Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Kelet-Közép-európai országok és az EU Persa Virág Földrajz BSc III. évfolyam 2008-2009-1 Európa regionális társadalomföldrajza Gy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Kelet-Közép-európai országok és az EU Persa Virág Földrajz BSc III. évfolyam 2008-2009-1 Európa regionális társadalomföldrajza Gy."— Előadás másolata:

1 A Kelet-Közép-európai országok és az EU Persa Virág Földrajz BSc III. évfolyam Európa regionális társadalomföldrajza Gy.

2 „Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkelye kimondja, hogy bármely európai állam, amely tiszteletben tartja a szabadság és a demokrácia elveit, az emberi alapvető szabadságjogokat és a jogállamiságot, tagfelvételi kérelmet nyújthat be az EU-hoz.” (Gerhardtné Rugli I. szerk. (2004): Az Európai Unió. Cartographia Kft., Budapest p.211)

3 Bővítés előzményei Két gazdasági, politikai tömörülés (KGST-> <- Európai Gazdasági Közösség) szembenállása jellemezte a 80-as éveket A két szervezet kölcsönösen nem ismerte el egymást, így kereskedelmi kapcsolat sem jöhetett létre A kommunista rendszerek összeomlásával ben a Kelet-Közép-európai országok felvették a diplomáciai kapcsolatot a nyugattal

4 Rendszerváltás után Szocialista gazdaságról piacgazdaságra kellett átállni az országoknak – Románia, Bulgária esetében ez 1990-es évek második felében következett be, míg Ukrajnában és Moldovában a mai napig is kérdéses A lakosság vagyoni differenciálódása jelentőssé vált Megnőtt a munkanélküliek aránya (12-14 %) Jelentőssé vált a fekete gazdaság

5 Kapcsolatfelvétel kezdete I. Az EU elsőként Lengyelországgal és Magyarországgal kezdte meg a kereskedelmi kapcsolatok helyreállítását ->hátrányos diszkrimináció megszüntetése gazdasági segélyezés (PHARE program) ezen országoknak, majd a többi Kelet-Közép- európai ország is megkapta ezt Az 1990-es dublini ülés alapján Lengyelországgal, Magyarországgal, a Cseh és a Szlovák Köztársasággal kezdődtek meg a társulási tárgyalások

6 Kapcsolatfelvétel kezdete II. Az elhúzódó ratifikáció miatt Magyarország és Lengyelország február 1.-én, Csehország és Szlovákia Romániával, Bulgáriával közösen február 1.-én írhatta alá a társulási egyezményt Később pedig felajánlották ugyanezt Észt-, Lettországnak, Litvániának és Szlovéniának

7 A társulási egyezmény nem jelentett ígéretet a jövendőbeli teljes jogú tagságra, csak kölcsönös kereskedelmi kedvezmények voltak, amik indokolt esetben visszavonhatóak voltak Mezőgazdaságra nem terjedt ki a liberalizáció Mindezek következtében ezek a kapcsolatok kedvezőbbek voltak az EU számára, mint a társult országoknak A Kelet-Közép-európai országok várakozásait alulmúlta az Európai Unió

8 Bővítés elvi lehetősége Az Európai Tanács június ei koppenhágai ülésén fogalmazták meg a csatlakozás feltételeit – ezt kötelezően el kellett fogadni Azóta csak koppenhágai kritériumoknak nevezik E mellett a jövendőbeli tagoknak egy 150 oldalas, kétezer kérdést tartalmazó kérdőívre kellett válaszolnia

9 Koppenhágai kritériumok „Demokráciát garantáló stabil intézményrendszer Jogállamiság Emberi jogok biztosítása Kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme Működő piacgazdaság megléte Képes legyen az ország megbirkózni az EU-n belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel Tudja vállalni a csatlakozással járó kötelezettségeket Ne vesse vissza az új tag felvétele az integráció lendületét” (Gerhardtné Rugli I. szerk. (2004): Az Európai Unió. Cartographia Kft., Budapest p.215)

10 Intézményi reformok 2000 decemberi nizzai csúcson intézményi reformok léptek életbe: - Európai Parlament képviselőhelyeinek korlátja - a tanácsbeli szavazati arányok módosítása - Bizottság összetételének és megválasztási módjának módosítása - kiterjesztették 35 területre a minősített többségi szavazással hozható döntések körét Elfogadták a bővítés további menetrendjét

11 Az Európai Unió 1995-ben (Ábra: Európai Központi Bank:

12 Jelen helyzet I. (Ábra: Európai Központi Bank:

13 Jelen helyzet II. (Ábra: Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága: Jelmagyarázat: zöld szín = tagjelölt országok (Horvátország, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság, Törökország) sárga szín = potenciális tagjelölt országok (Albánia, Bosznia Hercegovina, Szerbia, Koszovó)

14 Törökország Társulási szerződés megkötése: 1963 Tagjelölti státusz megszerzése: 1999 Hatásai: - jogharmonizáció – halálbüntetés eltörlése, védelem kínzás ellen, gyülekezési, szólás-, és sajtószabadság - Parlament szerepének erősítése - kormányzati és közigazgatási tevékenység szabályainak szigorítása - Nemzetbiztonsági Tanács szerepének csökkentése - nemek egyenjogúsága, vallásszabadság - rendkívüli állapot megszüntetése a délkeleti részen - kissebségi nyelvű oktatás

15 A Közép- Kelet európai bővítés negatív következményei I. Az uniós támogatások döntő többsége (2/3-a) az újonnan csatlakozó országokhoz kerülne Jelenlegi strukturális és kohéziós politika átalakulna Új szomszédai lennének a szövetségnek Törökország csatlakozásával – labilis dél- kaukázusi országok Közel-keleti konfliktusokba való belekeveredés

16 Ukrajna Jövőben csatlakozni kíván, de még nincs tagjelölti státusza sem Sok problémával küszködik jelenleg: - elmaradott gazdaság, összeomló mezőgazdaság - 20%-os infláció - instabil politikai rendszer, jelenleg is politikai válság van - etnikai konfliktusok az oroszok lakta területeken Nagyon sok eformra van szüksége

17 A Közép –Kelet európai bővítés negatív következményei II. A konszenzusi döntés nehézkessé válna, a 90 milliós Törökország csatlakozásával Németország mellett ő válna a legnagyobb lélekszámú országgá, a Tanácsban pedig népességszám alapján osztják a szavazatokat Társadalmi konfliktusok, kiéleződő ellentétek a tagországok között, például a tömeges bevándorlás következtében

18 Hivatkozások Gerhardtné Rugli I. szerk. (2004): Az Európai Unió. Cartographia Kft., Budapest pp. 211 – 232 Horváth Z. (2007): Kézikönyv az Európai Unióról. HVG – ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 658 p. Inotai A. (2004): Új „keleti” érdekcsoport? In: Európai Szemle, XV. Évf. 1. szám, pp Rohan, A. (2004): Veszélyes-e Törökország? In: Európai Szemle, XV. Évf. 4. szám, pp Wiederfeld, W. (2004): Közösen formáljuk a nagy Európát. XV. Évf. 1. szám, pp Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága: Európai Központi Bank: Európai Unió Euractiv:


Letölteni ppt "A Kelet-Közép-európai országok és az EU Persa Virág Földrajz BSc III. évfolyam 2008-2009-1 Európa regionális társadalomföldrajza Gy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések