Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A dualizmus közigazgatástörténete 1867 - 1918 ÁVF 2006.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A dualizmus közigazgatástörténete 1867 - 1918 ÁVF 2006."— Előadás másolata:

1 A dualizmus közigazgatástörténete ÁVF 2006.

2 A dualista parlamentáris monarchia A Kiegyezés lényegében az önálló magyar állam és az osztrák összállam (Gesamtmonarchie) koncepcióit egyesítő kompromisszum Elméletileg két független állam jön létre, amelyeket -csak az uralkodó személye -illetve az uralkodó előjogaként (ill. az „elválaszthatatlan” és feloszthatatlan” egység biztosítékaként) értelmezett külügy, hadügy és az ezek fedezésére szolgáló pénzügy kapcsolt össze -Utóbbi miatt a Monarchia mégis reálunióként (és nem csupán perszonálunióként) értelmezendő

3 Polgári állam – polgári igazgatás A nagybirtok és a nagytőke érdekeit képviselő kormányok célja a polgári fejlődés feltételeinek biztosítása -A jogállam (Rechtsstaat) koncepciója: adócenzusos választójogon alapuló képviselet, törvények primátusa, parlamentnek felelős kormányzati rendszer -Igazgatás: a törvények adta keretek közötti – kivételesen: e felhatalmazáson nyugvó – szervező-végrehajtó tevékenység -Az igazgatási feladatok bonyolultabbá válásával az általános igazgatásból (belügy) a szakigazgatás egyre változatosabb formái válnak ki -Ebbe a folyamatba illeszkedik az IV. tc. (igazságszolgáltatás és közigazgatás szétválasztása)

4 A törvényhozás szervezete Kétkamarás országgyűlés: képviselőház (adócenzuson alapuló választás útján) és főrendiház (delegált tagokkal) Kizárólagos hatásköre a költségvetés elfogadása, a zárszámadás, illetve az adómegajánlás A törvényalkotás mechanizmusában az uralkodóval osztozik (utóbbinak törvénykezdeményezési, szentesítési és kihirdetési joga van) - Az előkészítés gyakorlatban azonban a minisztériumok illetékes osztályain történt

5 A rendeletek A kormány önálló jogalkotása a jogállam keretei között -A törvény alapján kiadott végrehajtó rendeletekre -Illetve a törvénypótló rendeletekre (törvényi felhatalmazás alapján hézagpótló vagy törvényi úton még be nem következett rendelkezések) korlátozódott.

6 Az országgyűlés ellenőrzési szerepköre Magában foglalja: (a)A kormány egész tevékenysége felett gyakorolt kontrollt - Vizsgálóbizottságok kiküldése, bekért jelentések, interpelláció (b) A kormánynak biztosított anyagi eszközök felhasználásának kontrollját -vö. költségvetéssel összefüggő jogintézmények : Állami Számvevőszék létrehozása - Ellenőrzés a közigazgatás valamennyi ágára vonatkozóan + állami főkönyv (költségvetési tételek vizsgálata)

7 A miniszterelnök(ség) A kormány élén a miniszterelnök áll (a kormány elnöke) -Időszakunk folyamán a miniszterelnök munkáját segítő miniszterelnökség egyre inkább differenciálódott (ügycsoportok szerinti elkülönülés) -Megjelenik a miniszterelnökségi államtitkárság, illetve az ennek élén álló miniszterelnökségi államtitkár

8 A minisztertanács és a kormányzati tevékenység Egyeztet a szakminisztériumok között Dönt a szakminiszterek által előterjesztett bizonyos egyedi ügyekben Országgyűlés elé kerülő előterjesztések, törvényjavaslatok is ide kerülnek Az egyes szakminisztereket a miniszterelnök előterjesztésére az uralkodó nevezi ki

9 A bírói hatalom gyakorlása A rendes felsőbírósági szervezet kialakítása mellett az állami ügyészi szervezet megteremtése a korszak legjelentősebb fejleménye -Járásbíróságok (ügyészi megbízott) -Megyei törvényszékek (királyi ügyészség) -11 ítélőtábla (királyi főügyészség) -Kúria (koronaügyész) Emellett különös ítélkezési fórumok: Pl. közigazgatási bíróságok: a törvényekben, rendeletekben lefektetett vitás ügyek elbírálása mellett kisebb horderejű (pl. kihágási) ügyek is illetékességi körébe tartoztak

10 Az általános és szakigazgatás Az önkormányzati szervek (általános hatáskörű közigazgatási szervek) elláthattak szakfeladatokat, de a kormányzat ezeket el is vonhatta és a területre kihelyezett állami szakigazgatási (dekoncentrált) szervekre telepítette -> Helytelen gyakorlat: önkormányzati és állami igazgatási szervezet párhuzamba állításával gyakorlatilag megkettőzi a közigazgatást.

11 Az általános és szakigazgatás színterei 1.Belügyi igazgatás: az általános igazgatás felügyelete a Belügyminisztérium, a törvényhatóságok és a községek hatásköre -rendészeti igazgatás: a rendőrség (főváros, törvényhatósági jogú városok) és a csendőrség felállítása (1881): csupán a fővárosi rendőrség államosított, máshol önkormányzati irányítás alatt -gyámügyi feladatok: Megoszlik a községek, illetve a törvényhatóságok, rendezett tanácsú városok árvaszékei között. 2. Pénzügyi igazgatás: pénzügyigazgatóságok, kerületi igazgatóságok, illetve adóhivatalok -Pénzügyigazgatóságoknak alárendelten pénzügyőrség (karhatalmi szerv)

12 Az általános és szakigazgatás színterei (folyt.) 3. Oktatásügyi igazgatás: első fokú hatóság a gondnokság (állami iskolák), illetve az iskolaszékek (községek, felekezeti iskolák) -másodfokon:1883-tól 12 tankerület (élén a tankerületi főigazgató, illetve a tanfelügyelők) 4. Gazdasági igazgatás: -Első fokon: ipartársulatok, ipartestületek önkormányzata -Másodfokon a törvényhatóságok, harmadfokon a miniszter -Ipar- és kereskedelmi kamarák: érdekképviseleti szerv

13 Középszintű és helyi igazgatás Legjellemzőbb vonása a „város” jogi fogalmának kiküszöbölése -Község (járásnak alárendelt) -„Rendezett tanácsú város” (lényegében elsőfokú igazgatási, gazdálkodási, bírói hatáskörrel felruházott község – közvetlenül a megyének alárendelt) -„Törvényhatósági jogú város” (megyéhez hasonló jogkör) -> Törvényhatóság = vármegye + törvényhatósági jogú város

14 A vármegyék -Törvényhatósági bizottság (választott és virilista képviselőkből) -> Legfontosabb jogköre a belügyek intézése, illetve az állami közigazgatás közvetítése (szakigazgatás kiépülésével önkormányzati jellege szűkült) -Fősipán: állami akarat közvetítője széles jogkörrel (kivételes jogkörök: pl. másirányú végrehajtás vagy ellenszegülő tisztviselők leváltása, amellyel szemben a th.b. panaszjoggal bírt) -Alispán: a legfőbb tisztviselő, munkáját ún. belső tisztviselők (pl. főjegyző, tiszti főügyész, árvaszéki elnök) és külső tisztviselők (járási főszolgabírák és szolgabírák) segíti -Közigazgatási bizottság: az önkormányzati igazgatás és a kihelyezett állami szakigazgatási szervek között koordinál. Tagjai az állami szakigazgatási szervek tisztségviselői és a törvényhatósági bizottság által delegált képviselők

15 Törvényhatósági jogú városok Szerepköre a megyével rokon Testületi szerve a városi tanács, első tisztviselője a polgármester (mellette: polgármester-helyettesek, főjegyző, tanácsnokok, árvaszéki elnök, tiszti főügyész stb.) A megyékkel szemben jelentősebb magánvagyon, adókivetési jogkör - Ennek ellenére az egyre növekvő költségek miatt egyre inkább rászorultak az állami segítségre (1912: állami segélyezést a városfejlesztési törvény is akceptálta)

16 Budapest A főpolgármester a főispánhoz, a polgármester az alispánhoz hasonló jogkörrel A törvényhatóság legfontosabb szerve a 400 tagú bizottság, illetve a végrehajtó szervként funkcionáló fővárosi tanács Fővárosi Közmunkák Tanácsa: az X. tc hozza létre. Speciális hatáskörű, főleg urbanisztikai hatáskörrel rendelkező szerv (szabályozások, rendezési tervek, úthálózat és építésügyek) – önálló pénzalappal Kerületek: élén a bizottság által delegált elöljáró, illetve a választópolgárok által választott esküdtek. Az elöljáróság 1893-tól jogköre jelentősen kibővül, gyakorlatilag elsőfokú közigazgatási hatóság. - Ugyanekkor egy új 24 tagú, a kerület választói által választott javaslattévő szervet is létrehoznak a fővárosi törvényhatóság irányába: kerületi választmány

17 Községek Három kategória -Rendezett tanácsú város (elsőfokú igazgatási, gazdálkodási, bírói joghatóság) -Nagyközség (önálló jegyzővel) -Kisközségek (közös jegyzővel) A községi képviselőtestület végrehajtó szerve az elöljáróság Az államigazgatási teendők igen nagy része a községre hárul, ez pedig óriási terhet rak az egyetlen szakképzett tisztviselőre, a (kör)jegyzőre -A jegyzők egységes minősítési rendszerének kidolgozása a korszak egyik legfontosabb feladatává vált -jegyzői tanfolyam, illetve a községi közigazgatási vizsga egységesítése (az országos érvényű jegyzői oklevél)1900 szeptember 1-jétől

18 A forradalmak közigazgatástörténete ÁVF 2006.

19 A Magyar Népköztársaság államszervezete (1918. október március 21.) október 25. Nemzeti Tanács megalakulása: lényegében a Károlyi-kormány ellenőrző szerve A Nagy Nemzeti Tanács: egyszer (1918. november 16.) ült össze, legfontosabb szerepe a forradalom alkotmányjogi szabályaként funkcionáló Néphatározat elfogadása (Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívását irányozza elő, de sosem ül össze) A Nemzeti Tanács és a Kormány együttes ülésén (1919. január 11.) ezért egy Határozatot fogadnak el: Károlyi igen széleskörű államfői megbízást kap: pl. törvényeket a kormány csak beleegyezésével hozhat

20 Minisztériumok, kormánybiztosok A minisztériumok az egyes országos szakfeladatok ellátására kormánybiztosokat nevezhettek ki - Mellettük egyéb testületi szervek (központok, tanácsok, szakbizottságok) a kormánybiztosokhoz hasonló jogkörrel

21 Helyi szervek Továbbra is léteznek a dualizmusból átöröklött önkormányzati-igazgatási szervek Emellett létrejön egy új formáció is: tanácsok (nemzeti, nép-, munkás-, falusi, katonatanácsok) -Legfontosabbak ekkor még az alulról építkező nemzeti tanácsok. Lényegében a forradalom támaszai, a /1918.BM.sz. rendelet mégis csupán véleményező-ellenőrző szerepet szán nekik -Helyette a jobban kontrollálható néptanácsok kiépítésével próbálkozik meg, de a Tanácsköztársaság győzelme lehetetlenné teszi ezt

22 A Tanácsköztársaság MSZDP és KMP egyesül (Magyarországi Szocialista Párt): a Budapesti Munkástanács, illetve a Katonatanács támogatásával proletárdiktatúra Elvi alapja a „Minden hatalmat a szovjetek (tanácsok) kezébe!” lenini elve Ideiglenes Alkotmány (a Forradalmi Kormányzótanács XXVI. Rendelete): különböző szintű tanácsok és intézőbizottságaik kapcsolatát, létrehozásuk módját szabályozza választójog: közel áll az általánoshoz, de ideológiai alapon kizárja azokat, akik „nem élnek társadalmilag hasznos munkából” (pl. a bérmunkásokat fogalkoztatókat) -a Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlésén (1919. június 23.) az Alkotmányt is elfogadják

23 Az államszervezet Szövetséges Tanácsok Országos Gyűlése (SZTOGY): a legfontosabb döntéshozó és törvényhozó szerv Szövetséges Intéző Bizottság (Direktórium): legfontosabb tényleges irányító szerv a SZTOGY két ülésszaka között, elnöke a Kormányzótanács elnöke Forradalmi Kormányzótanács (FK): igazgatási teendőket irányítja a SZIB ellenőrzése mellett, tagjai a népbiztosok -Elnöke Garbai Sándor, tényleges vezetője a külügyi népbiztos (Kun Béla) Népgazdasági Tanács: a FK gazdasági ügyekben illetékes népbiztosaiból álló gazdaságirányítási csúcsszerv A helyi tanácsok rendszere: tanácsok és intézőbizottságaik helyi szinten is. A „demokratikus centralizmus” elve alapján a felsőbb szintre delegálnak tagokat, viszont a felsőbb szint utasításait végre kell hajtaniuk.


Letölteni ppt "A dualizmus közigazgatástörténete 1867 - 1918 ÁVF 2006."

Hasonló előadás


Google Hirdetések