Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A bolgár acélipar átalakulása Jakucs Györgyi 2008.11.11.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A bolgár acélipar átalakulása Jakucs Györgyi 2008.11.11."— Előadás másolata:

1 A bolgár acélipar átalakulása Jakucs Györgyi

2 Vaskohászat Kohászat: a Föld szilárd kérgében található ércekből és a hulladékfémekből állít elő további feldolgozásra alkalmas fémeket. Acél: általában 2%-nál kevesebb C-tartalmú, több-kevesebb egyéb elemet is tartalmazó vasötvözet, amely izzó állapotban jól, de bizonyos mértékig hidegen is képlékenyen alakítható. Vaskohászat jelentősége: az acél a legnagyobb mennyiségben termelt és legolcsóbb fém. Az acél a 20. század legfontosabb szerkezeti anyaga volt, a világtermelés 100év alatt húszszorosára növekedett. A vaskohászat a 20. században stratégiai iparág volt, mely szoros kapcsolatban állt a bányászati és feldolgozóipari fejlődéssel. Termékeit a feldolgozóipar (gépipar, hadiipar, vegyipar) és az építőipar hasznosítja, illetve a közlekedési infrastruktúra kialakításában is jelentős a szerepe (vasúti sínek, csővezetékek..) Fontosabb acéltermelő országok (2005): Kína (32%), Japán (10%), USA (8%)

3 Probléma A szocialista iparosítási politika erősen befolyásolta a bolgár ipar alakulását. –Nem illeszkedett az ország hagyományaihoz –Természeti erőforrásaihoz –A nemzeti piac nagyságához és igényéhez –Illetve teljesen elmaradt a világpiac fejlettségi szintjétől. Jelenleg a legfontosabb kérdés, hogy a bolgár iparszerkezet sikeresen át tud-e alakulni?

4 1944.szeptember 9-ig, a nép hatalomra jutásáig Bulgária gazdasági fejlődése sokban hasonlított az akkori Jugoszláviáéhoz és Romániáéhoz. Egy sor gazdasági mutató alapján azonban az összes európai ország közül – kivéve Albániát – Bulgária volt a legelmaradottabb. Elmaradott agrárország volt, gyengén fejlett iparral és közlekedéssel. A tőkés ipar az ország lakosságának alig egytizedét foglalkoztatta. A nehézipart csak néhány bányászati ágazat képviselt.

5 A nehézipar ágazatai közül csak a szénbányászat, az elektromos ipar és a cementipar ért el bizonyos mértékű fejlődést. A nehézgépgyártás, a fémkohászat stb. egyaránt fejletlen maradt. Az ipar területi eloszlása rendkívül egyenlőtlen volt. Elsősorban a nagyobb városokban összpontosult. Bulgária sokkal később tért a tőkés fejlődés útjára (Közép- és Nyugat-Európához viszonyítva).

6 II. Világháború után Bulgária a Szovjetunió érdekszférájává vált. Erőteljes iparosítási politika. Kiépítették a kohászatot. (egyenlőtlenség: ipari üzemeket az ország középső részén építették ki a munkaerő miatt, de nem vették figyelembe, hogy a nyersanyagban gazdag országrészek máshol helyezkednek el (Dobrudzsa, Rodope). A 43 éves „szocialista” időszak alatt Bulgária egy agrár- ipari országgá vált. Az 1939-es ipari termelési szintet 95-szörösen múlták felül. A nemzeti jövedelem 70%-a már az iparból származott. Bár az ország természeti erőforrásai jelentősek (de gyenge minőségűek), az ipar nyersanyagigényét már ekkor is csak részben tudta kielégíteni.

7 Az ipari termelés évi átlagos növekedése az európai szocialista országokban (%) ( és ) forrás: Benedek-Dudás (1989): Az európai szocialista országok gazdaságföldrajza

8 1950es években vette kezdetét a nehézipar fejlesztése 1960as évektől: gépgyártás, majd elektronika eszközök gyártásával bővült (gyenge minőségük miatt a világpiacon nem értékesíthetőek) 1965-ig a fémkohászat ugrásszerű növekedést ért el az összipari termelésben. A bolgár ipar legkritikusabb része az energiagazdaság. Az import 1/3-át energiahordozók teszik ki.

9 A szocialista időszakban kiemelt helyen szerepelt a vaskohászat. Szófia tartomány: hagyományos fő profilja a vaskohászat, ám a kormányzati támogatásokból fenntartott nehézipari kombinát jövője kérdéses. –Szófia-Pernik (barnaszén)-Kremikovci (vasérc) háromszögben összpontosult a legtöbb nyersanyag. Plovdiv tartomány: színesfémérc-bányászat és –kohászat Burgasz-sztrandzsai érclelő körzet. Ide tartoznak a Malka Tărnovo környéki és a krumovói réz-, réz-vas- és vasérclelőhelyei. –Telepítő tényező itt az olcsó tengerentúli, ill. szovjet vasércbázis volt. A balkán-hegységi érces övezet a belogradcsiki, a vraca- iszkari, a kremikovci és az etropole-botevgradi körzetet foglalja magába. Jelentős mangánérc készletek: Várna megye, Balcsik.

10

11 Ez a viszonylag bő nyersanyagbázis lehetővé tette a vas- és színesfémkohászat fejlesztését. Az évihez viszonyítva az ércbányászat termelése több mint százszorosára növekedett. A szocialista Bulgária megkezdte saját fémkohászati bázisának kiépítését. (korábban ezek az iparágak szinte nem is léteztek) Első: Lenin Kohászati Művek: 1953, Pernik –Nem tudta kielégíteni az ország növekvő szükségleteit, ezért: Kremikovicban: „bolgár vaskohászat óriása” Bulgária azonban nem rendelkezik elég nyersanyaggal. Importál: nyersvas, acél, hengerelt áruk

12 Nyersacélgyártás az európai szocialista országokban (millió tonna) ( és ) Jugoszlávia Bulgária MagyarországNémet Demokratikus Köztársaság RomániaCsehszlovákiaLengyelország forrás: Benedek-Dudás (1989): Az európai szocialista országok gazdaságföldrajza

13 Az egy főre jutó nyersacél mennyisége az európai szocialista országokban (kg/fő) ( és ) forrás: Benedek-Dudás: Az európai szocialista országok gazdaságföldrajza

14 Rendszerváltás után A még állami kézben levő vaskohászat az alacsony helyi energiaárak miatt a világpiacon eleinte versenyképesnek bizonyult, a hanyatlás jelei csak újabban látszódnak. A rendszerváltás után a privatizáció lassan haladt: 1996-ig a bolgár ipart az állami vállalatok uralták, magáncégek a kibocsátás egyötödét adták elején a GDP drasztikusan visszaesett, amit a vegyipar és kohászat ös konjunktúrája szakított meg után a kohászati termékek iránt a nemzetközi kereslet csökkent.

15 Az energiaárakat a kormány a nemzetközi színvonalhoz közelítette, ezzel akadályozta az energiaintenzív bolgár ipar versenyképességét : súlyos gazdasági válság. A GDP közel 10%-kal visszaesett, a bankrendszer összeomlott. 1997: stabilizációs program kihirdetése 2000-re a gazdaság stabilizálódott a működőtőke beruházásoknak köszönhetően. Ma már a magánszektor adja a GDP 2/3-át.

16 Nemzeti Szerkezet Átalakítási program Az EU-hoz való csatlakozás meghatározta az acélipar szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatások átmeneti szabályozásának feltételeit. A támogatás nyújtása szigorú feltételekhez kötött: –Az érintett vállalatoknak el kell érniük a gazdasági életképesség szintjét. (Bulgáriában az acélipari ágazat a teljes ipari foglalkoztatottság 2 %-át és a GDP 3 %-át biztosítja.) –A Kremikovci AD volt az egyetlen olyan vállalat, amely szerkezetátalakítási folyamatát közpénzből támogatták. (2006. december 31-ig nem volt képes megvalósítani a szerkezetátalakulást, ezért 2008 végéig hosszabbították meg a támogatást)

17 A bolgár kormány megszegi a Bizottsággal szemben tett kötelezettségeit: –Nem megfelelőek a technológiai és környezeti beruházások –Az értékesítés, a költségcsökkentés sem megfelelő Ezek mind hatással vannak a gazdasági életre, illetve a vállalatirányítás hatékonyságára és eredményességére. Ahhoz, hogy az acéltermelés fellendülhessen, elengedhetetlen a tőke jelenléte illetve a regionális és globális piaci kapcsolatok kialakulása.

18 Az ArcelorMittal Bulgáriában terjeszkedne júliusában kötött megállapodás alapján nyersanyagot biztosít a bulgáriai Kremikovci acélművének. Vállalta azt is, hogy környezetvédelmi berendezésekkel látja el az acélművet és hogy ott a szükséges felújításokat, javításokat is elvégzi. Cél: Meg akarja szerezni a bolgár acélipari vállalatot, amely a csőd szélén áll. A vállalat 71 százalékban már Mittal érdekeltség. A Kremikovci acélműt egy másik indiai cég, az Essar Steel is szeretné megkapni.

19 A bolgár Kremikovci csődben augusztus 6-án a bolgár Kremikovci acélmű csődjét mondta ki egy bolgár bíróság. Az acélmű a balkáni ország legnagyobb ilyen létesítménye, és termelése a bolgár export mintegy 10%-át adta. Ugyanakkor az acélmű már huzamosabb ideje a csőd szélén állt. A hitelezőkkel szembeni adóssága 1,6 milliárd dollár körüli. Az indiai acélmágnás, Pramod Mittal 71%-os részesedéssel rendelkezik a bolgár cégben, amely 8 ezer embert foglalkoztat. A vállalatban 25,3%-os tulajdonhányada van a bolgár államnak. Bolgár kormányzati álláspont szerint a bíróság csődöt kimondó határozata megnyitja az utat a 71%-os részesedés eladása előtt a stratégiai befektető számára.

20 Felhasznált irodalom Ljubor Dinev- Kiril Misev (1981): Bulgária földrajza – Gondolat könyvkiadó, Budapest, 350 p. Dr. Benedek Endréné- Dr. Dudás Gyula (1989): Az európai szocialista országok gazdaságföldrajza – Tankönyvkiadó, Budapest, 217 p. Probált Ferenc- Szabó Pál (2007): Európa regionális földrajza - Eötvös Kiadó, Budapest, 539 p. Vidéki Imre (2008): Fejezetek ipar- és közlekedésföldrajzból, Eötvös Kiadó, Budapest, 311 p. Európai Unió Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: Első ellenőrzési jelentés a bolgár és román acélipar szerkezetátalakításáról: eur-lex.europa.eu: lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52008D C0511:HU:HTML arcelormittal-bulgariaban-terjeszkedne.html


Letölteni ppt "A bolgár acélipar átalakulása Jakucs Györgyi 2008.11.11."

Hasonló előadás


Google Hirdetések