Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi–statisztikai városfogalom: népsűrűség Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi–statisztikai városfogalom: népsűrűség Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE."— Előadás másolata:

1 Társadalmi–statisztikai városfogalom: népsűrűség Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2.A Nagyobb népességszám 2.B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom 3.A Sűrűbb beépítés 3.B Nagyobb átlagszintszám

3 3 Népességszám: kevésbé árulja el a település fontosságát Népességszám: Népességszám: –+ Egyik legegyszerűbben elérhető jelzőszám –– DE: egyre kevésbé mutatja a településhierarchiában betöltött szerepet  kevésbé tekinthető a fontosság követett mérőszámának Okok Okok 1.Városok tényleges határa nehezen állapítható meg – XX. sz.: városok és sűrűn lakott környezetük összenőttek – Tényleges, kompakt városi tér > közigazgatási értelemben vett város – Városok közigazgatási területének kibővítése csak később követi az urbanizációs folyamatokat

4 4 2.B Nagyobb népsűrűség 2.Elmúlt évtizedek: elővárosba kiköltözés  város népességfogyás – Szuburbanizáció: városnövekedés súlypontja áttevődik a város közigazgatási határán kívül eső, de ahhoz fizikailag is szorosan kapcsolódó elővárosi övezetbe – Város népességszáma fogy, de kompakt városi tér teljes népességszáma nem feltétlenül csökken – Kiköltözők a városrégióban maradnak  központi város fogyó népessége nem jelenti a város településhierarchiában betöltött romló pozícióját – Egyszerű népességfogyás helyett népességátrendeződés a szűk adminisztratív határain túlterjedő, funkcionálisan kompakt városon belül  e városok továbbra is őrzik szerepüket

5 5 2.B Nagyobb népsűrűség Települések összenövésével kialakult városrégiók, városi népességtömörülések lehatárolásához a népességszámnál alkalmasabb a népsűrűség Települések összenövésével kialakult városrégiók, városi népességtömörülések lehatárolásához a népességszámnál alkalmasabb a népsűrűség Különösen a fejlett világban terjedt el ez a megközelítés, ahol a városi és vidéki térségek között már egyre kevésbé differenciál a nem mezőgazdaság keresők aránya a vidéki tercierizálódás következtében Különösen a fejlett világban terjedt el ez a megközelítés, ahol a városi és vidéki térségek között már egyre kevésbé differenciál a nem mezőgazdaság keresők aránya a vidéki tercierizálódás következtében Agrárkeresők aránya USA 2, EU 5–6 %, de vidéken élők aránya nagyobb  vidéki foglalkoztatottak nem mezőgazdaságból élnek Agrárkeresők aránya USA 2, EU 5–6 %, de vidéken élők aránya nagyobb  vidéki foglalkoztatottak nem mezőgazdaságból élnek Ma OECD (fejlett országokat tömöríti): gazdasági szerkezet helyett népsűrűséget alkalmazzák városi és rurális területek megkülönböztetésére Ma OECD (fejlett országokat tömöríti): gazdasági szerkezet helyett népsűrűséget alkalmazzák városi és rurális területek megkülönböztetésére

6 6 2.B OECD lehatárolása Urbánus település: 150 fő/km 2 feletti népsűrűségű település (LAU2) Urbánus település: 150 fő/km 2 feletti népsűrűségű település (LAU2) Városi és vidéki terek: urbánus települések régiójukon (NUTS3, Mo: megyei szint) belüli %-os népességaránya alapján Városi és vidéki terek: urbánus települések régiójukon (NUTS3, Mo: megyei szint) belüli %-os népességaránya alapján Ún. túlnyomórészt urbánus régiók („predominantly urban regions”): Ún. túlnyomórészt urbánus régiók („predominantly urban regions”): –Vagy urbánus települések NUTS3 régió lakosságának 85 % felett –Vagy urbánus települések NUTS3 régió lakosságának 50 % feletti + félmilliós nagyváros NUTS3 régió lakosságának 25 % feletti

7 7 A városi térségek (piros színnel) az Európai Unióban az OECD meghatározása szerint

8 8 2.B Nagyobb népsűrűség Városok népsűrűség szerinti lehatárolása azonban kevéssé alkalmas megoldás a fejlett világon kívül Városok népsűrűség szerinti lehatárolása azonban kevéssé alkalmas megoldás a fejlett világon kívül –Dél-Ázsia és Trópusi-Afrika vidékei: agrártúlnépesedés  nagy népsűrűség, de nem urbanizált térségek Az ilyen térségekben még mindig használható a mezőgazdasági keresők súlya a városok és falvak elkülönítésében Az ilyen térségekben még mindig használható a mezőgazdasági keresők súlya a városok és falvak elkülönítésében A posztszocialista országok közül hasonló mondható el Koszovóról, amelynek valamennyi helyhatóságában 150 fő/km 2 feletti a népsűrűség, így az OECD alapján 100 százalékban urbánusnak tekinthető, amellyel egész Európa legurbanizáltabb országának számíthatna A posztszocialista országok közül hasonló mondható el Koszovóról, amelynek valamennyi helyhatóságában 150 fő/km 2 feletti a népsűrűség, így az OECD alapján 100 százalékban urbánusnak tekinthető, amellyel egész Európa legurbanizáltabb országának számíthatna

9 9 2.B Nagyobb népsűrűség Kelet-Közép-Európa országai tagjai az OECD-nek, a városi terek lehatárolásának módszere esetükben sem célszerű kiigazítás nélkül alkalmazni, pl. ritkább hazai benépesültséghez igazodva Csatári Bálint 150 helyett csupán 120 fő/km 2 -es küszöbértékkel, a NUTS3 helyett a LAU1-es területi szintet vette figyelembe Kelet-Közép-Európa országai tagjai az OECD-nek, a városi terek lehatárolásának módszere esetükben sem célszerű kiigazítás nélkül alkalmazni, pl. ritkább hazai benépesültséghez igazodva Csatári Bálint 150 helyett csupán 120 fő/km 2 -es küszöbértékkel, a NUTS3 helyett a LAU1-es területi szintet vette figyelembe Magyarország városi jogállású településeinek több mint fele (187!) ritkábban lakott az OECD szerint urbánusnak településektől elvárt 150 fő/km 2 -nél, közülük Abádszalók népsűrűsége mindössze 30 fő/km 2 (!) Magyarország városi jogállású településeinek több mint fele (187!) ritkábban lakott az OECD szerint urbánusnak településektől elvárt 150 fő/km 2 -nél, közülük Abádszalók népsűrűsége mindössze 30 fő/km 2 (!) Ugyanakkor 119 falusi jogállású település az OECD meghatározása szerint urbánus karakterűnek számít, a legsűrűbben lakott falvak a Budapesti agglomerációban helyezkednek el (Erdőkertes, Remeteszőlős és Üröm népsűrűsége meghaladja az 1000 fő/km 2 -t) Ugyanakkor 119 falusi jogállású település az OECD meghatározása szerint urbánus karakterűnek számít, a legsűrűbben lakott falvak a Budapesti agglomerációban helyezkednek el (Erdőkertes, Remeteszőlős és Üröm népsűrűsége meghaladja az 1000 fő/km 2 -t)

10 10 2.B Nagyobb népsűrűség Az OECD meghatározása szerint csupán Budapest számít túlnyomórészt urbánus karakterű NUTS3 régiónak Magyarországon, az utána következő Pest megye is csak 76 százalékkal rendelkezik Az OECD meghatározása szerint csupán Budapest számít túlnyomórészt urbánus karakterű NUTS3 régiónak Magyarországon, az utána következő Pest megye is csak 76 százalékkal rendelkezik –NUTS2 és NUTS1 régiók szintjén Közép-Magyarország a 90 százalékos értékével már túlnyomóan urbánus régiónak számítana a hazai régiók közül egyedüliként Ha a megyék (NUTS3) helyett a 2013-as járások (LAU1) szintjén végezzük el a lehatárolást, akkor Budapest mellett több urbánus járás is lehatárolható, ezek többsége Pest megyei (Budakeszi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Pilisvörösvári, Szigetszentmiklósi és Vecsési) vagy regionális központok környéki (Debreceni, Miskolci és Pécsi) járások Ha a megyék (NUTS3) helyett a 2013-as járások (LAU1) szintjén végezzük el a lehatárolást, akkor Budapest mellett több urbánus járás is lehatárolható, ezek többsége Pest megyei (Budakeszi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Pilisvörösvári, Szigetszentmiklósi és Vecsési) vagy regionális központok környéki (Debreceni, Miskolci és Pécsi) járások

11 11 2.B Nagyobb népsűrűség Az OECD módszere a fejlett országok esetében is kiigazításra szorult Az OECD módszere a fejlett országok esetében is kiigazításra szorult Az Európai Unió a népsűrűségre alapozott alapvető elképzelést továbbra is megtartotta, de több ponton megváltoztatta az eredeti OECD meghatározást Az Európai Unió a népsűrűségre alapozott alapvető elképzelést továbbra is megtartotta, de több ponton megváltoztatta az eredeti OECD meghatározást Ezek közül a legfontosabb finomítások az alábbiakban foglalható össze: Ezek közül a legfontosabb finomítások az alábbiakban foglalható össze: –Az Európa-szerte jelentősen változó településméretek (LAU2) miatt a városi alapegységek kijelölésénél a valódi településhatárok helyett egy 1 km 2 -es cellákból álló négyzethálóból indultak ki –A városi alapegységek kritikus népességsűrűségét 150 helyett 300 fő/km 2 -re növelték, és a népsűrűség mellett bevezettek egy kritikus népességszámot is, amelyet 5000 főben határoztak meg –A túlnyomórészt urbánus régiók esetén 85-ről 80 százalékra csökkentették a városi alapegységek kritikus népességarányát


Letölteni ppt "Társadalmi–statisztikai városfogalom: népsűrűség Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015, II. félév BCE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések