Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lengyelország közigazgatási rendszerének történeti fejlődése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lengyelország közigazgatási rendszerének történeti fejlődése."— Előadás másolata:

1 Lengyelország közigazgatási rendszerének történeti fejlődése

2 Lengyelország 1945-ig 965 – feudális Lengyel Királyság megalakulása (~ mai országéval megegyező területen) XIII. század : Egyre nagyobb probléma a németek keleti terjeszkedése -> tartományok szakadtak le a középkori állam területéről és fokozatosan elnémetesedtek. Északon pedig a kialakuló Német Lovagrend állama fenyegetett egyre inkább (kezdetben hűbérese volt Lengyelországnak, később Poroszország néven önálló lett és Lengyelországra veszélyes nagyhatalommá vált)

3 A nyugati veszteségek ellentételezéseként Lengyelország keleti terjeszkedésbe kezdett: ban perszonálunióba lépett as lublini unióban egyesült Litvániával -> XVI-XVIII. században Európa második legnagyobb területű állama volt. A nagy területegységen belül azonban az ország régiói politikai szempontból a középkor során nem rendelkeztek önállósággal. A középkori uralkodók legnagyobb politikai sikerét ugyanis az jelentette, ha a régiók önállóságát leszűkítve egységes államot voltak képesek létrehozni, amelyben a mainál jóval nagyobb mértékű hatalmi centralizáció érvényesült.

4 XVIII. század: Ekkora minden irányból nagyhatalmak vették körül az országot. A három környező nagyhatalom (Ausztria, Poroszország és Oroszország) felosztotta egymás között Lengyelországot. Az elkövetkezendő mintegy másfél évszázadban az egymást követő háborúk, olykor győzelem esetén egységesítéshez, vereségnél pedig területi megosztáshoz, összeségében egymást követő újrafelosztásokhoz vezettek.

5 Egészen az első világháború végéig, 1918-ig kellett várni, hogy újra homogén, független államról beszélhessünk. Ekkor Lengyelország területi felosztásában 17 vajdaságot különítettek el. A második világháború idejére tulajdonképpen az ország ismét lekerült a térképről. A háború után a Szovjetunióhoz „került”. A keleti területekért kárpótlásul nyugati, Németországtól elcsatolt területekkel megtoldva jött létre.

6 A lengyel vajdaságok 1920 és 1939 között VajdaságokTerület (km2)Népesség (fő) 1932 Warszawa Lódz Kielce Lublin Bialystok Nowogródek Wolyn Polesia Poznan Pomorze Kraków Lwów Stanislawów Tarnopol Slask Wilno Warszawa miasto Összesen:

7 A rendszerváltásig végbement változások A világháború után Lengyelország nem vált függetlenné, hanem a szovjet érdekszférába került. A kezdeti években a hagyományok mellett a politikai helyzet sem tette lehetővé a területi egységek önállóságát, hiszen a központi hatalom megszilárdítása volt az elsődleges.

8 1952-ben következett be a közigazgatási rendezés, melynek keretében egy hármas szintű közigazgatási rendszert hoztak létre. Az országot 17 vajdaságra és 5 vajdasági jogú városra, valamint 390 járásra, és a legalsó szinten a városokra és községekre (gromada) osztották, melyek összesített száma 5560 volt. (Gromada = a falusias települések legalsóbb szintje Pl. Magyarország: „közös tanácsú községek”

9 1972-ben egy több lépésből álló szerkezetátalakítási folyamat kezdődött. Ennek kezdeteként az alapfokú területi egységet, a gromadát felszámolták, és összekapcsolásukkal nagyobb, mind gazdasági, mind közigazgatási értelemben önálló egységet, helyi települési önkormányzati szintet (gmina) hoztak létre. A korábbi 5560 gromadából 2360 gminát alakítottak ki. A közigazgatási átszervezés második lépcsője 1975-ben került megvalósításra, mely alapvető változást hozott a rendszerben, és a járások megszűntetésével, valamint a vajdaságok számának 17-ről 49-re emelésével a háromszintűből kétszintű közigazgatási rendszert hozott létre. Ez a szisztéma 1989-ig működött.

10 A jelenlegi közigazgatási rendszer

11 A lengyel vajdaságok 1999 után VajdaságTerület (km2)Népesség (fő)Székhely DolnoslaskieAlsó-Szilézia Wroclaw KujawskopomorskieKujávia-Pomeránia Bydgoszcz LódzkieLódzi Lódz LubelskieLublini Lublin LubuskieLubuszi Gorzów MalopolskieKis-Lengyelországi Kraków MazowieckieMazóviai Warszawa OpolskieOpolei Opole PodkarpackieKárpátaljai Rzeszów PodlaskiePodlasiei Biaystok PomorskiePomerániai Gdansk SlaskieSziléziai Katowice SwietokzyskieSwietokzyski Kielce WarminskomazurskieWarmia-Mazúria Olsztyn WielkopolskieNagy-Lengyelországi Poznan ZachodniopomoraskieNyugat-Pomeránia Szczecin összesen

12 Az 1975-ben bevezetett közigazgatási rendszer teljes átalakításáig több, mint két évtized telt el. Első lépcsőben 1990-ben bevezették a helyi önkormányzatok rendszerét ra két félig-meddig új közigazgatási szintet vezettek be. Középső szintnek tulajdonképpen visszaállították a korábban már létezett járási szintet. Valamint radikálisan 49-ről 16-ra csökkentették a vajdáságok számát január elsejétől a vajdasági gyűlések felelnek a regionális gazdaságpolitika kidolgozásáért és végrehajtásáért. A helyi önkormányzatok és a járások is önálló költségvetéssel rendelkező önálló jogi személyiségekké váltak.

13 Földrajzi probléma Alapelveit tekintve a közigazgatási reform megegyezik az EU eszméivel, felépítésében nem teljesen igazodik az Unió által kialakított NUTS-rendszerhez. Míg az első regionális, azaz NUTS 2 követelményeivel harmonizál az új vajdasági felosztás, az ezt követő közigazgatási szinten található járások NUTS 3 szintként való uniós és nemzetközi elfogadhatósága azonban meglehetősen kétséges. Átlagos népességszáma ezen vajdaságoknak csak töredéke az Unióban NUTS 3 szinten kezelt területegységek átlagának, és alig duplája a magyar statisztikai kistérségeknek, melyek a NUTS 4- es szintnek felelnek meg. ( elsősorban statisztikai probléma)

14 Régiók (NUTS 1) I. régió: Mazóviai; Lódzi vajdaság II. régió: Sziléziai; Kis-Lengyelországi vajdaság III. régió: Szentkereszt; Kárpátaljai; Podlasiei; Lublini vajdaság IV. régió: Nagy-Lengyelországi; Lubusi; Nyugat-Pomerániai vajdaság V. régió: Alsó-Sziléziai; Opolei vajdaság VI. régió: Kujávia-Pomeránia; Pomerániai; Varmia-Mazúria vajdaság

15 Irodalomjegyzék Drajkó Péter (2004): Lengyelország közigazgatásáról In: Comitatus: önkormányzati szemle, 14. évf szám pp. Probáld F. – Szabó P. (szerk.) (2007): Európa regionális földrajza, Társadalomföldrajz, ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 539 p. – Lengyelország statisztikai hivatalawww.stat.gov.pl


Letölteni ppt "Lengyelország közigazgatási rendszerének történeti fejlődése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések