Tudományos kommunikáció: a professzionalizmus haszna és korlátai Dr. Fábri György MTA kommunikációs igazgató.

Az előadások a következő témára: "Tudományos kommunikáció: a professzionalizmus haszna és korlátai Dr. Fábri György MTA kommunikációs igazgató."— Előadás másolata:

1 Tudományos kommunikáció: a professzionalizmus haszna és korlátai Dr. Fábri György MTA kommunikációs igazgató

2 I. Mit keres a tudomány az információs piacon?

3 Tudástermékek, információs ipar ► Az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág ► Főbb területei:  Média  Marketing  Innováció  Oktatás  Kommunikáció  Informatika ► Viszonylag alacsony „hardver”-szükséglet jellemzi ► Erőteljes kultúra-függés határozza meg a piacot

4 Tudástermékek új generációja ► Infotaintment ► Edutaintment ► Információs szolgáltatások ► Science-taintment

5 Tudás-motívum a marketingben ► K+F összetevő (kozmetikumok, egészségmegőrzés, technika) ► Innovációs hányad (vagy annak szimulálása…) növekszik ► Szaktudás, mint autoritás a branding-ben ( „ezt ajánlják…”; „…szakértői csapata”)

6 Tudomány iránti érdeklődés Forrás: Gallup, EUROBAROMETER 2002 október-november

7 A magyar K+F finanszírozási helyzet hazai indikátorok az EU-átlaghoz viszonyítva:  25,9%  egy lakosra jutó K+F ráfordítás:25,9%  57%  10.000 lakosra jutó kutató-fejlesztők: 57%  66,5%  1000 aktív lakosra jutó kutató-fejlesztők: 66,5%

8 Forrás: MTA KSZI felmérés országos reprezentatív mintán 2004. április

9 Kutatói vélemények

10 A tudomány legitimációja: társadalmi-kulturális átrendeződés ► Tudomány a XX. századtól: egy meritokrata, nem- demokratikus intézményrendszer, értékvilág és működési mód találkozása a demokráciával… ► Tudományfilozófia a XX. század közepétől: egy önreflexív, önostorozó, kritikai, nyitott habitus téblábolása a kíméletlen politikai és pénzpiacon…

11 Forrás: MTA KSZI felmérés országos reprezentatív mintán 2004. április

12 Közintézmények bizalmi indexe (1-4 skálán) Forrás: MTA KSZI felmérés országos reprezentatív mintán 2004. április

13 II. Médiaprofik – profi média

14 Kikényszerített profizmus ► Vizuális kultúra trend-függősége ► Gyártói érdekek és divathullámok összemosódása ► Totalizálódó médiapiac ► Koncentrálódó médiapiac ► Médiaipar: a verseny-spirál lejtmenetében

15 A magyar televíziós átverés-show ► Valóságos verseny hiánya: lefedettség ► A versenymoderáló közszolgálati szereplő szándékolt kiiktatása ► Eredeti televíziós tőkefelhalmozás mentessége a szakmai beágyazódástól

16

17 Milyen forrásból tájékozódik a lakosság a tudományos kérdésekről – a kutatók szerint

18 Digitális remény ► Értékelvű tartalomszolgáltatás esélye ► Jelenlegi szereplők ellenállása ► Információs szegregáció útja ► Hiányzó tartalom, hiányzó tartalomgyártók ► Hálózatok (versus?) tömegmédia

19 III. Tudománykommunikáció a média- versenytérben

20 Public Understanding of Science

21 Hazai hagyományok ► Tudományos Ismerterjesztő Társulat ► Élet és Tudomány ► Televíziós ismerterjesztés

22 Tudós, tudományos kutató Tudományszervező, tudomány-menedzser A tudomány kommunikátora A tudomány szereplői

23 Tudomány-kommunikátor ► Versenyben a médiasztárokkal ► Versenyben az impact-fektorokkal

24 Tudománykommunikáció haszna a K+F termelők és szolgáltatók számára ► Termék értékjellege elfogadtatást igényel ► Köz- és magánforrásokhoz való hozzáférést segíti az elfogadottság ► Technológiai szkepticizmussal szembeni megerősítés ► Áltudományos piaccal (Magyarországon évi 8 Mrd Ft!) szembeni pozícionálás

25 IV. Új tudományos kommunikáció – új tudomány?

26 Párbeszéd fontossága a kutatók és a tudomány iránt érdeklődők között a lakosság szerint Forrás: MTA KSZI felmérés országos reprezentatív mintán 2004. április

27

28 Public Understanding of Science Public Engagement with Science and Technology

29 Egy tudományelméleti és médiagyakorlati kísérlet

30 Az autoritás fogalmának központi jelentősége az ismeretszerzésben Ismeretelméleti kulcsfogalmak: ► információ és tudás ► információszerzés és tudásszerveződés ► hitelesség, megismerési sémák

31 Társadalom és közönség sajátosságai a tudományos tartalomszolgáltatás szempontjából ► Társadalom és közönség : léteznek-e emberek Magyarországon, vagy csak (kereskedelmi) médiafogyasztók? ► Személyiségek, közösségek, hálózatok a média- realitáson kívül: a tudás, a tudomány ereje és méltósága képes működtetni mindezt.

32 ► Konzervatív értékelvűség – médiakompatibilis megjelenítés ► A termék (a személy) önértéke ► Többdimenziós, osztott referencia-közeg ► A termék „visszabeszél”

33 Médiastratégia ► konzervatív, meritokrata elvek alapján felépített tartalom ► a legnyitottabb médiajelenlét ► versenyképes média-technológia ► egydimenziós média-mérce meghaladása

34 Tudományos kommunikáció: egy konzervatív forradalom esélye ► Tudomány és laikusok viszonyának radikális átalakulása zajlik. ► A posztmodern és a tudomány-szkeptikus főárammal szemben a hálózatos tudományszervezet, a kommunikációképes kutatás és az igazságérvényre igényt tartó tudományosság elemeiből formálódó ► tudományos racionalitás lehet esélyes szellemi irány.

35 Erre tesz kísérletet a Mindentudás Egyeteme!

36 Köszönöm a figyelmet! Budapest, 2006. március 17. ELTE TTK