Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MÉDIASZABÁLYOZÁS Nyilvánosságtörténet. 2 f ő médiatörténeti iskola: Technológiatörténeti iskola (intézményekre, struktúrákra, technikára koncentrál)Technológiatörténeti.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MÉDIASZABÁLYOZÁS Nyilvánosságtörténet. 2 f ő médiatörténeti iskola: Technológiatörténeti iskola (intézményekre, struktúrákra, technikára koncentrál)Technológiatörténeti."— Előadás másolata:

1 MÉDIASZABÁLYOZÁS Nyilvánosságtörténet

2 2 f ő médiatörténeti iskola: Technológiatörténeti iskola (intézményekre, struktúrákra, technikára koncentrál)Technológiatörténeti iskola (intézményekre, struktúrákra, technikára koncentrál) Nyilvánosságtörténeti iskola (szerepl ő kre koncentrál  szakmai professzionalizálódásra, véleménynyilvánítás szabadságára )Nyilvánosságtörténeti iskola (szerepl ő kre koncentrál  szakmai professzionalizálódásra, véleménynyilvánítás szabadságára )

3 Véleménynyilvánítás szabadsága Mindenfajta kommunikáció alapjaMindenfajta kommunikáció alapja Hosszú történelmi folyamat eredménye a mai állapotHosszú történelmi folyamat eredménye a mai állapot

4 Alapjogok Emberi jogokÁllampolgári jogok Korlátozhatatlan, sérthetetlenKorlátozható, ‚sérthető’ (pl. szükségállapot, rendkívüli állapot, hadiállapot, más alapjogok sérelme) Ember jogaPolgár joga Születéssel ‘jár’ (veleszületett)Állam biztosítja Élethez való jog, Emberi méltósághoz való jog Nincs taxatív felsorolás  általában Alkotmány tartalmazza

5 ALAPJOGOK Alapjogok társadalmi fejl ő dés eredményeiAlapjogok társadalmi fejl ő dés eredményei Természetjog, felvilágosodás: emberi jogokTermészetjog, felvilágosodás: emberi jogok Nagyjából a XVIII. századra alakultak ki mai formájukbanNagyjából a XVIII. századra alakultak ki mai formájukban Függetlenségi Nyilatkozat (1776), Emberi és polgári jogok nyilatkozata (1789)Függetlenségi Nyilatkozat (1776), Emberi és polgári jogok nyilatkozata (1789)

6 Alapjogok - ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948)Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgy ű lésének 217 A (III) határozata alapján, december 10.  1950-t ő l az emberi jogok világnapjaElfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgy ű lésének 217 A (III) határozata alapján, december 10.  1950-t ő l az emberi jogok világnapja XX. század második fele: állampolgári jogokXX. század második fele: állampolgári jogok Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966)Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966) Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966)Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966) Magyar ratifikáció: évi 8. tvr. Magyar ratifikáció: évi 8. tvr.

7 Alapjogok három generációja 1.) polgári, politikai, egyéni jogok (klasszikus jogok) (egészség, szabadság, gyülekezés, egyesülés, lelkiismereti- és vallásszabadság, stb.)1.) polgári, politikai, egyéni jogok (klasszikus jogok) (egészség, szabadság, gyülekezés, egyesülés, lelkiismereti- és vallásszabadság, stb.) 2.) gazdasági, szociális, kulturális (magántulajdon, munka, szociális biztonság, lakhatás, család, m ű vel ő dés, oktatás/tanulás, stb.)2.) gazdasági, szociális, kulturális (magántulajdon, munka, szociális biztonság, lakhatás, család, m ű vel ő dés, oktatás/tanulás, stb.) 3.) szolidaritási és globális jogok (fejl ő dés, béke, tiszta környezet, jöv ő generáció, betegjogok, fogyasztók védelme, kommunikáció/információ, stb.)3.) szolidaritási és globális jogok (fejl ő dés, béke, tiszta környezet, jöv ő generáció, betegjogok, fogyasztók védelme, kommunikáció/információ, stb.)

8 Kommunikációs alapjogok Alkotmány (1949:XX. tv.) 61.§ (1)-(2)Alkotmány (1949:XX. tv.) 61.§ (1)-(2) Három f ő kommunikációs alapjogot szabályoz:Három f ő kommunikációs alapjogot szabályoz: 1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdek ű adatokat megismerje, illet ő leg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. ( azaz: szabad beszéd, szabad információhoz jutás és ennek struktúrája)

9 Kommunikációs alapjogok Alaptörvény IX. CikkAlaptörvény IX. Cikk (1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. (2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszín ű ségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szu ̈ kséges szabad tájékoztatás feltételeit. Alaptörvény VI. cikkAlaptörvény VI. cikk (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdek ű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

10 30/1992 AB határozat Szabad véleménynyilvánítás az ‘anyajoga’ a kommunikációs alapjogoknakSzabad véleménynyilvánítás az ‘anyajoga’ a kommunikációs alapjogoknak Másik kett ő ebb ő l eredeztethet őMásik kett ő ebb ő l eredeztethet ő Alapfeltétele az egyén részvételének a társadalmi és politikai folyamatokbanAlapfeltétele az egyén részvételének a társadalmi és politikai folyamatokban Eleven, m ű köd ő, fejl ő d ő társadalom csak így képzelhet ő elEleven, m ű köd ő, fejl ő d ő társadalom csak így képzelhet ő el

11 Miért olyan becses érték a szólásszabadság? Egyén autonómiájának biztosítása az állami hatalommal / magánhatalmakkal szembenEgyén autonómiájának biztosítása az állami hatalommal / magánhatalmakkal szemben DEDE A kifejtett gondolatok hasznossága ‘ad’ védelmet vagy minden gondolat védelmet élvez?A kifejtett gondolatok hasznossága ‘ad’ védelmet vagy minden gondolat védelmet élvez?

12 Instrumentális igazolás John Stuart Mill : A szabadságról (1859) John Stuart Mill : A szabadságról (1859) Kifejezés szabadsága az eszköze annak, hogy egy társadalomban minden vélemény kifejezésre kerülhessen, és így a közös problémák megoldhatóvá váljanakKifejezés szabadsága az eszköze annak, hogy egy társadalomban minden vélemény kifejezésre kerülhessen, és így a közös problémák megoldhatóvá váljanak Káros/téves nézetek (dogmák) is védelmet élveznek  ha elvéreznek a társadalmi vitákban, el fognak t ű nniKáros/téves nézetek (dogmák) is védelmet élveznek  ha elvéreznek a társadalmi vitákban, el fognak t ű nni A „vélemények piacán” elvérzik a rossz véleményA „vélemények piacán” elvérzik a rossz vélemény Alap: az ész diadala a hamis nézetek felett (ennek feltétele: szabad és korlátozásoktól mentes vita)Alap: az ész diadala a hamis nézetek felett (ennek feltétele: szabad és korlátozásoktól mentes vita) Fontos: közlésr ő l beszél, szavakról, nem er ő szakrólFontos: közlésr ő l beszél, szavakról, nem er ő szakról

13 Konstitutív igazolás 1919, USA, Supreme Court, Schenck v. United States, Oliver Wendell Holmes, Jr. A közlés helyét, idejét, körülményeit mérlegelni kell Falsely shouting ‘fire’ in a public park during the day  shouting ‘fire’ in a crowded theatre in the dark and cause panic Ha meghaladják a szólás általi hátrányok az elhallgattatás miatti sérelmet, akkor indokolt lehet a korlátozás „The question in every case is whether the words used are used in such circumstances and are of such a nature as to create a clear and present danger that they will bring about the substantive evils that the United States Congress has a right to prevent. It is a question of proximity and degree.” A kérdés minden esetben az, hogy vajon a használt szavak olyan körülmények között hangzottak-e el, és olyan természet ű ek-e, hogy tényleges bajok okozásának közvetlen és nyilvánvaló veszélyét idézik el ő, amit a törvényhozásnak joga van megakadályozni. Ez közelség és mérték kérdése.

14 Modern demokráciák Két igazolás keverékét használják 30/1992 AB határozat: „az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvet ő jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem képzelhet ő el” Kell: kényszerít ő ok + arányosság Mivel véleménynyilvánítás szabadsága ‘anyajoga’ a kommunikációs alapjogoknak, ezért kevés joggal szemben kell engednie  fentieket kommunikációs alapjogok tekintetében megszorítóan kell értelmezni

15 Modern demokráciák A magyar Alaptörvény a vélemény tartalmától függetlenül védi a közlést, maga a közlés folyamat, a kommunikáció, a véleménynyilvánítás az alapjog Minden jog gyakorlása ütközhet korlátokba (Bibó István: „Az egyik ember szabadsága ott ér véget, ahol a másiké kezd ő dik”) Állampolgári jogok korlátozhatók Lehetséges korlátozási okok (Halmai, 2002): A.) állam érdeke (alkotmányos rend), B.) társadalom érdeke (közrend, köznyugalom); C.) csoportérdek (faji, etnikai diszkrimináció), D.) egyéni érdek (személyiségi jogok, magántitok, jó hírnév, gyerekek fejl ő dése)


Letölteni ppt "MÉDIASZABÁLYOZÁS Nyilvánosságtörténet. 2 f ő médiatörténeti iskola: Technológiatörténeti iskola (intézményekre, struktúrákra, technikára koncentrál)Technológiatörténeti."

Hasonló előadás


Google Hirdetések