Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az önkormányzati érdekképviselet Magyarországon. I. A keletkezés 1989 – 1990 - 1991 2.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az önkormányzati érdekképviselet Magyarországon. I. A keletkezés 1989 – 1990 - 1991 2."— Előadás másolata:

1 Az önkormányzati érdekképviselet Magyarországon

2 I. A keletkezés 1989 –

3 A A kezdetek A politikai rendszerváltozás része 1989 – egyesülési törvény = lehetőség Tanácsi Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) megalakulás, március 10. – 1991-től új név Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Faluszövetség (MFSZ) megalakulása, október 11. 3

4 A A kezdetek szeptember 30. szabad önkormányzati választások Valamennyi település önálló önkormányzat Az önkormányzáshoz való jog alkotmányos alapjog Alkotmány és az önkormányzati törvény rögzíti az önkormányzati szövetkezés jogát Nincs szabály a szövetségekre 4

5 A A kezdetek – Magyar Önkormányzatok és Önkormányzati Képviselők Szövetsége megalakulása, november 18 – 1991-től új név: Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége (KÖOÉSZ) megalakulása, november 22 Községi Önkormányzatok Szövetsége (KÖSZ) megalakulása, november 24 – 2002-től új név: Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) megalakulása, december 19 Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) megalakulása, március 17. 5

6 II. A szövetségek együttműködése

7 A hét szövetségi rendszer A/ Önkormányzati típus szerinti - MÖOSZ – mind a 19 megyei önkormányzat - MJVSZ – mind a 23 nagyváros - KÖOÉSZ – kisvárosok - KÖSZ – községek (később kisvárosok és kistérségek) - MFSZ – falvak B/ Integratív szövetségek: - MÖSZ – kis és nagyközségek, kis és nagyvárosok, fővárosi kerületek - TÖOSZ– kis és nagyközségek, kis és nagyvárosok, fővárosi kerületek, főváros, megyék 7

8 Integrációs kísérletek 1 Önkormányzati Szövetségek Tanácsának (ÖSZT) – megalakulás május 31. Az ÖSZT között, rövid időre képes volt a hét szövetség együttműködését koordinálni. A jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetek megtartották önállóságukat és a közös ügyek vitelére, létrehozták az ugyancsak önálló jogi személyiségű közös szervezetüket. Az ÖSZT működés képtelenné vált, mivel minden döntés teljes konszenzust igényelt 8

9 Integrációs kísérletek 2 Az ÖSZT megszüntetése után öt önkormányzati szövetség – az MJVSZ; a MÖOSZ; a KÖSZ; a KÖOÉSZ és a MFSZ – szeptemberében létrehozta az önkormányzati szövetségek társulását Magyar Önkormányzati Szövetségek Társulása (MÖSZT) - nem lett tagja a TÖOSZ és a MÖSZ. A MÖSZT nem tudta tartósan integrálni a résztvevő szervezeteket és nem tudott egységesen megjelenni 9

10 Együttműködési kísérletek Önkormányzati egyeztető fórum – Munkamegosztás a szervezetek között Magyar Városok Szövetsége (MVSZ) – 2003 – elhalt Az MJVSZ és a KÖOÉSZ közös szervezete Önkormányzati Szövetségek Konzultatív Tanácsa – 2009 A kormánnyal való tárgyalást megalapozó szerveződés Települések tüntetése október 10-én Az Országház előtt - 12 pont 10

11 Kettős képviselet Az elmúlt húsz évben nem volt összeférhetetlen a polgármesterség és az országgyűlési képviselői szerep Ciklusról ciklusra nőtt az önkormányzók aránya a Parlamentben – 2014-ben 27% Egyeztetett érdekképviselet helyett közvetlen egyedi kijárás Nagyvárosi és fővárosi lobbi meghatározó szerepe Pártpolitikai szempontok felül írták az önkormányzati érdekeket 2014 őszétől összeférhetelen 11

12 III. Kormányokkal való érdekegyeztetés

13 Szabályozatlan együttműködés a Belügyminisztérium a tárgyaló fél, eseti egyeztetések 1994 – 98 a BM a fő partner, eseti 1998 – 2002 a Miniszterelnöki Hivatal a vezető partner, rendszeres egyeztetések 2002 – 2006 a BM az elsődleges partner, eseti egyeztetések 13

14 Szabályozott együttműködés Kormány - Önkormányzatok Egyeztető Fóruma (KÖEF) – 2006 – 2009 Paritásos összetétel - kormányhatározat - Hét országos önkormányzati szövetség - Hét kormányzati szereplő - Önkormányzati oldali társelnök - Meghatározó a BM - Stratégiai kérdések - Éves költségvetés megvitatása - Munkabizottságok 14

15 IV. A jelenlegi helyzet től 15

16 Új szerepű önkormányzatok Az Alaptörvény nem szerepelteti az önkormányzáshoz való alapjogot Állami túlsúly feladatban Kiszolgáltatott finanszírozási helyzet Az önkormányzati önfenntartó képesség Közösségi részvétel Új szövetség 2011-től, a nyolcadik: Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) - kezdetben a főváros nélkül, csak kerületek 16

17 Főbb változtatások - 1 Az új típusú állami szerepvállalás Feladatok – hatáskörök újra osztása – növekvő állami szerepvállalás a közszolgáltatás biztosításában Közoktatás államosítása (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) – 3 ezer lakos alatti településen jellemzően az állam a fenntartó és a működtető - 3 ezer lakos feletti településen jellemzően az állam a fenntartó és az önkormányzat a működtető Egészségügy részleges államosítása - Önkormányzati kórházak államosítása, a gazdasági társasági forma megszűntetése - Járó-beteg ellátó intézmények vegyes fenntartásúak - Egészségügyi alapellátás és az orvosi ügyelet önkormányzati feladat maradt

18 Főbb változtatások - 2 Állami igazgatás járási hivatalba szervezése - A jegyzői hatósági ügyek kis része került a járási hivatalokhoz Kistelepülési hivatalok megszűntetése (2000 fő alatt) - Az önkormányzati hivatalok továbbra is ellátnak államigazgatási hatósági ügyeket - A kiemelt elsőfokú építésügyi hatáskör címzettje a járásszékhely város jegyzője Új szereposztás: – polgármester – alpolgármester – jegyző Feladatfinanszírozás és forrásmegosztás finomítása Erős állami felügyelet – 2012-től Hitelfelvétel korlátozása – 2012-től, további szigorítás 2013-tól Önkormányzati adósságkonszolidáció

19 Új szabályozott együttműködés Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma (ÖNEF) – 2011 két formális ülés Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) – 2012-től évi két ülés Az országos önkormányzati szövetségek feltételei törvényben szabályozottak – öt féle szövetség (megyék, megyei jogúak, fővárosiak, városok, minden egyéb – lásd: TÖOSZ) 2014 nyarától javuló partnerségi viszony a kormányzattal 19

20 Egyeztetési rendszer megújítása A Norvég Alap támogatásával megvalósuló MANORKA projekt részeként Az ÖNET megújítására létrehozott munkacsoportban mind a nyolc országos szövetség részt vesz Kormányzati oldalról a fő felelős a Belügyminisztérium (BM) Részt vesz a közös munkában: - Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) - Miniszterelnökség (ME) - Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) - Magyar Államkincstár (MÁK) - Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) Megállapodás aláírása: szeptember 30-án

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az önkormányzati érdekképviselet Magyarországon. I. A keletkezés 1989 – 1990 - 1991 2."

Hasonló előadás


Google Hirdetések