Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Móricz Zsigmond Tündérkert (Erdély-trilógia I.) Veres Tamás 11/D.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Móricz Zsigmond Tündérkert (Erdély-trilógia I.) Veres Tamás 11/D."— Előadás másolata:

1 Móricz Zsigmond Tündérkert (Erdély-trilógia I.) Veres Tamás 11/D

2 Móricz már a világháború előtt nekilátott a Tündérkertnek, de a mű befejezésére csak a háború elvesztése, a forradalmak elbukása és a békeszerződés után került sor. A nagyszabású történelmi regény gondolata visszanyúlik 1913-ig, amikor is egy levelében ezt olvashatjuk: „Én az elmúlt időknek nagy hanghallgatója vagyok, és Bethlen Gáborban látom a letűnt századok egyik legnagyobb magyarját, legmagyarabb nagyságát.” A Nyugat 1921-ben kezdte közölni a Tündérkertet, kötetben 1922-ben jelent meg.

3 A mű 1613-ban játszódik. Báthory Gábor, az "utolsó Báthory" hatéves, dicstelen, erdélyi fejedelemségének történéseit meséli el egészen haláláig. A valóságban négy év eseménye mindaz, amit kevesebb, mint egy év leforgásában láthatunk a regényben Nyomon követhetjük utódjának, Bethlen Gábornak, a későbbi "nagy fejedelemnek" hatalomra jutását a török segítségével.

4 A Tündérkert alapvető konfliktusa Bethlen és Báthory alakja, jelleme között feszül. Bethlen: ideális, már-már tökéletes figura Báthory: kicsapongó, gátlástalan, politikájában elhamarkodott Bethlen hiába próbálja tanácsaival, reális látásmódjával befolyásolni a fejedelem nagyravágyó, őrült elképzeléseit, de nem sikerül neki. Bethlen végül kényszerűségből, nemzete sorsáért aggódva, egy pusztuló, végromlásba száguldó Erdély megmentéséért fordul a törökhöz segítségért, és lesz Erdély fejedelme.

5 Bethlen maga igen népszerűtlen szereplője volt Erdély történetének, mind Báthory alatt, mind fejedelemsége során. A regény egyik jelentős szereplője, Imreffy alakja. A Tündérkert képletében Báthory minden jó tanácsot Bethlentől kap, míg minden rossz tette, romlásba sodró elképzelése Imreffytől érkezik. Báthory meggyilkolásában a „hivatalos” történetírás szerint Bethlennek semmi szerepe nem volt.

6 Móricz vallomása szerint Báthory Gábornak „én adtam a zseni tüzét, amit soha énelőttem senki se fogott rá”. Valóban, Móricz Báthory személyében egy új, számára még ismeretlen, eddig nem ábrázolt hősre bukkant. A Tündérkert legkidolgozottabb és egyben legösszetettebb karaktere Báthory. Móricz mintegy az olvasók előtt semmisíti meg a hősét azzal, hogy megmutatja eszméinek, elképzeléseinek paradoxonjait. Báthory maga is megcsömörlik a körülötte zajló – részben általa gerjesztette – züllött élettől: „már megutálta az emberfajt, csak kutyájával játszott”

7 Bethlen alakja igazán a trilógia további köteteiben teljesedik ki, válik az Erdély főszereplőjévé. Bethlen kiegyenlítésre játszó politikája is ugyanolyan ábrándnak bizonyul, mint Báthory kockázatos világa, hiszen nem oldja meg, csak elnapolja a problémákat Báthory egyszerre nemeslelkű és romlott, az olvasóban egyaránt kelthet rokon- és ellenszenvet. Az alakoknak ez a kétértékűsége teszi igazán érdekessé az olvasását.

8 Báthory Gábor és Bethlen Gábor

9 Tér- és időkezelés A Tündérkert-ben viszonylag ritka a tér-váltás. A trilógia ráadásul nem az ideálisnak látszó nyitánnyal, a fejedelemválasztással indul, hanem in medias res indítja a cselekményt. Kezdetben igen lassú a történet adagolása, az első hét fejezetben alig telik az idő, mindösszesen két hét eseményeit olvashatjuk (és még ennél is rövidebbnek tűnik), míg a második könyv végétől kihagyásossá válik az időszerkezet, ugrál a cselekmény, egész jelenetsorokat ugrunk át.


Letölteni ppt "Móricz Zsigmond Tündérkert (Erdély-trilógia I.) Veres Tamás 11/D."

Hasonló előadás


Google Hirdetések