Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségei Erdélyi Mihály cikke alapján Készítette: Horváth Attila.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségei Erdélyi Mihály cikke alapján Készítette: Horváth Attila."— Előadás másolata:

1 A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségei Erdélyi Mihály cikke alapján Készítette: Horváth Attila

2 Célterületek Természeti és gazdasági károk szempontjából két területet vizsgálnánk:  Mosoni-Duna – osztrák ártéri Dunai-szakaszt.  Dunakanyart, Nagymaros és Budapest között.

3 Mosoni-Dunaág természeti és gazdasági kárainak enyhítési lehetőségei Bécs és Hainburg közötti ártér és ennek a Kisalföldi folytatása Európa legnagyobb édesvízi élővilág- rendszere volt a Duna egyoldalú eltereléséig. Az eltereléssel a Kisalföldi ártéri vizivilág a töredékére fogyatkozott, de ennek a megmentése és helyreállítása lehetséges lenne. A lehetséges megoldást az osztrák dunai ártér „folytatása” jelenthetné a Kisalföldön, a Mosoni- Dunaágban. Ezzel lehetőség lenne a bősi erőmű által okozott károk enyhítésére illetve csökkentésére.

4 Koncepció az alábbi előnyöket tartalmazná: Mosoni-Dunaág vize kitermelésre alkalmas lenne parti szűrésű kutak által (ivóvíz)  mivel az osztrák Duna-szakasznak jó a vízminősége és idevezetve Győrig ezt a vízminőséget tartani lehetne. Üdülési sportolási célokra is lehetne hasznosítani a területet. A Lajta és a Nagy-Duna összekötésével része lehetne az osztrák természetvédelmi területnek és a folyamatosan pusztuló ártéri vizivilágot részben pótolhatná. Hajózási útvonalnak is alkalmas lenne a terület, mivel a bősi erőműnél lévő zsiliprendszer a kisméretű hajók közlekedésére alkalmatlan.

5 Ezenkívül a Duna gazdasági célú hasznosítása a Hainburgi-szigethetség térségében is lehetséges: Hainburg alatti Duna szakaszon, az ártéren gravitációs úton lehetséges lenne, hogy a Duna vizét a szigethegység keleti pereme mentén épített csatornába vezessék, így megvalósítható lenne:  Lajta-Duna összekötés  Öntözővíz vezetés az osztrák síkságra Königswarte területén megvalósítható lenne egy hidraulikus úton történő csúcsenergia termelés. További tározók alakíthatóak még ki a Duna közelében, ezen a szakaszon a triász mészkő és dolomit területeken:  Pfaffenberg (331 m)  Hundsheimer Berg (480 m)  Braunsberg (346m)

6 Fertő-tó hiányzó vizének a pótlása  Kimle környékén kiágazó csatorna segítségével valósulhatna meg a Rábcán keresztül.  Oka: Fertő-tónak igen csekély a vízgyűjtője, vízutánpótlása jórészt csapadékból történik. További probléma a talajvíz kérdésköre: A fenti koncepció fő problematikája, hogy pótolható-e a talajvíz. Az ártéri Duna-, és a Szigetközi medrek eltömődtek az elmúlt 150 év során, a Duna szabályozása kapcsán. A Duna meder és a talajvíz közti kapcsolat helyreállítása jelenleg kérdéses.

7 Hainburg városa és Braunsberg Forrás: Hainburg,Braunsberg,Bratislava%20von%20Burg!(x525)s-beschriftet.jpg

8 Hainburg Braunsberg (346 m) Königswarte (344 m) Hundsheimer Berg (480 m) Tervezett csatorna Forrás:

9 A budapesti vízkészlet természeti és gazdasági kárainak enyhítési lehetőségei Budapesti régió főbb víztartalékai:  Öreg-Duna napi 1 millió m 3 -nyi parti szűrésű vízvagyona és a Győri-medence talajvízvagyona (5,4 km 3 ). Ezekről a bősi erőmű kapcsán „lemondhatunk”.  Budai-hegység karsztvíz vagyona. Ezt több tényező veszélyeztethette volna: Nagymarosi erőmű  tervezett duzzasztási szintje (103,58 m) a Duna szennyezett vizét a karsztos tározó kőzeten át Budapest felé irányította volna. Karsztvízszintek a Nagymaros és Budapest között:  Piliscsév: 101,75 m,  Pilisszántó: 107,17 m,  Pilisszentiván: 111,05 m.

10 Eocén program keretében épülő Bicskei erőmű, amely a környékbeli kőszénvagyonra és bauxitra telepedett volna. A kőszén itt uránércet is tartalmaz és az erőmű kapcsán radioaktív szennyeződés is érhette volna Budapestet. Oka: uralkodó ÉNy-i széljárás.  Szentendrei-szigeti vízbázis. A kitermelt víz mennyisége a ’80-as évektől csökkent és minősége romlott. Oka: A dunakanyari nagymennyiségű kavicstermelés. A kitermelés során keletkezett gödröket sokszor szeméttel „temették be”. A gödrökben gyakran szennyezett talajvíz gyűlt össze. Az intenzív kitermelésnek köszönhetően a kavicságy elvékonyodott és így a szűrőképessége csökkent.

11 Nagymarosi erőmű alternatívája: Prédikáló-széki szivattyús csúcserőmű. Előnyei a dunai vízerőművel szemben: Biztonságos az építkezés és az üzemeltetés, a kedvező természeti viszonyok miatt  Kemény vulkanikus kőzetű terület, a nagyobb vetődések az erőmű tervezett helyétől távol esnek. Az erőmű 4x320 MW-os kapacitású, napi 8 órás üzemben 1200 MW energiát képes termelni  Nagymarosi vízerőmű átlagosan csak MW-ot. Csúcserőmű egész évben folyamatosan üzemben lehetne, míg a vízerőmű „függ” a folyótól.  Nyáron több energiát termelne, télen kevesebbet + árvizek, kisvíz, jégzajlás, stb. A csúcserőműnél kedvezőbbek az építési és üzemeltetési költségek, kisebb az áramszünet kockázata.

12 A tervezett nagymarosi vízlépcső Forrás:

13 Prédikáló-szék (639 m) Prépost-hegy (424m) Forrás:

14 Forrás:

15 Nagymarosi vízerőmű tervezett helyszíne Prédikáló-szék (639 m)

16 Bibliográfia Erdélyi Mihály (1996.) A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről. In.: Földrajzi Értesítő pp


Letölteni ppt "A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségei Erdélyi Mihály cikke alapján Készítette: Horváth Attila."

Hasonló előadás


Google Hirdetések