Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Európa regionális földrajza II. előadás Földrajz BSc III. évfolyam 2012. március 30. Spanyolország.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Európa regionális földrajza II. előadás Földrajz BSc III. évfolyam 2012. március 30. Spanyolország."— Előadás másolata:

1 Európa regionális földrajza II. előadás Földrajz BSc III. évfolyam március 30. Spanyolország

2 Előadásvázlat Spanyolország területi közigazgatása Spanyolország területi közigazgatása A fejlettségi különbségek alakulása a XX. század második felében A fejlettségi különbségek alakulása a XX. század második felében Egy „sikerágazat”: Spanyolország turizmusa Egy „sikerágazat”: Spanyolország turizmusa A válság hatásai A válság hatásai

3 Közigazgatás XIX. sz.: polgári fejlődés, önállósodási törekvések  baszk, katalán és „gallego” autonomizmus XIX. sz.: polgári fejlődés, önállósodási törekvések  baszk, katalán és „gallego” autonomizmus 1833: közigazgatási reform: 50 provincia (urbanizáció, közlekedési kapcsolatok, centrumok kiépülése) 1833: közigazgatási reform: 50 provincia (urbanizáció, közlekedési kapcsolatok, centrumok kiépülése) XIX. sz. vége – XX. sz. eleje: ipari fejlődés, regionalizmus eszméje újra felszínre kerül (Katalónia, Baszkföld) XIX. sz. vége – XX. sz. eleje: ipari fejlődés, regionalizmus eszméje újra felszínre kerül (Katalónia, Baszkföld) 1873: Első Köztársaság: „17 állam szövetsége” 1873: Első Köztársaság: „17 állam szövetsége” 1892: Manresai alapelvek (Katalónia) 1892: Manresai alapelvek (Katalónia)

4 Közigazgatás 1913: Mancomunidad (Gerona, Lérida, Barcelona, Tarragona egységesítése) 1913: Mancomunidad (Gerona, Lérida, Barcelona, Tarragona egységesítése) 1931: újabb alkotmány, „az államot provinciák, ezeket pedig községek alkotják” – régiók statútumainak kidolgozása (először Katalónia, Baszkföld és Galícia kapja meg) 1931: újabb alkotmány, „az államot provinciák, ezeket pedig községek alkotják” – régiók statútumainak kidolgozása (először Katalónia, Baszkföld és Galícia kapja meg) 13 korlátozott önkormányzatisággal bíró régió 13 korlátozott önkormányzatisággal bíró régió 1936: lázadás, Franco uralma, autonomista törekvések „elhallgattatása”, K,B, és G önkormányzatait eltörlik  újra a provinciák és a községek köré szervezik a közigazgatást 1936: lázadás, Franco uralma, autonomista törekvések „elhallgattatása”, K,B, és G önkormányzatait eltörlik  újra a provinciák és a községek köré szervezik a közigazgatást

5 Közigazgatás 1975: Franco halála, demokratikus államszerkezet kialakításának kezdete ( ) 1975: Franco halála, demokratikus államszerkezet kialakításának kezdete ( ) Hatalmi decentralizáció, lokális és regionális szintek nagyobb döntéshozó hatalma Hatalmi decentralizáció, lokális és regionális szintek nagyobb döntéshozó hatalma évi alkotmány: nem föderális államszervezet, hanem a tartományok széles körű autonómiája évi alkotmány: nem föderális államszervezet, hanem a tartományok széles körű autonómiája Katalónia, Galícia, Baszkföld: „speciális jogállású AK” Katalónia, Galícia, Baszkföld: „speciális jogállású AK” Többi 13: „általános jogállású AK” Többi 13: „általános jogállású AK” 1999 óta Andalúzia, Valencia, Baleár-szk., Kanári-szk. – teljes körű autonómia. Többiek „korlátozott önkormányzatisággal rendelkező közösségek” 1999 óta Andalúzia, Valencia, Baleár-szk., Kanári-szk. – teljes körű autonómia. Többiek „korlátozott önkormányzatisággal rendelkező közösségek”

6 Közigazgatás Régió-e a régió? (spanyol szóhasználat…) Régió-e a régió? (spanyol szóhasználat…) EU gyakorlat jelenleg (NUTS 2006): EU gyakorlat jelenleg (NUTS 2006): –NUTS 0: ország –NUTS 1: Agrupación de Comunidades Autonómas (7) –NUTS 2: Comunidades y Ciudades Autonómas (19) –NUTS 3: Provincias + Islas + Ceuta y Melilla (59) –LAU 1:… –LAU 2: Municipios (8111)

7 NUTS 0

8 NUTS 1

9 NUTS 2

10 NUTS 3

11 LAU 1 ??

12 LAU 2

13 Előadásvázlat Spanyolország területi közigazgatása Spanyolország területi közigazgatása A fejlettségi különbségek alakulása a XX. század második felében A fejlettségi különbségek alakulása a XX. század második felében Egy „sikerágazat”: Spanyolország turizmusa Egy „sikerágazat”: Spanyolország turizmusa A válság hatásai A válság hatásai

14 A területi különbségek alakulása XIX. sz.: a maival ellentétes fejlettségi kép – középső térségek vs. tengerparti területek (centrum-periféria), kisebb területi különbségek XIX. sz.: a maival ellentétes fejlettségi kép – középső térségek vs. tengerparti területek (centrum-periféria), kisebb területi különbségek XX. sz.: iparosítás, szolgáltatások előretörése – fordulat (kedvező feltételek: főváros, tengerpart)  munkaerő és tőkekoncentráció  éleződő területi különbségek XX. sz.: iparosítás, szolgáltatások előretörése – fordulat (kedvező feltételek: főváros, tengerpart)  munkaerő és tőkekoncentráció  éleződő területi különbségek II. vh. vége: „fejletlen” gazdaság, agrárország II. vh. vége: „fejletlen” gazdaság, agrárország Franco-rendszer: centralizmus, tekintélyelvűség, önellátás, izoláció – csökkenő GDP az 50-es évek végéig Franco-rendszer: centralizmus, tekintélyelvűség, önellátás, izoláció – csökkenő GDP az 50-es évek végéig

15 Gazdasági növekedés Alcaide Inchausti (1996)

16 A területi különbségek alakulása Gazdasági nyitás: Ny-Eur. és É-Am. Felől tőkebeáramlás (vas- és acélgyártás, nehézipar) Gazdasági nyitás: Ny-Eur. és É-Am. Felől tőkebeáramlás (vas- és acélgyártás, nehézipar) Nehézipar: nyersanyagban bővelkedő térségek (Baszkföld) + Madrid, Katalónia – átlag feletti fejlődés, egyensúlytalanságok Nehézipar: nyersanyagban bővelkedő térségek (Baszkföld) + Madrid, Katalónia – átlag feletti fejlődés, egyensúlytalanságok Területi egyenlőtlenségek rövidtávú növekedése a 60-as évek elején Területi egyenlőtlenségek rövidtávú növekedése a 60-as évek elején Ellene?  Stabilizációs Tervek (Planes de Desarrollo, 1964, 1969, 1972) Ellene?  Stabilizációs Tervek (Planes de Desarrollo, 1964, 1969, 1972) „növekedési pólusok” kijelölése, cél: területi különbségek mérséklése, a csekély feldolgozóiparral de megfelelő nyersanyagbázissal rendelkező térségek fejlesztése „növekedési pólusok” kijelölése, cél: területi különbségek mérséklése, a csekély feldolgozóiparral de megfelelő nyersanyagbázissal rendelkező térségek fejlesztése

17 I.terv: ( /8): La Coruna, Vigo, Valladolid, Burgos, Zaragoza, Sevilla, Huelva II.terv ( ): Granada, Cordoba, Logrono, Oviedo III.terv: ( ): félbeszakadt

18 A területi különbségek alakulása : területi egyenlőtlenségek dinamikus csökkenése (regionális és provinciális szinten egyaránt) : területi egyenlőtlenségek dinamikus csökkenése (regionális és provinciális szinten egyaránt) Egy főre jutó GDP rel. szórása: Egy főre jutó GDP rel. szórása: –38,4  22,7% ( ) – provinciák –38,8  22,8 % ( ) – tartományok Területi megosztottság megmarad… Területi megosztottság megmarad… Mi az oka a konvergenciának?  területi mobilitás Mi az oka a konvergenciának?  területi mobilitás –Fejletlenebb térségek népességcsökkenése –Belső vándorlások intenzitása a 70-es évek végéig marad fenn  gazdasági válság, munkanélküliség emelkedése a migráció célterületein is

19 A területi különbségek alakulása : területi egyenlőtlenségek dinamikus csökkenése (regionális és provinciális szinten egyaránt) : területi egyenlőtlenségek dinamikus csökkenése (regionális és provinciális szinten egyaránt) Egy főre jutó GDP rel. szórása: Egy főre jutó GDP rel. szórása: –38,4  22,7% ( ) – provinciák –38,8  22,8 % ( ) – tartományok Területi megosztottság megmarad… Területi megosztottság megmarad… Mi az oka a konvergenciának?  területi mobilitás Mi az oka a konvergenciának?  területi mobilitás –Fejletlenebb térségek népességcsökkenése –Belső vándorlások intenzitása a 70-es évek végéig marad fenn  gazdasági válság, munkanélküliség emelkedése a migráció célterületein is

20 Az egyenlőtlenségek alakulása I. nyitás Iparosítás okozta növekedés Stabilizációs Tervek Válságok, migráció csökkenése

21 ß-konvergencia I.

22 Az egyenlőtlenségek alakulása II. „stagnálás” EU csatlakozás Európai monetáris rendszer válsága kiegyenlítődés

23 ß-konvergencia II.

24 A területi szerkezet változása Mennyiben változott a fejlettség területi képe? Mennyiben változott a fejlettség területi képe? Az egyenlőtlenségek alakulása miként hatott a területi szerkezetre? Az egyenlőtlenségek alakulása miként hatott a területi szerkezetre? Adatbázis: Instituto Nacional de Estadistica (INE) Adatbázis: Instituto Nacional de Estadistica (INE) Egy főre jutó GDP – adatok 1980-tól Egy főre jutó GDP – adatok 1980-tól 1955: José Villaverde számításai 1955: José Villaverde számításai

25 A területi szerkezet változása 1955

26 1985

27 1995

28 2007

29 Főbb megállapítások „Fejlett” provinciák koncentrációja (1995-ben legjobban) ÉK-en „Fejlett” provinciák koncentrációja (1995-ben legjobban) ÉK-en „Szegényebbek” koncentrációjának oldódása („U” alakú sáv) „Szegényebbek” koncentrációjának oldódása („U” alakú sáv) Erősödő pozitív autokorreláció (szegénynek szegény, gazdagnak gazdag a szomszédja…) Erősödő pozitív autokorreláció (szegénynek szegény, gazdagnak gazdag a szomszédja…) Jóval átlag alatti fejlettségű provinciák számának csökkenése (1955: 19; 2007: 7 – a csoportosítás alapja ugyanaz!) Jóval átlag alatti fejlettségű provinciák számának csökkenése (1955: 19; 2007: 7 – a csoportosítás alapja ugyanaz!) Átlagos fejlettségű térségek száma nő Átlagos fejlettségű térségek száma nő E változások főleg 1955 és 1985 között (+0,67 k.eh.) E változások főleg 1955 és 1985 között (+0,67 k.eh.) 1985 óta stabil(abb) térszerkezet 1985 óta stabil(abb) térszerkezet

30 Provincia-csoportok az egy főre jutó GDP változása alapján ( )

31 A munkanélküliség alakulása… 1960-as évek: alacsony szint (2 %) 1960-as évek: alacsony szint (2 %) 1970-es évtized (az „ipari válság” évtizede, ): 1970-es évtized (az „ipari válság” évtizede, ): –Franco halála (piacgazdaságra és demokratikus államszerkezetre való áttérés – rendszerváltás) –Olajválság –Tömeges elbocsájtások, + hazatérő vendégmunkások –Mg. Gépesítése, felszabaduló munkaerő – nincs hely –4,72 %-ról 21,5 %-ra nő a munkanélküliségi ráta –Spanyol munkanélküliségi „sajátosságok” (béralkuk, dualitás) – : stabilizálódás, növekvő foglalkoztatottság (mn.r. 16%) –1990-es évek eleje: európai válság, 23,9 % (1994)

32 A munkanélküliség alakulása… Ipari válság EU csatlakozás recesszió stabilizálódás válság

33 …és területi egyenlőtlenségei A területi különbségek ellentétesen mozognak a munkanélküliség szintjével A területi különbségek ellentétesen mozognak a munkanélküliség szintjével 1976: 37-szeres különbség (Málaga vs. Huesca) 1976: 37-szeres különbség (Málaga vs. Huesca) „válság évtizede”: kiegyenlítődés „válság évtizede”: kiegyenlítődés Ipari foglalkoztatottak csökkenése (Barcelona, Vizcaya, Madrid leginkább) Ipari foglalkoztatottak csökkenése (Barcelona, Vizcaya, Madrid leginkább) Stabil eloszlás 1976 és 1985 között (ld. ábrák) Stabil eloszlás 1976 és 1985 között (ld. ábrák) 1985: Madrid körüli „gyűrű” (fővároshoz való közelség?) 1985: Madrid körüli „gyűrű” (fővároshoz való közelség?) Ipari depresszió térségei: jelentős növekedés a mn. rátában (pl. Asztúria – szénbányászat, ágazati szerkezetváltás; Ebro-völgy) Ipari depresszió térségei: jelentős növekedés a mn. rátában (pl. Asztúria – szénbányászat, ágazati szerkezetváltás; Ebro-völgy) A ráta értékei és területi egyenlőtlenségei között fordított összefüggés A ráta értékei és területi egyenlőtlenségei között fordított összefüggés Bevándorlás hatásai? (2007: 10,7% bevándorló) Bevándorlás hatásai? (2007: 10,7% bevándorló)

34

35 Előadásvázlat Spanyolország területi közigazgatása Spanyolország területi közigazgatása A fejlettségi különbségek alakulása a XX. század második felében A fejlettségi különbségek alakulása a XX. század második felében Egy „sikerágazat”: Spanyolország turizmusa Egy „sikerágazat”: Spanyolország turizmusa A válság hatásai A válság hatásai

36 Turizmus – a „sikerágazat” Előzmények (az „ötvenes évek”) Előzmények (az „ötvenes évek”) –Franco-diktatúra: elszigeteltség –1950-es évek, nyitási politika: külföldről érkezők száma megháromszorozódik (GDP 0,38%-a származott az idegenforgalmi bevételekből) –Dinamikus növekedés –1961: világturizmus 7%-át Spanyolország fogadja (3,5% GDP- aránnyal) –Szezonális (júliustól szeptemberig) –Főleg autóval érkeznek, repülőn csak 4-6 % (a repülés a „gazdagok kiváltsága” – magas árak)

37 Turizmus – a „sikerágazat” A külföldi turisták megoszlása 1955-ben

38 Turizmus – a „sikerágazat” Komoli R., 2011

39 Turizmus – a „sikerágazat” Az idegenforgalmi „boom” ( ) Az idegenforgalmi „boom” ( ) –Utazásszervező- és közvetítő irodák –Gazdaság stabilizálódása –1964: GDP-nek több mint 5 %-át adja  egyre növekvő jelentőség –„pénzügyi túlélőeszköz” – a kereskedelmi hiány 75 %-át fedezi –1966: turisztikai világranglista 3. hely –Fro., N-Br., Németo. a fő küldők (ugyan javul a közlekedés állapota) –1973: 31,6 mó fő (a lakosság 35 mó fő körül!) –Légi úton 22,4% (1970), a hajó és vonat aránya csökken –A turizmus „hibái” (koncentrációk – tér, idő, küldő-ország, motiváció) –Átok vagy áldás ez az időszak? … ez is, az is…

40 Turizmus – a „sikerágazat” Krízis és stabilizáció ( ) Krízis és stabilizáció ( ) –A felismerés: tervezni kell a fenntartható turizmusért –Gazdasági válság, politikai rendszerváltás – több gond egyszerre –Csökken a külföldi turisták száma  Magasak a légiközlekedés árai – ekkor már 30% repülőn érkezett (Baleár- és Kanári-szigeteket érinti főként)  Lecsökken a belföldi turizmus szintje is –Hotel modernizációs tervek, turisztikai beruházások, új turizmus- fajták bevezetése (vidéki-, hegyi-, kongresszus) –1975, Idegenforgalmi Világkiállítás (Madrid) –Talpraállás, újfent nő mind a bevétel, mind a turisták száma –„overbooking” – hotelárak emelkedése

41 Turizmus – a „sikerágazat” Fejlődés és átalakulás ( ) Fejlődés és átalakulás ( ) –Bár történnek erőfeszítések – még mindig problémák… –„turisztikai krízis időszaka” – szűk és alacsony színvonalú kínálat, nem megfelelő infrastruktúra, túlzott koncentráció –Növekedési ütemek lassulása, csökken a súlya a GDP-ben –Más mediterrán országok is „becsatlakoznak” a versenybe – Spo. veszít vezető szerepköréből –Máshol is mediterrán klíma + még kulturális sokszínűség, alacsonyabb árak (Görögo., Töröko., Egyiptom, Marokkó stb.) –Veszélybe kerül a gazdaság „alappillére”  radikális változtatások kellenek

42 Turizmus – a „sikerágazat” –Új turisztikai tervek (infrastrukturális fejlesztések, internetes foglalórendszer, intelligens hotelek, új turizmus-fajták, image-váltás) –Újabb növekedés a 90-es évektől (öbölháború, EXPO, világkiállítás…) –Javuló gazdasági mutatók –Közlekedési módok arányának eltolódása (1999: 72,8% repülővel – csökkenő repülőjegy-árak, fapados légitársaságok)

43 Turizmus – a „sikerágazat” Jelenlegi helyzet: Jelenlegi helyzet: –2000-es évek, 5-6 % a bevétel a GDP %-ában –A GDP 2/3-át adja, foglalkoztatottak kb. 60%-a –~ 50 mó turista évente, 350 mó vendégéjszaka –Európa 2. a külföldi turisták célpontjait tekintve (1. Fro.) –Világszinten az USA-val verseng (2002-ben megelőzte, ld. 2001/9/11) –2008-ig növekvő bevételek, azóta csökken –Nagy függés (német és brit turisták)  Kínai Turisztikai Terv (kínaiak becsalogatása; olcsóbb repülőjegyek…) Megoldás ez? –„jut itt hely mindenkinek” (López de Ávila Munoz) –Még mindig probléma a területi koncentráció! –Időbeli koncentráció oldódik: 50-55% esik június-szeptember közé –beépítettség: - tájkép „romboló” hatás

44 Turizmus – a „sikerágazat” A külföldi turisták megoszlása 2010-ben küldő országok szerint

45 Turizmus – a „sikerágazat” kezdetek idegen- forgalmi „boom” fejlődés és átalakulás krízis és stabilizáció

46 Területi különbségek

47 Különbségek a hazai és külföldi turisták körében Különbségek a hazai és külföldi turisták körében Hazaiak 80 %-a 25 provinciában tömörül  kisebb koncentráció (25-ből 13 tengerparti; Madrid 10,9%, Barcelona 6,9%) Hazaiak 80 %-a 25 provinciában tömörül  kisebb koncentráció (25-ből 13 tengerparti; Madrid 10,9%, Barcelona 6,9%) Külföldiek: Barcelona 17%, Baleár-szk. 15%, Las Palmas 10,78% Külföldiek: Barcelona 17%, Baleár-szk. 15%, Las Palmas 10,78% Félszigetek tengerpartjai szigetek tengerpartjai Félszigetek tengerpartjai szigetek tengerpartjai Barcelona közkedvelt (műemlékek, múzeumok, éjszakai élet, tematikus parkok stb.) Barcelona közkedvelt (műemlékek, múzeumok, éjszakai élet, tematikus parkok stb.)

48 Területi különbségek A vendégéjszakák számának megoszlása

49 Területi különbségek Az átlagosan eltöltött éjszakák száma (2010)

50 Turisztikai klaszterek 1.csoport: „legkedveltebb turistacélpontok” 2.csoport: turizmusból jórészt kimaradó térségek 3.csoport: „külföldiek paradicsoma” 4.csoport: „hazaiak kedvencei”

51 A válság hatása a munkanélküliségre

52 2011. utolsó negyedév: 22,85 % (5,4 millió fő…) utolsó negyedév: 22,85 % (5,4 millió fő…) A fiatalok körében 48%-os munkanélküliség A fiatalok körében 48%-os munkanélküliség „válság elleni menük” „válság elleni menük” Kiskereskedelmi értékesítések visszaesése Kiskereskedelmi értékesítések visszaesése Luxuscikkek iránti kereslet nő (külföldiek) Luxuscikkek iránti kereslet nő (külföldiek) Államháztartási hiány: GDP 8%-a Államháztartási hiány: GDP 8%-a Építőipari foglalkoztatottak száma 22%-kal csökken  sok bevándorló dolgozik e szektorban  súlyosabb hatás Építőipari foglalkoztatottak száma 22%-kal csökken  sok bevándorló dolgozik e szektorban  súlyosabb hatás Üresen álló ingatlanok (Ciudad Real – repülőtér, Zaragoza – kiállítóközpont…) Üresen álló ingatlanok (Ciudad Real – repülőtér, Zaragoza – kiállítóközpont…) A válság hatása számokban

53 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Európa regionális földrajza II. előadás Földrajz BSc III. évfolyam 2012. március 30. Spanyolország."

Hasonló előadás


Google Hirdetések