Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A készletezés alapjai 1/11. A készlet fogalma A kereskedelemben általában a raktárban tárolt, értékesítésre szánt árut nevezik készletnek. A készletek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A készletezés alapjai 1/11. A készlet fogalma A kereskedelemben általában a raktárban tárolt, értékesítésre szánt árut nevezik készletnek. A készletek."— Előadás másolata:

1 A készletezés alapjai 1/11

2 A készlet fogalma A kereskedelemben általában a raktárban tárolt, értékesítésre szánt árut nevezik készletnek. A készletek mikrogazdasági szerepe, hogy puffert képezzenek a vállalkozás és környezete között. Több szempontból is csoportosíthatjuk őket: A készletezett áruk jellege szerint:  tartós,  romlékony,  élőállat stb. A termelésben betöltött funkció szerint:  alapanyagok,  félkész termékek,  késztermékek stb. Nemzetgazdasági szektorok szerint:  ipari,  mezőgazdasági,  kereskedelmi stb. Számviteli, számlázási szempontból:  vásárolt készletek,  saját előállítású készletek. A helyük szerint lehetnek:  raktári,  termelésben levő és  úton levő készletek.

3 Készletezési folyamatok output A készletekkel felhasználói igényeket szolgálunk ki. Ezt kivétnek nevezzük, és az output oldalon történik (készletcsökkenéssel jár). input Azért, hogy a készletek – a szükséges mennyiségben – fenntarthatók legyenek, utánpótlásra van szükség. Ez az input. az input folyamatokat irányítani kell Mivel az output folyamatok gyakran véletlenszerűen lépnek föl, az input folyamatokat irányítani kell, hiszen az irányítatlan utánpótlás kiszámíthatatlanságra vezetne. Készlet Utánpótlás (input) Igénykielégítés (output) Irányítás

4 A készletezés irányítása A készletbeszerzés általában rendeléseken keresztül valósul meg. Ennek irányítása többféle információ alapján történhet: előcsatolás Ha a jövőbeni várható fogyás alapján rendelnek, akkor előcsatolásról beszé- lünk. visszacsatolás Ha a kivételek (a készletcsökkenés) alapján hozzák meg az utánpótlási döntést, akkor visszacsatolásos irányításról van szó (feedback). vezérlés Ha állandó időkö- zönként ugyanany- nyit rendelünk, akkor ez a vezérlés. Az irányításban az alábbi tényezőkkel kell számolni: 1.az output folyamat természete, 2.az input folyamat természete, 3.költségtényezők, 4.működési stratégia. A továbbiakban ezeket részletezzük. Lényegében azért van szükség készlete- zésre, mert eltér az input és az output fo- lyamat természete. Ha bizonyos feltételek fennállása esetén ez készlet nélküli is megoldható, akkor „éppen időben”-rendszer (JIT: Just in Time) alakítható ki.

5 A kimeneti (output) folyamat jellege mennyiségidő A készletezési rendszer mozgatórugója a kereslet. A folyamat vizsgálatakor két jellemzőt kell figyelni. Az egyik a mennyiség, a másik az idő. A folyamat ezek szerint alapvetően kétféle jellegű lehet: determinisztikus (meghatározott)sztochasztikus (véletlenszerű) rkészletfelhasználási rátát Időben és mennyiségben pontosan meghatározott, pontosan előre jelezhető. Ez esetben r-rel jelöljük a készletfelhasználási rátát, amely megadja az egységnyi idő alatt felhasznált készletmennyiséget (db, tömeg, térfogat). Ez esetben a kereslet időben és/vagy mennyiségben véletlenszerűen jelentkezik. Két típusát különböztetjük meg: stacionernem stacioner

6 Sztochasztikus kimenettípusok stacioner A stacioner kereslet bár véletlenszerű, de állandó eloszlású. Megfelelő számú adat összegyűjtése után a folyamat statisztikailag elemezhető. (Becslés készíthető az eloszlás paramétereire, majd vizsgálható, jó-e ez a becslés. Ha a hipotézist elfogadtuk, akkor ezáltal a folyamat kezelhetővé válik.) nem stacioner A nem stacioner folyamatokra az a jellemzős, hogy esetükben az eloszlás is időről időre változik. Ennek elemzése jóval bonyolultabban modellezhető matematikai, statisztikai illetve informatikai feladat.

7 Az input folyamat természete térbeli időbelideterminisztikussztochasztikus stacionernem stacioner … hasonlóképpen modellezető mint a kimeneti folyamaté. Vizsgálhatjuk a térbeli és az időbeli viselkedését. Itt is megkülönböztethetünk determinisztikus, sztochasztikus folyamatokat, az utóbbin belül stacioner illetve nem stacioner viselkedést. Jóllehet, az input folyamatot a megrendelés indítja el, hatása azonban a tényleges beérkezésre csak áttételes, nagyban függ a szállítótól és a szállítmányozótól *. * szállító: akitől a termék érkezik, szállítmányozó: aki a szállítást végzi. folyamatosidőszakos A rendelés alapját a készletszint képezi. A készletszint ellenőrzését kétféleképpen valósíthatjuk meg: folyamatos vagy időszakos készletszint-figyeléssel. A folyamatos készletszintfigyelés azonban rendkívül költséges, ehelyett más megoldások is szóba jöhetnek. raktári nyilvántartás Úgy is pontosan megállapítható a mindenkori készlet mennyisége, hogy a raktári nyilvántartásban figyeljük a készletmozgást. biztonsági készlet Jó módszer még az is, hogy biztonsági készletet képezünk a készlet egy részéből, és azt külön helyezzük el. Ha már a biztonsági készletből történik a kiszállítás, akkor sürgős utánrendelésre van szükség. A számítógépes készletfigyelés és folyamatirányítás is kiváló lehetőség, bár az előzőeknél költségesebb.

8 Nézzük a készletszint lehetséges alakulását diagramokon! I. determinisztikus input, sztochasztikus output

9 II. sztochasztikus input, sztochasztikus output

10 II. sztochasztikus input, determinisztikus output

11 Vége


Letölteni ppt "A készletezés alapjai 1/11. A készlet fogalma A kereskedelemben általában a raktárban tárolt, értékesítésre szánt árut nevezik készletnek. A készletek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések