Az árukészletek és változásának megfigyelése 4.2. Az árukészlet és a forgalom viszonyának elemzése 4.3. A készletlekötés változására ható tényezők számszerűsítése 4.4. A készletrugalmasság vizsgálata 4.5. A készletezési költségek és az optimális rendelésnagyság vizsgálata 12

115 Készletgazdálkodás kiemelt témakörei A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben 4.1. Az árukészletek és változásának megfigyelése BeszerzésÉrtékesítés Készletgazdálkodás A mindenkori készletnagyság érdekellentétek eredőjeként alakul ki. Térben és időben általában elválik. Készlet A forgalom oldaláról A gazdálkodás oldaláról maximumminimum Időponti készletIdőszaki készletVolumen és összetétel A forgalomhoz kell igazodnia Finanszírozandó átlagkészlet Leltár, vagyonvédelem. Lehet kiugróan magas vagy alacsony, ezért a készletállomány jellemzésére nem alkalmas 12

116 Készletgazdálkodás kiemelt témakörei A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben 4.2. Az árukészlet és a forgalom viszonyának elemzése Az átlagkészlet alakulását a forgalommal való együttmozgása alapján célszerű vizsgálni. Az elemzéshez alkalmazható vizsgálati módszerek: Fordulatok száma Forgási sebesség napokban Készlethatékonyságot tükröző mutatók Időszak értékesítési forgalma Időszak átlagkészlete Időszak átlagkészlete × időszak napjai Időszak értékesítési forgalma Adott időszakban hányszor térülnek meg a vállalkozás készletei Egységnyi készlettel elérhető forgalom nagysága Egységnyi forgalom lebonyolításához szükséges átlagkészlet nagysága Hány napi értékesítés összegét köti le a vállalkozás árukészlete A mutatók számításánál az összehasonlíthatóságra ügyelni kell. A készlet és a forgalmi adatok vagy beszerzési vagy fogyasztói áron vethetők össze. = = Reciproka 12

117 Készletgazdálkodás kiemelt témakörei A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben 4.3. A készletlekötés változására ható tényezők számszerűsítése Az átlagkészletek időbeli változását 3 tényező befolyásolja: Átlagkészlet változása = Tárgyidőszaki átlagkészlet – Bázisidőszaki átlagkészlet 1. A forgalom-változás hatása Tényforgalom Bázis fordulatok száma Bázis időszaki forgalom Bázis fordulatok száma - 2. Összetétel-változás hatása Tényforgalom Bázis fordulatok száma Megváltozott belső szerkezetű forgalom készletigénye - Változatlan belső szerkezetnek megfelelő készletigény Bázis fordulatok száma Tényforgalom Árucsoportonkénti számítás 3. Készletintézkedés hatása = Tárgyidőszaki átlagkészlet Bázis fordulatok száma Tényforgalom - Az első két tényező objektívnek tekinthető, számszerűsíthető. A készletgazdálkodás szubjektív, csak közvetve számszerűsíthető az összes készletváltozás és az objektív tényezők által előidézett készletváltozások különbözeteként. = = 12

118 Készletgazdálkodás kiemelt témakörei A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben 4.4. A készletrugalmasság vizsgálata Reagálási fok (r) = Készletváltozás %-a Értékesítési forgalom változásának %-a Meghatározható A forgalomdinamika négyzetgyökével Az előző évek tapasztalatai alapján Felhasználható a készletgazdálkodás utólagos elemzésére, a készletszükséglet tervezésére A forgalom 1%-os változása a készlet- lekötés hány %-os módosu- lását idézi elő. Pl.: 118%-os forgalmi index esetében: = 1,086 és r = 8,6% 18% = 0,48 Több év adataiból meghatározzuk az átlagos növekedési ütemet és ezen adatokból számítjuk a reagálási fokot. A beszerzési és a készletezési tevékenység szoros kapcsolatban áll. Nagy mennyiség rendelése magas készletezési költséget és alacsony utánpótlási költséget eredményez. Kisebb rendelésnél az irány fordított. Azt a rendelési nagyságot kell kialakítani, ami mellett a készletezési összköltség (készletezés költsége, készletutánpótlás költsége) minimális A készletezési költségek és az optimális rendelésnagyság 12

119 Fedezeti költségszámítás A nyereség-orientált vezetés információs rendszerének módszertani alapja Módszerei: Határköltség (marginális költség) számítás Közvetlen költség (direct-costing) számítás Szűkített önköltséget alkalmazó módszer Történelmileg először a határköltség-számítás vált ismertté. A határköltség-számítás - minden más költségszámítási módszertől - eltérő sajátossága: a)A degresszív és a progresszív költségeket a reagálási fok segítségével arányos és fix költségekre bontja Reagálási fok (r) = Költségváltozás %-ban Volumenváltozás %-ban Pl. r = 12% 20% = 0,6 A 0,6 reagálási fokkal változó 2000 Ft degresszív költség egyenlő 1200 Ft arányos és 800 Ft fix költséggel.

120 Fedezeti költségszámítás Költségfüggvények A termelés volumenében és összetételében bekövetkezett változásokra való reagálás szempontjából megkülönböztetünk Összegükben változó (variábilis) költségeket Összegükben állandó (fix) költségeket Proporcionálisan (arányosan) változó Degresszíven (arány alatt) változó Progresszíven (arány felett) változó A változások törvényszerűséget mutatnak, ezért függvényekkel is ábrázolhatók. Termelt mennyiség, db Összes költség, Ft Proporcionális költség a termelt mennyiségekre (Pl. közvetlen anyag, közvetlen bér) Termelt mennyiség, db egység önköltség, Ft Proporcionális költség a termékegységre A megtakarítások és a túllépések az egyenes arányosságot felboríthatják, ezért az összefüggés csak „viszonylagosan” áll fenn A megtakarítások és a túllépések az egyenes arányosságot felboríthatják, ezért az összefüggés csak „viszonylagosan” áll fenn Termelt mennyiség, db egység önköltség, Ft

121 Fedezeti költségszámítás Költségfüggvények egység önköltség, Ft Összes költség, Ft Termelt mennyiség, db Degresszív költség a termelt mennyiségekre (Pl. üzemi és vállalati általános költségek) Degresszív költség a termékegységre (termékegységre vetítve regresszívek) Összes költség, Ft egység önköltség, Ft Progresszív költség (túlóráztatás) összege a termelt mennyiségre és a termékegységre Az önköltséget degresszíven növelik degresszivitás progresszivitás Termelt mennyiség, db

122 Fedezeti költségszámítás Költségfüggvények Termelt mennyiség, db összes költség, Ft Termelt mennyiség, db egység önköltség, Ft nyereség veszteség fedezeti pont árbevétel Összes költség optimum Termelt mennyiség, db összes költség, Ft veszteségnyereség önköltség nettó ár Termelt mennyiség, db egység önköltség, Ft Összegükben állandó (fix) költségek a termelt mennyiségre és a termékegységre Pl.: értékcsökkenési leírás, fűtési-, világítási költségek, vezetők alapbére Összes költség és önköltség grafikon Az összes költség degresszívAz önköltség pedig regresszív

123 Fedezeti költségszámítás A határköltség-számítás - minden más költségszámítási módszertől - eltérő sajátossága: b) A fix költségeket nem osztja fel a gyártmányokra HATÁRKÖLTSÉG = EGYSÉGRE ESŐ ARÁNYOS KÖLTSÉG Költségcsoport Reagálási fok Előző év Termelés 1000 db Terv év Termelés 1200 db Különbözet Réteg 200 db Közvetlen Rezsi Arányos Degresszív Progresszív Fix 1,0 0,6 1,2 0, Összes költség Árbevétel (12/db) Nyereség Önköltség11,110,47,32 Rétegköltség: 1464 Határköltség = = 7,32 A rétegtermelést nem volt értelme elvállalni 7,32 alatti eladási áron, mert nem biztosított többletnyereséget. Így alakult ki az alsó határár (7,32) vagy határköltség fogalma.

124 c) Sajátos értékelési módszert alkalmaz, amely az alábbi öt sorból áll Fedezeti költségszámítás A határköltség-számítás - minden más költségszámítási módszertől - eltérő sajátossága: Árbevétel növekedés Le: arányos költség-növekedés Fix költség és nyereségfedezet Le: Fix költség-növekedés Nyereségtöbblet………… ………… A GAZDASÁGI KALKULÁCIÓ alapvető módszere is! A fedezeti költségszámítás különböző módszereinek alkalmazási lehetőségei Versenyárképzésben Gazdasági kalkulációban Saját termelésű készletek értékelése Eredménytervezésben Nyereségoptimum számításban Eredmény elemzésben Könyvviteli információs rendszerünkben A módszerek összehasonlítását a következő fólia tartalmazza!

125 Fedezeti költségszámítás Módszereinek összehasonlítása Kalkulációs tételek abcd HatárköltségKözvetlen önköltség Szűkített önköltség 1 Szűkített önköltség ,7 0,5 0,3 1. Közvetlen költségek - közvetlen anyag - közvetlen félkész - közvetlen bér - közvetlen bér járuléka - gyártási különköltség 2. Fel nem osztott költségek - Közvetett költségek = gépköltség = egyéb üzemi költség = értékesítési költség = egyéb általános költség ,6 264 Arányos rezsi 84×0,7=59 36×0,5=18 105,6×0,3= Fel nem osztott költségek és nyereség fedezet 264 Üzemi rezsi Gépköltség 84 FNOK és nyereség fedezet FNOK és nyereség fedezet Fix költség és nyereség fedezet Ár500 Reagálási fok Összeg (Ft) Egy termék kalkulációs tételei alapján


Letölteni ppt "ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai II. A beszámoló elemzése IV. A termelés és az értékesítés alakulásának vizsgálata."

Hasonló előadás


Google Hirdetések