Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„Nem beszél a gyermek!” A megkésett beszédfejlődés oka, tünetei és a fejlesztés lehetőségei Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dunaújvárosi Tagintézménye.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„Nem beszél a gyermek!” A megkésett beszédfejlődés oka, tünetei és a fejlesztés lehetőségei Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dunaújvárosi Tagintézménye."— Előadás másolata:

1 „Nem beszél a gyermek!” A megkésett beszédfejlődés oka, tünetei és a fejlesztés lehetőségei Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dunaújvárosi Tagintézménye 2400 Dunaújváros, Lilla köz /

2 Megkésett beszédfejlődés Ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlődése elmarad az életkorának megfelelő beszédszinttől. (nem látás, hallás, mozgás, értelem, vagy más fejlődési zavar)

3 Megjelenése lehet enyhébb és súlyosabb (1,5 – 2 éves kor) a beszéd feldolgozása, megértése nehezített (ép hallás mellett) – ilyenkor a kiejtés viszonylag helyes, (szenzoros diszfázia) a beszéd kivitelezése okoz nagyobb gondot (motoros diszfázia) azonban az is előfordul, hogy mindkét oldal érintett: a megértés és a beszéd kivitelezése is.

4 A beszédfejlődés késésének okai öröklődés (főleg apai ágon) agyi érés késése szülési sérülés (beszédmozgásokat és a beszédmegértést irányító területe) koraszülött (koraszülöttséget okozó rendellenesség károsító hatással lehet; kissúlyú, éretlen újszülött szülés közben és szülés után is sérülékenyebb) rendellenes fekvésben született gyermek súlyos testi gyengeség általános motoros ügyetlenség agysérülések és egyes gyermekkori betegségek a beszédnevelés elhanyagolása

5 A beszédkésés tünetei 1. Csökkent beszédkészség: kevesebbet gagyog, gagyogás sivár és egyhangú, környezetük beszédére alig reagálnak. Az első szavak megjelenése után a beszédfejlődése hosszú időre megreked; súlyos pöszeség; hosszabb szavakat megrövidítik, szókincsük kicsi;hosszú ideig csak egyszavas, nyelvtanilag helytelen mondatok Gyakran érthetetlenségig torzít Mutogatással fejezi ki magát

6 A beszédkésés tünetei 2. Beszédmegértésük elmaradott, de gyorsabban fejlődik, mint beszédkészségük. Egyszerű felszólításoknak eleget tesznek, ismerős személyre, állatra rámutatnak. Jellemző a makacs, tartós pöszeség, a szótalálási és mondatszerkesztési nehézség. Beszédük később gyakran nyelvtanilag is helytelen. Hadarás, amelyhez dadogás társulhat ????? Átlagosnál rosszabb zenei képesség ????? Veszélyeztetettség a későbbi írás/olvasás elsajátításában

7 Egyéb tünetek 1. általában fáradékonyak, szétszórtak, nem köti le őket sokáig semmi (gondok a figyelemmel) túl mozgékonyak mozgásfejlődésük lassabb, mozgásuk ügyetlen gyenge az emlékezetük mind a hallás, mind a látás területén rosszul tájékozódnak saját testükön és a térben az észlelés minden területén nehézségeik lehetnek (tapintás, látás, hallás)

8 Egyéb tünetek 2. biztonságigényük fokozottabb, nehezen alkalmazkodnak új dolgokhoz, kis korban sokszor indokolatlan félelmeik vannak játékuk eltérhet társaiktól, pl. később jelenik meg a szimbolikus és a szerepjáték mivel kisebb korban a gyermeknek a kapcsolatteremtésben, később a tanulás során nehézségei vannak, másodlagosan magatartási problémák is jelentkezhetnek (visszahúzódó lesz, vagy éppen túl játékos, esetleg agresszív) – gyakran ez tűnik fel leginkább a felnőtteknek

9

10 Mit tegyen a felnőtt? 1. Mondjanak rövid, életkornak megfelelő mesét (képekkel), énekeljenek, mondókázzanak együtt. A beszélgetések közben ne legyen háttérzaj (pl.tévézés) Igyekezzenek felkelteni beszédkedvét, de erőltetni nem szabad! Ha a gyermek mutogatással fejezi ki magát, ne tegyenek úgy, mintha nem értenék, hiszen ezzel még inkább leszűkítik kifejezési lehetőségeit. A beszéd megindulását ez nem fogja elősegíteni, de feszültséget kelt a gyermekben és magatartási zavarokhoz vezethet. Fontos a helyes beszédpélda! Rövid, egyszerű mondatokat használjunk, ha a gyermekhez beszélünk, de ne „babanyelven” szóljunk hozzá.

11 Mit tegyen a felnőtt? 2. A még csak beszélni kezdő gyermeknél semmi esetre sem szabad a kiejtést javítani! Amit mond a gyermek, ismételjék meg helyes kiejtéssel, ezzel is megerősítve a gyermeket abban, hogy megértették közlését. Minden apró eredménynek örüljenek, dicsérjék a haladást a gyermeknél, sok-sok türelemmel foglalkozzanak vele. Ha a szülő otthon foglalkozik a gyermekkel: artikulációja legyen pontos, nyílt, hanglejtése ereszkedő, beszéde szuggesztív, jól intonált. Helyezkedjen szemtől szembe, hogy szájmozgásai a gyermek számára jól követhetők legyenek. Iskolaválasztásnál vegyék figyelembe a szakemberek véleményét. hallásvizsgálat, logopédiai vizsgálat forduljanak szakemberhez

12 Mi történik a logopédiai foglalkozásokon? 1. A fejlesztést rövidebb ideig (kb perc) tart egy foglalkozás, igazodva az életkori sajátosságokhoz. Az általános fejlesztés részeként felkeltjük a gyermek kommunikációs kedvét (pl. sok hangutánzó játékkal), fejlesztjük nagy- és finommozgásait (mondókákkal, gyermekdalokkal kísérve), hallási és látási figyelmét, emlékezetét és grafomotoros készségét, gondolkodását stb. Segítjük a szókincs bővülését, a magyar nyelv grammatikai szerkezetének elsajátítását. Így eljutunk a tőmondatoktól (pl. A maci megy.) az egyre hosszabb, összetettebb mondatok alkotásáig. Mindezek során a normál beszédfejlődés menetét követjük..

13 Mi történik a logopédiai foglalkozásokon? 2. ügyesítése (ajak- és nyelvtorna) beszédhangok helyes kiejtésének tanítására csak később kerül sor, - először indirekt úton (hangutánzással), majd direkt hangfejlesztéssel: azaz a tükör előtt Fejlesztjük a beszédészlelést és -megértést. Jó esetben a beszédértés fejlődése mindig kicsit megelőzi a beszédprodukció fejlődését. Fejlesztő munkánk része a szóbeli emlékezet fejlesztése is pl. mondókák, dalok tanulásával, mondatismétlésekkel, rövid történetek mesélésével.

14 A terápia időtartama, előrelátható eredményei Az időben felfedezett megkésett beszédfejlődés jól korrigálható, az elmaradás sok esetben teljesen vagy nagyrészben behozható. Sokszor egészen az általános iskola végéig, esetleg még később is szükség van (maradványtünetek: írás, olvasás, idegen nyelv tanulása) A logopédiai terápiát kiegészíthetik különböző mozgásfejlesztésre épülő, illetve pszichológiai terápiák is

15 A logopédiai foglalkozás szakaszai A beszédészlelés és megértés fejlesztése Az előkészítés után is tapasztalható beszédhibák kijavítása A gondolkodás és a figyelem fejlesztése A beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése A mondatformák kialakítása, bővítése A prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése

16 Eljárások, gyakorlatok A percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás) A figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok Az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai Hangutánzó gyakorlatok Zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok A pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai A beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai A szó és a mondat megértésének fejlesztő gyakorlatai Az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok

17 Ajánlott és felhasznált irodalom „…Hogy szebben beszéljen…” Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, Bittera Tiborné – dr. Juhász Ágnes: A megkésett beszédfejlődés terápiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Németh Erzsébet – S. Pintye Mária: Mozdul a szó…, Logopédia Kiadó, Budapest, Tanácsadó és terápiás tájékoztató beszédhibás gyermekek szüleinek, Tárogató Kiadó, Budapest, Meleghné Steiner Ildikó: Mit tegyek, ha nem beszél? Logopédia jegyzet I., szerk.: Kovács Emőke, Tankönyvkiadó, Budapest Fejlődési diszfázia, szerk.: Gerebenné dr. Várbíró Katalin, BGGYTF, Budapest, Logopédia, szerk.: Salné Lengyel Mária, Országos Közoktatási Intézet, Dr.Gósy Mária- Gráf Rózsa: Beszélgessünk a kisbabával Deákné B. Katalin: Anya taníts engem!

18 Köszönöm a figyelmet! Kissné Korsós Ágnes


Letölteni ppt "„Nem beszél a gyermek!” A megkésett beszédfejlődés oka, tünetei és a fejlesztés lehetőségei Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dunaújvárosi Tagintézménye."

Hasonló előadás


Google Hirdetések