Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Salk-oltás tesztelése Statisztikai ellenőrzés és hallgatólagos tudás A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Salk-oltás tesztelése Statisztikai ellenőrzés és hallgatólagos tudás A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék."— Előadás másolata:

1 A Salk-oltás tesztelése Statisztikai ellenőrzés és hallgatólagos tudás A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

2 Egyesült Államok, április 12.  „A Salk vakcina működik!”  „A poliót (gyermekbénulást) legyőztük”  „A polio vakcina biztonságos, hatékony és hatásos'”

3 Egyesült Államok, április 12.  Michigani Egyetem, Rackham Auditorium, a Poliomyelitis Vakcina Értékelő Központ sajtótájékoztatóján, Dr. Thomas Francis Jr., az Epidemiológiai Tanszék vezetője, a Központ igazgatója bejelenti, hogy:  „A Salk-vakcina 90%-ban hatásos a gyermekbénulás megelőzésében”

4 A poliomyelitis (járványos gyermekbénulás)  Egy rettegett betegség a 20. században  A félelem oka elsősorban nem a halálozás (az 5-9 éves gyermekek közötti halálozás mindössze 6%-ért volt felelős), sokkal inkább az, hogy Elsősorban gyermekeket érint Megjelenése teljesen kiszámíthatatlan, semmilyen tisztasági óvintézkedés nem hatásos Tartós, gyógyíthatatlan bénulást okoz  Ráadásul azt is megfigyelték, hogy furcsa mód a polio jó higiéniás viszonyok között, fejlett országokban sokkal gyakoribb, mint rossz higiénés viszonyok között, szegény országokban

5 A betegség kutatása  A betegség kutatása 1938-ban vett nagy lendületet, amikor Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok 32. elnöke megalapította a Gyermekparalízis Nemzeti Alapítványt  Roosevelt maga is a betegség áldozata volt ben, 39 évesen megbetegedett, és deréktól lefelé teljesen megbénult  Ismert volt, hogy a vírus széles körben megtalálható a betegségen átesettekben, és más vírusokhoz hasonlóan a poliomyelitis fertőzés is immunitást hagy maga után

6 A vakcinázás  Az immunitás mesterséges létrehozásának két útja ismert: 1, kevésbé veszélyes, rokon vírussal való fertőzés 2, legyengített vagy megölt vírussal való fertőzés

7 1) Rokon vírussal fertőzés módszere  Példa: fekete himlő  A fekete himlőnek van egy rokon vírusa, a tehénhimlő  A tehén himlő emberben általában nem okoz komoly tüneteket, viszont a fertőzés hatására a himlő elleni védettség alakul ki  A fekete himlő vírusa nagyon lassan változik, a vakcinázás hatására gyakorlatilag eltűnt ban az Egészségügyi Világszervezet himlőmentesnek nyilvánította a világot.  A rokon vírussal fertőzés veszélye, hogy néhány esetben súlyos tüneteket okoz, de ez a kockázat általában elhanyagolható az eredeti vírussal való megfertőződés lehetséges következményeivel szemben

8 2) A megölt vírussal fertőzés módszere  Példa: influenza  Az influenza esetében, mint közismert, a rokon vírusok nem adnak elegendő védelmet  Az influenza-oltás formaldehiddel kezelt vírusokat tartalmaz, amelyek már nem okoznak fertőzést, de még képesek kiváltani az antitestek termelését  A megölt vírussal kezelés veszélye, hogy néhány esetben túl gyenge az immunrendszer válaszának kiváltásához, vagyis nem hoz létre védettséget.

9 A polio kutatása  A század első felében több kísérlet történt polio-vakcina előállítására, de mindegyik sikertelen volt  A vakcinák okozta halálesetek és bénulások miatt a közvélemény rendkívül bizalmatlan volt minden újabb oltással szemben  Az sem volt ismert, hogy egyáltalán hány vírustörzs létezik, pedig ez elengedhetetlen egy megbízható vakcina készítéséhez  Az '50-es években Jonas Salk a fertőzés nyomán kialakuló immunitást kihasználva majmokon végzett kísérletek segítségével megállapította, hogy pontosan 3 polio vírustörzs létezik  A vírustörzsek azonosítása közben szerzett tapasztalataira építve 1954-re Salk előállított egy legyengített/megölt vírussal működő vakcinát

10 A Salk-vakcina ellenőrzése  A polio-vakcinával szemben a szakmai és a laikus közvélemény is szkeptikus volt a korábbi sikertelen kísérletek miatt  Nyilvánvaló volt, hogy a forgalmazás előtt statisztikai tesztelésre van szükség  Ez az igény vezetett a valaha végzett legnagyobb ellenőrzött egészségügyi kísérlethez

11 A Salk-vakcina tesztelése 1954-ben  A tesztelésbe gyermeket vontak be  Az oltásban önkéntes, iskolai alkalmazott és egészségügyi alkalmazott vett részt  A közvetlen költség több mint $

12 A Tízcentesek menete A kutatáshoz szükséges pénz nagy része adományokból gyűlt össze

13 A Salk-oltás statisztikai tesztelése  Nyilvánvaló volt, hogy nagy mintára van szükség, de pontosan mekkorára?  A megbetegedés gyakorisága nagyon kicsi, gyerekből kb. 50 kapja el, és évről évre erősen ingadozik  A vakcina biztosan nem 100%-os, vagyis a beoltottak között is lesz polio megbetegedés, csak kevesebb mint a be nem oltottak között  A polio gyakorisága az Egyesült Államokban között

14 A Salk-oltás statisztikai tesztelése  A mintanagyságnak tehát elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy az egyébként is kisszámú megbetegedés számában a vakcina hatásq elkülöníthető legyen az évről-évre való ingadozástól  A különbség kiemelésének szokásos eszköze, hogy a beoltott, ún. tesztcsoport mellett, és egy be nem oltott, ún. kontrollcsoportot is kialakítanak  Tegyük fel, hogy a teszt- és a kontrollcsoportban is fő van, és az oltás 50%-ban hatásos Ekkor a kontrollcsoportban 5 megbetegedés lesz, a beoltott csoportban 2-3 Ilyen kis eltérés könnyen adódhat az éves ingadozásból, vagy más, nem ellenőrzött hatásból A vakcina hatásosságának teszteléséhez nagy méretű, legalább gyereket érintő vizsgálat szükséges  A végső kísérleti tervben 1.8 millió gyerek szerepelt, és gyereket oltottak be

15 A Salk-oltás statisztikai tesztelése  A teszt- és a kontrollcsoport kiválasztásának számtalan módszere létezik. A szakemberek megosztottak voltak abban, hogy melyiket kell alkalmazni  Döntően két típus merült fel: A megfigyelt kontroll módszere A véletlen kontroll (kettős vak) módszere  Mind a két módszerrel szemben fölhozhatók ellenvetések  Részben ezért végül mindkét módszert alkalmazták

16 A megfigyelt kontroll módszere  Ebben a típusú tesztelésben a csoportosítás alapja az iskolai osztály. A vizsgálatban osztályosok vesznek részt  Az 1. és a 3. osztály alkotják a megfigyelt kontrollcsoportot, 2. osztályosok önkéntesei pedig a tesztcsoportot  E módszer mellett szól, hogy a három osztályban nagyjából egyforma a betegség gyakorisága  Azonban az oltásra önként jelentkező szülők magasabb iskolai végzettségűek és jövedelműek, vagyis tipikusan jobb higiénés körülmények között élnek, mint azok, akik nem jelentkeznek önkéntesnek  Mint láttuk, ez a polio esetében ez problémás lehet, hiszen a betegség a magas higiéniájú országokra, közegekre jellemző inkább, és emiatt kisebb lenne a csoportok közötti különbség, vagyis a vakcina hatásosságának statisztikai mértéke nem mutatná a vakcina tényleges hatását

17 A véletlen kontroll módszere  Ebben a típusú tesztelésben csak a beoltásra vállalkozó önkéntesek vesznek részt, nincsenek 'csak megfigyelt' esetek  A tesztalanyokat véletlenszerűen rakják a teszt- és kontrollcsoportba  A teszt csoport vakcinát, a kontrollcsoport placebót, sós vizet kap, amely ugyanúgy néz ki, mint a vakcina.  Sem a tesztalanyok, sem az oltást és a diagnosztizálást végző orvosok nem tudják, hogy ki mit kapott (kettős vak próba)  Ezzel a módszerrel etikai problémák adódnak, ugyanis sem az önkéntesek, sem a diagnózist készítő orvos nem tudja, hogy védelmet jelentő oltást vagy csak placebót kapott  Jonas Salk szerint „a placebós kettős vak minta 'szép' módszer, amitől az epidemiológus elájul örömében, de emberi szempontból hátborzongató”

18 Az eredmények Forrás: Thomas Francis, Jr., “An evaluation of the 1954 Poliomyelitis vaccine trials - summary report”. American Journal of Public Health 45 (1955) pp. 1-63

19 Az eredmények értékelése A megfigyelt kontroll módszere valóban torzított: sokkal kisebbnek mutatta a vakcina hatásosságát Csak a megfigyelt kontroll eredményei alapján lehetetlen lenne szétválasztani a társadalmi-jövedelmi helyzettel magyarázható tényezőket a vakcina hatásától A tesztelés egyértelműen bizonyította a Salk-vakcina hatásosságát. A sajtókonferencia nyomán óriási kereslet támadt a vakcinára Kutatásmódszertan – BME Filozófia és Tudománytörtényet Tanszék Véletlen kontrollmintanagyságElőfordulási arány ( főre) Teszt Kontroll Kimaradt Megfigyelt kontroll 2.osztály, teszt és 3. osztály, kontroll osztály, kimaradt

20 Vakcinagyártás és leállás  A vakcinát hivatalosan engedélyezték, a gyártásra 5 cég kapott engedélyt  A cégek természetesen előre készültek erre, és forgalmazni kezdték a meglévő készleteket, de ezek néhány napon belül elfogytak. Megindult a vakcina tömeges gyártása.  Április 25-én,13 nappal az országos bejelentés után a frissen oltottak között bénulásos eseteket regisztráltak  Április 27-én a Tisztifőorvos elrendelte a Cutter-vakcinák visszahívását  Május 8-én mindenhol leállították az oltást  június 23-án az Amerikai Közegészségügyi Szolgálat közölte, hogy a beoltott gyerekek között 149 fertőzöttet diagnosztizáltak, köztük 6 halálesetet

21 A Cutter probléma  Hamarosan kiderült, hogy a fertőzések nagy részét a Cutter Laboratories által ellátott területekről jelentették  A Cutter incidens nyomán az oltás visszaesett  A későbbi vizsgálat több olyan körülményt is talált, amely a formaldehides kezelés hatástalanságát vagy a kész, elölt vírust tartalmazó vakcinák újrafertőződését okozhatta  Kérdés, miért történt mindez?

22 Salk nélkülözhetetlen  Salk valóban jól működő vakcinát készített, de nem tartotta számon a gyártás minden feltételét.  Saját kutatói tapasztalata éppen úgy része volt a vakcina működésének, mint orvosi-biológiai tudása

23 A hallgatólagos tudás  Azokon a területeken, ahol nem vagyunk szakértők, a tudásunk egy részét sohasem mondjuk ki vagy írjuk le, és nehezen is tudnánk megfogalmazni – tudjuk, hogyan működik, de nem tudjuk miért  Azokon a területeken, ahol szakértők vagyunk, szaktudásunk egy részét gyakorlottságunk adja, amit bár ki tudunk fejezni, de átadni csak közvetlenül a gyakorlat révén Például sokan tudunk biciklizni, de senki nem tanulta meg saját gyakorlat nélkül, pusztán mások elmondása alapján  A Salk-vakcina előállításának biztonsági előírásai Salk szaktudásában rejtőztek, amelyeket csak részben sikerült átadnia

24 „A Salk-vakcina működik!”  A statisztikai tesztelést az tette szükségessé, hogy a körülmények függvényében a vakcina nem minden esetben működik. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a fertőzés és az oltás körülményeit nem sikerült tökéletesen kontrollálni  Vagyis az emberek tudták, hogyan működik a Salk-vakcina, de nem tudták, hogy pontosan miért  Ha az oltást minden részletre kiterjedően megismételnénk, akkor az ugyanilyen sikeres lenne. De minden részletet nem akarunk és nem is tudunk megismételni. Azt kellene tudnunk, hogy melyek a lényeges feltételek és melyek a lényegtelenek.  Erre a kérdésre azonban a statisztikai tesztelés sohasem képes választ adni

25 A polio legyőzése  A probléma megoldása után a következő években az elért oltottságnak köszönhetően a gyermekbénulásos esetek száma lényegesen csökkent

26 „A polio-t legyőztük!”  1961-ben engedélyezték a másik típusú módszerrel készült, élő, rokon vírust tartalmazó Sabin-cseppeket  Ez a Föld olyan területein bizonyult hatásosnak, ahol a megbetegedések aránya nagyon magas, és emiatt az emberek gyakran érintkeznek a vírussal  Ma az IPV-t (a Salk-oltás utódját) és az OPV-t (a Sabin csepp mai változatát) egyaránt biztonságosnak tekintik, és a körülményeket mérlegelve alkalmazzák  Ma mindössze 4 ország esetében beszélnek helyi eredetű járványról, ezek Pakisztán, Afganisztán, Nigéria és India  1988-ban kb esetet regisztráltak a világon ben kevesebb mint at

27 Némi magyarázat a polióhoz  Ismert volt, hogy a vírus széles körben megtalálható a betegségen átesettekben, és más vírusokhoz hasonlóan a poliomyelitis fertőzés is immunitást hagy maga után  Ennek az a magyarázata, hogy a fertőzés hatására a szervezet antitesteket termel, amelyek a vérben keringenek, és a későbbiekben is képesek azonosítani a vírust, és kivédeni egy újabb támadást  Régóta ismert volt, hogy a polio előfordulása jó higiénés viszonyok között, fejlett országokban sokkal magasabb, mint rossz higiénés viszonyok között, szegény országokban  Ugyanis az utóbbi helyeken szinte minden csecsemő megfertőződik, de a csecsemőkorban meglévő, az édesanyától származó immunitás segítségével átesik a betegségen, és immunitást szerez

28 A polio ma


Letölteni ppt "A Salk-oltás tesztelése Statisztikai ellenőrzés és hallgatólagos tudás A Gólem – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések