Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdasági–funkcionális városfogalom Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdasági–funkcionális városfogalom Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz."— Előadás másolata:

1 Gazdasági–funkcionális városfogalom Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2.A Nagyobb népességszám 2.B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom 3.A Sűrűbb beépítés 3.B Nagyobb átlagszintszám

3 3 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom Urbanizáció történetének kezdetén Urbanizáció történetének kezdetén –Főleg agrárfoglalkoztatás falvakban, városokban is (hasonló gazdasági szerkezet) –De: már ekkor is városi funkcióbőség  tevékenységek sokszínűsége különbözteti meg a falvaktól Ipari forradalom Ipari forradalom –Továbbra is agrárkarakterű falvak, ipari jellegű városok  gazdasági szerkezet (mg-on kívüli ágazatok aránya) különbözteti meg Ma (főleg fejlett világban): agrárium gazdasági szerepe kevésbé mérvadó Ma (főleg fejlett világban): agrárium gazdasági szerepe kevésbé mérvadó –Tercializáció: főleg szolgáltatások falvakban, városokban is –De: magasabb szintű városi szolgáltató intézmények  a központi szerepkörök különböztetik meg a falvaktól

4 4 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom IdőszakFaluVáros Meghatározó jellemző Urbanizáció története kezdetén Agrárkarakter Tevékenységek sokszínűsége, funkcióbőség Ipari forradalom után AgrárkarakterIpari jellegGazdasági szerkezet Ma, fejlett világban Szolgáltatások Magasabb szintű, központi szerepkörű intézmények

5 5 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2.A Nagyobb népességszám 2.B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom 3.A Sűrűbb beépítés 3.B Nagyobb átlagszintszám

6 6 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök Legfontosabb városi sajátosság: szerepkörök mennyisége, minősége Legfontosabb városi sajátosság: szerepkörök mennyisége, minősége –Településhálózatban betöltött sokféle szerepkör, tevékenység (pl. eü, oktatás, kereskedelem) –Nagyobb számú szerepkör (pl. több általános iskolai férőhely) –Magasabb szintű szerepkör, központi funkció (pl. középiskola is) Funkcióbőség: falvak és városok eltérő adottságú földrajzi fekvésétől, környezetük helyi és helyzeti energiáitól függ Funkcióbőség: falvak és városok eltérő adottságú földrajzi fekvésétől, környezetük helyi és helyzeti energiáitól függ

7 7 Falusi gazdaság: egy gazdasági tevékenység dominanciája Egy helyi energia  adott karakterű falu Egy helyi energia  adott karakterű falu –Jó termőtalaj vagy mezőgazdasági szempontból elegendő vízmennyiség  agrárfalvak –Gazdaságilag hasznosítható ásványkincs  bányászfalvak –Gyógyvíz  üdülőfalvak Újkőkorszaktól: kőszerszámok (  szilárd hajlék + földművelés)  letelepedés: leginkább agrárium (ritkábban: bányászfalvak stb.) Újkőkorszaktól: kőszerszámok (  szilárd hajlék + földművelés)  letelepedés: leginkább agrárium (ritkábban: bányászfalvak stb.) Napjainkban: szolgáltató ágazatok (pl. üdülőfalvak) Napjainkban: szolgáltató ágazatok (pl. üdülőfalvak) De: falvak sem monofunkcionálisak De: falvak sem monofunkcionálisak –Pl. lakófunkció is –Alapfokú szerepkörök is (oktatási, kulturális, egészségügyi, közigazgatási stb.)

8 8 Városi gazdaság: többféle szerepkör Helyi helyett/mellett (magasabb rendű) helyzeti energia  tér kitüntetett pontjain: városok (pl. eltérő tájak találkozási zónája) Helyi helyett/mellett (magasabb rendű) helyzeti energia  tér kitüntetett pontjain: városok (pl. eltérő tájak találkozási zónája) Tér kitüntetett pontja: piac  kereskedelmi szerepkör Tér kitüntetett pontja: piac  kereskedelmi szerepkör Felvevőpiac előnye  kézműipari, kisipari szerepkör Felvevőpiac előnye  kézműipari, kisipari szerepkör Népszerű piactér (görög agóra, római fórum, középkori piactér): szórakoztatás, templom, uralkodói palota  fontos kulturális, vallási és politikai vezető szerepkör Népszerű piactér (görög agóra, római fórum, középkori piactér): szórakoztatás, templom, uralkodói palota  fontos kulturális, vallási és politikai vezető szerepkör Stratégiailag fontos szerep: katonaság, várfal (megkülönböztető látványelem)  védelmi szerepkör Stratégiailag fontos szerep: katonaság, várfal (megkülönböztető látványelem)  védelmi szerepkör Hagyományosan meghatározó jelentőségű tehát a városokban előforduló tevékenységek sokszínűsége Hagyományosan meghatározó jelentőségű tehát a városokban előforduló tevékenységek sokszínűsége –Falvakban általában csak néhány funkció –Városok a különböző szolgáltatások széles skálája

9 9 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök Nem csupán a szolgáltatási funkciók mennyiségében, hanem azok minőségében is alapvető különbség figyelhető meg a falvak és a városok között Nem csupán a szolgáltatási funkciók mennyiségében, hanem azok minőségében is alapvető különbség figyelhető meg a falvak és a városok között Falvak: általában kizárólag csupán alapfunkciók (pl. általános iskola, orvosi rendelő, kisbolt vagy rendőrőrs) jellemzőek Falvak: általában kizárólag csupán alapfunkciók (pl. általános iskola, orvosi rendelő, kisbolt vagy rendőrőrs) jellemzőek Városok az alapellátás mellett központi funkcióknak is otthont adnak (pl. középiskola, kórház, áruház vagy rendőrkapitányság) Városok az alapellátás mellett központi funkcióknak is otthont adnak (pl. középiskola, kórház, áruház vagy rendőrkapitányság) Számos ellátótevékenység (oktatás, egészségügy, kereskedelem, rendvédelem) intézményhálózata hierarchikus elrendeződésű Számos ellátótevékenység (oktatás, egészségügy, kereskedelem, rendvédelem) intézményhálózata hierarchikus elrendeződésű –Egyes szintekhez különböző intézménytípusok tartoznak (pl. az oktatásban óvoda, általános iskola, középiskola, egyetem) Egyes települések különböző hierarchiaszintű intézményeknek adnak otthont Egyes települések különböző hierarchiaszintű intézményeknek adnak otthont Befogadott intézmények alapján maguk a települések is hierarchiába rendezhetők  maga a településhálózat is hierarchikus felépítésű Befogadott intézmények alapján maguk a települések is hierarchiába rendezhetők  maga a településhálózat is hierarchikus felépítésű –Hierarchia felső szintjein elhelyezkedő a városokra a vezető, központi szerepkörök jellemzők

10 10 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök Funkcionális városfogalom: egyes országok (pl. k-köz-eu többsége): a városok hivatalos meghatározása Funkcionális városfogalom: egyes országok (pl. k-köz-eu többsége): a városok hivatalos meghatározása –Központi funkciók léte –Saját népességük mellett a környező falvak lakóit is ellátják áruval és szolgáltatásokkal Várost komplex mutatók alapján funkcionális értelemben különítik el a falutól Várost komplex mutatók alapján funkcionális értelemben különítik el a falutól –Városi jogállás megítélésében különösen fontos hangsúlyt kap a megfelelő mennyiségű és minőségű központi szerepkört biztosító intézmény megléte vagy az infrastruktúra fejlettsége Mo: kritériumrendszer egyre engedékenyebbé vált  várossá nyilvánítás szabályainak kiürülése  városállományunk „felhígulása” Mo: kritériumrendszer egyre engedékenyebbé vált  várossá nyilvánítás szabályainak kiürülése  városállományunk „felhígulása” A városok központi szerepköreik szerinti meghatározásának egységes nemzetközi alkalmazásánál alapvető nehézség A városok központi szerepköreik szerinti meghatározásának egységes nemzetközi alkalmazásánál alapvető nehézség –Városi jelleghez kötött funkciók, intézmények és kommunális ellátások kritikus szintje és köre társadalmanként eltérhet –Technikai fejlődéssel és fogyasztási szokásokkal párhuzamosan az elvárt központi funkciók időben is gyorsan változnak

11 11 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2.A Nagyobb népességszám 2.B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom 3.A Sűrűbb beépítés 3.B Nagyobb átlagszintszám

12 12 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége Ipari forradalom – modern városok: munkaerőigényes gyáripari termelés otthonai  tevékenységi sokszínűségük mellett a gazdasági arculatuk is egyre határozottabban eltért a falvakétól Ipari forradalom – modern városok: munkaerőigényes gyáripari termelés otthonai  tevékenységi sokszínűségük mellett a gazdasági arculatuk is egyre határozottabban eltért a falvakétól Városi gazdaságokat ekkortól mindmáig főleg a mezőgazdaságon kívüli ágazatok határozzák meg Városi gazdaságokat ekkortól mindmáig főleg a mezőgazdaságon kívüli ágazatok határozzák meg –XX. század második feléig főleg az ipari tevékenység vált meghatározóvá, ami alapvetően megkülönböztette őket a továbbra is agrárkarakterű falvaktól

13 13 Ipari bázisú modern városi gazdaság az ipari forradalom után Iparosodottság és városodottság kölcsönössége Iparosodottság és városodottság kölcsönössége –Mindkettő a gazdasági fejlettség, modernitás fokmérője –Gyárak vonzották a népességet: társadalmi mobilitás (lakosság mg-ból iparba vándorlása)  földrajzi migráció (faluból városba áramlás) is –Népesség is vonzotta a gyárakat: metropoliszok óriási felvevőpiacok  nagyszériás fordista tömegtermelés ideális telephelyei Városok: ipari dominancia, de nem monofunkcionálisak Városok: ipari dominancia, de nem monofunkcionálisak Lakossági köz- és magánszolgáltatások is (pl. közl, okt, eü, közig, rendészet, kommunális és kult) Lakossági köz- és magánszolgáltatások is (pl. közl, okt, eü, közig, rendészet, kommunális és kult) –Zsúfolttá váló nagyváros működtetése megkövetelte –Technikai fejlődés pedig lehetővé is tette

14 14 Szolgáltatás bázisú posztmodern városi gazdaságok a fejlett világban XX. sz. második fele, fejlett világ: bányászat és nehézipar válsága XX. sz. második fele, fejlett világ: bányászat és nehézipar válsága –Jóléti társadalmak: erősödő munkásszakszervezetek –Kimerülő ipari nyersanyagforrások –Erősödő környezettudatosság, anyagtakarékos technikai innovációk (miniatürizáció) –Fejlődő világ, mint piaci versenytárs megerősödése Paradigmaváltás: Paradigmaváltás: –Posztmodern városokban továbbra is a mezőgazdaságon kívüli tevékenységek jellemzőek –De ipar helyett a szolgáltató ágazatok (dezindusztrializáció vagy tercierizáció) –Inkább kisszériás, környezettudatosabb posztfordista ipari termelés –Újabb tercier és kvaterner szolgáltató, ún. „kreatív” ágazatok is (pl. pénzügyi, kutatás–fejlesztési, művészeti, szórakoztató, turisztikai vagy hírközlési tevékenységek) –Információs társadalomba intenzíven bekapcsolódó városok: információáramlás elosztó központjai (hub-jai)

15 15 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége Korábbi központi piactér továbbra is megmaradt a városban (Time Square, Broadway, Wall Street, City of London) Korábbi központi piactér továbbra is megmaradt a városban (Time Square, Broadway, Wall Street, City of London) –De tevékenységi köre a kor igényének megfelelően átalakult III. évezred: a városi gazdaságokra a szolgáltatások nagyon színes, sokoldalú keveredése jellemző III. évezred: a városi gazdaságokra a szolgáltatások nagyon színes, sokoldalú keveredése jellemző –De globalizálódó világban egyes városok közötti egyedi különbségek részben el is halványultak

16 16 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége Agrárium alacsony súlyának figyelembe vétele a városok meghatározásánál leginkább napjainkban már csak a fejlődő világban releváns Agrárium alacsony súlyának figyelembe vétele a városok meghatározásánál leginkább napjainkban már csak a fejlődő világban releváns –India kritikus 5000 fős népességszám kritikus 5000 fős népességszám 400 fő/km2-es népsűrűség 400 fő/km2-es népsűrűség férfi munkavállalók legalább 75 százaléka a nem mezőgazdasági szektorokban dolgozik. férfi munkavállalók legalább 75 százaléka a nem mezőgazdasági szektorokban dolgozik. Fejlett világ: agráriumon kívüli ágazatok gazdasági aránya ma már kevésbé mérvadó a városok definiálásában Fejlett világ: agráriumon kívüli ágazatok gazdasági aránya ma már kevésbé mérvadó a városok definiálásában –Tercier ágazatok nem csak a városi hanem a vidéki gazdaságokban is teret hódítanak –OECD (fejlett országok): vidéki térségeiben is átlagosan mindössze 14 százalék az agrárkeresők aránya


Letölteni ppt "Gazdasági–funkcionális városfogalom Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések