Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vidék – főváros probléma Szlovákiában Készítette: Mihály Péter.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vidék – főváros probléma Szlovákiában Készítette: Mihály Péter."— Előadás másolata:

1 Vidék – főváros probléma Szlovákiában Készítette: Mihály Péter

2 Szlovákia regionális különbségei Kis területű állam, mégis történelmi, földrajzi, politikai és kulturális okok miatt jelentős regionális különbségeket mutat Az ország - a II. vh. Szlovák állam rövid időszakát leszámítva – 1993-ig mindig egy nagyobb államegység (O-M M., Csehsz.) részeként létezett  fejlődése nem helyi igény, hanem nagyobb államalakulat céljainak megfelelő E tény esetenként deformálta a fő kommunikációs vonalak vezetését és az ipartelepítési politikát 1989 végéig a legfontosabb közutak és vasutak az akkori szövetségi állam fővárosába, Prágába tartottak, melynek fő tengelyét a Kassa- Zsolna- Pozsony vonal alkotta Ez az északi közlekedési tengely (=gazd-i gerinc) háttérbe szorította Dél-Szlovákia régióit, e térség közlekedési infrastruktúrájának kiépítését

3 Az elmaradottság okai Szocialista iparpolitika súlyos csapdahelyzeteket teremtett  egy-egy régióba többnyire egyetlen, alacsony hozzáadottértéket, kevés végterméket előállító komolyabb üzemet telepítettek  monokulturális körzetek 1989 után ezek a Pozsonyból vagy Prágából irányított vállalatok visszafogták termelésüket v összeomlottak  komoly mn. Politikai oriencióváltás  már nem a SZU jelentette a fő gazd-i partnert, ami főleg a kelet-szlovákiai körzetekben okozott gondot Földműves szövetkezetek transzformációjával a döntően agrárjellegű régiók váltak sebezhetővé (döntően a dél-szlovákiai járásokat) Nem kiépült v alacsony áteresztő képességű infrastruktúra (főleg az autópályák hiánya)  elsősorban Kelet-Szlovákia

4 Pozsony és a vidék különbsége Politikai rendszerváltás után még inkább nyilvánvalóvá vált a centrum és periféria, azaz a Pozsony és a vidék között fennálló, korábban elfojtott különbség Az ország legfejlettebb körzete Pozsony és az egyre tágabban értelmezett vonzáskörzete A fővárosból indul ki a Vág mentén húzódó Trencsént, Zsolnát érintő, s egészen Liptószentmiklósig tartó legfontosabb gazdasági tengely Ugyancsak Pozsonyból indul ki a Nagyszombaton át egészen Nyitráig tartó másik meghatározó gazd-i tengely A leszakadó vidékből szigetszerűen emelkedik ki a Besztercebánya-Zólyom és Kassa- Eperjes városkettős Az ország többi része, főleg az államhatár menti északi és déli körzetek, Kelet- Szlovákia számos járása jelenti a perifériát, amely az 1990-es évektől mindinkább a leszakadás jegyeit mutatja A 90-ES ÉVEKBEN TEHÁT KINYÍLT AZ OLLÓ A LEGFEJLETTEBB ÉS LEGFEJLETTLENEBB RÉGIÓK KÖZÖTT

5 POZSONY KASSA EPERJES NYITRA ZSOLNA BESZTERCEBÁNYA NAGYSZOMBAT T. SZt. MÁRTON TRENCSÉN POPRÁD PRIVIGYE ZÓLYOM ÉRSEKÚJVÁR NAGYMIHÁLY IGLÓ KOMÁROM LÉVA HOMONNA BÁRTFA L. SZt. MIKLÓSRÓZSAHEGY CSADCA LOSONC RIMASZOMBAT DUNASZERDAHELY TŐKETEREBES ALSÓKUBIN G. SZENTKERESZT ROZSNYÓ KÉSMÁRK A GEOMORFOLÓGIAI TÁJEGYSÉGEK ÉS A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT GERINCE I. Forrás: Farkas György, A nemzetiségek helyzete Szlovákiában speciálkollégium

6 Pozsony Skála legfejlettebb szélén  excentrikus, a nyugati államhatárt érintő földrajzi fekvése révén az ország kapujává vált Külföldi beruházók döntő része NY-ról érkezik, ezért elsőként a fővárosban telepedtek le  magasan képzett munkaerő várja a befektetőket + hiányoznak az ország belsejébe vezető első osztályú műutak Gazdasági mutatói messze meghaladják a szlovákiai átlagot (inkább összevethetőek az EU valamelyik átlagos régiójával, mint egy átlag szlovákiai kerület adataival) Az Eurostat 2000-es adatai szerint ha az EU régióinak vásárlóerő-paritáson mért átlagát 100-nak vesszük, akkor Prága 121-et ért el, Pozsony pedig 98-at (ezzel szemben pl. a Nagyszombati kerület csupán 44-et, míg a legelmaradottabb Eperjesi csak 28-at ért el)

7

8

9 Pozsony Mindezen tényezők együttesen kiváltságos helyzetet teremtenek Szlovákia legnagyobb városának A folyamat fokozatosan öngerjesztővé vált  új beruházások vonzása Magas vásárlóerő  üzletláncok, hipermarketek, bevásárlóközpontok megtelepedése A Pozsonyi kerület (ez lényegében a főváros) adja a bruttó hazai össztermék 24%-át, itt eszközlik a befektetések 65%-át, itt tanul a szlovákiai főiskolai és egyetemi hallgatók 40%-a  előnye csak nőni fog Nemcsak belső, hanem külső adottságai is kitűnőek, hiszen része a Bécs-Győr- Pozsony alkotta „aranyháromszög”-nek hívott térségnek

10 Magyarok lakta dél-szlovákiai járások Döntő része a nehéz helyzetűek közé tartozik, ez alól csupán a Pozsony tágabban vonzáskörzetében lévők (Szenc, Galánta, Vágsellye, Dunaszerdahely), talán a történelmi Nógrád központjának számító Losonc jelenthet kivételt Leszakadás okai: - előző időszakokban sem tartoztak a centrumba - szocializmus korszakában az iparosítás meghatározó csapásiránya elkerülte őket - mégis megvalósult, főleg mg-i termények feldolgozásához köthető ipartelepítés  monokulturás - sztrádaépítések elkerülték a déli sávot  külföldi működőtőke elmaradása - gazd. szerkezetátalakítása az átlagosnál is fájdalmasabb  magas mn. - magas mn. párosul az alacsony átlagbérekkel  magas oktatásügyben és mg.ban dolgozók száma  e két ágazat fizeti meg legkevésbé a felsőfokú képzettséggel rendelkezőket - magyar nemzetiségű polgárok körében alacsonyabb felsőfokú végzettség, mint a szlovákság körében

11 Van-e esély a felzárkózásra? Pozsony földrajzi közelsége (természetesen nem befolyásolható tényező) Autósztrádák vagy gyorsforgalmi utak építése a régiókban  stimuláló tényező, országos szintű döntést igényel Helyi és regionális szintű önkormányzatok nagyobb anyagi függetlensége és mozgástere Ipari parkok létesítése Építésügyi és régiófejlesztési minisztérium célirányos segítsége Európai uniós pénzügyi források merítése

12 Összefoglaló áttekintés 1989 óta mindaddig ismeretlen utat jár be  szocialista tervgazdálkodásból a működő piacgazdaság újbóli kiépítéséig vezető út Alkalmazkodni kényszerül az EU követelményrendszeréhez Félperifériából bejutott a centrumba  ebből a szempontból vizsgálva az elmúlt 15 évet sikerként értékelhetjük az ország gazdaságának alakulását

13 Bibliográfia Sidó H. Zoltán (2004) : Szlovákia gazdaságának változásai és területi jellemzői, In: Válogatott tanulmányok Szlovákia gazdaságföldrajzához, Pont Kutatóintézet, Komárom, pp Zubriczky, Gabriel (2003) : A vidéki települések földrajzának fejlődése Szlovákiában, In: Földrajzi Értesítő LII. évf füzet, pp Horváth Gyula (2004) : A Kárpát-medence régiói 2.- Dél-Szlovákia, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 523 pp. Farkas György, A nemzetiségek helyzete Szlovákiában speciálkollégium


Letölteni ppt "Vidék – főváros probléma Szlovákiában Készítette: Mihály Péter."

Hasonló előadás


Google Hirdetések