Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Edward W. Soja: Exploring the Postmetropolis A prezentációt készítette: Gyomlai Gábor (GYGNAAB.ELTE) Városi térségek földrajza Témavezető: Dr. Izsák Éva.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Edward W. Soja: Exploring the Postmetropolis A prezentációt készítette: Gyomlai Gábor (GYGNAAB.ELTE) Városi térségek földrajza Témavezető: Dr. Izsák Éva."— Előadás másolata:

1 Edward W. Soja: Exploring the Postmetropolis A prezentációt készítette: Gyomlai Gábor (GYGNAAB.ELTE) Városi térségek földrajza Témavezető: Dr. Izsák Éva

2 Edward W. Soja  1941-ben született Bronxban (New York)  Ph.D. fokozatát a Syracuse University-n szerezte  A U.C.L.A. és a London School of Economics munkatársa  Posztmodern felfogású politikai földrajzkutató

3 Változások a várostudományban az ezredfordulóra 1.  Tudományterületek és diszciplinák számának soha nem látott növekedése  Új ötletek, új megközelítések  Politikai és gazdasági eseményekre igen érzékennyé vált a tudomány  Elmélet és módszertan egyaránt zavaros, még nem kikristályosodott

4 Változások a várostudományban az ezredfordulóra 2.  „A legjobb és egyben a legrosszabb idő a városok tanulmányozására”, mert rengeteg az új fejlemény, de egyre kevesebb az egyetértés abban, hogy miként kellene hozzáállni a 30 év során átalakult városok elméleti és gyakorlati kérdéseihez

5 Változások az 1960-as évtized óta 1.  A világ legtöbb nagyvárosi területén nagyon erősen érzékelhetőek ezek a változások, sok városban mára szinte nyoma sem maradt az akkori állapotoknak

6 Változások az 1960-as évtized óta 2.  A városkutatók egyetértenek abban, hogy e változások Széleskörűek és intenzívek Széleskörűek és intenzívek Kapcsolatban állnak a világgazdasági átalakulással Kapcsolatban állnak a világgazdasági átalakulással  Ezen túlmenően azonban nem egyeznek a vélemények; két véglet létezik: 1.) A változások annyira behatóak, hogy nem ragadhatóak meg az eddigi fogalmi keretekkel, új fogalmakra és ismeretelméletre van szükség 1.) A változások annyira behatóak, hogy nem ragadhatóak meg az eddigi fogalmi keretekkel, új fogalmakra és ismeretelméletre van szükség 2.) Múlt és jelen közötti kontinuitás fontossága; nem kellenek radikális változtatások, hanem csak update 2.) Múlt és jelen közötti kontinuitás fontossága; nem kellenek radikális változtatások, hanem csak update

7 Változások az 1960-as évtized óta 3.  Mi is történt valójában a nagyvárosokban? Forradalmi átalakulás…? Forradalmi átalakulás…? …vagy csak „egy újabb kis törés a városi élet régi meséjén”? …vagy csak „egy újabb kis törés a városi élet régi meséjén”?  Soja inkább az előbbi lehetőség mellett foglal állást  „Posztmetropolisz”: ez a szó kifejezi a változást

8 Posztmodern városok 1.  Nem figyelhetőek meg teljesen „tiszta” formájukban a posztmoder városi térségek  A kontinuitásról nem szabad elfeledkeznünk, ez alakítja a városfejlődés térbeli, társadalmi és történeti dimenzióit  Ellenben harminc év során minden nagyváros – különböző mértékben – megtapasztalta a posztmodern átmenet hatásait

9 Posztmodern városok 2.  Vitatott, hogy mennyire mondható kiterjedtnek e posztmodernizációs folyamat mennyire mondható kiterjedtnek e posztmodernizációs folyamat pozitív, negatív vagy vegyes hatásai vannak-e pozitív, negatív vagy vegyes hatásai vannak-e miként hat a gyakorlati várostudományra miként hat a gyakorlati várostudományra  Fontos lenne megérteni a jelenkori városok ezen folyamatait elméletben és gyakorlatban is

10 Posztmodern városok 3.  Nem létezik tisztán posztmetropolisz, ez azon is látszik, hogy nagyon nehéz elkülöníteni egymástól a modern és a posztmodern jegyeket Kérdés, hogy modern és posztmodern feloldhatatlan ellentétek-e vagy egymást kiegészítő fogalmak Kérdés, hogy modern és posztmodern feloldhatatlan ellentétek-e vagy egymást kiegészítő fogalmak  Így tisztán posztmodern várostudomány sincsen, csupán a posztmodern felfogás szerepe nőtt meg nagyon

11 Posztmodern városok 4.  Növekvő irodalom foglalkozik a modern és a posztmodern urbanizmus viszonyával; itt kiemelten említhető az ún. kritikai humánföldrajz, amelyben modern és posztmodern komplexként van jelen

12 Posztmodern városi átmenet  A városok átstrukturálódásának tanulmányozása során legkevesebb hat nagy téma kristályosodik ki, ezek hozzájárulnak a posztmodern urbanizmus okainak és következményeinek megértéséhez

13 Posztmodern városi átmenet  Ezek a témák: 1. Tőke, munkaerőpiac, kultúra és információáramlás globalizálódása 1. Tőke, munkaerőpiac, kultúra és információáramlás globalizálódása 2. Poszt-fordista gazdasági átalakulás 2. Poszt-fordista gazdasági átalakulás 3. Város alakváltása 3. Város alakváltása 4. Társadalmi átalakulás 4. Társadalmi átalakulás 5. „Börtönvárosok” 5. „Börtönvárosok” 6. „Simcities” 6. „Simcities”

14 1. Tőke, munkaerőpiac, kultúra és információáramlás globalizálódása 1.  Ez határozza meg talán a legjobban a posztmodern városi átalakulást  Fogalmak: „Information Age” „Information Age” „Network Society” „Network Society”  Sok tudós számára átfogó paradigmává vált  Szociokulturális változások fő oka is ebben keresendő

15 1. Tőke, munkaerőpiac, kultúra és információáramlás globalizálódása 2.  Városi élet tere kitágult  Globális történések és a városok élete között soha nem látott függés jött létre  A „globális” és a „lokális” kölcsönhatása az urbanizáció diffúziójához, és a világ egészére kiterjedő urbanizációhoz vezet („glocalization”, „deterritorialization- reterritorialization”)

16 1. Tőke, munkaerőpiac, kultúra és információáramlás globalizálódása 3.  Mit eredményez még mindez? Extrém mértékű heterogenitás (multikulti is benne van, de annál sokkal több) Extrém mértékű heterogenitás (multikulti is benne van, de annál sokkal több) KultúraKultúra ÉpítészetÉpítészet MunkaerőpiacMunkaerőpiac Helyi közösség és identitásHelyi közösség és identitás VárospolitikaVárospolitika Tervezési folyamatTervezési folyamat Mindennapi életMindennapi élet

17 1. Tőke, munkaerőpiac, kultúra és információáramlás globalizálódása 4.  Globalizáció: nemzetállamok vége, „határok nélküli világ”; ez a posztmetropoliszban teljesedik ki igazán, amely valójában nem más, mint egy szélsőségesen heterogén, globális városi térség

18 2. Poszt-fordista gazdasági átalakulás 1.  Ez is a globalizációtól függ, mégis önálló diskurzust képez  Az urbanizáció és az iparosodás megváltozó kapcsolatára vezethető vissza  Háború utáni gazdasági boom es évek fordulójára lecsengett  Új jellegű kapitalizmus, rugalmasabb szervezéssel, mint amilyen a háború utáni merev, hierarchikus tömegtermelés- tömegfogyasztás rendszere volt

19 2. Poszt-fordista gazdasági átalakulás 2.  Kétoldalú folyamat indult be Deindusztrializáció Deindusztrializáció A termelés hagyományos, fordista üzemeiA termelés hagyományos, fordista üzemei Reindusztrializáció Reindusztrializáció Új terek, új körzetekÚj terek, új körzetek  Három jelentős posztmodern szektor High-tech gyártás High-tech gyártás Hozzáértésen alapuló, tervezésigényes ipar Hozzáértésen alapuló, tervezésigényes ipar Pénzügyi és üzleti szolgáltatások Pénzügyi és üzleti szolgáltatások

20 3. Városi formák átalakulása 1.  Az előző két folyamat segítségével érthető meg  Új jellegű urbanizációs folyamathoz jött létre, amely szintén hatott a posztmodern városra  Ez a téma már inkább a térbeli és társadalmi átalakulás hatását mutatja

21 3. Város alakváltása 1.  Ezek a hatások: „Megacity”, „(post)metropolitan galaxy”, azaz óriásira nőtt populáció „Megacity”, „(post)metropolitan galaxy”, azaz óriásira nőtt populáció A városi tér átrendeződése A városi tér átrendeződése „Urban sprawl”„Urban sprawl” már nem egyközpontú a város (mint a Chicagói Iskola idején); hagyományos kategóriák (urbán, szuburbán, nem-urbán) eltűnőben vannakmár nem egyközpontú a város (mint a Chicagói Iskola idején); hagyományos kategóriák (urbán, szuburbán, nem-urbán) eltűnőben vannak

22 3. Város alakváltása 2.  Előbbi folyamatokra több – különböző mértékben találó – kifejezés született, például: Szuburb urbanizáció Szuburb urbanizáció Városi mag perifériára kerülése Városi mag perifériára kerülése Elővárosok és peremvárosok felemelkedése Elővárosok és peremvárosok felemelkedése Decentralizáció-recentralizáció Decentralizáció-recentralizáció A város egy időben kifordul és befordul A város egy időben kifordul és befordul Diffúz urbanizáció Diffúz urbanizáció Exopolisz Exopolisz A külső részek növekednek új módon, a belváros nélkülA külső részek növekednek új módon, a belváros nélkül

23 4. Társadalmi átalakulás 1.  A térrel együtt a társadalom is összekeveredik  Új társadalom fluid, fragmentált, decentralizált, átszervezett a régihez képest  Depolarizáció-repolarizáció

24 4. Társadalmi átalakulás 2.  Jelentősebb társadalmi átalakulások: Munkaerőpiacon etnikai és nemi átrendeződés történt Munkaerőpiacon etnikai és nemi átrendeződés történt Növekvő mértékben szegmentált munkaerőpiac jött létre Növekvő mértékben szegmentált munkaerőpiac jött létre Professzionális menedzseri osztály ereje növekszik Professzionális menedzseri osztály ereje növekszik „Yuppifikáció” és dzsentrifikáció „Yuppifikáció” és dzsentrifikáció Növekvő hajléktalanság Növekvő hajléktalanság Dolgozó szegények száma növekszik Dolgozó szegények száma növekszik Szociális hálótól állandóan függő underclass réteg megszilárdulása Szociális hálótól állandóan függő underclass réteg megszilárdulása

25 4. Társadalmi átalakulás 3.  Az előzőkből láthatjuk: újra növekedni kezdett a különbség a társadalom szélső rétegei között  Ez az USÁ-n belül is elsősorban a két posztmetropolisz-jellegű városi térségre (N. Y., L. A.) mondható el leginkább  A posztmodern urbanizáció és a posztmodern politika egyik kulcskérdésévé vált ez a probléma

26 5. „Börtönvárosok” 1.  A következő ponttal együtt a városok intézményi, viselkedési és ideológiai változásaira utal  Az óriási mértékű heterogenitás könnyen ellentéteket generálhat (pl. etnikai, jövedelmi, stb. alapon)  Ettől való rettegés hívta életre a „biztonságfüggő urbanizáció” jelenségét

27 5. „Börtönvárosok” 2.  Rendőrség, felügyelet és területkontroll fejlett technikái jöttek létre  „Szadista utcai környezet”, „börtön-plázák” (Davis)  Gated communities-jelenség létrejötte  Ez a folyamat az USA területére a leginkább jellemző, de más globális (vagy ahhoz közelítő) városokban is megfigyelhető

28 6. „Simcities” 1.  Ez a téma a város-centrikus öntudat, a városlakók identitásának átalakulásával foglalkozik  Nagy zűrzavar van a valós és az elképzelt között  Posztmodern urbanizmus előidézi a városi képzelet átstrukturálódását (Jean Baudrillard, Fredric Jameson)  Virtuális valósághoz hasonló („CyberCities”, „hyperreality”)  Városok „theme parkosodása”; mintegy virtuális valóságként nyomódnak le a városi földrajzban olyan fogalmak, mint varázslat, veszély, kulturális ikonográfia, szórakozás, másság, stb.

29 6. „Simcities” 2.  Soja szerint ez olyan, mit a „Simcity” nevű számítógépes játék, csak ez a való életben „játszódik”

30 Los Angeles, a posztmetropolisz  A cikk második felében a szerző olyan tényeket, megtörtént eseményeket gyűjtött össze, amelyek véleménye szerint rámutatnak a város posztmodern átalakulásának bizonyos jellegzetességeire.

31

32 1. „Pivot of the four quarters” 1.  Ezt a fogalmat Soja a kulturális heterogenitás leírására használja a posztmetropoliszon belül  L. A. térségében található Carson és Gardena városa, összesen kb. 150 ezer lakossal  A „négy negyed” a négy nagy etnikai csoportot jelenti (fehérek, feketék, latinok és ázsiaiak), arányuk a két városban nagyjából 25-25%; ez az arány már az 1980-as évek óta fennáll

33 1. „Pivot of the four quarters” 2.  Ezen a környéken található az USA legsokszínűbb városa is (Cerritos, 14 etnikum lakja), valamint második legheterogénebb diák-összetételű egyeteme  Az identitásnak itt újfajta interkulturális- transznacionális formái kreálódnak

34 1. „Pivot of the four quarters” 3.  Gardena városa (haladó önkormányzattal és három testvérvárossal rendelkezik (Japánban, Mexikóban és Nyugat- Afrikában) felismerte ennek a diverzitásnak a globális jelentőségét  Carsonban pedig megnyílt 1998-ban az első „Museum of Cultural Diversity” az USÁ-ban („kulturális együttműködés fóruma a művészeteken keresztül”)

35 1. „Pivot of the four quarters” 4.  Interkulturális fúzió figyelhető meg itt, és L. A. egész térségében: transzkulturális blokkok jöttek létre, például: USÁ-tól délre fekvő országokból érkezettek „latin” identitásúak (anyanyelvtől függetlenül)USÁ-tól délre fekvő országokból érkezettek „latin” identitásúak (anyanyelvtől függetlenül) Az ázsiai kontinens bármelyik országából és a Csendes-óceán szigeteiről származó emberek „pán-ázsiai” identitást vesznek felAz ázsiai kontinens bármelyik országából és a Csendes-óceán szigeteiről származó emberek „pán-ázsiai” identitást vesznek fel

36 2. „Off-the-edge cities” 1.  A szuburb urbanizálódásáról van itt szó; Soja elmélete szerint ez is részét képezi a posztmodern városfejlődési átmenetnek  Joel Garreau nevű szerzőt idézi: „Minden egyes növekvő amerikai város L. A. mintájára fejlődik, több városi maggal” „Minden egyes növekvő amerikai város L. A. mintájára fejlődik, több városi maggal” „Élet a határokon” „Élet a határokon” „A peremvárosok civilizációnk új szíveivé válnak” „A peremvárosok civilizációnk új szíveivé válnak”

37 2. „Off-the-edge cities” 2.  Bár a világ más pontjain is megfigyelhető, Dél-Kaliforniában a legszembetűnőbb ez a fajta fejlődés  Munkahelyek, ipar, bevásárlási és szórakozási lehetőség jön létre ezekben az elővárosokban  Ugyanakkor sokkal sötétebb oldalai is vannak ezeknek a látszólag sikeres peremvárosoknak; „szuburbán slum”

38 2. „Off-the-edge cities” 3.  Erre jó példa Moreno Valley, ahová az 1990-es években rengetegen költöztek a belváros valós és képzelt problémái elől  Leginkább alsó-középosztálybeliek, etnikailag vegyesen  Eredmény: kevés munkahely, napi többórás ingázások, tömött autópályák, zsúfolt iskolák, szegényes családi élet, magas öngyilkossági ráta, erőszak, bandázás

39 3. „Privatopia”  Felső-középosztály menekülése a városból a szuburbán jómódba, elszigetelt körülmények közé  Megnő az igény az úgynevezett közérdekű fejlesztések (CID) iránt  Ezek azt jelentik, hogy a lakosok birtokolnak vagy ellenőriznek közterületeket, úgy, hogy szerződésben állnak bizonyos közösségi szervezetekkel

40 3. „Privatopia” 2.  Mintegy 100 ezer ilyen létezik Amerika- szerte  Legnagyobb koncentrációban Dél- Kaliforniában lelhetőek fel  Némely CID-nek a közösség által választott témája is van, pl. „New England Village”, „Greek Island Villa”, „Golfer’s Paradise”

41 4. „Kazánház” 1.  Ez a fejezet a „hyperreality” mindennapi életbe történő beszivárgásáról szól  Ez egy új réteget hozott létre a posztmetropolisz „landscape”-jébe  Ez a „make-believe”  Ennek a Disneyland csupán a kezdete volt, mára rengeteg helyen nyilvánul meg ez az új réteg, ilyen például az ún. „kazánház”, ami mára szintén ikonná vált

42 4. „Kazánház” 2.  Ez tipikusan egy szélhámos telemarketing- központ, amelynek célja, hogy pénzt gyűjtsön adományokra, közösségi célokra, magáncélokra, stb.  Kaliforniában van a legtöbb ilyen  Nem magasak a bérek, ez sok amerikai fiatal első munkahelye; a kazánház bevétele viszont akár havi bruttó 3 millió dollárra is rúghat  Ez voltaképpen egy legális csalás

43 5. „Florence and Normandie” 1.  1992-ben ennek a két utcának a sarkán zajlott a helyiek által „Justice Riots”-nak nevezett lázadás, amely során egy fehér kamionsofőrt (Reginald Denny) megverték a felbőszült feketék (a lázadás amiatt tört ki, hogy felmentették azokat a rendőröket, akik egy évvel korábban brutálisan összevertek egy Rodney King nevű feketét)

44 5. „Florence and Normandie” 2.  Ez az eset a posztmetropolisz szociális problémáira mutat rá (etnikai ellentétek, rasszizmus, rendőri brutalitás, stb.)

45 6. Bus Riders Union  L. A. sűrűn lakott belvárosában többségbe került a nem fehér lakosság  Itt koncentrálódtak az alacsony jövedelműek, hátrányos helyzetűek, bevándorlók  Itt alakult meg a BRU, amely egy koalíció-alapú, szolidáris szövetség volt a belvárosban lakók jogaiért  Azért harcoltak elsősorban, hogy a városi közlekedési vállalat fejlessze a belvárosi buszközlekedést  Sikerrel jártak

46

47 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! :)


Letölteni ppt "Edward W. Soja: Exploring the Postmetropolis A prezentációt készítette: Gyomlai Gábor (GYGNAAB.ELTE) Városi térségek földrajza Témavezető: Dr. Izsák Éva."

Hasonló előadás


Google Hirdetések