Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületre vonatkozó, a szakértői feladatokhoz kapcsolódó aktuális jogszabályi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületre vonatkozó, a szakértői feladatokhoz kapcsolódó aktuális jogszabályi."— Előadás másolata:

1 A pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületre vonatkozó, a szakértői feladatokhoz kapcsolódó aktuális jogszabályi háttér rövid összefoglalása, kiemelve a változásokat Összeállította: Erdei Gyula mesterpedagógus Szaktanácsadó Sonkádi Szabadegyetem 2015

2 A törvényi eredeti háttér – a kezdetek: A szakértői, szaktanácsadói, minősítési rendszer: Törvényi háttér: évi CXC törvény Tanfelügyelet: 20/2012-es EMMI rendelet Szakmai támogató rendszer: 48/2012-es EMMI rendelet Pedagógus minősítés:326/2013-as kormány rendelet

3

4 Változás 20/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet április 22. napjával hatályba lépő módosításának [22/2015. (IV. 9.) EMMI rendelet] magyarázata Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 145. § Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés általános célja, 145. § Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés általános célja, Kiegészítésre került a pedagógiai-szakmai ellenőrzés (PSZE) célrendszere. Szabályozásra került az intézményi önértékelés a határidők, a szereplők és a célok tekintetében § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetője minden év augusztus 15-éig megküldi a megyei kormányhivatalnak a nevelési-oktatási intézményben alkalmazott pedagógusok névsorát és oktatási azonosító számát § (1) Az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzés fajtái: a) a pedagógus ellenőrzése, b) az intézményvezető ellenőrzése, c) az intézményellenőrzés. Ebben a szakaszban szabályozásra kerültek a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésének célja, módszerei és területei.

5 Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 147. § (1) A szakértő az ellenőrzés előtt legalább hét nappal felveszi a kapcsolatot az intézményvezetővel. Intézményellenőrzés esetén az ellenőrzést vezető szakértő az ellenőrzés előtt legalább két héttel felveszi a kapcsolatot az intézményvezetővel § (1) A hivatal minden év július 20-ig a következő évre szóló országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervet (a továbbiakban: ellenőrzési terv) készít megyei bontásban. Az új 147. § (1) a régi 146. § (2) bekezdésének tartalmát szabályozza újra. Az ellenőrzési terv készítése már nem a kormányhivatalok feladata, hanem az Oktatási Hivatalé, ahol megyei bontásban készülnek el a tervek. A korábbi szabályozástól eltérően már a következő évre szólóan készül a terv és nem a következő tanévre, ezért a határidők is módosultak. Szabályozásra kerültek az új időpont kijelölése iránti kérelem feltételei, a fel nem róható körülmény § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtái: a) a pedagógus ellenőrzése, b) az intézményvezető ellenőrzése, c) az intézményellenőrzés § (1) Pedagógus ellenőrzése esetén az ellenőrzésben érintett pedagógus az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig feltölti a pedagógusok előmeneteli rendszeréről… A 147. § (1) bekezdése alapján a Hivatal elkészíti az ellenőrzési tervet és értesíti az érintett pedagógusokat július 31. napjáig. Ennek megfelelően az ellenőrzésre kerülő pedagógusnak július 31. napjától november 30. napjáig van ideje feltölteni a portfólióját, amely alapján a következő naptári évben ellenőrzik § (1) Az intézményvezető ellenőrzése az Nkt. 7. § (1) bekezdés a)-h) pontja által meghatározott nevelésioktatási intézmény vezetőjére és a többcélú intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó intézményegységének vezetőjére terjed ki § (1) Intézményvezető ellenőrzése esetén az érintett intézményvezető legkésőbb az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig feltölti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe a vezetői tevékenységet bemutató alábbi dokumentumokat: a) a vezetői pályázatát, vagy annak hiányában vezetői programját, b) az intézmény pedagógiai programját, c) az ellenőrzést megelőző két tanév munkatervét és éves beszámolóját, valamint d) az intézmény szervezeti és működési szabályzatát. (2) Az intézményvezetőt egyidejűleg két szakértő látogatja meg.”

6 Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 150. § (1) Az intézményellenőrzés célja iránymutatás az intézmény pedagógiai- szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által,…. „150. § (1) A köznevelési intézmény ellenőrzése esetén az érintett intézmény… Az intézkedési terv elkészítésére és jóváhagyására 60 nap áll rendelkezésre a korábbi 30 helyett. A határidő számításának megváltozott a kezdete: - Korábban a nevelőtestületnek az összegző szakértői dokumentum kézhezvételtől számítva volt 30 napja a jóváhagyásra, az új szabályozás viszont előírja az informatikai felületre történő feltöltést, így innen kezdődik a 60 nap számítása. - A korábbi változatban nem volt meghatározva. Az új változatban a 60 napból 45 napja van az intézményvezetőnek elkészíteni az intézkedési tervet, így 15 nap marad a nevelőtestületi jóváhagyásra. Az összegző dokumentumok részletes tartalma kikerült a rendeletből § Az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzés bármely szintjében részt vevő szakértő az általa végzett ellenőrzések során hozzá eljuttatott és általa készített dokumentumokat a róla szóló értékelőlap számára megküldött példányának kivételével az ellenőrzés befejeztével a kormányhivatalnak köteles átadni. „151. § A hivatal által működtetett informatikai támogató rendszer biztosítja a benne rögzített ellenőrzési jegyzőkönyvek és összegző szakértői dokumentumok ellenőrzést követő ötödik év december 31-éig történő elektronikus tárolását… Megváltozott az adatkezelő szerv (kormányhivatalról Oktatási Hivatalra). A korábbi változat nem említi a dokumentumok formáját (az új szerint elektronikus). Megváltozott az adat tárolásának időtartama is (20 évről 5 évre).

7 Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 152. § (3) A kormányhivatalok a hivatal által meghatározott formai előírások alapján minden év június 30-áig beszámolót küldenek a hivatalnak az ellenőrzések tapasztalatairól. Ez alapján a hivatal minden év július 31-éig jelentést készít az oktatásért felelős miniszter részére, amelyben javaslatot tehet az ellenőrzési eszközök módosítására. „(3) A hivatal minden év július 31-éig jelentést készít az oktatásért felelős miniszter részére, amelyben javaslatot tehet az ellenőrzési eszközök módosítására.” Átvezetésre került a feladat új ellátója, az Oktatási Hivatal 153. § Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben olyan köznevelési szakértő vehet részt, aki a) megfelel az Nkt. 82. § (1)-(3) bekezdésében előírt feltételeknek, b) rendelkezik az ellenőrzés szerinti szakiránynak megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel… „153. § Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben olyan köznevelési szakértő vehet részt, aki a) pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szerepel az Országos szakértői névjegyzékben, valamint b) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez szükséges szakmai ismereteket a hivatal által szervezett hatvanórás továbbképzés keretében elsajátította.” A szakértők megfelelési kritériumai módosultak, az Országos szakértői névjegyzékre vétel kiváltja a korábbi a) b) és d) pontokat is § (1) A pedagógus ellenőrzését az ellenőrzési szakértői névjegyzékben az ellenőrzött pedagógus- munkakörének megfelelő szakirányra bejegyzett szakértő végezheti. „154. § (1) A pedagógus ellenőrzésében az érintett pedagógussal azonos munkakörben és intézménytípusban szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus vehet részt. (2) Az intézményvezető ellenőrzésében… (3) Az intézményellenőrzést az adott intézménytípusban … Nagyobb hangsúly került az ellenőrzést végző szakértők szakmai gyakorlati követelményeire. Fontosabb szerepe van annak, hogy a szakértő az ellenőrzöttel azonos, vagy hasonló területen rendelkezzen szakmai gyakorlattal.

8 Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 155. § (1) Az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzésben résztvevő szakértőt a kormányhivatal a szakértővel, mint természetes személlyel kötött megbízási szerződés keretében bízza meg az illetékességi területén lévő nevelési- oktatási intézményben ellátandó ellenőrzéssel. Nem rendelhető ki a szakértő abba az intézménybe, ahol őt vagy közvetlen hozzátartozóját pedagógusként alkalmazzák, továbbá olyan intézménybe, ahol az ellenőrzést megelőző két évben őt vagy közvetlen hozzátartozóját pedagógusként alkalmazták… „155. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő szakértőt a hivatal jelöli ki. Nem jelölhető ki a szakértő az ellenőrzésre abba az intézménybe, ahol őt vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját pedagógusként alkalmazzák, továbbá olyan intézménybe, ahol az ellenőrzést megelőző két évben őt vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját pedagógusként alkalmazták… Megváltozott a szakértőt kijelölő szerv a kormányhivatalról az Oktatási Hivatalra. Pontosításra került a közeli hozzátartozó fogalma, amely így már a polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvény 8:1. § (1) 1. pontja szerinti közeli hozzátartozót jelöli (a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér).

9 A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet április 17. napjával hatályba lépő módosításának [89/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet] magyarázata Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 1. § Kiegészült a (3a) bekezdéssel „(3a) A rendelet II. fejezetének hatálya - a 6., 7., 8. alcím kivételével - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (11) bekezdésében meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben, javítóintézeti nevelést nyújtó intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjed.” A rendelet hatálya a módosítást követően kiterjed a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (11) bekezdésében meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben, javítóintézeti nevelést nyújtó intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is. 2. § (2), 2. § Kiegészült a (2a) bekezdéssel, 2. § (8) d) 2. § (10) a) „(2) A gyakornoki idő két év. A gyakornoki idő kikötésekor a jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlatot be kell számítani, azzal, hogy gyakornoki időként a két évből hátra levő időt kell a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni… - A korábbi megfogalmazás alapján: ha a gyakornok új jogviszonyt létesített a gyakornoki ideje alatt, a gyakornoki idejének számítása újraindult és újból 2 éves időtartamot kellett megjelölni a kinevezésében /szerződésében. - Az új szöveg alapján: a gyakornokok gyakornoki ideje összevonható a különböző jogviszonyokban szerzett szakmai gyakorlat alapján. (Fontos kiemelni, hogy a gyakornoki idő és a szakmai gyakorlat nem ugyanaz a fogalom) Itt a változás egyrészt csak pontosítás, a „pedagógus” szó cseréje, másrészről viszont a mentori értékelés beemelése a minősítő vizsga értékelésébe. Ugyanakkor az új szöveg csak a „megismerés” szót használja, ami azt jelenti, hogy azt nem kell külön értékelnie a bizottságnak, csak felhasználják a végső értékeléshez.

10 Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 3. § (8) a) (A minősítési eljárás során a minősítő bizottság) a) áttekinti és értékeli a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit… (A minősítési eljárás során a minősítő bizottság) „a) áttekinti és értékeli a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését… Az új szöveg utolsó fordulatába bekerült a kérdések feltételének szabályozása és határideje. 4. § Kiegészült az (5a) bekezdéssel„(5a) Az (5) bekezdés szerinti munkaidő- kedvezményt a köznevelési intézmény vezetője az OH- nak - vagy szaktanácsadói feladatok ellátása esetén a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek - a szakértői, szaktanácsadói feladatokra az adott tanítási, nevelési év, adott félévére szóló megbízása alapján köteles biztosítani.” A szakértők tartós megbízást kapnak az adott félévre az OH-tól és e megbízólevél alapján az intézményvezető köteles az összes szabadnapot és órakedvezményt biztosítani a szakértői feladatok ellátására, tehát nem csak azokon a napokon, amikor konkrét látogatása van a szakértőnek. Különös tekintettel arra a tényre, hogy a minősítés nem csak a látogatásokból áll, hanem rengeteg adminisztrációval és értékelő feladatokkal jár.

11 Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 4. § (6a) (6a) Aki köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízást kapott vagy ilyen munkakört tölt be, a megbízás vagy a munkakör betöltésének ideje alatt akkor is besorolható Mesterpedagógus fokozatba, ha az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt. „(6a) Annak a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, aki köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízást kapott vagy ilyen munkakört tölt be, a megbízás vagy a munkakör betöltésének időtartama alatt mentesül az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása alól.” Itt pontosabb megfogalmazásra került az, hogy a vezetői munkakör betöltése mellett a Mesterpedagógusnak nem kell ellátnia egyéb szakértői feladatokat. 4. § Kiegészült a (6b) bekezdéssel „(6b) Annak a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, aki Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízást kapott vagy ilyen munkakört tölt be… Mivel a módosítás hatására a Rendelet hatálya kiterjed a Gyvt. hatálya alá tartó intézményekre is, a vezetőikre vonatkozóan is kell rendelkezni. Jelen esetben a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények vezetőinek, amennyiben Mesterpedagógusok, el kell látniuk a szakértői feladatokat is. 4. § (7) (7) Az (5) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus évente legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával. „(7) Az (5) bekezdés szerinti munkaidő- kedvezményben részesülő pedagógus évente legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával. A köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakört betöltő pedagógus szakértői, szaktanácsadói feladatainak ellátásába - legfeljebb öt alkalom erejéig - be kell számítani azt is, amikor a minősítő bizottságnak az intézményvezető vagy az intézményvezető által megbízott tagjaként jár el.” Amennyiben egy szakértő delegáltként is részt vesz minősítésen, az évente 5 alkalom erejéig beszámítható az ő évi 25 alkalmas szakértői kirendelésébe. Tehát ha egy évben 4 alkalommal vett részt minősítésen delegált szerepben, akkor az OH által már csak 21 alaklommal rendelhető ki szakértőként vagy elnökként.

12 Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 5. § Kiegészült az (1a) és (1b) bekezdésekkel „(1a) A Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók: a) „Kutatótanár fokozatba lép”, b) „Pedagógus II. fokozatban marad” vagy c) „Mesterpedagógus fokozatban marad.” (1b) A Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás befejezésétől számított további két év szakmai gyakorlat megszerzése után a minősítési eljárás megismételhető, ha a Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás az (1a) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt eredménnyel zárult.” A Kutatótanári minősítési eljárás eredménye attól függ, hogy a jelentkező elérte-e a szükséges 85%-ot. Amennyiben elérte: „Kutatótanár fokozatba lép” Amennyiben nem érte el, attól függően kell megválasztani a döntés szövegét, hogy melyik fokozatból jelentkezett. Ha mesterpedagógus fokozatból jelentkezett az eljárásra és nem érte el a kívánt pontszámot: „Mesterpedagógus fokozatban marad” döntést kell hozni. Ha pedagógus II. fokozatból jelentkezett az eljárásra és nem érte el a kívánt pontszámot: „Pedagógus II fokozatban marad” döntést kell hozni. 5. § (3) (3) Kutatótanár fokozatba az összes köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be. „(3) Kutatótanár fokozatba a) az összes köznevelési intézményben pedagógus- munkakörben, b) az összes Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy-egy százaléka sorolható be.” Ezzel a rendelkezéssel nagyobb lett a kutatótanári fokozatba besorolható pedagógusok száma. A köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak 1%-a, valamint külön a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak 1%-a. Erre is azét volt szükség, mert a módosítással a Rendelet hatálya immár kiterjed a Gyvt. alá tartozó intézményekre is.

13 Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 6. § Kiegészült az (1a) és (1b) bekezdésekkel „(1a) Óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott gyakornok esetében - ha a nevelési-oktatási intézményben nem áll alkalmazásban olyan pszichológus szakképzettséggel rendelkező személy pedagógus-munkakörben, aki a gyakornok óvodapszichológus, iskolapszichológus mentorálását elláthatná - az intézményvezető a …. pedagógiai szakszolgálati intézmény óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott munkatársának mentorként való kijelölését kérheti a fenntartótól, Mentorral kapcsolatos hiányterületek szabályozására került sor, különösen az olyan helyzetekre, munkakörökre tekintettel, ahol egy intézményen belül ritka az azonos munkakörű szakember. 7. § (2) a) Kiegészült az ac) alponttal (A minősítő bizottság tagjai: minősítő vizsga esetében) „ac) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott gyakornok esetében az intézmény vezetője vagy az általa megbízott, a minősítő vizsgán résztvevőnél magasabb fokozatba besorolt, azonos munkakörben foglalkoztatott alkalmazott,” Itt is ki kellett egészíteni a Rendeletet a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények beemelése miatt. A Gyvt.-s Gyakornokok minősítővizsgáján a delegált vagy az intézményvezető, vagy olyan alkalmazott, aki a vizsgázónál magasabb fokozatba van besorolva (tehát minimum Ped. I) és azonos munkakörben foglalkoztatják. 7. § (2) b) bb) (A minősítő bizottság tagjai: minősítési eljárás esetében) bb) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus- szakvizsgával rendelkező alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője, valamint (A minősítő bizottság tagjai: minősítési eljárás esetében) „bb) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával és magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője,” Minősítési eljárás esetén (Ped II-re, Mesterpedagógusra vagy Kutatótanár fokozatra való jelentkezéskor) a módosítás alapján a delegált személye esetében már nem elegendő ha csak szakvizsgával rendelkezik, hanem már vezetőnek is kell lennie. 7. § (2) b) Kiegészült a bc) alponttal(A minősítő bizottság tagjai: minősítési eljárás esetében) „bc) Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus esetében az intézmény vezetője vagy az általa megbízott, a minősítési eljárásban résztvevőnél magasabb fokozatba besorolt, azonos munkakörben foglalkoztatott alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője,” Itt is ki kellett egészíteni a Rendeletet a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények beemelése miatt. A Gyvt.-s Pedagógus minősítővizsgáján a delegált vagy az intézményvezető, vagy olyan alkalmazott, aki a minősítésen résztvevőnél magasabb fokozatba van besorolva (tehát minimum Ped. II) és azonos munkakörben foglalkoztatják. Intézményvezető minősítésénél a fenntartó jelöl ki delegáltat

14 Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 8. § (6) (6) A portfólió részletes követelményeit, a tartalmi elemekhez tartozó alap- és szabadon választható dokumentumok listáját az OH dolgozza ki, és teszi közzé az OH honlapján. A pedagógusértékelési eszközöket az OH dolgozza ki, és a miniszter hagyja jóvá. „(6) A portfólió részletes követelményeit, a tartalmi elemekhez tartozó alap- és szabadon választható dokumentumok listáját az OH dolgozza ki, és teszi közzé az OH honlapján. A pedagógusértékelési eszközöket az OH dolgozza ki, és a miniszter hagyja jóvá. A miniszter által jóváhagyott pedagógusértékelési eszközöket az OH közzéteszi a honlapján.” Az OH-nak már nem csak a portfólióval kapcsolatos információkat kell közzétennie, hanem a pedagógus értékelési eszközöket is. 9. § (3) a) (A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás során a minősítő bizottság) a) áttekinti a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatait… (A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás során a minősítő bizottság) „a) áttekinti a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatait és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, amelynek során felhasználja a kapott információkat… A mesterpedagógus és kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges eljáráshoz is bekerült a kérdések feltételének szabályait rendező szövegrész. 9. § Kiegészült a (3a) bekezdéssel „(3a) Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás során a minősítő bizottság - a (3) bekezdésben foglaltakon kívül - áttekinti és értékeli a pedagógus által végzett kutatás-fejlesztési tevékenységet is.” Tekintettel arra, hogy a Kutatótanár fokozathoz szükséges minősítésre való jelentkezés egyik feltétele, hogy a jelentkező rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytasson, elengedhetetlen, hogy azt a bizottság értékelje is. 9. § (6) (6) Az OH minden év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására. „(6) Az OH minden év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások tapasztalatairól, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.” A jelentés körét ezzel a rendelkezéssel kiszélesítették.

15 Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 10. § (5) (5) Az intézményvezető a pedagógus jelentkezését május 10-éig rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az intézményvezető a pedagógus minősítő vizsgára, minősítési eljárásra való jelentkezésének rögzítését nem tagadhatja meg. „(5) Az intézményvezető a pedagógus jelentkezését május 10-éig rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben, amelyről a pedagógus az OH-tól elektronikus úton visszajelzést kap. Az intézményvezető a pedagógus minősítő vizsgára, minősítési eljárásra való jelentkezésének rögzítését nem tagadhatja meg.” Bekerült a Rendeletbe, hogy az OH-nak vissza kell jeleznie a pedagógus részére a jelentkezéséről. 10. § Kiegészült a (9a) bekezdéssel „(9a) Ha a pedagógus az adott év április 30-áig kezdeményezte az intézményvezetőnél a következő évi minősítési eljárásra történő jelentkezését, de az intézményvezető nem vagy hibásan rögzítette azt az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben, akkor a pedagógus az OH részére benyújtott írásbeli kérelmével a jelentkezés éve május 31- éig kérheti a minisztertől a minősítési tervbe való felvételét. Azt a (8) bekezdésben meghatározott kérelmezőt, aki a minősítési tervbe történő felvétel feltételeinek megfelel, pótlólag fel kell venni a minősítési tervbe.” A pótlólagos jelentkezés határidői és eljárása itt került szabályozásra. 11. § (6) (6) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsgán, minősítési eljárásban, az OH új időpontot jelöl ki a számára. E szabály alkalmazásában a pedagógusnak fel nem róható ok minden olyan a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására. „(6) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsga, minősítési eljárás - a pedagógus személyes részvételét igénylő - eseményén, az OH új időpontot jelöl ki a számára. E szabály alkalmazásában a pedagógusnak fel nem róható ok minden olyan a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására. A pedagógus az új időpont kijelölése iránti kérelmet az ok megjelölésével, az ok felmerülésével egyidejűleg, de legkésőbb az elmulasztott esemény napját követő nyolc napon belül nyújthatja be az OH részére… Részletesebb kidolgozásra került a pedagógus személyes megjelenését igénylő minősítési események elmaradásának kezelése. Nem felróható okból történt elmaradás esetén a pedagógus kérelmet nyújthat be az OH-nak, legkésőbb az elmulasztott esemény (pl. látogatás) után 8 napon belül. Szabályozásra került az is, hogy ha a pedagógusnak felróható okból hiúsult meg az esemény, akkor a minősítő vizsga sikertelen (tehát ismétlésre kerül sor, ami már díjköteles).

16 Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 11. § (8) (8) A pedagógus a jelentkezés évének november 30. napjáig feltölti a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Ha a minősítési eljárás (4) bekezdés szerint kijelölt időpontja a következő tanévre esik, a pedagógus az azt megelőző tanítási év végéig módosíthatja portfólióját, amikor a minősítésre sor kerül. „(8) A pedagógus a jelentkezés évének november 30. napjáig feltölti a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Ha a pedagógus e határidőre nem tölti fel portfólióját, az OH - minősítő bizottság kirendelése nélkül - állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt. Ha a portfólió feltöltése nem teljes körűen történt meg, azonban a szakmai önéletrajz, az eredetiségnyilatkozat, - ha szükséges - az intézményvezetői munkáltatói igazolás, a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, a szakmai életút értékelése, valamint a nevelő-oktató munka alapdokumentumai hiánytalanul feltöltésre kerültek, a minősítő bizottság elnökének felszólítására… Szabályozásra került az eljárás abban az esetben ha a pedagógus: - egyáltalán nem tölt fel portfóliót a megadott határidő alatt (a minősítés sikertelen, az ismétlése pedig már díjköteles, ha az első ingyenes volt) - ha csak a portfólió egyes itt meghatározott részeit töltötte fel (a hiánypótlás eljárása és határideje) - amennyiben a hiánypótlásnak nem, vagy nem teljeskörűen tesz eleget, a minősítés sikertelen. 12.§ (2) (2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsgát, minősítési eljárást szervező OH Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. „(2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott az illetmény számítását megalapozó vetítési alap hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsgát, minősítési eljárást szervező OH kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. Megismételt minősítő vizsgának, minősítési eljárásnak a magasabb fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló sikertelenül zárult minősítő vizsgát, minősítési eljárást követően az ugyanazon fokozatba történő besorolás Megváltozott a díjköteles minősítések díjának számítási módja jogharmonizáció következtében. Tekintettel arra, hogy a pedagógusok illetménye elválasztásra került a mindenkori minimálbértől és a vetítési alap szorzásával kerül kiszámításra, a vizsgadíjat is ehhez kell igazítani. (2015-ben a vetítési alap Ft) Meghatározásra került a vizsga díjának befizetési módja, valamint az ismétlővizsga/ismétlő eljárás definíciója is.

17 Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 13. § Kiegészült az (1a) bekezdéssel „(1a) Az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti különböző jogviszonyokban szerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg. A szakmai gyakorlat megállapításakor az azonos időtartamra figyelembe vehető több jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be.” Meghatározásra került a szakmai gyakorlat számításának módja is a beérkezett kérdések tükrében. Fontos, hogy a párhuzamosan futó jogviszonyok közül, csak az egyiket lehet beszámítani a párhuzamosan futás időtartama alatt. 13. § Kiegészült a (4) bekezdéssel „(4) Ha a pedagógus a munkaköréhez jogszabályban előírt újabb szakképzettséget szerez magasabb végzettségi szinten, a magasabb végzettségi szintnek megfelelő illetményalapra az oklevél bemutatását követő hónap első napjától jogosult.” Szükséges kiegészítés, tekintettel arra, hogy a magasabb fokozatba sorolás a (3) bekezdés, itt kell szabályozni a magasabb végzettség alapján történő átsorolást is. (Rendelet 38. §) 14. § Kiegészült a (2a) bekezdéssel„(2a) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést abban az esetben, ha a munkavállaló a Gyvt. hatálya alá tartozó, ugyanazon intézményben újabb, pedagógus munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszonyt létesít azt követően, hogy az intézmény vezetőjének kezdeményezésére az intézményen belül pedagógus- munkakörből nem pedagógus munkakörbe került át.” A (2) bekezdés szabályozza azt az esetet, ha egy pedagógusnak megszűnik a pedagógus munkakörre szóló jogviszonya és később újat létesít. (Ha pl. 6 hónappal később létesít csak újat, akkor az új jogviszony kezdetétől számított 6 hónap után kezdeményezhető a minősítési eljárás) Tekintettel arra, hogy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben előfordul a pedagógus munkakör megszűnése, más munkakör ellátása, majd visszatérés pedagógus munkakörbe, mindez intézményen belül, erre az esetre nem kell alkalmazni a fenti jelentkezési korlátot.

18 Módosult rendelet2015. április 22.-e után érvényesRövid magyarázat 15. § (1) (1) Az §-ban foglaltakat alkalmazni kell a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez. „(1) Az §-ban foglaltakat a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez. A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben a minősítő vizsga, minősítési eljárás során az intézményi önértékelésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.” A tanfelügyeleti ellenőrzés során keletkező intézményi önértékelés bizottság általi megtekintése részét képezi a minősítő vizsgának és a minősítési eljárásnak. Ebben a bekezdésben ez alól kiveszi a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben lefolytatásra kerülő minősítéseket. 17. § (6) (6) Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan 100, legfeljebb 120 fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva. „(6) Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan száz, legfeljebb százhúsz fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva. Ha az e bekezdés szerinti pedagógus részt vesz a 4. § (5) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásában, neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti huszonnégy, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti húsz óránál.” Itt került szabályozásra a kollégiumban pedagógus munkakörben foglalkoztatott és szakértői feladatokat is ellátó Mesterpedagógusok munkaidő kedvezménye.

19 Felhasznált irodalom 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról A Kormány 89/2015. (IV. 9.) Korm. Rendelete a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról 20/2012 magyarázó tábla segédanyag 326/2012magyarázó tábla segédanyag * A Rendeletek egyes paragrafusainál nem a teljes szöveg került beírásra, hanem csak az eleje a … esetében! A teljes szöveg a rendeletben olvasható! A prezentációm az iskola honlapján lesz elérhető július 30-tól

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületre vonatkozó, a szakértői feladatokhoz kapcsolódó aktuális jogszabályi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések