Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI)

Az előadások a következő témára: "Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI)"— Előadás másolata:

1 Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI)
A magyar gyümölcs- és zöldségfeldolgozás helyzete nemzetközi összehasonlításban Dudás Gyula Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály A MAGYAR AGRÁRKÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYESÜLET III. KONFERENCIÁJA Budapesti Corvinus Egyetem 2015. május 12.

2 Bevezetés Az AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztálya 2014-ben átfogó elemzést készített a magyarországi élelmiszeripar helyzetéről Az élelmiszeripar: piacot biztosít a mezőgazdasági alapanyag-termelőknek magasabb hozzáadott értékű termékeket állít elő lehetőséget biztosít a magyar mellett az export piacokon való megjelenésre is Az élelmiszeripari cégek teljesítménye Magyarországon 2012-ben: összes árbevétel: 3400 milliárd Ft az export részesedése az összes árbevételből: 31 százalék vállalkozások száma: 5128 darab foglalkoztatottak száma: fő az élelmiszeripar részesedése a GDP-ből: 1,8 százalék

3 Bevezetés Az előadás a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás (alágazat) helyzetének elemzésére koncentrál Nemzetközi kitekintés: a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek típusai, forgalma meghatározó jelentőségő világcégek és európai uniós cégek Magyarországi helyzet: a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás hozzájárulása a magyar élelmiszeriparhoz meghatározó magyarországi vállalatok mélyinterjúk készítése az alágazat magyarországi szereplőivel

4 Anyag és módszer A nemzetközi és magyarországi vállalati környezet, cégtörténetek bemutatása főként szekunder adatfeldolgozásra épült: magyar és nemzetközi szakirodalom vállalati éves számviteli jelentések, beszámolók vállalati honlapok Primer kutatás: NAV adatbázis alapján az alágazat pénzügyi helyzetének elemzése mélyinterjúk eredményeinek feldolgozása tartalomelemzéssel A gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás alágazat (103): burgonyafeldolgozás, -tartósítás (10.31) + gyümölcs-, zöldséglé gyártása (10.32) + egyéb gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, -tartósítás (10.39) szakágazatok együttese

5 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás a világban
A feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek forgalmának megoszlása, 2014 Forrás: IBISWorld (2014)

6 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás a világban
A világ legnagyobb gyümölcs- és zöldségfeldolgozással foglalkozó vállalatainak központjai az USA-ban és Kanadában találhatók. Az előbbi vállalatok szektor specifikus árbevétele 2,3 és 8,7 milliárd euró között alakult 2013-ban. Az észak-amerikai vállalatok a világ gyümölcslégyártásban is meghatározó szerepet töltenek be. A PepsiCo-hoz tartozik a burgonya chipsek között vezető márkának számító Lay’s.

7 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás az EU-ban
A gyümölcs- és zöldségfeldolgozó szektor termelési értéke az EU egyes tagországaiban, 2012 Forrás: Eurostat

8 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás az EU-ban
Az észak-amerikai feldolgozókhoz képest az európai vállalatok kisebb forgalommal rendelkeznek, közöttük az egyik legnagyobb a francia Bonduelle (1,9 milliárd euró árbevétel 2013-ban). Európai szinten jelentősnek számít még többek között:

9 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás Magyarországon
Megnevezés 2003 2008 2012 Vállalatok száma (darab) 328 426 449 Létszám (fő) 12 221 9 556 8 108 Árbevétel (milliárd HUF) 236,7 271,8 296,2 Export árbevétel (milliárd HUF) 99,8 132,0 159,7 Külföldi tőke aránya (százalék) 41,6 42,5 52,2 CR5 (százalék) 31,4 37,7 40,1 CR10 (százalék) 44,8 54,1 56,6 Forrás: NAV adatok alapján az AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztályán készült összeállítás Hozzájárulása az élelmiszeripar egészéhez 2003 és 2012 között: vállalkozások számának 8,8-9,4 százaléka foglalkoztatotti létszám 8,4-10,0 százaléka árbevétel 8,3-10,3 százaléka export árbevétel 15,1-21,7 százaléka

10 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás Magyarországon
A gyümölcs- és zöldségfeldolgozó alágazat főbb adatainak megoszlása méretkategóriák szerint, 2012 Megjegyzés: mikro 0-9 foglalkoztatott, kis foglalkoztatott, közép foglalkoztatott, nagy 250 foglalkoztatottól Forrás: NAV adatok alapján az AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztályán készült összeállítás

11 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás Magyarországon
Az alágazat legjelentősebb vállalata a francia tulajdonú Bonduelle Central Europe Kft., a magyar tulajdonú cégek közül a Mogyi Kft. emelkedik ki. A meghatározó gyümölcs- és zöldséglé- feldolgozók osztrák (Rauch Hungária Kft., Austria Juice Magyarország Kft.), illetve német tulajdonban vannak (Sió-Eckes Kft.). A két legnagyobb hűtőipari vállalkozás (Pentafrost Kft., Fevita Hungary Zrt.) magyar tulajdonban működik. A burgonyafeldolgozás szakágazat szerepe – érdemi magyarországi burgonyafeldolgozás hiánya miatt – nem meghatározó.

12 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás Magyarországon
A nemzetközi vállalatok magyarországi leánycégei alacsony számuk ellenére meghatározó szerepet töltenek be a magyar gyümölcs- és zöldségfeldolgozásban. Az alágazat árbevételéhez a 30 többségi külföldi tulajdonban lévő vállalat együttesen több mint 52 százalékban járult hozzá 2012-ben. A gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás alágazaton (103) kívül a zöldég-, gyümölcs-nagykereskedelemben (46.31), a fűszer, ételízesítő gyártásában (10.84) és az egyéb élelmiszer nagykereskedelemben (46.38) is működnek jelentős zöldség- és gyümölcsfeldolgozással foglalkozó vállalkozások, melyek együttes éves árbevétele meghaladta a több tíz milliárd forintot 2012-ben.

13 Összegző megállapítások
Nemzetközi tapasztalatok négy féle fejlődési irány: gyümölcs- és zöldségfeldolgozással foglalkozó vállalatok többféle élelmiszeripari termék előállításával foglalkozó vállalatok termelő tevékenységet végző vállalatcsoport tulajdonában lévő vállalatok pénzügyi befektető tulajdonában lévő vállalatok a nemzetközi vállalatok, csoportok nemcsak országon belül, hanem országok között is áthelyezik gyártó kapacitásaikat anyavállalatok által meghatározott stratégia követése a helyi menedzsmentek elsősorban a feldolgozás koordinálásáért felelnek, míg az értékesítés szervezése az anyavállalatok kezében összpontosul

14 Összegző megállapítások
Magyarországi tapasztalatok a viszonylag szűk termékkör bővítése a termelők és feldolgozók közötti szorosabb együttműködése nélkül nem lehetséges biztos értékesítési lehetőségek hiányában a termelők nem hajtanak végre technológiai fejlesztéseket, ami alapanyag beszerzési nehézségek okoz a feldolgozóiparnak a feldolgozóipar bizonytalan abban, hogy mit és hova termeljen a tradicionális magyar márkák elsősorban belföldön keresettek csökkenő, stagnáló zöldség- és gyümölcsfogyasztás friss gyümölcs és zöldség előnyben részesítése tartósítószer-mentes eljárások alkalmazásának bővítése szükséges ehhez technológiai fejlesztések szükségesek termékmásolás problémájának (bizalomvesztés) megoldása a termékek minőségét tanúsító védjegyhasználat szükségessége

15 Összegző megállapítások
Magyarországi tapasztalatok nemzetközi vállalatcsoportok gyakran csak a márkaneveket birtokolják, ezért bérgyártás útján állítatják elő ezen termékeiket (pl. Unilever-Globus ketchup) kereskedelmi saját márkás termékek kereslete növekvő tendenciát mutat tevékenységi kör bővítése, diverzifikálása különböző alágazatokban működő vállalkozások együttműködése magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának alapfeltétele a hatékonyság növelése és a technológiai színvonal emelése a fejlesztések megvalósítását a belföldi fizetőképes kereslet erősödése mellett az export piacokon való hangsúlyosabb jelenlét indíthatná el, mert az exportra is gyártó vállalkozások magasabb jövedelmezőséget tudnak felmutatni az elsősorban a magyar piacra termelő cégekkel szemben

16 Köszönöm a figyelmet!