Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Agyi érbetegségek- Stroke 2014. A cerebrovasculáris megbetegedések  A cerebrovasculáris megbetegedések az idegrendszer olyan, az érrendszer és a keringés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Agyi érbetegségek- Stroke 2014. A cerebrovasculáris megbetegedések  A cerebrovasculáris megbetegedések az idegrendszer olyan, az érrendszer és a keringés."— Előadás másolata:

1 Agyi érbetegségek- Stroke 2014

2 A cerebrovasculáris megbetegedések  A cerebrovasculáris megbetegedések az idegrendszer olyan, az érrendszer és a keringés elváltozásain alapuló károsodásai, melyekben a folyamat térszűkítő hatása, életfontosságú agyi területek pusztulása vagy a vérkeringésnek és vérellátásnak az agy működése szempontjából tartós vagy átmeneti jelleggel történő elégtelenné válása okozza a tüneteket és képez gyakran életveszélyt.  Összefoglalva, mit értünk cerebrovasculáris kórképek alatt:  A mikrocirkuláció zavara, egy érág területén focalis történéseket vagy értörzsre vonatkozóan regionális keringészavar tüneteit.

3

4 Felosztás az etiológia szerint:  1. Haemorrhagiás eredetű 20%-ban  2. Ischaemiás eredetű 80%-ban  A cerebrovasculáris betegségek klinikai klasszifikációja:  Tünetmentes CV(cerebrovasculáris) betegség  Fokális agyi működészavar (transiens ischaemiás attack, stroke)  Vasculáris dementia  Hypertensiv encephalopathia

5 A CV betegségek felosztása jellegzetes időbeli lefolyásuk alapján:  TIA - transiens ischaemiás attack: a tünetek 24 órán belül megszünnek  RIA – RIND – reverzibilis ischaemiás attack – reverzibilis ischaemiás neurológiai deficit: 1-3 héten belül megszünnek a neurológiai tünetek  PS – progresszív stroke, instabil stroke: a fluctuáló góctünetek javulhatnak, de legtöbbször progrediálnak  AC – acut completed stroke – stabil stroke: súlyos definitív neurológiai tünetek, amelyek dinamikájukban nem változnak

6 Az artéria carotis területén kialakuló vasculáris insuffitientia okozta legfontosabb klinikai tünetek:  Féloldali gyengeség/zsibbadás a laesióval ellentétes oldalon  Féloldali ügyetlenség, apraxia, domináns féltekei károsodás esetén motoros, szenzoros és szenzo-motoros phasias zavar, írás-olvasás zavara  Féloldali homályos látás, vakság, a laesioval azonos oldalon  Féloldali fejfájás a laesioval azonos oldalon, a fentiek kísérő tüneteként

7 A vertebro-basilaris ágrendszer területén kialakuló vascularis insuffitientia legfontosabb klinikai tünetei:  Zavartság, eszméletvesztés, ájulásszerű roham  Felső végtagra vagy alsó végtagra vonatkozó paresis vagy plegia  Végtaggyengeség és szédülés együttesen, amelyet a fej forgatása vagy hátrahajlítása provokál  Ataxia  Kettőslátás  Periorális zsibbadás  Tarkótáji fejfájás  Az agytörzs és a craniocervicalis átmenet egyéb tünetei: fülzúgás, halláskárosodás  Occipitalis lebeny és a temporo-parietalis lebeny területén kialakuló tünetek: amnesia, vakság

8 A CV betegségek kezelésének szakaszai:  Az akut szakasz ellátása  A hosszú távú kezelés  A recidíva megakadályozása

9 Legfontosabb kezelési szempontok az akut szakban  A vérátáramlás biztosítása: folyadékpótlás, elektrolit-egyensúly, oedema-ellenes kezelés  Neuronvédelem: az acidózis kivédése  Speciális kezelésformák:  thrombolysis  haemodilutio  thrombocyta-aggregatio-gátlás  antikoaguláns terápia  sebészeti kezelés

10 Intarcerebralis vérzések:  A nagyagy állományi vérzése 10-20%-ban fordul elő, az esetek kétharmada a törzsdúcok területén következik be, hypertonia, érfejlődési rendellenesség miatt, esetleg antikoaguláns terápia következtében.  Spontán kisagyi vérzések is előfordulhatnak hasonló okok miatt, de gyakoriságuk az összes vérzésekhez képest csak 10 %.

11 Heveny subarachnoidális vérzés:  Aneurysma miatt, nőknél a dohányzás és fogamzásgátlók szedése erősen fokozza a vérzés kockázatát, illetve az arterio- venosus angioma is szerepet játszhat.

12 Vénás agyi trombózis:  Az agyi vénák trombózisa legtöbbször más elsődleges megbetegedés következtében alakul ki, leggyakrabban a sinus sagittalis superior és sinus transversus területén.

13 Hipertoniás crízis:  Magas vérnyomásban és érelmeszesedésben szenvedő egyénnél a vérnyomás emelkedése és perifériás érszűkület következik be. .

14 Arterosclerotikus pszichoszindroma:  A betegséget kezdetben szigetszerű emlékezetkiesés, a személyiség megmerevedése, a reagálás képességének csökkenése jellemzi, majd az arteriosclerosis előrehaladásával megjelennek az idegrendszeri góctüne

15 Stroke beteg tünetei a betegség korai vagy petyhüdt szakaszában:  petyhüdt izomzat  nyelészavar  beszédzavar  érzéskiesés

16 Stroke beteg ápolása a betegség korai vagy petyhüdt szakaszában:  a helyes testhelyzetben fektetés, az inaktivitás következményeinek, szövődményeinek megelőzése  megfelelő mennyiségű táplálék bevitele szájon át, garatreflex hiányában szondatáplálás a protokoll szerint  alakítsuk beszédünket a beteg állapotának megfelelően  a decubitus és kontractura megelőzése: kétóránkénti mobilizálás, decubitus kezelés a protokoll szerint

17 Stroke beteg tünetei a betegség későbbi vagy spasztikus szakaszában:  Hemiplegia- A test egyik felének bénulása.  Spasztikus izomzat  Táplálkozási nehézség  Aphasia-beszédzavar

18 Stroke beteg ápolása a betegség későbbi vagy spasztikus szakaszában:  Az inaktivitás következményeinek, szövődményeinek megelőzése, az aktivitás fejlesztése: helyzetváltoztatás kétóránként, kényelmi eszközök használata, aktív tornagyakorlatok bevezetése  A decubitus és a kontractura megelőzése: a beteget reflexgátló helyzetben kell elhelyezni, passzív izületi átmozgatás, decubitus kezelés a protokoll szerint  Az étkezések előkészítése, segítése, speciális evőeszközök használata, türelem  Beszéljünk érthetően, lassan, tőmondatokban

19 Stroke beteg tünetei a rehabilitáció szakában:  Felső végtagi spaszticitás, vagy plegia: teljes bénulás  Járáseltérések  Táplálkozási nehézség  Stroke beteg ápolása a rehabilitáció szakában:  Pszichés támogatás, biztatás  Manipulációt támogató, fejlesztő eszközök használata  A beszéd gyakoroltatása  A járást segítő segédeszközök alkalmazása  Járásgyakoroltatás  Életvezetési tanácsok

20 Kockázati tényezők ÉLETMÓDI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK  Dohányzás  Alkohol  Fizikai aktivitás  Étrend  Stressz STROKE RIZIKÓBETEGSÉGEK  Hypertensio  AMI(akut miocardiális infarktus)  Pitvarfibrillatio  Diabetes mellitus  Metabolicus szindróma  Vérzsírok (cholesterin)  Tünetmentes carotis stenosis

21

22

23 A stroke rizikó faktorai (nem befolyásolható)  idős kor  nem (férfiaknál gyakoribb)  faj (feketéken gyakoribb)  genetikai tényezők

24 A stroke rizikó faktorai (nem befolyásolható)  cerebrovascularis esemény:  az agyi vérkeringés károsodása, ami érző és motoros kieséssel jár  Stroke osztályozása:  Ischaemias (oxigén hiányos)  Vérzéses

25 I. ISCHAEMIAS STROKE:  1. TIA  tranzinens ischaemia attac: 24 órán belül nyom nélkül szűnő neurológiai tünet, maradandó változást nem okoz, de fenyegető jel.  Oka: hipertóniás krízis, agyi erek szklerózisa, ritmuszavar, aneurizma  Tünetek: átmeneti egyensúlyzavar, szédülés, hányinger, hányás, tarkótáji fejfájás, nistagmus (szemteke rezgés), látászavar, beszédben megakadás. Stroke előjele lehet.

26 Az ischaemiás stroke alcsoportjai (időbeli lefolyás alapján)  1. TIA-e, a tünetek 24 órán belül oldódnak.  2. RIND (reverzibilis ischaemiás neurologiai deficit), a tünetek 24 órán túl, általában  3 héten belül oldódnak.  3. Progresszív stroke: a tünetek a beteg megfigyelése alatt fokozatosan alakulnak ki, ill. rosszabbodnak.  4. Komplett stroke: a tünetek ebben az esetben hirtelen teljes súlyosságukban alakulnak később nem romlanak tovább. A tünetek az idő elteltével javulhatnak, vagy állandósulhatnak is.

27 A stroke formái:  2. PTIA prolongált tranzinens ischaemias attac, elhúzódó, 24 óra után szűnő  3. STROKE  Ictus, csapás, maradandó állomány károsodással jár.  Infarctus cerebri  Encephalomalatia (agylágyulás)  A betegség tünete függ a betegség helyétől.

28

29

30

31

32 ok szerinti felosztás lehet:  embólia: szívből jön (pitvarfibrilláció, műbillentyű): hirtelen kezdet, napi aktivitás során alakul ki, maximális súlyossággal kezdődik, epilepszia kísérheti  trombózis: helyileg képződött vérrög, oka: arterioszklerózis része, tünetek lassan fejlődnek ki: motoros aphasia, egyik testfél nehezen mozog vagy megbénult  hemodinamikai eredet: szív, erek, vér állapota milyen, oxigén-tápanyag eljusson az agyba, viszkozitás milyen (vvt-htc): általában éjszaka alvás közben kezdődnek a tünetek: tudatzavar, homályos látás, szédülés, alacsony vérnyomás

33 II. VÉRZÉSES STROKE  Agyvérzés- apoplexia cerebri  Oka: hipertónia, érelmeszesedés, koponyatrauma, szepszis, haematológiai betegség  Tünet: fejfájás, szédülés, hányinger, eszméletvesztés, góctünetek a vérzés helyétől függően, féloldali bénulás, nyelészavar, vizelési-székelési zavar

34 A STROKE  Az agy akut vérkeringési zavara következtében  Neurológiai tünetekkel (góctünetek, tudatzavar) jár.  A tünetek 24 órán túl is fennállnak  TIA (átmeneti agyi vérkeringési zavar): - a tünetek 24 órán belül megszűnnek.

35 A STROKE TÜNETEI  Általában hirtelen alakulnak ki  Súlyosságuk változhat  Többféle tünet egyidejűleg jelentkezik  Reggel, éjszaka ébredéskor  Fizikai megterhelés közben  Minden előjel nélkül is  Legtöbbször NEM FÁJ !

36 A STROKE TÜNETEI  Féloldali végtaggyengeség  Féloldali érzészavar  Beszédzavar (kifejezés, megértés zavara)  Látótérzavar (féloldali)  Szemmozgás zavarok, kettős látás  Elkent beszéd, nyelészavar  Egyensúlyzavar, szédülés, ügyetlenség  Hányinger, hányás  Tudatzavar

37 A STROKE TÍPUSAI  Ischaemiás stroke  Athero-thromboticus (75%)  Embóliás (20%)  Haemodynamikai ok  Vérzéses stroke  Állományvérzés (10%)  Subarachnoidealis vérzés (pókhálóhártya alatti) (5%)

38 A STROKE TÍPUSAI  Ischaemiás stroke  thromboticus  emboliás  haemodynamikai ok  Vérzéses stroke  állományvérzés  subarachnoidealis vérzés

39 Agyi állományvérzések  Általában vérnyomás kiugrással társul  Percek-órák alatt kialakuló tünetek  Nagy vérzés esetén gyorsan kialakuló tudatzavar  Fejfájás, hányás gyakori

40 Subarachnoidealis vérzés  Hirtelen kezdődő, heves, ütésszerű fejfájás  Gyakran megerőltetés közben (coitus)  Tarkókötöttség  Tudatzavar (nyugtalanság, zavartság, coma)  Hányinger, hányás  Ha a vérzés az agyállományba is betör, gócjelek

41 A STROKE KEZELÉS TERÜLETEI  Primer prevenció  Az akut stroke kezelése (rehabilitáció is) (rehabilitáció is)  Secunder prevenció

42 Primer prevenció: a módosítható rizikófaktorok kezelése  Diabetes  Hypertonia  Dohányzás  Pitvarfibrillatio  Hypercholesterinaemia  Tünetmentes carotis stenosis (carotis szűkület)  Elhízás, testmozgás  Alkohol-fogyasztás

43 HATÁSOS SECUNDER PREVENCIÓS ELJÁRÁSOK  Vérlemezke gátló (TAG-trombicyta aggregáció gátló) kezelés (aspirin, clopidogrel, dipyridamol, ticlopidin)  Szív eredetű embolizáció esetén véralvadás gátló (Syncumar, Marfarin)  Jól definiált esetben (70%-nál súlyosabb szűkület, enyhe maradványtünetek, 6%-nál kisebb műtéti szövődmény) érsebészeti műtét

44 Harmadlagos stroke- prevenció Ápolási feladatok  Közreműködés a rendszeres kontrollvizsgálatokban  Tanácsadás az otthoni környezet átalakításában  segítségnyújtás a segédeszközökhöz jutásban és az  eszközök használatának betanítása  életvezetési tanácsadás  Betegvezetés, segítségnyújtás a változás feldolgozásában és  a megváltozott állapot elfogadásában  rendszeres mozgás szorgalmazása (gyógytornász ill. mozgás  terapeuta segítségével), gyakorlatok tanítása, melyet a kliens  önállóan is tud végezni  állapottól függően közreműködés rendszeres logopédiai kezelésben

45 Mobilizálás: Cél a járóképesség helyreállítása  aktív és passzív gyógytorna  végtagtorna és légzőtorna  Segédeszközök használatának megtanítása, támbot, járó keret, ülő kocsi, rollátor(kerekes, guruló keret)

46 Otthon ápolási szolgálat  Szakorvos vagy körzeti orvos javaslatára írják ki  14 látogatási vizit ill. ellátás  Ez a 14 vizit 4 X ismételhető

47


Letölteni ppt "Agyi érbetegségek- Stroke 2014. A cerebrovasculáris megbetegedések  A cerebrovasculáris megbetegedések az idegrendszer olyan, az érrendszer és a keringés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések