ELEMZÉS (részekre bontás)

ELEMZÉS (részekre bontás)
I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai II. A beszámoló elemzése III. A piaci tevékenység elemzése IV. A termelés és az értékesítés alakulásának vizsgálata V. A vállalkozások erőforrásainak elemzése

I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai
ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Céltudatos részletezése, részekre bontása az egésznek azért, hogy megismerjük az egész mennyiségi és minőségi összetételét, az egész és része közötti okozati összefüggéseket, áttekintést nyerjünk az egész struktúrájáról és a résznek az egészre gyakorolt hatásáról. Fogalma 1 A vállalkozások teljes újratermelési, értékteremtési folyamata Tárgya Feltárja és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, segítve ezzel a hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodást Célja

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Módszerei Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás Analízis-szintézis Analízis A gazdasági jelenségeket részekre bontjuk 1 Az analizált részek egyesítése, egészében való tanulmányozása Szintézis

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Módszerei Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás Következtetések: Két vagy több ítélet, megállapítás alapján új ítéletet alkotunk. 1 Induktív: a megismerés az egyedi ítéletek felől halad az általános felé A jelenség részelemei A vizsgált jelenség Jelenség elemei Jelenség elemei Jelenség elemei Jelenség elemei Deduktív: a megismerés az általánostól halad a részleges felé A vizsgált jelenség A jelenség részelemei

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Módszerei Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás Következtetések: Két vagy több ítélet, megállapítás alapján új ítéletet alkotunk. 1 Tudományos induktív következtetés A jelenségek között az oksági, objektív összefüggéseket tükrözi vissza. A kiinduló tételek nem elégségesek a zárótétel igazolásához, de ahhoz elegendők, hogy valószínűsítsék a hipotézis igaz voltát. (a későbbiekben igazolnunk vagy cáfolnunk kell) Hipotézis

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Módszerei Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás Összehasonlítás: egy adat önmagában nem sokat mond. Két vagy több jelenség, a jelenségeket leíró adat, jellemző összevetése 1 Torzító hatások kiszűrése a helyes viszonyítási alap megválasztása A felhasználhatóságot meghatározza az összehasonlíthatóság fennállása Dinamikus Terv-tény Területi Az összehasonlítás gazdaságilag értelmezhető eredményt adjon!

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Módszerei Analízis-szintézis, következtetések, összehasonlítás Összehasonlíthatóság feltételeinek megteremtése Egységre vetítés módszere (átlag) Szezonális hatások kezelése (Statisztikai módszerek) Vezértípusban történő kifejezés módszere (A legnagyobb mértékegységű termékben fejezzük ki a többi terméket) 1

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemzés fajtái, csoportosítása (pl.) Időpont szerint Szintek szerint Döntést előkészítő Végrehajtás szakaszban időszaki Alsó szintű Felső szintű 3 A folyamat állapota szerint Terjedelme szerint Adatok milyensége szerint Statikus Dinamikus Átfogó Részleges Műszaki-gazdasági Gazdasági A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei SWOT-elemzés PEST-elemzés Termék életgörbe Porter-féle öt versenyerő modell Portfólióelemzés Hosszú távú gondolkodás (jövőorientáltság) 2

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei erősségek A vállalkozás belső jellemzői gyengeségek SWOT-elemzés lehetőségek Külső környezet vizsgálata fenyegetések politikai gazdasági PEST-elemzés A vállalkozás makro környezetét vizsgáljuk társadalmi technikai 2

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei Új versenytársak megjelenése Szállítók alkupozíciója A stratégia alkotásakor ismerni kell az iparágban érvényesülő tényezőket, amelyektől a vállalkozás versenyhelyzete függ. Ezek alapján lehet a vállalkozás jövőbeni helyzetét értékelni. Porter-féle öt versenyerő modell Vevők alkupozíciója Helyettesítő termékekből adódó veszélyek A verseny intenzitása 2

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei Termék életgörbe A termékek értékesítését szemlélteti az idő függvényében Értékesítési volumen 3. Érettség 4. Hanyatlás 2. Növekedés 1. Bevezetés Idő Klasszikus életgörbe 2

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei Portfólió elemzés (BCG-mátrix) Kell a termékismeret magas magas „Sztárok” „Kérdőjelek” Piaci részesedési ráta Finanszírozási igény „Fejős tehenek” „Döglött kutyák” alacsony alacsony 10 1 Relatív piaci részesedés Egyszerű, de csak két fokozat szerint értékel. Nem ad támpontot a fejlesztések időbeli ütemezéséhez. 2

Az összehasonlítás alapja
ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei (10) Benchmarking módszer (10) Megtalálni és alkalmazni a legjobb gyakorlatot! Egy folyamat, mely során a vállalat különböző funkcionális területeinek módszereit, folyamatait és eredményeit összevetik egy vagy több más vállalat hasonló jellemzőivel, annak érdekében, hogy fény derüljön a racionalitási, valamint minőség- és teljesítménynövelési lehetőségekre. Fontos, hogy a benchmarkingot ne keverjük össze a hagyományos vállalati összehasonlítással, amikor a vállalatok mérlegeit, eredmény-kimutatásait vizsgáljuk, hasonlítjuk össze. Benchmarking elemzési szempontok Tárgya termékek, módszerek, folyamatok A vizsgált jellemzők költségek, minőség, vevői elégedettség, idő Az összehasonlítás alapja más üzleti területek, versenytársak, azonos iparág, más iparágak

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei (10) Balanced Scorecard (BSC) (10) Megtalálni és alkalmazni a legjobb gyakorlatot. pénzügyi nézőpont Valamennyi nézőpont esetében azonosítandók: a stratégiai célok, az ezeket mérhetővé tévő mutatószámok, a mutatókkal kapcsolatos elvárások (célértékek), és az elvárások elérése érdekében szükséges akciók. vevői nézőpont Nézőpontjai működési folyamatok nézőpontja tanulás-fejlődés nézőpontja

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei (10) Balanced Scorecard (BSC) (10) Megtalálni és alkalmazni a legjobb gyakorlatot. A Balanced ScoreCard egy stratégiai vezetési eszköz (keretrendszer). Magyarul a kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer elnevezés fedi le, ám a hazai gyakorlatban is az angol elnevezés használatos. Jelentősége a stratégiai irányítás és a kontroll összekapcsolásában áll, melynek során a pénzügyi mellett más nézőpontok, és nem pénzügyi mutatószámok is megjelennek. Az eszköz egyszerűsége, áttekinthetősége, és lényegi vezetési problémára adott válaszai által vált kimagaslóan népszerűvé. A "balanced" szó kiegyensúlyozást jelent: a négy nézőpont között, a pénzügyi és a nem pénzügyi mutatók között, avagy az objektív és a szubjektív mérések és mutatók között. A "scorecard" szó az Amerikában népszerű sportokban használt pontozótáblákra utal. A szerzőpárosnak az 1996-ban, az Egyesült Államokban megjelent könyve menedzsment bestsellerré vált, a módszertan pedig menedzsment divattá. Később a szerzőpáros valamint elméleti és gyakorlati szakemberek továbbfejlesztették a megközelítést módszertani, tervezési szempontból. A mutatószámok stratégiai térképe mellett megemlíthető a közszolgálati szervezetekre alkalmazott balanced scorecard a továbbfejlesztések között.

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai A stratégiai döntéstámogatás elemzési módszerei (10) Értékelemzés (módszeres költségcsökkentési eljárás) (10) Minden termék, aminek funkciója van és költséget okoz. Célja, hogy a kérdéses tárgy, folyamat, vagy ezek részeinek funkcióit a legkisebb költségek mellett teljesítsék. Érték: a funkciók és azok érdekében hozott költségek viszonya A fogyasztói igényekből indul ki. értékjavítás Funkciók, amelyet teljesíteni kell Fajtái: értéktervezés értékellenőrzés Funkciók hordozói (termék …)

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az operatív döntéstámogatás elemzési módszerei Statisztikai és matematikai módszerek Viszonyszámok, indexszámítás, szóródási mérőszámok, pénzügyi elemzések, lineáris programozás stb. Költségszámításokhoz kapcsolódnak (teljes költség, részköltség, változó költség, fix költség) Kalkulációs módszerek Jövedelmezőségi, eredményességi vizsgálatok (ÁKFN-struktúra: termékszintű vizsgálatokhoz, érzékenység-vizsgálatokhoz, fedezeti pont meghatározásához, gazdasági kalkuláció összeállításához) 4

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az operatív döntéstámogatás elemzési módszerei Közös jellemzők: a hatótényezők között szorzatszerű összefüggés a szorzatok sorrendjét rögzíteni kell minél több hatótényező bevonása - közelítő eredmények határozhatók meg Tényezőkre bontás módszerei Alternatív eltérésfelbontás Kumulatív eltérésfelbontás Adott mutatószám alakulására több tényező gyakorolhat hatást. Azt vizsgáljuk, hogy az egyes tényezők milyen hatást gyakorolnak az adott mutatószámra. Logaritmus módszer Indexmódszer Parciálszámításon alapuló módszer 4

Alternatív eltérésfelbontás:
ritkán alkalmazzák a számítások során. Az elemzési eljárás lényege az, hogy az egyes hatótényezők önálló hatását úgy fejezik ki, hogy az összes többi tényező változatlanságát feltételezik. Ez a terv-tény összevetés esetén konkrétan azt jelenti, hogy a tervhez képest egy-egy befolyásoló tényező megváltozását számszerűsíti az elemző, az összes többi tényezőt pedig a terv szinten hagyja. Kumulatív eltérésfelbontás: standardizálás Indexmódszer: különbség a százalékos különbözetek módszeréhez képest, hogy ez esetben a terv-tény változásban a tényezők önálló hatásai nem az indexek különbözeteként, hanem azok hányadosaiként kerül kimutatásra. Logaritmus, integrálás nem anyagunk.

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az ABC (Pareto -) elemzés ABC analízis (a kevésbé fontos területeken nem tudunk teljességre törekedni) Olyan halmazok vizsgálatára alkalmazzuk, amelyeknek sok eleme van. Azt vizsgáljuk, hogy a halmaz mely elemei tekinthetők meghatározott szempontból döntő (75-80 %) jelentőségűnek. (pl: fedezeti összeg, árbevétel) Melyek a vállalkozás meghatározó termékei. 4

Az elemző munka fő szakaszai, tervezése, logikai modellje
ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemző munka fő szakaszai, tervezése, logikai modellje Tárgya: a feladattól függ 1. Az elemzés tárgyának, céljának meghatározása Cél: kritikus pontok feltárása 2. Az információforrások kijelölése, számbavétele Fontos az információk ellenőrizhetősége, folyamatos rendelkezésre állása, munkatársak fejében lévő tudás 3. Lehetséges közvetlen okok számbavétele Kerülni kell az előzetes véleményalkotást 4. Törvényszerűségek, összefüggések közgazdasági vizsgálata A vizsgált jelenségeknek, azok elemeinek és környezetének milyenek a kapcsolatai. (oksági vagy sztochasztikus) 5. Az elemzéshez szükséges módszerek megválasztása A vizsgált jelenség, a vizsgálat célja determinálja az alkalmazható módszereket! 3

Az elemző munka fő szakaszai, tervezése, logikai modellje
ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemző munka fő szakaszai, tervezése, logikai modellje Adat: bármely értelmezhető jel! Információ: olyan adat, amelynek az elemző számára „hírtartalma”, jelentése van. Különbség adat és információ között! Adattár: valamilyen jelenség egyes elemeire vonatkozó adatok egységes elv szerinti rendezett halmaza, gyűjteménye. 6. Információgyűjtés és feldolgozás Adathordozó: az a közeg, amelyen az adatot rögzítették, manuálisan vagy elektronikusan Az adattár tartalmáról, adathordozókról, adatok hozzáférhetőségéről, milyen adatok feldolgozása, tárolása történik manuálisan és elektronikusan. Tájékozódni kell! 7. Adatok feldolgozása Eljutunk a célkitűzésben megfogalmazott feladat megoldásához: következtetések, javaslatok 8. Döntés a szintézisről vagy újabb célkitűzése Nem, vagy csak részben jutunk el a célkitűzésben megfogalmazott kérdés megválaszolásához: újabb célkitűzés 3

Az elemzés végrehajtásának folyamata, lépései
ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemzés végrehajtásának folyamata, lépései 1. A feladat kitűzése Mit, hol, mikor, milyen mélységben vizsgáljunk? 2. Az adatok megszerzése Belső adatbázis: kimutatások, analitika, főkönyv, beszámoló. Külső adatbázis: statisztikai évkönyvek, más vállalkozások beszámolói, egyéb információk. 3. Az adatok rendszerezése, csoportosítása A megszerzett adatok ismérvek szerinti felosztása. A sokaság (populáció) egyedekből áll, az egyedek tulajdonságait ismérveknek nevezzük. Megkülönböztetünk: mennyiségi (kisebb, nagyobb, egyenlő), területi (hol), minőségi (milyen), időbeli (mikor), és vagylagos ismérveket. 3

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Az elemzés végrehajtásának folyamata, lépései 4. Táblázatok készítése Az adatok átláthatóbbá tételét szolgálja. Megkülönböztetünk: egyszerű táblát csoportosításból származó adatot nem tartalmaz csoportosító táblát egy ismérv szerinti csoportosítást tartalmaz kombinációs táblát több ismérv szerinti csoportosítást tartalmaz 5. Számítások elvégzése Statisztikai és matematikai módszerek alkalmazása. (átlagok, viszonyszámok, indexek, trend-és korreláció számítás, standardizálás stb.) 6. Értékelés, következtetés Értékelés: az elvégzett számítások minősítése (kedvező, kedvezőtlen) Következtetés: megoldási javaslat 3

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Indexek (összetett dinamikus viszonyszámok) Az összefüggés csak az ellentétes súlyozású indexek között áll fenn! q: mennyiség p: egységár 0: bázis, 1: tárgy Megkülönböztetünk érték, ár és volumenindexet. Értékindex számítása: Az árbevétel együttes, átlagos változása Árindex számítása: vagy Árszínvonal változása Volumenindex számítása: vagy Volumenek együttes, átlagos változása = Összefüggés az indexek között =

ELEMZÉS (részekre bontás) I. A gazdasági elemzés általános vonatkozásai Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Indexek (összetett dinamikus viszonyszámok) A képletek alapján látható volt, hogy az értékindex alakulására a mennyiségek (volumen) és az árak gyakorolnak hatást. Az elemzés során a két tényező hatását kell számszerűsíteni. Az árváltozás hatását az árindex segítségével, a volumenváltozás hatását pedig a volumenindex segítségével határozzuk meg. Értékelés: az árak, illetve a volumenek együttes, átlagos változása az árbevétel hány százalékos változását eredményezte. A változások hatása abszolút összegben is kifejezhető: Árváltozás hatása: - Volumenváltozás hatása: -

Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Standardizálás Módszerének kidolgozása Kőrösy József (1844 – 1906) magyar demográfus, statisztikus nevéhez fűződik. Standard: állandó, változatlan Csak szorzatszerű összefüggéseket lehet standardizálni! Lényege: a vizsgált eredmény alakulására az egyes tényezők milyen hatást gyakoroltak. Megváltoztatjuk azt a tényezőt, amelynek hatását számszerűsíteni akarjuk, a többi tényezőt pedig változatlanul hagyjuk. Átlagbér (E Ft) Alapképlet: létszám × átlagbér = bérköltség 200 EFt 80 × = EFt 1. Létszámváltozás hatása 60 100 × 50 = 5000 EFt – 4000 EFt = EFt 800 EFt 50 2. Átlagbérváltozás hatása 100 × 60 = 6000 EFt – 5000 EFt = EFt 4.000 EFt 1000 EFt Összesen: EFt Átlagos létszám (fő) 1. Átlagbérváltozás hatása 80 × 60 = 4800 EFt – 4000 EFt = EFt 80 100 2. Létszámváltozás hatása A szorzatszerű összefüggések átfedik egymást, ezért az egyes tényező hatása a sorrendtől függően más lehet. Területi összehasonlításoknál az azonos sorrendre ügyelni kell! 100 × 60 = 6000 EFt – 4800 EFt = EFt Összesen: EFt

Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Standardizálás Módszerei Láncbehelyettesítéses módszer Abszolút különbözetek módszere Százalékos különbözetek módszere Példa: egy mezőgazdasági vállalkozásra vonatkozóan az alábbi adatok állnak rendelkezésére: Megnevezés Mértékegység Terv Tény Termelés Vetésterület ha 100 120 Termésátlag t/ha 4 5,6 Ár Ft/t 3450 3300 Termelési érték Ft Feladat: mindhárom módszerrel számszerűsítse az egyes tényezők termelési értékre (árbevételre) gyakorolt hatását!

Elemzést szolgáló számítások (kiemelések) Standardizálás A példa megoldása Alapképlet: vetésterület × termésátlag × ár = termelési érték × × = Ft Láncbehelyettesítéses módszerrel: Abszolút különbözetek módszerével: 120 × 4 × = – = Ft 20 × × = Ft 120 × 5,6 × = – = Ft × 1,6 × = Ft 120 × 5,6 × = – = Ft 120 × 5,6 × = Ft Ft Ft Százalékos különbözetek módszerével: × 0,2 = Ft ( ÷ ) × = és = 20% × 0,48 = Ft ( 120 × 5,6 ) ÷ ( 100 × 4 ) × = és = 48% × - 0,073 = Ft (120×5,6×3300) ÷ (100×4×3450) × 100 = 160,70 és 160, = - 7,3% Ft Értékelés: a tervezett termelési értéket forinttal haladta meg a tényleges. A változásban három tényező játszott szerepet. A kapacitás (vetésterület) 20 százalékos növekedése forint, a produktivitás (termésátlag) kedvező változása forint növekedést eredményezett, az eladási ár kedvezőtlen alakulása pedig forint csökkenést okozott.

18 ELEMZÉS (részekre bontás) Elemzést szolgáló számítások (kiemelések)
Gazdasági kalkuláció készítése Vezetői döntést előkészítő vagy ellenőrző számítás. A döntésnek a vállalkozás egészére gyakorolt hatását méri fel. A gazdasági kalkuláció sémája Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés közvetlen költségei Fedezeti összeg (1-2) Értékesítés közvetett költségei Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek eredménye Szokásos vállalkozási eredmény Rendkívüli eredmény Adózás előtti eredmény Á-K-F struktúra Termék, tevékenység fedezeti összege, nyeresége Á-K-F-N struktúra A gazdasági kalkuláció segítségével meghatározható az egyes döntési variáció eredményre gyakorolt hatása Az innováció kategóriáiból a fejlesztési (gyártmány /termék/- és gyártásfejlesztés /technológia/) döntésekhez kapcsolódó döntést előkészítő elemzéseket tárgyaljuk. „Az innováció az új termék, technológia, és az ezekkel kapcsolatos ismeretek létrejöttének és bevezetésének a folyamata, beleértve az ezeket megalapozó, illetve a realizálásukhoz nélkülözhetetlen szervezeti és gazdálkodásbeli (így többek között üzletpolitikai) változásokat is.” 18

Gazdasági kalkuláció készítése 1. Figyelemmel kell lenni az időtényezőre 2. El kell készíteni a gazdasági kalkulációt A fejlesztési döntések meghozatala során 3. Meg kell ítélni a fejlesztés gazdaságosságát 4. A fejlesztéshez kapcsolódó elemzéseket kell készíteni 1. Az időtényező szerepe a) Kamat tényező b) Diszkont tényező Mennyit kell ma befektetni ahhoz, hogy „t” év múlva egységnyi értékűvé növekedjen, vagy „t év múlva képződő hozam mai értéke mennyi. Egységnyi mai befektetés, fejlesztési ráfordítás, bevétel, hozam „t” év múlva mennyit ér. c) Törlesztő faktor Az időben egyenlőtlenül jelentkező hozamok éves átlaga is megállapítható a segítségével. Szorzótényező: egységnyi befektetett tőkének időszakonként milyen összegű hozamot kell biztosítani ahhoz, hogy az „i” –nek megfelelő tőkenövekmény képződjön. 18

Gazdasági kalkuláció készítése 2. A gazdasági kalkuláció összeállítása t-edik évi hozam t: figyelembe vett évek száma (1-től n-ig) i: időpreferencia %-a (elvárt jövedelmezőség) n: a vizsgált időtartam éveinek a száma C: átlagos évi hozam (Példán keresztül mutatjuk be) t-edik évi hozam t-edik évi kamattényező 3. A fejlesztés gazdaságosságának megítélése t-edik évi diszkonttényező Mutatószámok A fejlesztés révén képződő pénzjövedelmek diszkontált összegének és a fejlesztési ráfordítások (kezdő befektetések) különbsége. Nettó jelenérték Belső kamatláb Az a jövedelmezőségi szint, amely mellett a nettó jelenérték nulla A fejlesztéssel kapcsolatos nettó ráfordítások Visszatérülési idő = A fejlesztés hatására képződő éves nettó pénzjövedelem A fejlesztés hatására képződő éves eredmény Jövedelmezőségi mutató = Fejlesztési ráfordítások összege Egyéb mutatók: pl. a fejlesztés hatása az éves átlagos eredményre, az évenként képződő cash flowra, eszközhatékonysági mutatókra, a létszámra. Némileg eltérő számítások készülnek a gyártmány –és a gyártásfejlesztési döntések előkészítésére! 18

II. A beszámoló elemzése
ELEMZÉS (részekre bontás) II. A beszámoló elemzése Eredménykimutatás elemzése Mérleg elemzése Jövedelmezőség vizsgálata Hatékonyság vizsgálata Az eredmény elemzése Az eredmény a legösszetettebb, legkomplexebb mutatószám, hiszen nagyságában minden résztevékenység eredménye tükröződik. Az eredményelemzés szakaszai Tervezés szakasza Végrehajtás szakasza Utólagos szakasza Optimális terv összeállítása Kitűzött cél teljesítésének biztosítása A gazdálkodó eredményességének értékelése

22 ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése Tervezés szakasza
Eredményterv szerkezeti modellje Tevékenységek értékesítésének fedezeti összeg terve Közvetett költségek terve Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások terve Pénzügyi műveletek eredményének terve Rendkívüli eredmény terve Éves Eredmény Terv Tervértékelés (Tervbírálat) visszacsatolás Eredményterv: a komplex terv része. Elemzés: minimális eredménykövetelményt meghatározó módszer A nyereségre ható tényezők várható hatásainak vizsgálata A vállalkozásnál jelentkező különféle érdekeltségek elvárásait ki kell elégíteni: Tulajdonosi: osztalék, tőkenövekedés (inflációnál nagyobb) Vezetői: szorosan kapcsolódik a tulajdonosi érdekeltséghez Dolgozói: bér Kollektív: fejlesztéshez szükséges pénzjövedelem 22

22 ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése Végrehajtás szakasza
Az élő rendelésállomány fedezeti összegének vizsgálata A számvitel információi a nyereség alkotóiról Az élő rendelésállomány: biztosítja-e a várható eredmény alakulását A rendelkezésre álló kapacitásokat mennyire köti le (van-e elég, illetve van-e szabad kapacitás, azt milyen igények kielégítésére használjuk fel) A tényleges adatok miért és milyen irányban térnek el a tervezett adatoktól (Pl. önköltség, eladási árak, normaváltozások, közvetett költségek.) cél Az üzletpolitikai döntések időben történő meghozatala érdekében a vezetés számára naprakész tájékoztatás nyújtása. 22

23 ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése Utólagos szakasz
Előző évhez viszonyítva Eredménytervhez viszonyítva Az eredmény alakulására ható tényezők 1. Árváltozás 2. volumenváltozás 3. önköltségváltozás 4. Összetételváltozás 5. Közvetett költségek változása 6. Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása 7. Pénzügyi műveletek eredményének változása 8. Rendkívüli eredmény változása 9. Adófizetési kötelezettség változása 10. Osztalék változása Fedezeti összeg elemzése (algoritmus) Különbségképzés módszere 23

( ) ( ) 23 ELEMZÉS (részekre bontás) Az eredmény elemzése
Utólagos szakasz Utólagos nagyvonalú eredményelemzés módszerei Szűk erőforrás egységére jutó fedezeti összeget alkalmazó módszer Fedezeti hányadot alkalmazó módszer Megnevezés Terv (bázis) Tényleges értékesítés Terv (bázis) szinten Tény számai 1. Árbevétel 2. Értékesítés közvetlen költségei 3. Fedezeti összeg 1-2 - - - = = × és = × 100 1. Árváltozás hatása …………………………….... 2. Volumenváltozás hatása ………………………………. 3. Önköltségváltozás hatása ………………………………. 4. Összetételváltozás hatása ………………………… 5. Fedezeti összeg változása ………………………………. - ( - ) - ( - ) 23

( ) ( ) 23 ELEMZÉS (részekre bontás) ELEMZÉS (részekre bontás)
Az eredmény elemzése Az eredmény elemzése Utólagos szakasz Utólagos nagyvonalú eredményelemzés módszerei Szűk erőforrás egységére jutó fedezeti összeget alkalmazó módszer Fedezeti hányadot alkalmazó módszer Megnevezés Terv (bázis) Tényleges értékesítés Terv (bázis) szinten Tény számai 1. Árbevétel 2. Értékesítés közvetlen költségei 3. Fedezeti összeg 1-2 4. Szűk erőforrás mennyisége (nó, gó) - = és = 1. Árváltozás hatása …………………………….... 2. Volumenváltozás hatása …………………………….... 3. Önköltségváltozás hatása …………………………….... 4. Összetételváltozás hatása …………………………….... 5. Fedezeti összeg változása …………………………….... - ( ) - - ( - ) 23

A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei.
6. A mérleg átfogó elemzésének eszközei, módszerei. A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai alapján. A vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók részletes ismertetése. Az egyes mérlegtételek részletes elemzése.

A mérleg elemzése Történhet Bázishoz viszonyítva Tervhez viszonyítva Mérlegterv készítését feltételezi A mérlegelemzés módszerei Átfogó elemzés Mérlegtételek részletes vizsgálata Abszolút eltérések módszere Relatív eltérések módszere A vagyoni, pénzügyi helyzetre vonatkozóan - Eltérések megállapítása - Viszonyszámok képzése - Alkotó elemekre bontás - Eltérések megállapítása - Indokolt, indokolatlan eltérések vizsgálata - Indokolt, indokolatlan eltérések vizsgálata Egyes eszköz és forráscsoportok belső arányainak vizsgálata Vagyoni helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése A kitűzött célnak megfelelően alakultak-e a belső arányok Vertikális mutatószámok Horizontális Likviditást jellemző Likviditási mérleg Cash flow- kimutatás

A mérleg elemzése vagyoni helyzet elemzése Leggyakrabban alkalmazott vertikális mutatószámok az eszköz oldalon (csak az eszköz vagy csak a forrás oldal adataiból képezzük a mutatószámot) Befektetett eszközök Befektetett eszközök aránya = × Eszközök összesen Forgóeszközök Forgóeszközök aránya = × Eszközök összesen Készletek Készletek aránya a forgóeszközökön belül = × Forgóeszközök Forgóeszközök Mobilitási mutató = × Befektetett eszközök (Mobilitásban bekövetkezett romlás, javulás) Nettó érték Tárgyi eszközök használhatósági foka = × Bruttó érték (Az „elöregedési fok” romlott vagy javult) Halmozott értékcsökkenés Tárgyi eszközök leírtsági foka = × Bruttó érték (Pótlásokra, fejlesztésekre hívja fel a figyelmet)

A mérleg elemzése vagyoni helyzet elemzése Leggyakrabban alkalmazott vertikális mutatószámok a forrás oldalon Saját tőke Tőkeerősség = × Források összesen (Milyen a tőkével való ellátottság) Saját tőke Tőkenövekedési ráta = × Jegyzett tőke MSZE Tőkenövekedés mértéke (A) = × Jegyzett tőke (jegyzett tőkéhez viszonyított) MSZE Tőkenövekedés mértéke (B) = × Saját tőke (saját tőkéhez viszonyított) Céltartalékok Céltartalékok aránya = × Források összesen (a vállalkozásban rejlő bizonytalanságot mutatja) Kötelezettségek Eladósodási fok = × Források összesen (Kötelezettségek aránya)

A mérleg elemzése vagyoni helyzet elemzése Leggyakrabban alkalmazott vertikális mutatószámok a forrás oldalon Idegen tőke Tőkefeszültségi mutató = × Saját tőke (Minél nagyobb, annál kockázatosabb a vállalkozás helyzete) Rövid lejáratú kötelezettségek Esedékességi aránymutató = × Összes kötelezettség Jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet: Saját tőke - Jegyzett tőke - Lekötött tartalék - Értékelési tartalék Tőketartalék + Eredménytartalék + Mérleg szerinti eredmény - Jegyzett, de még be nem fizetett tőke = Előző és tárgyévi adatok összehasonlításakor indexet indokolt számolni.

A mérleg elemzése vagyoni helyzet elemzése Leggyakrabban alkalmazott horizontális mutatószámok (eszköz és forrás oldal adataiból /vízszintesen/ képezzük a mutatószámot) Eszközök összesen Tőkemultiplikátor = × Saját tőke (Egységnyi saját tőkével hány egységnyi eszköz mozgatására képes a vállalkozás) Saját tőke Befektetett eszközök fedezete (A) = × Befektetett eszközök Saját tőke + hátrasorolt + hosszú lej. köt. Befektetett eszközök fedezete (B) = × (Hosszú távú működésbiztonsági mutató Aranyszabály: hosszú élettartamú eszközöket ne finanszírozzunk rövid lejáratú kötelezettségekkel) Befektetett eszközök Vevők Szállítók fedezettségi mutatója = × Szállítók Forgóeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek fedezettsége = × Rövid lejáratú kötelezettségek (likviditási mutató I.) Nettó forgótőke = Forgóeszközök – rövid lejáratú kötelezettségek

Pénzügyi helyzet elemzése
ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése A pénzmozgások időben elválnak (elválhatnak) a naturális mozgásoktól. Mi történik, ha az eredmény pénzügyi realizálódása nem, vagy csak későn történik meg? Pénzhiány lép fel, likviditási zavar támad: nem tudunk anyagot vásárolni, bért fizetni stb. A pénzügyi helyzet elemzésének feladata Pénzügyi pozíció alakulásának bemutatása Mozgáslehetőségek feltárása, bemutatása, értékelése Alkalmazott módszerek Likviditást jellemző mutatószámok Likviditási mérleg Cash flow-kimutatás Likviditás: fizetőképesség és fizetőkészség. (mi csak a fizetőképességet vizsgáljuk) Mobilitás: egyes eszközök pénzzé válásának sorrendje, sebessége, a pénzzé válás időszükséglete

Pénzügyi helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése
ELEMZÉS (részekre bontás) ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Likviditást jellemző mutatószámok Likviditást jellemző mutatószámok Forgóeszközök Adósságállomány Likviditási mutató I = ×100 Adósságállomány aránya = ×100 Rövid lejáratú kötelezettségek Adósságállomány + saját tőke Forgóeszközök - készletek Adósságállomány fedezettsége Saját tőke Likviditási mutató II = ×100 = ×100 Rövid lejáratú kötelezettségek Adósságállomány Idegen tőke Pénzeszközök ×100 Eladósodottsági mutató = ×100 Likviditási mutató III = Rövid lejáratú kötelezettségek Saját tőke Saját tőke Adósságállományra vonatkozó saját tőke aránya = ×100 Saját tőke + adósságállomány Adózott eredmény (MSZE) + écs. leírás Adósságszolgálati fedezeti mutató = ×100 Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részlete A rövid lejáratú kötelezettségeket képes-e kiegyenlíteni, a működését pénzügyi nehézségek nélkül fenntartani. Nettó forgótőke Forgóeszközök–rövid lejáratú kötelezettségek =

ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Likviditási mérleg Eszközöket Forrásokat Mobilitás szerint tartalmazza Lejárat, esedékesség szerint tartalmazza A vállalkozás vagyonmérlege kerül strukturálisan átrendezésre az eszközök és a források szembeállításával. Arra kapunk választ, hogy mennyiben lehetséges a tartozások határidőben történő kiegyenlítése, fennáll-e a pénzügyi egyensúly. Attól függően, hogy az eszközöket és a forrásokat hány csoportba soroljuk fokozatokról beszélünk. Megkülönböztetünk Négyfokozatú likviditási mérleget Több fokozatú likviditási mérleget Mi az 5 fokozatú likviditási mérleget tárgyaljuk!

ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Likviditási mérleg Likvid eszközök Azonnal rendelkezésre álló pénzeszköz (pénztár, csekk, bankbetét, értékpapír) Azonnal esedékes tartozások (szállító, egyéb röv. lej. kötelezettségek) Mobil követelések Egy éven belül behajtható követelések (vevő, váltó, egyéb, értékpapír, aktív időbeli elhatárolások) Egy éven belül esedékes tartozások (céltartalék, kölcsön, hitel, szállító, váltótartozás, ráfordítások PIE) Mobil készletek Egy éven belül pénzzé tehető eszközök Hosszú lejáratú tartozások esedékes törlesztő részlete IV. Mobilizálható eszközök Egy éven túl pénzzé tehető eszközök IV. Hosszú lejáratú kötelezettségek Immobil eszközök Befektetett eszközök, aktív időbeli elhatárolások (költségek, ráfordítások, halasztott ráfordítások) Vissza nem fizetendő források Saját tőke, PIE (bevételek, halasztott bevételek.) Eszközök összesen: X Y Források összesen:

ELEMZÉS (részekre bontás) A mérleg elemzése Pénzügyi helyzet elemzése Likviditási mérleg Számítandó likviditási mutatók Arra hívják fel a figyelmet, hogy mely fokozatokban van pénzügyi feszültség. (átcsoportosítás) Eszközök I. Eszközök (I. + II. + III.) Likviditási I. mutató = Likviditási III. mutató = Források I. Források (I. + II. + III.) Eszközök (I. + II.) Eszközök (I. + II. + III. + IV.) Likviditási II. mutató = Likviditási IV. mutató = Források (I. + II.) Források I. + II. + III. + IV.)

17 7. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez Cash flow-kimutatás
A cash flow-kimutatás tagolása Terv (Bázis) Megnevezés Tény I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, sorok) 1. Adózás előtti eredmény + 2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás + 4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete + 5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye + 6. Szállítói kötelezettség változása 7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása + 8. Passzív időbeli elhatárolások változása + 9. Vevőkövetelés változása + 10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása + 11. Aktív időbeli elhatárolások változása + 12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) - 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés - II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése - 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék, részesedés + III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, sorok) 17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétele + 20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 21. Véglegesen kapott pénzeszköz + 22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) - 23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése - 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése - 25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek - 26. Véglegesen átadott pénzeszköz - 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása + IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) + 17

Cash Flow-kimutatás A magyar számviteli szabályozásban nem önálló beszámoló rész, a KM része, csak az éves beszámolót készítőknek kell összeállítani. A naturál és pénzfolyamatok újratermelési folyamatban történő szétválása szükségessé tette a pénzáramlások minél pontosabb megfigyelését. A pénz áramlásán keresztül a pénzeszközök állományváltozását mutatja. In flow – out flow = cash flow Az állományváltozást a mérlegből is megállapíthatjuk. Akkor miért van rá szükség? A vállalkozás megítélése szempontjából fontos információ, hogy milyen tevékenységből mennyi pénzbevétele származott és a beérkezett pénzt mire költötte el. Ez az állományváltozásból nem derül ki. Összeállításánál a problémát az okozza, hogy az adatok nem a konkrét pénzmozgásoknak megfelelően állnak rendelkezésre (a gazdasági realizációs elv alkalmazása miatt) 17

17 Cash Flow-kimutatás Összeállítása Direkt (közvetlen) Indirekt
(közvetett) Pénzügyi kihatással bíró pénzbevételek Eredmény - Pénzügyi kihatással bíró ráfordítások + Pénzkiadással nem járó ráfordítások Cash flow - Pénzbevételt nem eredményező bevételek Cash flow A realizált eredmény pénzben rendelkezésre is áll. A realizációs elven összeállított eredménykimutatás nem képes ilyen adatot szolgáltatni. A kettős könyvvitelben gyakran könyvelünk olyan gazdasági eseményeket, amelyek nem járnak pénzmozgással Szükség van az analitikában vezetett adatokra is! A mérleg adataira épít 17

Cash Flow-kimutatás A direkt és az indirekt módszer közötti különbség szemléltetése Direkt levezetés: a forgalomból Ny - 20 – 20 – 10 = 20 + 20 - 10 Indirekt levezetés: állományváltozásból + 30 Z 30 – 10 = 20 Megnevezés Eszközök Források Mérleg Pénzeszközök összes többi E és F ÁV Pénzeszközök ÁV = Összesen: Források állományváltozása: 120 – 100 = + 20 Rendelkezésre álló CF Eszközök állományváltozása pénzeszközök nélkül: (120 – 15) – (100 – 10) = +15 Állományváltozások kezelése Eszköz nő Eszköz csökken Forrás nő Forrás csökken - + PÁV = 15 – 10 = + 5 PÁV = –15 = + 5 17

17 Cash Flow-kimutatás Cash Flow-kimutatás
Az eddigiekből látható volt, hogy a pénz be és kiáramlásait a beszámolók mérlege és eredmény-kimutatása nem képes visszatükrözni. Az eddigiekből látható volt, hogy a pénz be és kiáramlásait a beszámolók mérlege és eredmény-kimutatása nem képes visszatükrözni. A cash flow-kimutatás ezt a hiányt pótolja. Bemutatja, hogy honnan származik a pénz és mire használták fel. A cash flow területei Működés (indirekt módszer) Befektetés (direkt módszer) Finanszírozás (direkt módszer) Az alaptevékenység pénzáramlása Leginkább erre számíthat a vállalkozás a folyamatos működés során A befektetett eszközök megszerzésére fordított pénzek és a befektetett eszközök eladásából befolyó pénzek különbségét mutatja „Tisztán” pénzügyi műveletek bemutatására szolgál: Tőkeemelés, leszállítás Felvett és visszafizetett hitelek, kölcsönök Kötvénykibocsátások Végleges pénzeszköz átadások, átvételek 17

Cash Flow-kimutatás Az indirekt és a direkt módszer egyidejű alkalmazása átfedéseket okoz az egyes területeken, ezért a halmozódásokat ki kell szűrni. Ebből következik, hogy csak a mérleg és eredménykimutatás adataiból nem lehet összeállítani. (analitika, kigyűjtés is kell) Korrekciók (néhány kiemelés) 1. Kapott (járó) osztalék a) Kapott osztalék Az adózás előtti eredményben benne van, tehát a működési CF része. Ugyanakkor a befektetési részben szerepeltetni kell. (16. sor) Ez kétszeres figyelembe vételt jelent, tehát az adózás előtti eredményből ki kell emelni. b) Járó osztalék Ha járó osztalékról van szó, tehát pénzmozgás nem történt, az indirekt logika miatt automatikusan kiszűrődik. 97. 391. 1. sor: Adózás előtti eredmény 11. sor: Eszköz növekedés 100 100 PÁV 17

17 Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés)
2. Végleges pénzeszköz átvétel / átadás a) Végleges pénzeszköz átvétel Az adózás előtti eredményben benne van, tehát a működési CF része. Ugyanakkor a finanszírozási részben szerepeltetni kell. (21. sor) b) Végleges pénzeszköz átadás Az adózás előtti eredményben benne van, tehát a működési CF része. Ugyanakkor a finanszírozási részben szerepeltetni kell. (26. sor) Az a) esetben az adózás előtti eredményt csökkenteni kell, b) estben pedig növelni a kétszeres figyelembe vétel elkerülése érdekében. Ha a végleges pénzeszköz átvétel / átadás jogszabály alapján történik a tőketartalék illetve az eredménytartalék változik. Csak a finanszírozási részben jelenik meg (21. sor, 26. sor), tehát korrekciót nem igényel. Ha fejlesztési célra kapunk pénzeszközt az időbeli elhatárolás miatt nincs eredményhatás, de a PIE növekedést (8. sor) korrigálni kell. 17

3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás a) Forgóeszközökhöz kapcsolódóan A gazdasági esemény hatására az adott forgóeszköz értékét - a helyes állományváltozás érdekében – értelemszerűen korrigálni kell. Például: értékvesztés követelés után 3. Követelések 86. 1. sor: Adózás előtti eredmény 3. sor: Elszámolt értékvesztés 9. sor: Vevő változása Korrekció PÁV -10 +10 Ny. 100 10 10 b) Befektetett eszközökhöz kapcsolódóan A befektetett eszközök állományváltozása nem szerepel a levezetésben, ezért korrekcióra sincs szükség. 17

4. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Nyereség - Veszteség + Tartalmazza a befektetési rész is (15. sor), és az adózás előtti eredményben (1. sor) a működési rész is. Szemléltetése: 100 könyv szerinti értékű tárgyi eszközt ÁFA értékben értékesítünk. a) Az ellenértéket teljes egészében kiegyenlítették: I. 1. sor: 5. sor: 7. sor: II. 15. sor: IV. (I+II) +30 +20 -20 +120 +150 1. 86. 96. 311. 38. E. 100 100 120 150 150 150 467. 30 17

4. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye Nyereség - Veszteség + Tartalmazza a befektetési rész is (15. sor), és az adózás előtti eredményben (1. sor) a működési rész is. Szemléltetése: 100 könyv szerinti értékű tárgyi eszközt ÁFA értékben értékesítünk. I. 1. sor: 5. sor: 7. sor: 9. sor: korrekció II. 15. sor: +20 -20 +30 -150 +120 b) Az ellenértéket nem egyenlítették ki: 1. 86. 96. 311. E. 100 100 120 150 Ha az ellenérték nem, vagy csak részben folyik be a vevő állományváltozását korrigálni kell a be nem folyt összeggel. 467. 30 ÁFA nélkül 17

5. Fizetett (fizetendő) adó és osztalék, részesedés A fizetett vagy a fizetendő összeget állítsuk-e be? Mind a kettő helyes, döntés kérdése. Fizetett (fizetendő) adó 38 461 891 E. 100 100 Ny. 100 60 60 80 80 Ha a fizetett adó kerül beállításra Ha a fizetendő adó kerül beállításra Fizetett adó kötelezettség csökkenése Korrekció Fizetendő adó kötelezettség ÁV Működési rész Működési rész A kötelezettség csökkenést + előjellel, a kötelezettség növekedést – előjellel korrigálni kell. 17

5. Fizetett (fizetendő) adó és osztalék, részesedés Fizetett (fizetendő) osztalék Fizetett osztalék esetén Fizetendő osztalék esetén Fizetett osztalék Kötelezettség növ Korrekció Működési rész Fizetendő osztalék Működési rész Fizetett osztalék Kötelezettség növ Korrekció Működési rész Működési rész 4. Osztalék 493. 4. Osztalék 38. E. 300 300 80 Ny. 100 80 493. 300 300 A kötelezettség csökkenést + előjellel, a kötelezettség növekedést – előjellel korrigálni kell. 17

6. Tárgyi eszköz beszerzése Példa: tárgyi eszközt vásároltunk ÁFA egységért. Az ellenértékből 80 egység került kifizetésre. 38. 454. 1. I. M CF Szállító ÁV ERLK ÁV Korrekció II. B CF Bef. eszk. beszerzése +45 -25 -20 -80 E. 80 80 100 100 466. 25 25 7. Kapott apport Befektetett eszköz esetén: a befektetési és a finanszírozási részt is érinti, de nem jár pénzmozgással, ezért mindkét helyen figyelmen kívül hagyjuk. Forgóeszköz esetén: az eszköz növekedést kell korrigálni. 17

Visszavásárlás és bevonás
Cash Flow-kimutatás Korrekciók (néhány kiemelés) 8. Saját részvény visszavásárlása, bevonása Saját részvény, üzletrész visszavásárlása 100 egységért. A névérték 120 egység. Megnevezés Visszavásárlás T K Bevonás T K T K Visszavásárlás és bevonás 1. Adózás előtti eredmény 10. Eszköz nő/csökken -100 +100 Korrekció + 100 - 100 --- I. I. Működési CF 22. Részvénybevonás, tőkekivonás III. III. Finanszírozási CF IV. IV. PÁV A Cash flow-kimutatás 22. sorában nem a bevont saját részvény, üzletrész névértékét kell kimutatni, hanem a bevont saját részvény, üzletrész visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét. 17

9. SEEAÉ kezelése, ha befektetett eszköz létrehozásáról van szó 38. 2. 582. 1. E. Ny. 100 100 100 300 300 200 200 200 200 Vizsgálni kell a pénzmozgás tárgyévi bekövetkezését. Adózás előtti eredmény Készletcsökkenés Kötelezettség növekedés CF Eredmény korrekció +100 +200 +300 -300 Ha nem történt meg a kifizetés az eredmény korrekcióra szorul, mert kifizetés hiányában a befektetett eszköz nem lehet része a CF-nek. 10. Mit kell szerepeltetni a 7. sorban az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között Vevőktől kapott előlegek Váltótartozások Egyéb rövid lej. kötelezettségek 17

17 Cash Flow-kimutatás Számítható mutatószámok (kiemelések)
Bruttó cash flow (működési CF) Adósságfedezeti mutató = Hosszú lejáratú kötelezettségek Azoknak az éveknek a számát mutatja, amennyi idő alatt a vállalkozás önerőből képes lenne a hosszú lejáratú tartozásait kifizetni. Minél nagyobb a mutató értéke, annál kedvezőbb a helyzet finanszírozási szempontból. Bruttó cash flow (működési CF) Adósságszolgálati mutató = Hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztőrészlete A bruttó cash flow adózás és osztalékfizetés előtti állapotot jelent. Az esedékes törlesztőrészletet milyen mértékben sikerült pénzben kitermelni. Működési CF Befektetés-finanszírozási mutató = Befektetési pénzszükséglet Milyen mértékben képes a vállalkozás önmaga finanszírozni a beruházásait. 17

17 Cash Flow-kimutatás Számítható mutatószámok (kiemelések)
Működési CF Jövedelmezőségi mutató = Értékesítés nettó árbevétele Milyen nagyságrendű pénzeszköz realizálódott az árbevételből Működési CF Tőkearányos jövedelmezőségi mutató = Saját (jegyzett) tőke A lekötött tőkével milyen nagyságrendű pénzben is realizált működési jövedelmet sikerült a tárgyévben elérni. Vizsgálni lehet, hogy érdemes-e a saját vállalkozásba fektetni, vagy másutt kell próbálkozni, mert ott jobb a megtérülés. A CF értékek olyan jövedelmeket mutatnak, amelyeket a vállalkozás pénzben is realizált. Ezért gyakran pontosabb információt jelentenek az elemzők számára, mint a mérlegből vagy eredmény- kimutatásból számított hasonló értékek. 17

J ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése =
Jövedelmezőség vizsgálata Jövedelmezőség: abszolút fogalom , pénzben mérhető. Jövedelmező az a tevékenység, amely nyereséges. Eredmény Alapképlet: J = Vetítési alap Eredmény kategóriák Fedezeti összeg Nü Nszok Nad. előtti N.ad Mérleg szerinti eredmény Relációs eredmény Exp. Belf. Vetítési alapok Nettó árbevétel Árbevétel +bevétel Saját tőke Eszk. nettó Bér Jegyzett Szem. jellegű ráf. Létszám Jövedelmezőségi mutatók A számláló és a nevező a vállalkozás döntése alapján célszerűen választandó.

A beszámoló elemzése Jövedelmezőség vizsgálata Mutatók Fedezeti összeg Fedezeti hányad = × 100 Értékesítés nettó árbevétele Bevételarányos jövedelmezőségi mutatók: Nü a) × 100 Értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek Nszok b) × 100 Értékesítés nettó árbevétele + egyéb bevételek + pénzügyi műveletek bevételei Nad. előtti c) × 100 Összes bevétel Biztosítani kell az eredménykategória és a hozzá tartozó bevétel megfeleltetését! (a, b, c.)

A beszámoló elemzése Jövedelmezőség vizsgálata Mutatók Tőkearányos jövedelmezőségi mutatók: Mérleg szerinti eredmény vagy Nad vagy Nszok vagy Nad. előtti × 100 Saját tőke Élőmunkaarányos jövedelmezőségi mutatók: Egy főre jutó fedezeti összeg Egy főre jutó üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Egy főre jutó szokásos vállalkozási eredmény Egy főre jutó adózás előtti eredmény Egy főre jutó adózott eredmény Bérarányos jövedelmezőség: Nü vagy Nad. előtti B Nü vagy N.ad. előtti Élőmunka-ráfordításarányos jövedelem = Személyi jellegű ráfordítások

A beszámoló elemzése Jövedelmezőség vizsgálata Mutatók Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók: Nü a) × 100 Immateriális javak + tárgyi eszközök vagy készletek Nad. előtti b) × 100 Befektetett eszközök + készletek Vállalkozási pénzjövedelem (nyereség + écs) Vagyonarányos vállalkozói pénzjövedelem = Saját tőke Nü vagy Nszok vagy Nad. előtti Erőforrás-arányos, komplex jövedelmezőség = Enettó + Bér

Gh = ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése
Hatékonyság vizsgálata Hatékonyság: erőforrások felhasználásának gazdaságossága Hozam A tevékenység végzéséhez felhasznált erőforrások egységére jutó hozam Gh = Erőforrás Árbevétel Bruttó termelési érték Anyagmentes Nettó Hozzáadott Vállalkozási pénzjövedelem Hozam Hatékonysági mutatók Összes termelési költség Tőke Létszám Bér Tárgyi eszköz nettó Készlet Eszközök Költségek relációnként Erőforrás

Bruttó termelési érték Anyagmentes termelési érték
ELEMZÉS (részekre bontás) A beszámoló elemzése Hatékonyság vizsgálata Értékesítés nettó árbevétele ELÁBÉ, közvetített szolgáltatások, alvállalkozói teljesítmények SEEAÉ Stk. ÁV Bruttó termelési érték Anyagköltség Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások Anyagmentes termelési érték Értékcsökkenési leírás Nettó termelési érték - + +/- - - - Adózás előtti eredmény Személyi jellegű ráfordítások értékcsökkenési leírás Hozzáadott érték + +

A beszámoló elemzése Hatékonyság vizsgálata Mutatók Élőmunka-hatékonyság mutatói: a) Egy főre jutó bruttó-, anyagmentes-, nettó termelési érték Nettó termelési érték b) Bérköltség Nettó termelési érték Eszközhatékonyság = Készlet vagy tárgyi eszközök Bruttó termelési érték Tőkehatékonyság = Saját tőke

A beszámoló elemzése Hatékonyság vizsgálata Mutatók Összes termelési költség Termelési költségszint mutató = Fordított mutató! Bruttó termelési érték Vállalkozási pénzjövedelem Tőkearányos vállalkozási pénzjövedelem = Saját tőke Exportértékesítés összes költsége Devizakitermelési mutató = Árbevétel devizában Nettó termelési érték Komplex hatékonysági mutató = 0,1 lekötött eszközérték + 2,1 bérköltség A szorzószámok a felhasznált erőforrással szemben elvárt hozamot prezentálják. Lekötött eszközérték Immateriális javak + tárgyi eszközök +készletek

III. A piaci tevékenység vizsgálata
ELEMZÉS (részekre bontás) III. A piaci tevékenység vizsgálata A vevők igényeit kell kielégíteni, ezért a vállalkozás működésének minden területén a piaci szempontokat kell érvényesíteni. Piaci döntéseket előkészítő elemzések Termékösszetételre, termékstruktúrára vonatkozó elemzések Rövidtávú döntések során alkalmazható módszerek Hosszú távú döntések során alkalmazható módszerek 26 Értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása Árak vizsgálata 16 A rendelésállomány elemzése Rendeléssel való ellátottság Az élő rendelésállomány fedezettartamának vizsgálata A rendelésállomány dinamikus elemzése

26 ELEMZÉS (részekre bontás) A piaci tevékenység vizsgálata
A termékösszetétel optimalizálása A rövid távú piaci döntések során számításokat kell végezni a termékösszetételre vonatkozóan is. A rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével meg kell határozni azt a termékstruktúrát, amely a legnagyobb fedezeti összeget és eredményt biztosítja. A számítás konkrét módja a gyártási korlátok számától függ Nincs gyártást korlátozó tényező Egy gyártást korlátozó tényező van Két vagy több gyártást korlátozó tényező esetén Értékesítési maximum a pozitív fedezetű termékekből. A maximális fedezetet biztosító termékösszetétel a gyártmánykarakterisztikák felhasználásával állapítható meg. A lineáris programozás matematikai modellje használható fel. Értékesítési minimum (szállítási kötelezettség) a negatív fedezetű termékekből. 26

26 A termékösszetétel optimalizálása A piaci tevékenység vizsgálata
A gyártmánykarakterisztikát alkalmazó módszer Gyártmánykarakterisztika: a termék gazdaságossági mutatószáma Például: Fajlagos fedezet Fedezeti hányad Egy gépórára jutó fedezeti összeg Egy normaórára jutó fedezeti összeg Egy kilogramm anyagfelhasználásra jutó fedezeti összeg Számítása: Szűk erőforrás mennyisége Segítségükkel megállapítható a termékek gazdaságossági rangsora Szükséges információk: Piaci információk Gyártási információk Jövedelmezőségre vonatkozó információk Szűk erőforrás Fajlagos felhasználás a szűk erőforrásból Értékesítési minimum Értékesítési maximum Fajlagos fedezet = Ár – közvetlen önköltség A számítás menete: 1. Megállapítjuk az értékesítési minimum szűk erőforrás szükségletét 2. Az értékesítési maximumra figyelemmel - a rangsornak megfelelően - tervezzük a szűk erőforrás felhasználást 3. Összeállítjuk az optimális termékösszetételt 26

26 A piaci tevékenység vizsgálata A termékösszetétel optimalizálása
A gyártmánykarakterisztikát alkalmazó módszer A rangsorok ismerete és az optimális termékösszetétel meghatározása önmagában nem elegendő. Tudni kell azt is, hogy a veszteségmentes gazdálkodáshoz mennyi fedezetre van szükség, a megállapított termékösszetétellel elérhető-e az. Elemzésünket ki kell egészíteni a fedezeti pont vizsgálatával, és kiegészíthető az ABC analízissel. Fedezeti pont vizsgálata ABC analízis Olyan halmazok vizsgálatára alkalmazzuk, amelyeknek sok eleme van. Árbevétel, költség árbevétel Fedezeti pont Összes költség Változó költség Azt vizsgáljuk, hogy a halmaz mely elemei tekinthetők meghatározott szempontból (pl: fedezeti összeg, árbevétel) döntő (75-80 %) jelentőségűnek. Állandó költségek Értékesítési volumen A vállalkozás eléri-e azt a minimális értékesítési volument, árbevételt, amellyel biztosítani lehet, hogy a keletkező költségek éppen fedezve legyenek. Melyek a vállalkozás meghatározó termékei. 26

26 A piaci tevékenység vizsgálata
Eddig azt vizsgáltuk, hogy rövidtávon milyen számításokat végezhetünk a termékösszetételre vonatkozóan. Elemezni kell azt is, hogy hosszú távon milyen termékstruktúrával lehetünk sikeresek. A termékstruktúra portfolió elemzése, portfolió-mátrixok kialakításával A nemzetközi gyakorlatban számos portfolió elemzési technika alakult ki. (BCG-mátrix, McKinsey tanácsadó cég által kifejlesztett piaci vonzerő/versenyképesség mátrix, Hofer-mátrixon alapuló módszer) Legismertebb, legelterjedtebb módszer a Boston Consulting Group által kidogozott, nevével fémjelzett BCG-mátrix. (növekedés/részesedés mátrix) A függőleges tengelyen megjelenő növekedési ráta a termék iránti kereslet átlagos növekedési ütemét jelzi A vízszintes tengely a vállalkozás relatív piaci részesedését mutatja A két ismérv alapján a vállalkozás minden terméke, termékcsoportja, üzletága elhelyezhető a mátrixban. Az egyes mezőkben történő elhelyezkedés a szegmens jövedelem-termelő képességét is meghatározza. Portfolió: szűkebb értelemben a pénzügyek területén alkalmazott fogalom. Gazdálkodó egység vagy egy pénzintézet által birtokolt értékpapírok összessége, összetétele. Elemzés szempontjából: a vállalkozás tevékenységeinek, üzletágainak összessége, összetétele. 26

BCG-mátrix (nem ad támpontot a fejlesztések időbeli ütemezéséhez) magas magas „Sztárok” „Kérdőjelek” Piaci részesedési ráta Finanszírozási igény „Fejős tehenek” „Döglött kutyák” alacsony alacsony 10 1 Relatív piaci részesedés A vállalkozás piaci részesedése a célpiacon Relatív piaci részesedés = A legjelentősebb versenytárs piaci részesedése Sztár: magas nyereség, a verseny erősödése miatt a piaci részesedés megtartására való törekvés többletköltséget okoz. Fejőstehén: magas piaci részesedés mellett jelentős eredmény realizálás Döglött kutyák: a termékek, üzletágak már nem eredményeznek nyereséget, esetenként jelentős veszteséggel jár. Kérdőjelek: legmélyebb elemzést igénylő terület. A termékek életgörbéjének kezdeti szakaszán a piac bővülése oldaláról jelentős lehetőségek. 26

26 16 A piaci tevékenység vizsgálata
Piaci döntéseket előkészítő elemzések Értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása Kiskereskedelem? Nagykereskedelem? Csomagküldő szolgálat? Ügynöki értékesítés? Gondos, körültekintő vizsgálatot igényel, mert a jövedelmezőséggel szoros kapcsolatban állnak. Valamennyi változatra gazdasági kalkulációt kell készíteni! 26 Az árak vizsgálata Közvetlen önköltség Szűk keresztmetszetek A piacon lévő hasonló termékek Jövedelmezőség nagysága Szállítási, fizetési feltételek Versenytársak száma Kapacitás Mi határozza meg, hogy a tényezők közül mely szempontok érvényesülnek? Az árak alakulását befolyásoló tényezők: A vevők és az eladók piaci pozíciója, ereje, a piaci versenyhelyzet. 16

Piaci döntéseket előkészítő elemzések Az árak vizsgálata A konkrét árak mindig az üzleti tárgyalások, megállapodások során alakulnak ki, dőlnek el, de az árakra vonatkozóan számításokat kell végezni. Ajánlati árak képzése Kalkulált közvetlen önköltség + bruttó fedezet. (új vagy módosított termék esetén) Árkövetés módszere Az erőforrások árában bekövetkezett növekedés ne csökkentse az elérhető eredmény tömegét. Piaci árból kiinduló kalkuláció Fordított kalkuláció (A vevő mennyiért akarja megvenni, mennyi fedezet kell, mennyi lehet az önköltség.) Árarányosítás Ha a piacon hasonló termékek vannak Számítások az árakkal kapcsolatban Vállalkozói ár alsó határának megállapítása Minimális ár meghatározása, amely alatt a terméket még veszteségmentesen lehet értékesíteni. Árrugalmasság vizsgálata Értékesítési mennyiség változásának %-a A kereslet árrugalmassága = Eladási ár változásának %-a A kereslet növekedése általában az árak csökkenését eredményezi, ezért a mutató értéke negatív szám. 16

A piaci tevékenység vizsgálata
A rendelésállomány elemzése Rendeléssel való ellátottság Az élő rendelésállomány fedezettartamának vizsgálata A rendelésállomány dinamikus elemzése Vizsgálata mutatószám segítségével történhet: A rendelésállomány a jövedelmezőségi elvárásoknak megfelelően alakul-e. Az élő rendelésállománnyal biztosított-e a fedezeti pont elérése, vagy az elfogadott megrendelések fedezettartama meghaladja a fedezeti pontnak megfelelő összeget. Statisztikai módszerek alkalmazása (bázis-és láncviszonyszámok, trend, extrapoláció) A rendelésállomány adataiból összeállított idősorok értékeléséből hasznos információk nyerhetők az elmúlt időszakok tendenciáiról, összefüggéseiről, a jövő várható folyamatairól. Rendelés Re = × 100 Árbevétel A mutató értékéből arra következtethetünk, hogy elegendő-e a vállalkozás rendelésállománya, van-e reális esélye a tervezett árbevétel elérésének.

IV. A termelés és az értékesítés alakulásának elemzése
ELEMZÉS (részekre bontás) IV. A termelés és az értékesítés alakulásának elemzése A termelés számbavétele Természetes mértékegységben Értékben munkamértékegységben Termelési érték mutatószámai (bruttó-, anyagmentes-, nettó termelési érték, hozzáadott érték) Számítása Közvetlen (statisztikai) módszerrel Közvetett (könyvelési) módszerrel Az értékesített késztermékeket és a készletváltozást nem választják külön egymástól. A készletváltozás nettó eladási értékét határozzák meg. Az értékesített késztermékeket és a készletváltozást külön választjuk egymástól. Az állományváltozást közvetlen önköltségen vesszük figyelembe. 14

14 ELEMZÉS (részekre bontás)
A termelés és az értékesítés alakulásának elemzése Termelési érték és volumen globális elemzése Indexek alkalmazása Termelési érték változása = - Árváltozás hatása = - Volumenváltozás hatása = - A termékkibocsátás ütemességének a vizsgálata Megoszlási viszonyszámok Árbevétel tényszámai Vizsgálati módszerek Grafikonok Átlagos eltérések Átlagos eltérések aránya 14

14 ELEMZÉS (részekre bontás)
A termelés és az értékesítés alakulásának elemzése Az arányeltolódás (összetételváltozás) hatása a vizsgált gazdasági mutatóra A piaci igények változásai a termelés összetételének változását eredményezik. Az összetétel változása minden fontos gazdasági mutatót befolyásol, tehát elemezni kell. Mutatószámok és számításuk Hányados formájúak Nem hányados formájúak Fedezeti hányad Anyaghányad Bérhányad Közvetlen költséghányad Fedezeti összeg Anyagköltség Bérköltség Közvetlen költség Terv (bázis) szintű tény gazdasági mutató Terv (bázis) szintű tény gazdasági mutató - Terv (bázis) gazdasági mutató - Volumenarányos gazdasági mutató Arányeltolódás hatása a vizsgált gazdasági mutatóra Arányeltolódás hatása a vizsgált gazdasági mutatóra Volumenarányos gazdasági mutató: Terv (bázis) gazdasági mutató × volumenindex Értékelés: a termelés összetétele ………. irányba tolódott el. Ennek hatására a …. hányad és a … összeg hogyan változott (csökkent vagy növekedett) 14

Az arányeltolódás (összetételváltozás) hatása a vizsgált gazdasági mutatóra
Példa Egy vállalkozásra vonatkozóan a következő információk állnak rendelkezésére: Megnevezés „A” termék „B”termék „C” termék Terv Tény Értékesítés (db) 42000 55000 30000 28000 22000 Nettó ár (Ft/db) 1800 2100 2300 4900 5000 Önköltség (Ft/db) Ebből: Közvetlen anyagköltség Közvetlen bérköltség 1150 345 690 1200 370 660 1050 330 600 350 700 2550 800 1700 2600 850 1650 Határozza meg, hogy az összetételváltozás milyen hatást gyakorolt: - a fedezeti hányadra és a fedezeti összegre - az anyaghányadra és az anyagköltség összegére - a bérhányadra és a bérköltség összegére - a közvetlen költséghányadra és a közvetlen költségek összegére A százalékokat két tizedesre, az összegeket ezer forintra kerekítve számolja! 14

A további feladatokat gyakorlásként oldja meg otthon!
Megoldás Terv szintű tény fedezeti hányad ,09 % Terv szintű tény fedezeti összeg E Ft - Tervezett fedezeti hányad ,18 % - Volumenarányos fedezeti összeg E Ft Arányeltolódás hatása a fedezeti hányadra ,09 % Arányeltolódás hatása a fedezeti összegre E Ft Terv szintű tény fedezeti hányad: Volumenarányos fedezeti összeg: Tervezett fedezeti összeg × volumenindex 55000 × × × 4900 = E Ft (-) 55000 × × × 2550 = E Ft Fedezeti összeg E Ft ( ÷ ) × 100 = 44,09 % = × 100 = 97,82 % Tervezett fedezeti hányad: 42000 × × × 4900 = E Ft (-) 42000 × × × 2550 = E Ft × = E Ft Fedezeti összeg E Ft ( ÷ ) × 100 = 45,18 % Értékelés: a termelés összetétele a kevésbé jövedelmező termékek irányában tolódott el. Ennek hatására a fedezeti hányad 1,09 százalékkal, a fedezeti összeg pedig 2934 E Ft-tal lett kevesebb. A további feladatokat gyakorlásként oldja meg otthon! 14

A minőség elemzése Műszaki tevékenység A minőség vizsgálata
A megfelelő minőségű termékek előállítása a piacon maradás előfeltétele, illetve a piaci részesedés növelésének nélkülözhetetlen eszköze. Vizsgálata ezért elkerülhetetlen feladat. Műszaki tevékenység A minőség vizsgálata Gazdasági elemzés (Normák, szabványok betartása) Késztermékek minőségének elemzése Gyártás minőségének elemzése Minőségi osztályokba sorolható termékek vizsgálata Minőségi osztályokba nem sorolható termékek vizsgálata 1. Átlagos minőségi kategória 1. Megbízhatóság vizsgálata Selejt elemzése Minőségi osztályoknak az előállított termékekkel súlyozott számtani átlaga. (termékenként lehet csak vizsgálni) Információgyűjtés Például: garanciális és garanciális időn túli javítások 2. Átlagos minőségi együttható belső külső Az elért termelési érték hány százaléka az első osztályú áron számított termelési értéknek Használhatóság = Átlagos működési idő a meghibásodásig Átlagos működési idő + átlagos javítási idő 3. Vizsgálható a minőség változásának hatása a termelési értékre és az eredményre Átlagos selejt százalék számítása. 2. Vizsgálható a veszteségforrások értékesítési forgalomhoz viszonyított aránya is. Milyen termeléskiesés következett be? Első osztályú áron számított termelési érték változatlan áron szorozva a minőségváltozással

V. A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata
Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése Az ember a vállalkozás legértékesebb és egyik legdrágább erőforrása Tárgyi eszközök elemzése Megfelelő mennyiségű és műszaki színvonalú tárgyi eszközre van szükség (ellátottság) Készletgazdálkodás kiemelt témakörei A logisztika egyik alappillére A tevékenység végzéséhez erőforrásokra van szükség. A vállalkozások sikeressége, üzleti értéke jelentős mértékben függ attól, hogy mekkora a rendelkezésre álló erőforrások nagysága, hogyan hasznosítják és milyen hatékonyan használják fel azokat. A gazdasági elemzés keretében vizsgálni kell: az erőforrások nagyságának alakulását az erőforrások felhasználásának hatékonyságát milyen tényezők játszottak szerepet a hatékonyság változásában

A vállalkozások erőforrásainak vizsgálata
Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A létszám nagyságának és összetételének elemzése A munkaidő-kihasználás elemzése A munkaerő-felhasználás és a termelés (értékesítés) kapcsolata A munka termelékenységének elemzése A bérgazdálkodás elemzése A bérgazdálkodás vizsgálatának kereskedelmi sajátosságai

Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A létszám nagyságának és összetételének elemzése Vizsgálható Adott időszakban rendelkezésre álló létszám A munkaerő-szükséglet fedezettsége = × 100 A feladatok ellátásához szükséges létszám Átlagos dolgozó létszám A munkaerő-felhasználási mutató = × 100 Átlagos állományi létszám Váltás: a belépők és a kilépők közül a kisebbik szám A munkaerőmozgás (fluktuáció): Kilépők száma Belépők száma Kilépési forgalom = × 100 Belépési forgalom = × 100 Átlagos állományi létszám Átlagos állományi létszám Belépők és kilépők száma Váltás Munkaerő forgalom = × 100 Váltás intenzitása = × 100 Átlagos állományi létszám Átlagos állományi létszám munkaköri csoportok szakképzettség szakmák életkor Megoszlási viszonyszámok alkalmazásával vizsgálható a létszám összetétele a következők szerint munkában eltöltött idő vállalkozásnál eltöltött idő nemek egyéb szempontok

Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munkaidő-kihasználás elemzése Egésznapos távollétek vizsgálata Túlórák vizsgálata Káros hatásai miatt (magas költségek, minőségromlás, teljesítménycsökkenés,) a túlórákat minimális szintre indokolt csökkenteni. Vizsgálandó, hogy a túlórák milyen hányada vezethető vissza elkerülhető, illetve elkerülhetetlen külső és belső okokra. Legtöbb esetben belső, szervezési hiányosságok okozzák. Törtnapi távollétek vizsgálata Munkarenden belüli veszteségidők vizsgálata Fajtái: fizetett szabadság, fizetett távollét, betegség, fizetés nélküli szabadság Teljesített napok száma Munkarend szerinti napok száma Munkaerő- felhasználási mutató = ×100 Egésznapos távollétek aránya = 100 – Munkaerő-felhasználási mutató Nagyságának és arányának alakulását mutatók segítségével vizsgálhatjuk. Teljesített órák száma túlórák nélkül Állásidők A megjelent dolgozót nem tudják munkával ellátni Selejt javítására fordított idő Nem hoz hasznos eredményt Munkanap átlagos hossza = Teljesített napok száma Törtnapi távollétek nagysága = munkanap törvényes hossza – munkanap átlagos hossza Munkanap átlagos hossza Munkaidő-kihasználási mutató = ×100 Munkanap törvényes hossza Törtnapi távollétek aránya = Munkaidő-kihasználási mutató

Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munkaerő-felhasználás és a termelés (értékesítés) kapcsolata A munkaerő fontos termelési tényező, ezért befolyásolja a termelési érték nagyságát. Az egyes munkaügyi tényezők termelési értékre gyakorolt hatásának számszerűsítése a standardizálás módszerével is elvégezhető, mert a tényezők között szorzatszerű összefüggés van. Tényezők Terv (Bázis) Közbenső szorzatok Tény 1 2 3 4 1. Átlagos fizikai létszám x 2. Teljesített napok 3. Munkanap átlagos hossza 4. Egy órára eső termelési érték Termelési érték* *Változatlan áron számolva X: tényezők abszolút különbözete Az egyes tényezők hatásának bemutatásán túlmenően a változásokat előidéző okokat is fel kell tárni!

Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munka termelékenységének elemzése Termelés Termelés Termelékenység = Munkatermelékenység = Erőforrás felhasználás Élőmunka-ráfordítás Összetett, komplex mutató A munkatermelékenységet befolyásoló legfőbb tényezők hatásának számszerűsítése Befolyásoló tényezők (az egyes mutatók között) Termelékenységi mutató Terv (Bázis) Tény Index 1. Összetételváltozás Változatlan (bázis szintű) normaórára jutó termelés 2. Műszaki fejlesztés 1 teljesített normaórára jutó termelés 3. Átlagos teljesítmény % 1 közvetlen fizikai órára jutó termelés 4. Közvetlen órák aránya 1 fizikai órára jutó termelés 5. Munkanap átlagos hossza 1 teljesített fizikai napra jutó termelés 6. Egésznapos kiesések 1 fizikai 1 törvényes napjára jutó termelés 7. Törvényes munkanap 1 fizikai főre jutó termelés 8. Fizikai létszámarány 1 főre jutó termelés A számszerűsítést az ún. indexmódszerrel végezzük el. A számításokhoz az indexek indexét használjuk. Értelemszerűen az első mutató számításánál a nevezőben szereplő index 100%.

Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munka termelékenységének elemzése (példa) Egy vállalkozás gazdálkodásával kapcsolatban az alábbi információkat ismeri: Megnevezés M. e. Terv Tény Anyagmentes termelési érték E Ft/év Anyagmentes termelési érték terv szinten Átlagos állományi létszám fő 168 163 Ebből: - fizikaiak aránya % 70 68 - szellemi fogl. aránya 30 32 Termeléshez szükséges normaóra nó 90 674 90 841 Termeléshez szükséges normaórák terv szinten 95 625 Átlagos teljesítmény 101 102 Munkarend szerinti nap Nap/év 253 Munkaerő- felhasználási mutató 84,58 83,00 Munkaidő-kihasználási mutató 98,75 99,50 Közvetlen órák aránya az összes fizikai órán belül 45 48 Feladat: Számítsa ki a munkatermelékenység mutatóit és számszerűsítse a befolyásoló tényezők hatását!

Példa megoldása Termelés Termelés Termelékenység = Munkatermelékenység = Erőforrás felhasználás Élőmunka-ráfordítás ÷ = 3860 Ft/nó és ÷ = Ft/nó ÷ 117,6 és ÷ 110,84 ÷ = 3860 Ft/nó és ÷ = Ft/nó ÷ 168 és ÷ 163 × 1,01 = Ft/ó és 4018 × 1,02 = Ft/ó 6. ( ÷ 117,6) ÷ 253 és ( ÷ 110,84) ÷ 253 Teljesített fizikai órák száma:168×0,7×253×0,8458×8×0,9875 = ,84 és 163×0,68×253×0,83×8×0,995 = ,3 A munkatermelékenység mutatói Termelékenységi mutató Terv Tény Index (%) 1. Változatlan (terv szintű) normaórára jutó termelés 2. 1 teljesített normaórára jutó termelés 3. 1 közvetlen fizikai órára jutó termelés 4. 1 fizikai órára jutó termelés 5. 1 fizikai 1 teljesített fizikai napjára jutó termelés 6. 1 fizikai 1 törvényes napjára jutó termelés 7. 1 fizikai főre jutó termelés 8. 1 főre jutó termelés 3 860 3 817 98,89 3 860 4 018 104,09 3 899 4 098 105,10 1 761 1 970 111,87 13 908 15 682 112,76 11 764 13 016 110,64 110,64 107,48 4. 1 fizikai órára jutó termelés: ÷ és ÷ ,3 Teljesített fizikai napok száma: 168×0,7×253×0,8458 = ,92 és 163×0,68×253×0,83×8×0,995 = ,29 5. 1 fizikai 1 teljesített fizikai napjára jutó termelés: ÷ ,92 és ÷ ,29

Példa megoldása, folytatás A munkatermelékenység mutatóit befolyásoló tényezők hatásainak számszerűsítése: 1. A termelés összetételének változása: 98,89 % A termelés kismértékben a munkaigényesebb termékek felé tolódott el. × 100 = 98,89 % 100,00 % 2. Műszaki fejlesztés hatása 104,09 % Az összetétel változás hatásának kiszűrése után látható, hogy a fajlagos normaóra felhasználások csökkentek, amelynek hatására a termelékenység 5,26 %-kal növekedett × 100 = 105,26 % 98,89 % 3. Átlagos teljesítmény % változása 105,10 % Az átlagos teljesítmény % emelkedett, ami a termelékenység kismértékű növekedését eredményezte. × 100 = 100,97 % 104,09 % 4. Fizikai létszám összetételének változása 111,87 % × 100 = 106,44 % A közvetlen létszám aránya emelkedett, ami a termelékenységre kedvező hatást gyakorolt. 105,10 %

Példa megoldása, folytatás A munkatermelékenység mutatóit befolyásoló tényezők hatásainak számszerűsítése: 5. A munkanap átlagos hosszának változása: 112,76 % × 100 = 100,80 % A munkanap átlagos hossza emelkedett, ami a termelékenységet javította 0,80 %-kal. 111,87 % 6. A munkaerő felhasználásának változása 110,64 % A munkaerő felhasználása romlott, s ez csökkentette a termelékenység mutatóját is. × 100 = 98,12 % 112,76 % 7. A törvényes napok változása 110,64 % A törvényes napok száma nem változott, tehát a munka termelékenységét nem befolyásolta. × 100 = 100,00 % 110,64 % 8. A fizikai és a szellemi létszám arányának változása 2,86 %-kal csökkent a termelékenység a szellemi foglalkoztatottak arányának növekedése miatt. Meg kell jegyezni, hogy ez az arányeltolódás nem feltétlenül eredményezi a termelékenység csökkenését. 107,48 % × 100 = 97,14 % 110,64 %

Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A munka termelékenységének elemzése Kereskedelemben használt (kiemelt) mutatók Összes forgalom Teljesítménymutató = Összes létszám Összes forgalom Egy hálózati dolgozó egy munkaórájára jutó forgalom = Ledolgozott munkaórák száma Összes forgalom Egy forint munkabérre jutó forgalom = Összes kifizetett munkabér Összes forgalom Vásárlások száma Minőségi mutató = Leterheltségi mutató = Vásárlások száma Összes létszám Összetett termelékenységi mutató = minőségi mutató × leterheltségi mutató Összes forgalom Vásárlások száma Teljesítménymutató = × Vásárlások száma Összes létszám

Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A bérgazdálkodás elemzése A bérgazdálkodás átfogó elemzése A bér szerkezete szerint Létszámcsoportonként Átlagbérek szerint Pl.: Időbér, teljesítménybér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom , egyéb bér Munkaköri csoportonkénti vizsgálat A változásoknak milyen konkrét okai voltak A bérfelhasználás gazdaságosságának vizsgálata Alkalmazott mutatók Bérköltség Termelési érték Bérhányad = ×100 Bérrentabilitási mutató = Termelési érték Bérköltség 100 Ft-ban Bérköltség Eredmény Bérigényesség = ×100 Bérhatékonyság = Összes költség Bérköltség 100 Ft-ban Munkaerőköltségek elemzése Az emberek foglalkoztatásához kapcsolódó valamennyi költség Vizsgálható: a munkaerőköltség hányad, az 1 főre jutó munkaerőköltség, a munkaerőköltség növekedési üteme, összetétele és annak változása.

Az emberi erőforrás-gazdálkodás elemzése A bérgazdálkodás vizsgálatának kereskedelmi sajátosságai A béralakulás, a munkaerőköltségek elemzése Vizsgálható a bér szerkezete szerint, létszámcsoportonként, átlagbérek szerint. Számíthatók megoszlási viszonyszámok, kimutatható az időbeli alakulásuk. A bérfelhasználás gazdaságosságának vizsgálata Mutatók Bérköltség Árbevétel Bérhányad = ×100 Bérrentabilitási mutató = ×100 Árbevétel Bérköltség Ha a bérek növekedése nem követi a forgalom dinamikáját, kiszámítható a relatív bérmegtakarítás/túllépés összege Bérköltség növekedés %-a r = Árbevétel növekedés %-a A bérköltséget befolyásoló tényezők, azok számszerűsítése Forgalom A bértömeg változása = tény – terv (bázis) Bértömeg = Átlagbér × Teljesítmény 1. Forgalomváltozás hatása A számszerűsítendő tényezőt megváltoztatjuk a többi tényező változatlanul hagyása mellett. (Standardizálás) Forgalom Bértömeg 2. Teljesítmény változás hatása Létszám Létszám 3. Átlagbérek változásának hatása

Tárgyi eszközök elemzése Megfelelő mennyiségű és műszaki színvonalú tárgyi eszközre van szükség (ellátottság). A vállalkozás sajátossága, ezen belül tevékenysége határozza meg ezt a szükségletet. Összetétel vizsgálata (megoszlási viszonyszámok alkalmazása) Számviteli törvény szerinti csoportosítást figyelembe véve Számviteli törvény szerinti csoportosításon belül részletezve Állagának, használhatóságának vizsgálata Tárgyi eszközök nettó értéke Használhatósági fok = × 100 Tárgyi eszközök bruttó értéke Elhasználódottsági fok = 100 – használhatósági fok Életkor vizsgálata Halmozott értékcsökkenési leírás ÷ éves amortizáció Kapacitáskihasználás Termelési érték Értéki mutatók alapján × 100 Tárgyi eszközök nettó értéke Műszaki-, gazdasági kapacitáskihasználás, termelő-berendezések felhasználása

Kapacitáskihasználás vizsgálata
Műszaki kapacitáskihasználás Gazdasági kapacitáskihasználás A kapacitáskihasználás milyen hatással van a jövedelemtermelő képességre Kapacitás: elméleti teljesítőképesség Termelés Kapacitáskihasználás = × 100 Kapacitás Bővebben kifejtve Termelésre fordított idő (óra) 1 órára jutó teljesítmény (db/óra) Kapacitáskihasználás = × × 100 Elméleti időalap (óra) Kapacitásnorma (db/óra) Extenzív kihasználás Intenzív kihasználás Kapacitásnorma: optimális feltételek esetén 1 óra alatt elérhető teljesítmény Elméleti időalap= 365 × 3 × 8 – TMK idő

Egy gépcsoport kapacitáskihasználásának vizsgálatához szükséges számítások Kapacitáskihasználás = Időalapkihasználás × Kapacitásnorma teljesítése Egy gép hasznos időalapja kihasználásának mutatója Teljes gépfelhasználási mutató × Egy gép által teljesített órák száma Üzemképességi mutató × Működő gépek aránya Egy gép elméleti időalapja Működő gépek száma Teljes gépfelhasználási mutató = × 100 Ténylegesen teljesített óra Rendelkezésre álló gépek száma = Működő gépek száma Üzemképes gépek száma Üzemképességi mutató = × 100 Rendelkezésre álló gépek száma Elméleti időalap = Működő gépek száma Rendelkezésre álló gépek száma Működő gépek aránya = × 100 Üzemképes gépek száma Teljes gépfelhasználási mutató = Üzemképességi mutató × Működő gépek aránya

Egy gépcsoport kapacitáskihasználásának vizsgálatához szükséges számítások Kapacitáskihasználás = Időalapkihasználás × Kapacitásnorma teljesítése Ha az adat óra/db-ban van megadva a szám reciprok értékét kell venni. Például: 5óra/db = 1/5 db/óra 1 órára jutó tényleges fajlagos teljesítmény db/óra Kapacitásnorma db/óra Azokon a területeken, ahol teljesítménykövetelményeket (normákat) állapítanak meg, tehát számítható a teljesítmény %, a mutatót az átlagos teljesítmény % és a huzamosabb ideig (3 hónap) elért legmagasabb teljesítmény % hányadosaként is megállapíthatjuk. Vizsgálható a termelési volumen változásának oka is. 1. Rendelkezésre álló gépek száma gép 2. Teljes felhasználási mutató 3. Egy gép által ténylegesen teljesített óra óra/gép 4. Teljesítmény db/óra Termelés volumene db A tényezők között szorzatszerű összefüggés van. Standardizálás!

Elemezhető a kapacitásváltozás eredményre gyakorolt hatása is. 1. Meg kell vizsgálni a gépköltségek alakulását Gépköltségek Bázis Tény Változás Értékcsökkenési leírás Fenntartási költségek Energiaköltség 100 80 1200 105 84 1320 +5 +4 +120 Összesen: 1380 1509 +129 Az árváltozás hatását ki kell szűrni! 2. Ki kell mutatni a gépköltségek változását százalékban (1509 ÷ 1380) × 100 = 109,35 % 3. Meg kell határozni a termelési volumen változását százalékban Termelés (db) 500 600 +100 (600 ÷ 500) × 100 = 120,00 % 4. Értékelés: ha a gépköltségek a termelési volumennel arányosan változtak volna, akkor az összegük (1380 × 1,2) 1656 egység lenne. A tényleges gépköltség azonban ettől alacsonyabb, 1509 egység. Így a gépköltségek alakulásának relatíve (1509 – 1656) 147 egység eredményjavító hatása van.

Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 1. Anyagellátási tevékenység elemzése 2. Az anyagfelhasználás elemzése 3. A készletalakulás vizsgálata termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben Logisztika az ellátás tudománya. Két alappillére a készletgazdálkodás és az anyagi folyamatok lebonyolítása. Megfelelő dolog Megfelelő időben Megfelelő mennyiségben Megfelelő minőségben Megfelelő kísérő információkkal Megfelelő összetételben Megfelelő helyre eljusson, rendelkezésre álljon.

Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 1. Anyagellátási tevékenység elemzése Anyagellátási rendellenességek Anyaghiány Túlméretezett, felesleges készlet Állásidők, túlóráztatás, rezsiköltségek növekedése, kapacitáskihasználás romlása Indokolatlan tőkelekötés, kamatráfordítás növekedése, tárolási veszteségek Történhet Preventív célból, a hibák elkerülése érdekében Utólagosan, minősítő jelleggel

Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 2. Az anyagfelhasználás elemzése Fajlagos anyagfelhasználás alakulásának értékelése Tényleges anyagfelhasználás és az anyag-felhasználási normák összehasonlítása Anyag-felhasználási normák Felhasznált anyag mennyisége Fajlagos anyagfelhasználás = Előállított termékek mennyisége Beszerzési norma % - Selejt % Bruttó norma % - Hulladék % Nettó norma % Előállított termékek mennyisége Anyagkihozatal = Felhasznált anyag mennyisége Értelemszerűen a mutató értéke akkor kedvező, ha a fajlagos felhasználás csökken, vagy az anyagkihozatal emelkedik. Az összes anyagfelhasználásra vonatkozóan is végezhető számítás. Számszerűsíthető az is, hogy mennyi anyagmegtakarítást/többletfelhasználást eredményezett a fajlagos anyagfelhasználás változása. Hulladék mértéke Selejt mértéke Összes anyagfelhasználás Bruttó norma Beszerzési norma = Termelési volumen × Nettó norma × × Nettó norma Bruttó norma

Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 3. A készletalakulás vizsgálata termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál Feladatok A készletgazdálkodásra vonatkozó figyelmeztető adatok vizsgálata Készletállományok vizsgálata a készletnormákhoz képest A készletek alakulásának dinamikus elemzése Az összehasonlítás során: kimutatjuk a normától való eltéréseket, rávilágítunk az eltérések lehetséges okaira, vizsgáljuk a készletek csökkentésének lehetőségeit. a készletek nagyságának alakulása készletlekötés relatív alakulása a készletrugalmasság vizsgálata az értékesítés és a készletek alakulásának kapcsolata anyagár-különbözetek távolsági fuvardíjak értékesítés vesztesége értékvesztés, selejtezés fizetett bankkamatok fizetett kötbérek

Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 3. A készletalakulás vizsgálata termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál Készletállományok vizsgálata a készletnormákhoz képest Anyagkészlet = Átlagos tárolási idő (nap) × 1 napi anyagfelhasználás Befejezetlen termelés = Gyártási átfutási idő (nap) × Átlagos készültségi fok × 1 napi termelési költség Gyártásfinanszírozási idő Késztermékkészlet = Átlagos késztermék tárolási idő (nap) × 1 napi termelési költség A számítás menete 1. Minden egyes készletfajtánál megállapítjuk a készleteltérést (Tény – Terv) 2. A standardizálás módszerét felhasználva számszerűsítjük az egyes tényezők hatását 3. Lehetőségek feltárása a jobb készletgazdálkodást elősegítő intézkedések meghozatala érdekében

Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 3. A készletalakulás vizsgálata termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál A készletek alakulásának dinamikus elemzése A készletek nagyságának alakulása Készletlekötés relatív alakulása A készletrugalmasság vizsgálata Az értékesítés és a készletek alakulásának kapcsolata Két időpont készletének vagy két időszak átlagkészletének adatait hasonlítjuk össze. A változáson túlmenően megállapítható az is, hogy mennyi pótlólagos forrásról kell gondoskodni, illetve mennyi befektetett tőke szabadul fel. A vizsgálat során arra kapunk választ, hogy a készletek változása mennyire volt indokolt. A készletek nagyságát, változását össze kell vetni a vállalkozás teljesítményével (általában az árbevétellel). A számítások során alkalmazott mutatók a forgási mutatók: Fordulatok Nettó árbevétel száma Átlagos készletérték Forgóeszköz Átlagos készletérték igényesség Nettó árbevétel Forgási idő Időszak napjai napokban Fordulatok száma Készletrugalmassági mutatóval történik (szokás reagálási foknak is nevezni). Vizsgálható a nettó árbevétel (teljesítmény) és a készletek közötti kapcsolat szorossága. Ezt a korrelációszámítás segítségével határozhatjuk meg. Készletváltozás %-a r = Árbevétel-változás %-a 1 %-os árbevétel- növekedés hány %-os készletnövekedéssel jár együtt. = = =

Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben 4.1. Az árukészletek és változásának megfigyelése 4.2. Az árukészlet és a forgalom viszonyának elemzése 4.3. A készletlekötés változására ható tényezők számszerűsítése 4.4. A készletrugalmasság vizsgálata 4.5. A készletezési költségek és az optimális rendelésnagyság vizsgálata 12

Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben Beszerzés Térben és időben általában elválik. Értékesítés Készletgazdálkodás A mindenkori készletnagyság érdekellentétek eredőjeként alakul ki. maximum minimum A forgalom oldaláról Készlet A gazdálkodás oldaláról 4.1. Az árukészletek és változásának megfigyelése Időponti készlet Időszaki készlet Volumen és összetétel Leltár, vagyonvédelem. Lehet kiugróan magas vagy alacsony, ezért a készletállomány jellemzésére nem alkalmas Finanszírozandó átlagkészlet A forgalomhoz kell igazodnia 12

Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben 4.2. Az árukészlet és a forgalom viszonyának elemzése Az átlagkészlet alakulását a forgalommal való együttmozgása alapján célszerű vizsgálni. Az elemzéshez alkalmazható vizsgálati módszerek: Adott időszakban hányszor térülnek meg a vállalkozás készletei Időszak értékesítési forgalma Fordulatok száma = Időszak átlagkészlete Hány napi értékesítés összegét köti le a vállalkozás árukészlete Időszak átlagkészlete × időszak napjai Forgási sebesség napokban = Időszak értékesítési forgalma Reciproka Egységnyi készlettel elérhető forgalom nagysága Készlethatékonyságot tükröző mutatók Egységnyi forgalom lebonyolításához szükséges átlagkészlet nagysága A mutatók számításánál az összehasonlíthatóságra ügyelni kell. A készlet és a forgalmi adatok vagy beszerzési vagy fogyasztói áron vethetők össze. 12

Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben 4.3. A készletlekötés változására ható tényezők számszerűsítése Átlagkészlet változása = Tárgyidőszaki átlagkészlet – Bázisidőszaki átlagkészlet Az átlagkészletek időbeli változását 3 tényező befolyásolja: Tényforgalom Bázis időszaki forgalom 1. A forgalom-változás hatása = - Bázis fordulatok száma Bázis fordulatok száma Tényforgalom Tényforgalom 2. Összetétel-változás hatása = - Bázis fordulatok száma Bázis fordulatok száma Megváltozott belső szerkezetű forgalom készletigénye Változatlan belső szerkezetnek megfelelő készletigény Árucsoportonkénti számítás Tényforgalom 3. Készletintézkedés hatása = Tárgyidőszaki átlagkészlet - Bázis fordulatok száma Az első két tényező objektívnek tekinthető, számszerűsíthető. A készletgazdálkodás szubjektív, csak közvetve számszerűsíthető az összes készletváltozás és az objektív tényezők által előidézett készletváltozások különbözeteként. 12

Készletgazdálkodás kiemelt témakörei 4. A készletgazdálkodás elemzési sajátosságai a kereskedelemben 4.4. A készletrugalmasság vizsgálata A forgalom 1%-os változása a készlet- lekötés hány %-os módosu- lását idézi elő. Készletváltozás %-a Reagálási fok (r) = Értékesítési forgalom változásának %-a A forgalomdinamika négyzetgyökével Meghatározható Az előző évek tapasztalatai alapján Több év adataiból meghatározzuk az átlagos növekedési ütemet és ezen adatokból számítjuk a reagálási fokot. Pl.: 118%-os forgalmi index esetében: 8,6% = 1, és r = = ,48 18% Felhasználható a készletgazdálkodás utólagos elemzésére, a készletszükséglet tervezésére 4.5. A készletezési költségek és az optimális rendelésnagyság A beszerzési és a készletezési tevékenység szoros kapcsolatban áll. Nagy mennyiség rendelése magas készletezési költséget és alacsony utánpótlási költséget eredményez. Kisebb rendelésnél az irány fordított. Azt a rendelési nagyságot kell kialakítani, ami mellett a készletezési összköltség (készletezés költsége, készletutánpótlás költsége) minimális. 12

Fedezeti költségszámítás
A nyereség-orientált vezetés információs rendszerének módszertani alapja Határköltség (marginális költség) számítás Módszerei: Közvetlen költség (direct-costing) számítás Szűkített önköltséget alkalmazó módszer Történelmileg először a határköltség-számítás vált ismertté. A határköltség-számítás - minden más költségszámítási módszertől - eltérő sajátossága: A degresszív és a progresszív költségeket a reagálási fok segítségével arányos és fix költségekre bontja Költségváltozás %-ban 12% Reagálási fok (r) = Pl. r = = 0,6 Volumenváltozás %-ban 20% A 0,6 reagálási fokkal változó 2000 Ft degresszív költség egyenlő 1200 Ft arányos és 800 Ft fix költséggel.

Költségfüggvények A termelés volumenében és összetételében bekövetkezett változásokra való reagálás szempontjából megkülönböztetünk Összegükben változó (variábilis) költségeket Proporcionálisan (arányosan) változó Degresszíven (arány alatt) változó Progresszíven (arány felett) változó Összegükben állandó (fix) költségeket A változások törvényszerűséget mutatnak, ezért függvényekkel is ábrázolhatók. Összes költség, Ft Proporcionális költség a termelt mennyiségekre (Pl. közvetlen anyag, közvetlen bér) A megtakarítások és a túllépések az egyenes arányosságot felboríthatják, ezért az összefüggés csak „viszonylagosan” áll fenn Termelt mennyiség, db Termelt mennyiség, db önköltség, Ft egység önköltség, Ft egység Proporcionális költség a termékegységre Termelt mennyiség, db Termelt mennyiség, db

Költségfüggvények Összes költség, Ft Degresszív költség a termelt mennyiségekre (Pl. üzemi és vállalati általános költségek) degresszivitás Termelt mennyiség, db önköltség, Ft egység Degresszív költség a termékegységre (termékegységre vetítve regresszívek) Termelt mennyiség, db Progresszív költség (túlóráztatás) összege a termelt mennyiségre és a termékegységre Összes költség, Ft önköltség, Ft egység progresszivitás Az önköltséget degresszíven növelik Termelt mennyiség, db Termelt mennyiség, db

Költségfüggvények Összegükben állandó (fix) költségek a termelt mennyiségre és a termékegységre költség, Ft összes önköltség, Ft egység Termelt mennyiség, db Termelt mennyiség, db Pl.: értékcsökkenési leírás, fűtési-, világítási költségek, vezetők alapbére Összes költség és önköltség grafikon veszteség nyereség fedezeti pont árbevétel Összes költség költség, Ft összes önköltség, Ft egység nettó ár optimum nyereség önköltség veszteség Termelt mennyiség, db Termelt mennyiség, db Az összes költség degresszív Az önköltség pedig regresszív

A határköltség-számítás - minden más költségszámítási módszertől - eltérő sajátossága: b) A fix költségeket nem osztja fel a gyártmányokra HATÁRKÖLTSÉG = EGYSÉGRE ESŐ ARÁNYOS KÖLTSÉG Költségcsoport Reagálási fok Előző év Termelés 1000 db Terv év 1200 db Különbözet Réteg 200 db Közvetlen Rezsi Arányos Degresszív Progresszív Fix 1,0 0,6 1,2 0,0 6000 2000 100 3000 7200 2240 124 +1200 +240 +24 Összes költség 11100 12564 + 1464 Árbevétel (12/db) 12000 14400 Nyereség 900 1836 Önköltség 11,1 10,4 7,32 Rétegköltség: 1464 A rétegtermelést nem volt értelme elvállalni 7,32 alatti eladási áron, mert nem biztosított többletnyereséget. 1464 Határköltség = = 7,32 200 Így alakult ki az alsó határár (7,32) vagy határköltség fogalma.

A határköltség-számítás - minden más költségszámítási módszertől - eltérő sajátossága: c) Sajátos értékelési módszert alkalmaz, amely az alábbi öt sorból áll Árbevétel növekedés Le: arányos költség-növekedés Fix költség és nyereségfedezet Le: Fix költség-növekedés Nyereségtöbblet …………………… ………… A GAZDASÁGI KALKULÁCIÓ alapvető módszere is! Saját termelésű készletek értékelése Gazdasági kalkulációban Nyereségoptimum számításban A fedezeti költségszámítás különböző módszereinek alkalmazási lehetőségei Eredménytervezésben Versenyárképzésben Eredmény elemzésben Könyvviteli információs rendszerünkben A módszerek összehasonlítását a következő fólia tartalmazza!

Módszereinek összehasonlítása Egy termék kalkulációs tételei alapján Kalkulációs tételek a b c d Határköltség Közvetlen önköltség Szűkített önköltség 1 2 373 264 384 348 0,7 0,5 0,3 1. Közvetlen költségek - közvetlen anyag - közvetlen félkész - közvetlen bér - közvetlen bér járuléka - gyártási különköltség 2. Fel nem osztott költségek - Közvetett költségek = gépköltség = egyéb üzemi költség = értékesítési költség = egyéb általános költség 100 40 60 24 84 36 105,6 Arányos rezsi 84×0,7=59 36×0,5=18 105,6×0,3=32 Fel nem osztott költségek és nyereség fedezet Üzemi rezsi 120 Gépköltség FNOK Fix költség és nyereség fedezet 127 236 116 152 Ár 500 Reagálási fok Összeg (Ft)

ELEMZÉS (részekre bontás)

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "ELEMZÉS (részekre bontás)"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

ELEMZÉS (részekre bontás)

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "ELEMZÉS (részekre bontás)"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés