Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lengyelország regionális különbségeinek háttere. 965. a feudális Lengyel Királyság 18. sz-ig békés fejlődés után németek keleti terjeszkedése Északról.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lengyelország regionális különbségeinek háttere. 965. a feudális Lengyel Királyság 18. sz-ig békés fejlődés után németek keleti terjeszkedése Északról."— Előadás másolata:

1 Lengyelország regionális különbségeinek háttere

2 965. a feudális Lengyel Királyság 18. sz-ig békés fejlődés után németek keleti terjeszkedése Északról Poroszország veszélyes nagyhatalom Lengyelország keleti terjeszkedésbe kezdett A régiók politikai szempontból nem rendelkeztek önállósággal A 18. században a körülvevő nagyhatalmak terjeszkedtek – felosztották maguk között. Csak 1918-tól független. 17 vajdaság 2. vh alatt ismét lekerült a térképről. vh után mai Lengyelország 2. vh után szovjet érdekszféra. területi egységek – nincs önállóság közigazgatási rendezés. 17 vajdaság A központi hatalom mindenhatósága szocialista rendszer teoretikus alapelve és célja a társ. egyenlőtlenségek kiegyenlítése államosítás, nehézipar-fejlesztés, háborús készülődés - elsőbbség várttal ellentétben egyre inkább kiéleződő regionális különbségek szerkezetátalakítási folyamat, vajdaságok számát 49-re emelték

3

4 A szocializmus évei alatt szoros korreláció –a városi lakosság és az iparban foglalkoztatottak száma –a GDP-ből való részesedés és az iparban foglalkoztatottak –az iparban foglalkoztatottak és a terület fejlettsége között A szocialista Lengyelországban az iparilag fejlett területek = fejlett területek

5 Regionális különbségek 1989-ben 1989-ben az 1975-ben törvénybe iktatott közigazgatási beosztás volt érvényben 49 vajdaság, de a területi tervezés megkönnyítésére ezekből 8 makrorégió

6 A 8 makrorégió Dél-Lengyelország legfejlettebb szénbányászati-vaskohászati komplexuma + fejlett gépgyártás, nehézgépipar és vegyipar magterülete Felső-Szilézia Délnyugat-Lengyelország ipari fejlettség alapján a második helyen áll de a régió északi része jóval fejletlenebb volt Közép-Lengyelország ipar – Varsó, Lódz, többi része mg-i terület kevésbé fejlett Középnyugat-Lengyelország az ipar 3 városba koncentrálódott. többi részén magas színvonalú mezőgazdálkodás, leggazdagabb agrárvidék Északnyugat-Lengyelország tengeri gazdálkodás, hajóépítés, halászat, kereskedelem, turizmus. Gdansk/Gdynia és Szcezin többi részén mezőgazdaság Kelet-Lengyelország agrárterület ipar csak a régió déli részére települt Délkelet-Lengyelország Krakkó Az 50-es években a régió egy részét iparosították Északkelet-Lengyelország legelmaradottabb mezőgazdaság külterjes jellegű

7 Regionális különbségek a 90-es években a lengyel gazdaság átalakítása sokkterápiával – Balcerowicz-terv A 90-es években az ország átalakuló posztszocialista országok egyik éllovasa A lengyel gazdaság és társadalom polarizálódott Jelentősen nőttek a regionális különbségek Rég elfeledett törésvonalak váltak újra láthatóvá

8 Régiótípusok az átalakulás folyamatában Régiótípus Társadalmi- gazdasági szerkezet Fejlettségi szint Tőke hozzáférhet ősége 1. Az átalakulás fő húzóereje diverzifikáltmagasjó 2. Az átalakulásra jól felkészült diverzifikáltközepesjó 3. Struktúraváltás szükséges és lehetséges diverzifikáltközepes/alacsonyrossz 4. Alapvető szerkezetátala kítást igényel, nehéz helyzetben van egyfunkciós (ipari) magasjó/közepes 5. Rendelkezik némi fejlődési potenciállal egyfunkciós (mezőgazda sági) alacsonyrossz 6. Semleges, egyes szektorokban szerkezetátala kítás szükséges diverzifikáltközepes

9 Regionális különbségek a 2000-es évek elején A vajdaságok átszervezése - részben az EU követelményeihez való igazodás A vajdaságok jelenlegi rendszere január 1. óta Lengyelországban a NUTS II szintnek megfelelő régióknak nincs történeti előképe A korábbi 49 vajdaságból 16 NUTS II régiót hoztak létre. Nem 2-3 korábbi vajdaságot vontak össze, hanem átvágta a korábbi vajdasági határokat A lengyel régiók divergálnak évente kb. 2%-os sebességgel

10

11 a)a piacgazdasági átmenet nyertesei – Vezető régiók/régióközpontok nagyvárosi agglomerációk – Varsó, Poznan, Wroclaw, Gdansk, Krakkó a gazdaság diverzifikált volt minél differenciáltabb a gazd-i struktúra, annál képzettebb a lakosság és annál magasabb a műszaki színvonal jó a megközelíthetőségük (légi közlekedés) távközlési hálózatuk erős a jól képzett lakosság vállalkozói attitűdje jelentős a K+F tevékenység a recesszión hamar túljutottak nőtt a gazdaság kibocsátása az ipar szerkezete gyorsan átalakult – privatizáció, külföldi működőtőke bevonása a szolgáltató szektor robbanásszerű fejlődése rsz.váltás előtt is vezető szerep, ezen szerepüket meg tudták őrizni

12 b) az újonnan jövő nyertesek - meginduló régiók a nyugati „Visszatért Területek” előnyösen használták ki Németországhoz való közelségüket - fejlődésük felgyorsult. a német bevásárlóturizmus a helyi gazdaság fejlődése szempontjából fontos a német működőtőke-befektetések és ingatlanvásárlások zöme is ebbe a térségbe irányul

13 c) vesztesek - válság régiók hagyományos ipari térségek - szén- és ércbányászat rendszerváltás előtt kedvező pozíció 1990 után a nehézipar összeomlott felhalmozódott környezeti károk elhárításának költségei a kedvező földrajzi helyzet és az ipari tradíciók jelentős új beruházásokat vonzottak a körzetbe Felső-Szilézia

14 d) Az elmaradott periféria - leszakadó régiók keleti régiók elégtelen infrastruktúra, nem megfelelő képzettségű emberi erőforrások, kisbirtokosokon alapuló mg-i termelés túlsúlya a szomszédos volt szovjet köztársaságok rendezetlen belső viszonyai miatt itt a határ menti együttműködésből sem származnak növekedési impulzusok kedvezőtlen pozíció, rendszerváltás tovább mélyítette Kelet-lengyelország, északkelet-lengyelország, délkelet- lengyelország Leszakadás okai: 1990 előtt mg-i területek voltak, nem rendelkeztek megfelelő infrastruktúrával, megfelelően képzett munkaerővel Az ipar csak foltszerűen egy-két városban (Lublin)

15 Konklúziók A többi közép-európai országhoz hasonlóan itt is felerősödtek a regionális különbségek a rendszerváltozás után Az átmenet vesztesei a bányászati és nehézipari területek, agrárvidékek A nyertesek – gazdasági életük diverzifikált, jó a közlekedésföldrajzi helyzetük, jelentős a K+F tevékenység, szakképzett munkaerővel rendelkeznek. Ezeket az előnyüket felhasználva, külföldi tőkét bevonva gyorsan túljutottak a recesszión, ipari szerkezetüket átalakították, felépítették szolgáltató szektorukat A lengyel régiók továbbra is divergálnak A Lengyelországon belüli reg. kül.-k és ezek tartós fennmaradásától való félelem azt eredményezte, h a lengyel állam reg.pol-ban ún kiegyenlítő stratégiát próbál bevezetni

16 Irodalomjegyzék Drajkó P. (2004): Lengyelország közigazgatásáról. Comitatus, 14 évf sz., pp Ehrlich É. – Révész G. – Tamási P. (1994): Kelet-Közép-Európa: honnan – hová? Akadémia Kiadó, Budapest, p Gulyás L. (2005): Tipikus régiófejlődési pályák a rendszerváltás utáni Közép-Európában a lengyel példán keresztül. A Kárpát-medence politikai földrajza: IV. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia: Pécs, október, pp Horváth Gy. (2004): Regionális egyenlőtlenségek Európában. Magyar Tudomány, 2004/9, p Józsa Z. (2005): Regionális reformok Európában. TIMP, Budapest, pp Probád F. – Szabó P. (2007): Európa regionális földrajza - Társadalomföldrajz. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p Pusztai J. (2005): A lengyel regionális fejlődés a neoklasszikus modell alapján. Tér és Társadalom. 19. évf sz., pp


Letölteni ppt "Lengyelország regionális különbségeinek háttere. 965. a feudális Lengyel Királyság 18. sz-ig békés fejlődés után németek keleti terjeszkedése Északról."

Hasonló előadás


Google Hirdetések