Mari László: Tájföldrajzi kutatások a Szentendrei-szigeten

Az előadások a következő témára: "Mari László: Tájföldrajzi kutatások a Szentendrei-szigeten"— Előadás másolata:

1 Mari László: Tájföldrajzi kutatások a Szentendrei-szigeten
Készítette:Merényi Emese

2 Témavázlat A sziget tájföldrajzának felmérése, elemzése →Éghajlat
→Vízföldrajz →Növénytakaró →Talaj • A felmérés alapján tájpotenciál-típusok kijelölése • Javaslattétel hasznosításukra

3 Éghajlat Nyári napfénytartam 800 Téli napfénytartam 180 0-10%
Évi középhő. É-on 9,5 °C Évi középhő. D-en 10,5 °C Júliusi középhő. 20- 20,5 °C Hőségnapok száma 16-18 Fagymentes napok Fagyos napok 90-100 Átlagos csapadék Hótakarós napok 33 Átlagos max. hóvastagság 20 cm

4 Mikroklíma-vizsgálatok
Tszf.m lejtőszög alap- kőzet talaj növényzet Erdős dombtető 113m 0-10% homok Barnaföld, rozsdabarna erdőtalaj Homoki tölgyes Nyílt homokfelszín 110m Talajtakaró lehordódott eróziónak kitett Nyílt homokpusztagyep füves domboldal 119m 35-44% Rozsdabarna erdőtalaj Homoki gyep Ártéri sík 103m 0% Meszes iszap Terasz csernozjom búza

5

6 Hőmérséklet 20 cm mélyen: • legkiegyenlítettebb erdőben
• Talaj hőmérséklete alacsony erdőben, mert nem éri direkt sugárzás a zárt lombkorona miatt • Legkiegyenlítetlenebb az ártéri síkon (3,7°C) Talajfelszínen: • 2 ellentétes közeg érintkezése→legnagyobb szélsőségek (max.: 48,9 °C, min:16,5 °C) • zárt lombkorona talajfsz-en: →erdőben max.: 27,9 °C →füves terület: 47 °C Léghőmérséklet 20 cm magasságban: • ártéri síkon max. (35°C) min (14,4°C) Léghőmérséklet 100 cm magasságban • legnagyobb kiegyenlítődés • legmagasabb napi max.: ártéri síkságon 31,6 °C • legalacsonyabb napi max.: erdőben 29,8 °C

7 Párolgás és szél párolgás szélút Erdős dombtető 65,8 cm³ 110 m
Nyílt homokfelszín 169,5 cm³ m füves domboldal 174 cm³ m Ártéri sík 95,8 cm³ 2769 m

8 Vízföldrajz Duna meghatározó
Vízáteresztő kőzetek+kis terület→nincsenek vízfolyások 3 mesterséges tó (bányatavak, lefűzött mederszakaszok) Felszín alatti vízkészlet jelentős→ivóvíz igényeket fedezi

9 Növénytakaró Panonniai Flóratartomány →Alföldi flóravidék
→ Duna-Tisza köze flórajárás Eredeti ármentes homoktérszinen: homoki tölgyes tölgy-kőris-szil ligeterdő fűz-nyár ligeterdő bokorfüzesek Láp-és mocsárrétek nyílt homoki gyepek

10 Jelenlegi főbb növényzeti típusok
Homoki tölgyes Lombhullató erdőültetvények, tájidegen fajok Tűlevelű ültetvények Fűz-nyár ligeterdő Morotva nádassal, magassásossal Láprét mocsárrét Ártéri kaszálórét Homoki gyepek Gyomos felszínek Kiskertek, üdülők Szőlő, gyümölcs Szántó Legelő

11 Keményfa-ligeterdő Akácos Nyáras Puhafa-ligeterdő

12 Talajok Humuszos homok Ramann-féle barna erdőtalaj
Rozsdabarna erdőtalaj Öntés csernozjom Terasz csernozjom Réti talaj Öntés réti talaj Csernozjom réti talaj Nyers öntés Humuszos öntés Barna erdőtalaj, lejtőhordalék

13 Tájpotenciál-típusok 1 2
Élénk domborzatú, homokos alapkőzetű rozsdabarna erdőtalajjal fedett erdővel borított terület 2 Élénk domborzatú, homokos alapkőzetű sztyeppesedő, rozsdabarna erdőtalajjal vagy humuszos homokkal fedett lágyszárúakkal borított terület 3 Szelíd domborzatú, enyhén hullámos, homokos alapkőzetű sztyeppesedő rozsdabarna e. t. lágyszárúakkal borított vagy mg-i művelés alatt álló terület 4 Sík, iszapos-homokos alapkőzetű csernozjom talajú lágyszárúakkal fedett v. mg-i művelés alatt álló terület 5 Sík, iszapos-homokos alapkőzetű öntés jellegű talajú lágyszárúakkal borított v. mg-i művelés alatt álló terület 6 Síkjába mélyedő iszapos alapkőzetű mg-i művelés alatt állóréti v. öntéstalajokkal lágyszárú növényzettel borított terület 7 Sík, nyers öntéstalajú ártéri erdőkkel borított v. állandó növényzettel nem fedett terület

14 Javaslat a tájtípus hasznosítására
Élénk domborzatú, homokos alapkőzetű, rozsdabarna erdőtalajjal fedett, erdővel borított terület • hasznosítása jelenlegi erdőtakarójával legkedvezőbb • eredeti növényzetet kellene helyre állítani (homoki tölgyes) akác és fenyő helyett • Szigetmonostor és Horány között az erdők területének növelésére van lehetőség

15 Forrás: GoogleEarth

16 2.Élénk domborzatú, homokos alapkőzetű, sztyeppesedő, rozsdabarna erdőtalajjal vagy humuszos homokkal fedett lágyszárúakkal borított terület • ahol lágyszárúak fedik: védendő területek, jelenlegi állapot megőrzése és elakácosodás megelőzése a cél • Kisoroszi és Szigetmonostor térségében a természetes növénytársulások kiszorultak →szőlő és gyümölcstermesztés • talajjavítás: kolloidtartalmat növelő istállótrágyázással (lápföld, tőzeg hozzáadása) • homoki tölgyessel történő erdősítés • idegenforgalom

17 Vissza kellene erdősíteni
3. Szelíd domborzatú, enyhén hullámos, homokos alapkőzetű sztyeppesedő lágyszárúakkal borított vagy mg-i művelés alatt álló területek • előző kategóriától csak domborzatában (→mikroklímájában tér el) • Szent György hegy: természetes lágyszárú növénytársulások → meg kell őrizni! • földművelés →egy részen optimális →szántóföldeket alakítottak ki ami csak a kolloidállapot megóvása esetén jó megoldás • Alsó-Tordák: kiszáradt, felhagyott gyümölcsösök, szőlők ↓ Vissza kellene erdősíteni

18 • a földművelés számára legkedvezőbb terület ↓
4. Sík, iszapos-homokos alapkőzetű, csernozjom talajú, lágyszárúakkal borított v. mg-i művelés alatt álló terület • a földművelés számára legkedvezőbb terület ↓ Jelenlegi szántóművelésük optimálisnak mondható 5. Sík, iszapos-homokos alapkőzetű, öntés jellegű talajú, lágyszárúakkal borított v. mg-i művelés alatt álló terület • alacsony ártér (belvízveszély): rét-és legelőgazdálkodás • magas ártér: szántóföldi művelés lenne célszerű Jelenleg belvízveszélyes helyeket is szántóföldként hasznosítanak

19

20 6. Síkjába mélyedő, iszapos alapkőzetű, mg-i művelés alatt álló, réti vagy öntéstalajú, lágyszárú növényzettel borított terület • egykori medrek alakját őrző tértípus→hosszú, keskeny sávokban • természetes rétek és ártéri erdők megőrzése a cél 7. Sík, nyers öntéstalajú, ártéri erdőkkel borított v. állandó növényzettel nem fedett terület •eredeti ártéri erdők visszatelepítése fontos lenne a nemes nyárasok helyett • idegenforgalom