Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A negyedidőszak-kutatás története speciális kollégium 1.előadás A negyedidőszak helye a geológiai kortáblán Negyedidőszak és rokon kifejezéseinek, -diluvium,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A negyedidőszak-kutatás története speciális kollégium 1.előadás A negyedidőszak helye a geológiai kortáblán Negyedidőszak és rokon kifejezéseinek, -diluvium,"— Előadás másolata:

1 A negyedidőszak-kutatás története speciális kollégium 1.előadás A negyedidőszak helye a geológiai kortáblán Negyedidőszak és rokon kifejezéseinek, -diluvium, jégkorszak, neogén- születése… Bradák Balázs, ELTE TTK, Természetföldrajzi Tanszék 2007

2 A negyedidőszak helye a geológiai kortáblán

3 A nomenklatura eredete Diluvium Conybeare és Pillips ( ): diluvium-alluvium, legkésőbbi-tercier részei; A „diluvium”, mint geokronológiai egység azonban széles körben elterjedt Magyarországon ( Szabó 1893). A diluvium, mint a negyedkor eljegesedésekkel jellemezhető időszaka közel 100 éven keresztül, még az 1940-es években, is használatban volt ( Gaál 1943 ). William Buckland (1823) Leopold von Buch ( ) Da Agostino Scilla (1670)

4 Negyedidőszak és más elnevezések – párhuzamos történetek Negyedidőszak, kvarter Johann Gottlob Lehmann ( ) Versuch einer Geschichte von Flötz-Gebürgen, betreffend deren Entstehung, Lage, darinne befindliche Metallen, Mineralien und Foßilien (1756, Berlin) című mű. A legősibb hegységek csoportja („primitív” hegységek): kristályos kőzetekből állnak, egységes, tömör, kemény szerkezetűek, nem tartalmaznak ősmaradványokat, rétegződésük dőlt, vagy függőleges, az Özönvíz elött keletkeztek; 2.A Flötzgebirge vagy „vízszintes” hegységek csoportja („másodlagos, szekunder hegységek”): rendre egymás után következő, rétegzett, vízben ülepedett, ősmaradványokat tartalmazó anyagból állnak, melyek egy része az Özönvíz alatt ülepedett le. Szekunder – a primitív hegységek anyagának lepusztulásából keletkezett. 3. Késői felhalmozódások: minden ami nem tartozik az előzőkhöz (pl. vulkáni hegységek, alluviális üledékek…)

5 Lehmann – Türingia geológiai szelvénye (1759)

6 Abraham Gottlob Werner ( ) Neue Theorie von der Entstehung der Gänge mit Anwendung auf den Bergbau besonders den freibergischen (1791, Freiberg); A neptunista szemlélet egyik képviselője; Különböző keletkezésű, típusú kőzetek elkülönítésére használta a primitív (vagy primer), szekunder és tercier kifejezéseket. heidelberg.de/diglit/werner heidelberg.de/diglit /lehmann1756

7 Giovanni Arduino ( , 1760) – „az olasz geológia atyja” Négy rétegtani „fokot”, vagy „rendet” határozott meg (Alpok): Az Elsődleges, vagy Primer rend („monti primeri”): a Dél- Tiroli Alpok fosszilia nélküli, vulkanikus kőzetei; Másodlagos, vagy Szekunder („monti secondari”): az Alpok hegylábi területeinek ősmaradványokban gazdag, mészkő és agyag üledékei; Harmadlagos, vagy Tercier egység („monti terziari”): a szubalpi területek kevesebb fossziliát tartalmazó kőzetei; Negyedleges, vagy Kvarter rétegek („quatro ordine”): a Pó alföldjének alluviális sorozata. Terepi megfigyeléseken alapuló beosztását két, kortársának, ifjabb Antonio Vallisneri -nek ( ) küldött levelében összegezte 1759-ben.

8

9 Desnoyers (1829) A kvarter, vagy negyedidőszak elnevezés „újrafelfedezője”; Szajna völgyében fellelhető tengeri és alluviális eredetű, tercier rétegtani egységeket fedő fiatalabb, „Tertiaire récent” üledékekre használta az elnevezést; Annales scientifiques naturelles nevű folyóiratban megjelent cikk. Henri Reboul 1833-ban Géologie de la période quaternaire címmel már összefoglaló jellegű munka; Őslénytani alapon különítette el tercier és kvarter rétegeket, az alapján, hogy az egyes rétegek tartalmazzák-e ma is élő fajok maradványait, vagy nem.

10 Histoire des progrès de la géologie ( ), nyolc kötetes mű; Második kötet: Terrain quaternaire ou diluvien et formation tertiaire című Etienne-Jules Adolphe Desmier De Saint-Simon Vicomte D’Archiac ( , 1849), [+Morlot (1854; 1856)] A kvarter kifejezés széles körben a Rhone völgyének kvarter üledékeit leíró munkáiknak köszönhetően terjed el Európában. Szabó József (1860) Először használta Magyarországon a kvarter kifejezést A budai melegforrások folytatása Pesten című értekezésében. Az üledéksor ismertetésekor „trchytos kavicsot mint negyedkori képletet” említett.

11 Goethe (1823): Wilhelm Meister vándorévei című művében jégkorszakról ír. Karl Fridrich Schimper (1837): „die Eiszeit” XIX. században alkotó geológus, biológus és költő; február 14-én olvasta fel a földtörténet jellegzetes szakaszának nevet adó, die Eiszeit (A jégkorszak) című költeményét. „…Eleinte szelid volt minden, lágyabb mint most, A Világ: őserdő mélyén visszhangzó vadordítás, Mammutok legelésztek csendben, s a lápok fölött Sóvárgón kavargott egy jövendő látomás: Nemsokára elpusztul minden! Csontvázaik áradatként borulnak a Földre, vagy húsukat és bőrüket frissen magába zárva, vonszolva A jég lomhán északra kúszik…” Jégkorszak

12 „hogy azon időben a flóra és fauna, a növény és állatvilág ép oly zord hidegben tengődött mint jelenleg a magas északi tájakon” és ennek az időszaknak a legjellegzetesebb maradványait a „diluvium nevét viselő rétegek” őrzik. „közép-Európa diluviál képletei oly korszakban támadtak, mikor a klíma tökéletesen más volt… Az ember megjelenése és a már kihalt ősállatokkal való együtt létezése erre a korszakra, az úgynevezett jégkorszakra egész bizonyossággal visszavihető”. Carl Christoph Vogt ( , 1869, 1870) Magyarországon nyomtatott formában, magyar nyelven, a jégkorszak, vagy valamelyik rokon kifejezéssel először Az újabb vizsgálatok eredményei az őstörténelem körében című írásban (Természettudományi Közlöny).

13 Charles Lyell (1839) A pleisztocén (plisztocén) kifejezést vezeti be a geológiába; A kifejezés (pleistosz – legtöbb, kainos – új, mai) arra utal, hogy a pleisztocén rétegek, a bennük található ősmaradványokat nézve, a „legtöbb” hasonlóságot mutatják a jelenkori (holos – teljesen) flórával és faunával (Vendl 1952). Pleisztocén-holocén Szabó József (1893), Előadások a geológia köréből című munkájában találkozhatunk először nyomtatott formában a földtörténeti kortáblában elhelyezett „pleistoczen” terminussal. Gervais „Modern”, jelenkori, a pleisztocénnél fiatalabb rétegtani egységekre használta először a holocén kifejezést kiegészítve ezzel Lyell rétegtani rendszerét. A holocén kifejezést megelőzve, illetve párhuzamosan, a pleisztocén-diluvium („özöny”) analógiájaként sokáig használták az alluvium („áradmány”) kifejezést is (pl. Szabó 1893).

14 Hörnes (1853) Őslénytani alapon, két új kronosztratigráfiai alkot (Bécsi-medence): paleogén („Paleogen Stufe”); neogén („Neogen Stufe”); A miocén és pliocén rétegeket, mivel paleontológiailag nem tudta őket megfelelően szétválasztani, neogénnek nevezte. A vizsgált rétegsorok fedőüledéke gyakran pleisztocén, holocén, így a tudományos köztudatban a neogén, mint a miocéntől a jelenkor aljáig tartó egység terjedt el. Magyarországon Szabó (1857), A budai melegforrások földtani viszonyi című értekezésben jelent meg először nyomtatott formában a neogén terminus. A kutató a harmadkori, eocénnél fiatalabb rétegeket összegezte a kifejezéssel.

15 Pávay E. (1871) Negyed-korszak vagy az ember uralmi korszaka című értekezése; „…az Ember uralmi korszaka (antropozóikum, „Époque quaternaire ou la Période antropozoique”)…Ezen nevezet alatt mind azon képződményeket értjük, melyek a harmad-korszak befejezte után keletkeztek. Két csoportra szokták osztani özöny és áradmány – azaz diluviális és alluviális csoportra.” Szabó J. (1893) Szintén „anthropozoi” periodust említet; A földtörténeti kor („periodus”) tagolását is megadta: „Diluvium” („negyedkor=pleistoczén”), „Ó-Alluvium” és „Új-Alluvium” Egyéb – antropo…

16 Gaál I. (1923, 1943) A Föld története című művében a negyedidőszakot a „szerszámos ember kora”- ként jelölte. A további tagolása során a diluviumot a „kihalt ember-fajok”, az alluviumot pedig, az „élő ember-fajok” korának nevezte. Pantocén: -A „quartért” helyettesítő -A pleisztocént és a holocént magába foglaló, neogén alá tartozó földtörténeti egység; -A negyedidőszak helyett, a vele egyenrangúnak tartott földtörténeti egységhez viszonyított rövidsége miatt alkalmazná.

17

18 W. B. Harland, R. L. Armstrong, A. V. Cox, L. E. Craig, A. G. Smith, D. G. Smith, (1989) Antropogén („antropogene”) kifejezés. A geologic time scale című műben; Pleistocén és holocén kort foglalta magába. Terciert „leváltó” paleogén és neogén időszakok mintájára, a negyedidőszakot is egy hasonló hangzású fogalommal helyettesítsék, utalva az ember egyre erősebbé váló jelenlétére; Pleisztogén („pleistogene”) kifejezés (antropogénnel szinonim). Vadász E. (1957) Antropozóikum (vagy psychozóikum!) a jelenkor!: „az Ember, tudatossá tett építő-pusztító tevékenységével a leghatékonyabb kőzetalkotó szervezetek sorába kerül. Minden közeget meghódító elterjedésével s mindent magának kisajátító, saját léte nézőpontjából értékelő volta szerint különleges vezetőlénye a jelenkornak”.

19 Összefoglalva ( )


Letölteni ppt "A negyedidőszak-kutatás története speciális kollégium 1.előadás A negyedidőszak helye a geológiai kortáblán Negyedidőszak és rokon kifejezéseinek, -diluvium,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések