Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország történeti földrajza II. Magyarország az első világháború után.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország történeti földrajza II. Magyarország az első világháború után."— Előadás másolata:

1 Magyarország történeti földrajza II. Magyarország az első világháború után

2 A trianoni békeszerződés Magyarország nemzetiségi szerkezete a XX. század elején A magyar anyanyelvűek éppen csak többségben vannak a Kárpát- medencén belül 1910-ben. –A dualizmus korában a magyarok aránya növekszik: Asszimiláció: elsősorban a németek (német [jiddis] nyelvű zsidók is) és szlovákok; a szerb, román asszimiláció elhanyagolható. A városi asszimiláció gyorsabb, a paraszti társadalom kevésbé asszimilálódik, különösen vallási törés esetén (szerbek, románok, ruszinok) Kivándorlás: jobban érinti a nemzetiségi lakosságú területeket (ruszinok, szlovákok, kisebb részben románok, bánáti németek). Alföldről alig. Természetes szaporodás: a magyarok javára kedvez. A nemzetiségi függetlenedési törekvések felerősödnek. –Már a szabadságharc idején probléma (szerb, román, szlovák; horvát). –A dualista berendezkedés csalódás a nemzetiségek szemében (Szerb Vajdaság felszámolása, a területi autonómia elmaradása stb.) –Rossz és érzéketlen magyar nemzetiségi politika Közoktatási törvény (Lex Apponyi); egyetlen szlovák nyelvű gimnázium sincsen 1910-ben Nemzetiségi vezetők elleni perek (memorandum per), A nemzetiségiek gyakran bojkottálják a választásokat, de gazdasági, egyházi szervezetek hoznak létre (bankok stb.)

3 A trianoni békeszerződés Magyarország nemzetiségi szerkezete a XX. század elején A nemzetiségek jó része tömbszerűen, a határ mentén él. –Ráadásul határos az államalkotó nemzetével (szerb, román). –A magyaroktól éles nyelvhatár (szlovákok, ny-dunántúli németek) Néhány területen kevert etnikai viszonyok (Bánát, erdélyi Mezőség). –Gyakran egy-egy település is többnemzetiségű A városok túlnyomó része magyarajkú

4 A trianoni békeszerződés Asszimilációs folyamatok (A táblázat adatai Horvátországgal együtt) A vesztes háború katalizálja a nemzetiségi törekvéseket. –Előnyös külpolitikai helyzet. –Változatos érvrendszer. Számunkra előnytelen határmegvonás. –Talán csak a nyugat-dunántúli határ nevezhető etnikai szempontból igazságosnak.

5

6 A trianoni békeszerződés A békeszerződés területi konzekvenciái

7 A trianoni békeszerződés:a nyugat-dunántúli határ

8 Forrás: Cholnoky Jenő: Földrajzi és statisztikai atlasz. Budapest, 1934.

9 A trianoni békeszerződés A békeszerződés társadalmi és gazdasági vonatkozásai Magyarország nemzetiségi szerkezete leegyszerűsödött. –A nemzetiségi területek nagy része az új államokhoz került. –Magyarok aránya: 88,2%; ugyanakkor a magyar anyanyelvűek 34%-a a határokon kívül. Gyorsan beinduló disszimilációs folyamatok (a városokban, szórványokban). Magyarok (elsősorban a tisztviselők) elmenekülése kb. 350 ezer fő –A magyarok aránya a korábbi tendenciával ellentétben csökkenni kezdett. Magyarország „fejlettebbé” vált. –Az „elmaradott,” perifériális területek leszakadtak az országról növekedett az írni-olvasni tudás átlaga, csökkent a mg. keresők aránya stb. A működő gazdasági kapcsolatokat viszont szétvágta a határ –Ipar – nyersanyaglelőhelyek, –Mezőgazdasági termőterületek – felvevőpiac –Városok és vonzáskörzetük Magyarország gazdasági helyzete nagyon nehézzé vált –a Monarchia védett piaca is elveszett

10

11 A trianoni békeszerződés: a városi vonzáskörzetek a Nyugat-Dunántúlon

12 A két világháború között A stagnáló gazdaság A mezőgazdaság piacvesztése és értékesítési válsága. –A továbbra is meghatározó gabonatermelést érinti elsősorban (alföldi mezővárosok helyzetén nem javít). –Gyümölcs és kertkultúra terjedése (gazdaságpolitika is támogatja) Duna-Tisza közén (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd). –A tanyásodás nagy lendületet vesz –A szarvasmarhatatás visszaesik, sertéságazat jelentősége növekszik. Ipar: világgazdasági válság, háborús konjunktúra. –A Monarchia szétesése néhány iparágat válságba sodor: Malomipar (a kapacitások többsége kihasználatlan) –Textilipar fellendül (cseh és osztrák vetélytársak nélkül) –Vas-, fémipar, gépgyártás, vegyipar a háborús konjunktúra alatt élénkül meg (ún. győri program). –Új ásványkincsek kihasználása: kőolaj (Zala), bauxitbányászat (Gánt, Bakony) – alumíniumipar (Móvár, Csepel, Ajka) Az ipar korábbi területi szerkezete megmarad.

13 Alföldi mezővárosok külterületi lakossága, 1930

14 BECSEI József: Az alföldi tanyarendszer történeti földrajza. (Vázlat.) In: FRISNYÁK Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. (Konferenciakötet.) Nyíregyháza, pp. 171–197.; p. 187.

15

16 A két világháború között A területi gyarapodás A magyar revíziós politika csak a ’30-as évek végén sikeres (az es soproni népszavazást leszámítva); ideiglenesnek tekintik (k.e.e.vm.) –A döntéseket a tengelyhatalmak szavatolják, ezért –a háború után visszaállnak a trianoni határok. –Az első bécsi döntés szinte csak magyarlakta területeket csatolt vissza, Kárpátalja megszállása viszont szinte tisztán nemzetiségi területen történt –A második bécsi döntésnél (Észak-Erdély) a magyarok aránya az 50%-ot haladta meg, a Délvidék is vegyesebb lakosságú volt.

17 A két világháború között A területi gyarapodás

18 A második világháború után A népességpusztulás A háborús népességveszteség kb ezer fő –Ebből ezer fő a katonai veszteség –A zsidó holocaust áldozatainak számát ezer főre teszik (a területi revíziók során szerzett területekkel együtt). –A háború során elveszett egyéb polgári népesség: ezer fő. Német kitelepítés 1946 és 1948 között (mintegy ezer fő) –Politikai megfontolások és szerencsés megmenekülők. –Helyükre máshonnan áttelepített magyarok. Szlovák-magyar lakosságcsere mintegy 75 ezer embert érintett. Magyarországra menekülők száma mintegy 300 ezer fő. –Felvidékről lakosságcsere útján kitelepítettek (Benes-dekrétumok) –Bukovinai székelyek hányattatott sorsa.

19 A második világháború után A koalíciós idők és a közigazgatás átszervezése 1945 és 1947 között koalíciós kormányzás a kisgazdapárt vezetésével –Számos radikális intézkedés (németek kitelepítése, földosztás) A földosztás –1000 kh-on felüli birtokok és a középbirtokoknak a 100 kh feletti része –A mezőgazdaságilag művel terület 35%-a –Új tanyásodási hullám, a nagybirtokos majorok részben létalapjukat vesztik Néhány nagybirtokból állami gazdaságok jönnek létre –A földigénylők egy részét nem tudják helyben kielégíteni, – Alföldről az egykori nagybirtokos területekre, illetve a német lakosságú vidékekre vándorolnak. A közigazgatás átszervezése: –A megyerendszer racionalizálása Kk.e.e. vm. beolvasztása, új megyeszékhelyek; 19 megye + Bp.. –A tanácsrendszer kiépítése (járások megerősítése)

20 A szocializmus időszaka A hatalom törekvései, korszakolás Az ideológia elemei: –Egalitárius eszmék –A tervezés mindenhatósága –A kontinuitások tagadása –A gazdaságfejlesztés is ideológiailag alárendelt: Magántulajdon megszüntetése Erőltetett iparosítás (munkásosztály), felgyorsuló urbanizáció A mezőgazdaság és a falu kiélése Az infrastruktúra elhanyagolása –A hiány Korszakok, töréspontok: –Az ’50-es évek kemény diktatúrája –1956 utáni „konszolidáció” –Az 1968-as reformoktól a ’80-as évekig –Az 1980-as évek felpuhulása

21 Irodalom BELUSZKY Pál: Magyarország településföldrajza. (Általános rész.) Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs BELUSZKY Pál: A Nagyalföld történeti földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs BELUSZKY Pál – GYŐRI Róbert: Magyar városhálózat a 20. század elején. Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs 2005.; BELUSZKY Pál (szerk.): Magyarország történeti földrajza. I–II. Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs FARAGÓ Tamás (szerk.): Magyarország társadalomtörténete a 18–19. században. I–II. (Szöveggyűjtemény.) Dico Kiadó – Új Mandátum Könyvkiadó, Bp FARAGÓ Tamás (szerk.): Bölcsőtől a koporsóig. (Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához.) Új Mandátum Könyvkiadó, Bp FRISNYÁK Sándor: Magyarország történeti földrajza. (Főiskolai tankönyv, második kiadás.) Tankönyvkiadó, Bp GYÁNI Gábor – KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Osiris Kiadó, Bp HAJDÚ Zoltán: Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs

22 Irodalom KOCSIS Károly: Az etnikai térszerkezet változásai a Kárpát-medencében. In: FRISNYÁK Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. (Konferenciakötet.) Nyíregyháza, pp. 49–58. KÖVÉR György: Iparosodás agrárországban (Magyarország gazdaságtörténete 1848–1914). Gondolat Kiadó, Bp KÖVÉR György (szerk.): Magyarország társadalomtörténete. I–II. (A reformkortól az első világháborúig). (Szöveggyűjtemény.) Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp MAJDÁN János: Modernizáció – vasút – társadalom: tanulmányok a vasútépítések hatásáról a XIX–XX. századig. ISZE Integral-Egyetemi Kiadó, Pécs BARTA Györgyi – ENYEDI György: Iparosodás és a falvak átalakulása. KJK, Bp BARTA Györgyi: A magyar ipar területei folymatai Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs BELUSZKY Pál: Magyarország településföldrajza. (Általános rész.) Dialóg Campus Kiadó, Bp. – Pécs BELUSZKY Pál: Vég kiárusítás I–II. (Válogatott társadalomföldrajzi tanulmányok). MTA RKK, Pécs 1994., BULLA Béla – MENDÖL Tibor: A Kárpát-medence földrajza. Lucidus Kiadó, Bp (Első kiadás: 1947.) NEMES Nagy József: Regionális folyamatok a ’80-as évek első felében. TGI Tervgazdasági Közlemények, 1987/2. VALUCH Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris Kiadó, Bp


Letölteni ppt "Magyarország történeti földrajza II. Magyarország az első világháború után."

Hasonló előadás


Google Hirdetések