Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Buddhizmus a Koryŏ időszakban 918-1392 Birtalan Ágnes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Buddhizmus a Koryŏ időszakban 918-1392 Birtalan Ágnes."— Előadás másolata:

1 Buddhizmus a Koryŏ időszakban Birtalan Ágnes

2 Alapfogalmak samādhi prajñā sangha dhyāna ekayāna, triyāna, Tathāgatagarbha, Vajrasamādhi, upāya Tripitaka Szinkretizmus tantrizmus

3 Irodalmi ajánló Horváth Alíz: Hyecho (Hallgatói dolgozat) Ignácz Anita: Chajang. (Hallgatói dolgozat)

4 Csadzsang ( 자장, 慈藏, ) Csadzsang a Három Királyság kései időszakában tevékenykedő buddhista szerzetes, az i.sz. 7. század egyik kiemelkedő gondolkodója. A 6. század végén a királyi családba született, de buddhista apja szerzetesnek szánta, és maga Csadzsang is a monostori életet választotta. 636-ban tíz tanítványával Tang Kínába ment, ahol a kínai császár is nagyra becsülte. 643-ban tért vissza Sillába, és eleinte a keleti parton telepedett le, hogy a Kínában látott Mandzsusrí bódhiszattvával (Mañjuśrī) ismét találkozhasson. A hegységet, ahol ismét kapcsolatba léphetett vele Odeszannak ( 오대산, 五臺山, a kínai Wǔtái Shān, első találkozásuk színhelye nyomán) nevezte el. Csindok királynő ( 진덕여왕, 眞德女王 ), Silla uralkodója a legfőbb szerzetesi címet ajándékozta neki, így Csadzsang képes volt a buddhizmus átszervezésére. Célja az addig főként a nemesség körében népszerű buddhizmus szélesebb néptömegekkel, magával a néppel való megismertetése volt. Négy fő változást vezetett be: a szútrák tanulásának a fokozását, évente kétszeri, a tanokról szóló szemináriumot, tanítást, amit kötelező vizsga követett, szerzeteseket csak az általa alapított Tongdosza ( 통도사, 通度寺 ) templomban szentelhettek fel, és egy, a buddhista templomok, tulajdonok fenntartását ellenőrző állami hivatalt állítottak fel.

5 Hyecho ( ) Hyecho ( 慧超 vagy 惠超, 혜초 ) Sillából származó buddhista szerzetes volt, aki elsősorban az ezoterikus buddhizmus tanaival foglalkozott, ám jelentősége inkább a zarándoklatát megörökítő naplójához kötődik. Yang Han-seung, koreai kutató rekonstruálta Hyecho életének korai szakaszát, amely a következőképpen alakult. Mielőtt Hyecho szerzetes lett, elfogott egy vaddisznót a folyóparton. Megölte és megnyúzta, majd a csontjait a hátsó kertben hagyta. A következő nap észrevette, hogy a csontok eltűntek, viszont a helyükön egy vérfolt maradt. A nyomokat követve eljutott egy odúhoz, ahol rátalált a vaddisznóra, amint épp a vadmalacait ölelte magához. Hyechót annyira meghatotta ez a különös jelenet, hogy úgy döntött, a buddhizmus útját választja. Hyecho 16 évesen jutott el Kínába, hogy egy indiai mestertől tanuljon. A mester kezdetben nem akarta tanítványává fogadni, mert egyszerű külföldi barbárnak tartotta, de Hyecho több évnyi kitartó munkával igyekezett a közelébe férkőzni. Hyecho végül megelégelte sanyarú sorsát és megégette a saját homlokát. A mester imádkozott a gyógyulásáért, így Hyecho jobban lett, mindössze egy forradás maradt a homlokán, amely a wang 王 írásjegyet formázta. Ettől kezdve Hyecho az indiai mester tanítványa lett, később pedig „királyi szerzetesnek” nevezték el (a sebhelye miatt).

6 Hyecho 2. A buddhizmus tanainak birtokában Hyecho útnak indult India felé, ahonnan 725-ben tért vissza Kínába. Mivel első mestere addigra meghalt, Chang’anba költözött, ahol valószínűleg Vajrabodhi tanítványaként szútrafordítással foglalkozott. 741-ben készült el a feladatával, de Vajrabodhi ugyanebben az évben meghalt, így közös munka abbamaradt. Hyecho ezek után Amoghavajrával tanulmányozta a korábban fordított szútra többi részét. Amoghavajra halála után Hyecho a Wutaishanra költözött és a szerzetesi közösség megbecsült tagjaként halt meg. A 720-as években íródott naplója egy monumentális utazás átfogó krónikája, amely Indiától Tibetig, Szamarkandtól Damaszkuszig tartott. A verseket is tartalmazó mű részletes leírást nyújt többek között a helybeliek szokásairól, az udvari etikett szabályairól, illetve a vallási szertartások menetéről. A napló tartalma 1908-ban vált ismertté, miután a francia kutató, Paul Pelliot rátalált Dunhuangban.[5] Pelliot kritizálta Hyecho művét annak egyszerűsége és egyhangúsága miatt, ám ez abból is adódhatott, hogy Hyechonak –koreai származású szerzetesként- nehézséget okozott a kínai fogalmazás.[6] Mindezek ellenére a mű az egyik legfontosabb forrásnak számít a 8. századi India viszonyairól.[5][6]

7 Koryŏ Kronológia: 918/932–1392 Társadalmi háttér: Új arisztokrácia alakul ki: yangban  nemzetközi kereskedelem; XII. sz. lázadások, belső zűrzavar. A Virágkor – Hoguk Pulgyo ( 護 國 佛 敎 ) az Államvallás

8

9 Taejo, azaz Kŏn király (918–943) mint tehetős családból származó kiváló képességű hadvezér emelkedett ki a belső széthúzástól meggyengült Silla időszakban. Hatalomra jutásával sokat átvett a megelőző korszak politikai és hatalmi struktúrájából és a buddhizmusnak is kiemelt szerepet szánt. A róla szóló és hozzá kapcsolható források közül a Tíz intelem (Hunyo sipcho 訓要. 十條 ), melynek tömören megfogalmazott gondolatai irányadóak voltak a Koryŏ dinasztia uralkodói számára. A szöveg a többször átszerkesztett Koryŏ történeti krónikában a Koryŏ sa-ban ( 高麗史 ) őrződött meg. A hagyomány, mely Taejohoz kapcsolja a forrást meglehetősen erős, bár a szövegfilológiai vizsgálat alapján van olyan nézet, mely a 11. századra teszi a keletkezését és Hyŏngjong király korszakához köti: Breuker, Remco: Establishing a Pluralist Society in Medieval Korea, 918–1170. History, Ideology, and Identity in the Koryŏ Dynasty. Leiden, Brill p. 251.

10 1) Az állam jóléte, sikere nagyban függ a Buddhák hatalmától. Ezért [a király] kolostorokat építtetett mind a Sŏn-jong, mind pedig a Kyo-jong számára, hogy mindkét irányzat a maga rendszere szerint végezze a rituálékat és gyakorolja a Tant. [Hangsúlyozta, hogy] mindenképpen meg kell akadályozni, hogy köztük rivalizálás alakuljon ki.

11 2) Minden szentélyt Tosŏn[1] mester geomantikai útmutatásai alapján kell fölépíteni. De a buddhista kolostorok, pagodák sem építhetők föl, ha megzavarják a föld jó energiáit (chidŏk). Erre az uralkodó figyelmeztetette az udvar tagjait és az arisztokrácia képviselőit. Figyelmeztetett arra is, hogy a föld energiáinak megzavarása szerepet játszott Silla pusztulásában.[1] [1] Tosŏn (827–898) a koreai feng shui (p’ungsu) kiemelkedő mestere. Egyik fontos elve volt a „rossz erejű helyek megzabolázása sztúpák, Buddha szobrok elhelyezésével”. [1]

12 3) A két legfontosabb ünnep a yŏngdŭnghoe[2] és a p’algwanhoe.[3] Az első szerint tisztelni kell a Buddhákat, a második szerint áldozni kell a Sárkány szellemnek, az Öt Szent Hegynek, az Égi szellemeknek, a hegyek, folyók szellemeinek.[2][3] [2] „Lótusz mécses fesztivál”, buddhista ünnep, az első holdhó 15. napján. Pratt, Keith – Rutt, Richard (with additional material by Hoare, James): Korea. A Historical and Cultural Dictionary. (Durham East Asia Series). Richmond, Curzon p [2] [3] „A nyolc fogadalom ünnepe” a 11. holdhó 15. napján. Pratt – Rutt (Hoare): Korea. A Historical and Cultural Dictionary. p [3]

13 A buddhizmus olyan „nemzeti” vallássá és ideológiává vált, amelynek mind a politikai, mind pedig a kulturális szerepe egyaránt fontos volt. A hoguk pulgyo eszméje már a Silla szerzetes Chajang Yulsa (590–658) életművében is részletesen megjelenik.[1] Kifejtette, hogy a buddhista tanok kell jelentsék az állami ideológia alapját, hogy a szerzetesek működjenek politikai tanácsadóként, hogy a buddhista szertartások feladatai közé tartozik az ország jólétének a biztosítása, s a szerzeteseknek, ha szükséges, fegyverrel is részt kell venniük az ország védelmében.[1] [1] Grayson: Korea. A Religious History. pp. 52–54, 106. [1]

14

15

16

17

18 Bibliográfia Buswell, R. E., Tracing back the Radiance. Chinul's Korean Way of Zen. Honolulu, University of Hawaii Press 1991.

19 Koryŏ (918/ ), T’aejo Wang-Kŏn ( )  Koguryŏ területének helyreállítása, védekezés a barbár eredetű de elkínaisodott Kitaj ( ) ellen  kitaj támadások (1010., 1018) (Hunyo sipcho „Tíz parancsolat”) Myochŏng felkelése a dinasztia uralma ellen, leverik, s ez utat nyit a katonai intézkedések bevezetésének.

20 Buddhizmus „nemzeti vallás, ideológia”, állam által támogatott, és az államot védelmező (hoguk sasang)  (Koguryŏ: Koguyang király IV. sz., Paekche: Mu király)  Mirŭk-sa, Shilla: Chinhŭng (hwarang)  a tantrikus buddhizmus támogatása (Hyŭngsŏng- sa), de Sŏn iskolát is alapít: Sumi san (Iŏm- mester) 932.

21 Maháyána buddhizmus, a szútrák fontossága: Inwang-hoguk-panya-gyŏng „Ha az embereket veszély fenyegeti, mint támadás, járványok, szárazság, áradás, akkor az uralkodónak ezt a szútrát kell olvasgatnia, új szentélyeket nyitnia, ahol az emberek áldozatot mutathatnak be, imádkozhatnak. Ha e szerint történik, akkor a Buddhák és a bódhiszattvák örökre védelmükbe veszik az országot.”

22 T'aejo: Hunyo-sip-cho 1. Udvarunk legfontosabb kötelessége, a Buddhák hatalmának a megóvása. Ezért építsetek kolostorokat mind a Sŏn-jong, mind pedig a Kyo-jong számára. 2. Minden templomot Tosŏn mester útmutatása alapján kell fölépíteni. De a buddhista kolostorok sem építhetők föl, ha megzavarják a föld jó energiáit (chidŏk). 3. A két legfontosabb szabály a yŏngdŏng és a p'algwan. Az első szerint szolgálni kell a Buddhákat, a második szerint szolgálni kell a Sárkány királyt.

23 Tosŏn ( ) Tongni-san iskola tanítványa Sŏn hagyományok, tantrikus buddhizmus  feng-shui, a „rossz erő helyek megzabolázása sztúpával, Buddha szobrokkal”.

24 A szerzetesek szerepe: udvari tanácsadók (de nem testületként), wangsa, kuksa, sŏng-gwan 958. pŏpkye. A buddhista egyház az állam kulcsszervezete ugyanakkor a vizsgarendszer alapján az állam ellenőrzést is gyakorol; Kwangjong király vezette be a vizsgáknak a konfucianizmushoz hasonló rendszerét (X. sz. második fele): külön rendszer a Kyo – és a Sŏn számára. Sŏngt’ong - sŏnsa magasabb mint a konfuciánus rangok. - wangsa, kuksa (a X. sz. még a konfuciánus hivatalnokok a elsősorban az állami tisztviselők, a buddhisták kezében a szellemi nevelés.

25 A különböző irányzatok egységesítése (Kwangjong király) a Chŏngt’ae-jong égisze alatt. Chegwan (-970) Ch’ŏnt’ae sagyo-ŭi  a T’ien-t’ai iskolának újjáélesztése. Ŭitong ( ) Koryŏ T’ien-t’ai pátriárka.

26 XI. sz. Ŭich’on ( ) tudósszerzetes (Munjong király fia); 15 éves korában a  Sung birodalomba megy tanulni; a Hwaŏm- jong és a Sŏn egyesítése, de csak még erőteljesebb széttagolódás az eredmény. 1. kánon Ch’ojo changgyŏng I. nagy kánon v. Koryŏ changgyŏng: a Liao támadást követően újabb sorozatot kíván szerkeszteni az uralkodó. A Puin-sa kolostorba kerül a mongol támadás során elpusztul; Kyoto-ban megőrződött.

27 Tripitaka Koreana Az első nagy kánon Ch’ojo changgyŏng v. Koryŏ changgyŏng: (1087 után); a Liao támadást követően újabb sorozatot kíván szerkeszteni az uralkodó. A Puin-sa kolostorba kerül a mongol támadás során elpusztul(1232); Kyoto-ban megőrződött. Forrásai: a Song Kína kánonja, és a kitaj változat. A második nagy kánon ( ); 1398-ban átköltözi a Haein-sa kolostorba.

28

29

30

31

32 Chinul ( ) 지눌 知訥 Pojo kuksa 1182 leteszi a Sŏn vizsgáit, célja a kyŏlsa a Sŏn és a Kyo egyesítése vándorszerzetes Chiri-san hwadu - hua-t’ou a sangha válsága: samādhi és prajñā társaság Sŏnggwangsa kolostor “fokozatos és hirtelen” princípium

33


Letölteni ppt "Buddhizmus a Koryŏ időszakban 918-1392 Birtalan Ágnes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések