Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vegetáció- és tájtörténet VII.. A Kárpát-medence tájtörténete a a török kortól a 19. sz. közepéig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vegetáció- és tájtörténet VII.. A Kárpát-medence tájtörténete a a török kortól a 19. sz. közepéig."— Előadás másolata:

1 Vegetáció- és tájtörténet VII.

2 A Kárpát-medence tájtörténete a a török kortól a 19. sz. közepéig

3  Az ország három részre szakadása  Az egyes országrészek eltérő fejlődési utat jártak be  Magyar Királyság  Erdély  Török Hódoltság

4 Török Hódoltság  A török területek jelentős mértékben elnéptelenedtek, a településhálózat megritkult. Az Alföld aprófalvas településszerkezete eltűnt.  A kultúrtáj „elvadult”. Dűlőnevek: -telek, Templomhegy, Templomdomb. Helynevek eltűnése egyes területeken (Bánság, Bácska)  Megmaradt falvak „vándorlása”. Pl: Szeremle község (Baja közelében) 1526 és 1772 között hatszor változtatta helyét, de a népesség folytonossága megmaradt  Mezővárosok gyarapodása, folytonossága + pusztásodási folyamatok  Sok föld > külterjes földművelés, marhatenyésztés  Erdőirtások > futóhomok mozgásba lendülése  Lápok, mocsarak területének növekedése

5

6 Az erdőpusztulás okai a török korban  Egy vaskohó hetente kb. 100 szekér faszenet fogyasztott  Népességrobbanás bizonyos területeken  Hadiipari célok (ágyúöntés, salétrom- és lőportermelés)  Palánkvárak építése  Tűzifafogyasztás  Hajóépítés  Mészégetés  Faszénégetés  Marhatartás

7  sz.-ra fahiány alakult ki az Alföldön > erdőirtások hegy- és dombvidéken  Fokozódó faigény: bányák, kohók, szénégetés, mészégetés, szerszámkészítés  Faúsztatás, tutajozás

8 Védelmi célú rendezési munkálatok  Vizesárkok ásása  Folyómedrek átvágása, elterelése  Völgyek elárasztása  Sió torkolatának elzárása  Területek elmocsarasítása  Gyula, Temesvár, Nagykerek, Ecsed várának védelme

9  Erődítmények környékének elmocsarasítása  Fokok, halastavak elhanyagolása  „Kis jégkorszak” hozzájárulása az elmocsarasodáshoz  Dózsa-féle parasztfelkelés hatásai  Szernye-, Szenna-, Blatta-mocsár, Ecsedi-láp terjeszkedése  A mocsarak sík vidéken menedéket nyújtottak a háborúskodások idején  Szabolcsban több tucat falu települt át más helyre az egyre gyakoribbá váló árvizek miatt

10  Egyes bányavidékek környékén megritkultak az erdők  Lejtős felszíneken felerősödött az erózió (pl. Selmecbánya)  Az erdőirtás a völgyekben, az erdőtömbök szélei felől terjeszkedett  Az iparterületek a bányavárosok környékére, a hegyvidéki területekre koncentrálódtak > lokális erdőirtások  Az évszázadok során a bányászat egyre nehezebb, költségesebb lett  Thurzó János és a Fugger család szerepe a bányászatban  Bányavíz elvezetésének problémái > Mikovinyi Sámuel csatorna- és víztároló rendszere Selmecbányán  Sóbányászat

11

12

13

14 Állattenyésztés  Transzhumáló állattartás (alhavasi legelők + mélyebb fekvésű legelők)  Szürke marha, ló - magyarok  Juh – hegyvidékek etnikumai  Sertéstartás (makkoltatás + réti tartás)  Makkoltatáshoz fűződő útvonalak: Tiszántúl > Felső-Tisza, Partium, Erdély ; Jászság, Hevesi-sík > Bükk, Mátra, Cserhát ; Ormánság > Papuk-hegység  Havasi állattartás (erdőterületek fogyatkozása), osztatlan „közhavasok” dominanciája  Pusztai állattartás  Makkoltatás

15

16

17

18 A bihari sertésmakkoltatók útvonalai

19  Borvidékek átrendeződése a Szerémség elfoglalása után > Hegyalja, Mátraalja, Bükkalja  Hegyalján kb gazda élt szőlőtermesztésből  Borászati eszközök gyártása, borkereskedelem (Lengyelország, Oroszország)

20

21 A török kiűzése utáni események  A 18. sz. elején a török kiűzése után megindult az Alföld átalakulása  Betelepítések, népességnövekedés  Az alföldek vízrajzi jellemzői évszázadokon keresztül szinte változatlanok maradtak  Növekedett a lápok, mocsarak területe  Erdőirtások fokozódása a 18. sz.-ban (növekvő népesség, hajóépítés, épületfa

22

23  Népesség átrendeződése, etnikai viszonyok drasztikus változása  Németek betelepítése (Bánság, Dunántúl)  Tanyásodás az alföldi mezővárosok határában

24  1769 Mária Terézia erdőrendtartása  Erdőirtások > csapadék lefolyási viszonyainak megváltozása > árvízszint növekedése > időszakosan vagy állandóan víz borította területek terjeszkedése  Regionális tájátalakító munkák a 18. sz.-tól jellemzőek és a 19. sz.-ban érik el tetőpontjukat  Első folyószabályozási munkák: Lajta, Vág, Duna egyes szakaszai a 18. sz.-ban  Csatornázások a Kapos, Sió, Sárvíz völgyében  A munkálatok nem illeszkednek országos koncepcióba  Szabályozási munkálatok a Tisza és a Szamos egyes szakaszain (sókereskedelem)

25  Lecsapolások Gyula környékén és az Ecsedi-lápban  Bácska, Bánát vízrendezése (Béga-csatorna, Ferenc- csatorna)  Száva, Kulpa szabályozása  Az Al-Duna szabályozása (szirtek eltávolítása, kotrás, vontatóút építése)  A gőzhajózásnak köszönhetően élénkült a gabonakereskedelem

26 „Kis jégkorszak”  1560 körül jelentkezett a kis jégkorszak legnagyobb lehűlése  Hidegebbek lettek a tavaszok, nyarak, telek  A nyarak jelentősen csapadékosabbá váltak  Az Izland és Grönland közötti szoros teljesen befagyott  Az Alpok gleccserei lejjebb húzódtak  A 16. sz. végén egész Európában visszaesnek a mezőgazdasági hozamok, éhínségek, járványok törnek ki  A szőlőtermesztés visszaesett, a sörfőzés előretört

27

28  A Kárpát-medence belső területein, a kedvezőtlen klíma hatását fokozták az állandósuló háborúskodások  Legkritikusabb időszak a 15 éves háború ideje volt demográfiai katasztrófa > mezővárosok kialakulása  Erdélyben és a Felvidéken jóval nagyobb lett a népsűrűség, mint a Hódoltság területén  A Duna 1595 és 1608 között háromszor is befagyott

29

30  A 17. sz. első évtizedeire az éghajlati szélsőségek váltakozása jellemző  a körül következett be a következő nagy lehűlés, mely valószínűleg összefüggésben volt a napfoltevékenység változásával  Többször befagyott a Temze, befagyott a Csatorna is, Skócia északi partjainál eszkimókat láttak  Az északi heringrajok délebbre húzódtak  Tömeges kivándorlás Skóciából, népesség csökkenése Finnországban, Norvégia gyengülése a többi skandináv királysághoz képest  A Kárpát-medencében is nehéz helyzetbe került a lakosság a török kiűzését követően és a Rákóczi-szabadságharc alatt  Az 1810-es években újabb lehűlés következett > éhínség Írországban > kivándorlás Amerikába

31

32 Szántóföld, száraz gyep, parlag Erdő Nedves gyep, vizenyős terület; Szőlő Település Állóvíz Az I. katonai felmérés Forrás: Kovács A. 2002, Országos Hadtörténeti Múzeum Térképtára


Letölteni ppt "Vegetáció- és tájtörténet VII.. A Kárpát-medence tájtörténete a a török kortól a 19. sz. közepéig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések