Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

LEV. GAZDASÁGPOLITIKA 2015. tavasz. MONETÁRIS POLITIKA A gazdaságpolitika azon funkcionális részpolitikája, amely az irányadó kamatlábon, az árfolyamon,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "LEV. GAZDASÁGPOLITIKA 2015. tavasz. MONETÁRIS POLITIKA A gazdaságpolitika azon funkcionális részpolitikája, amely az irányadó kamatlábon, az árfolyamon,"— Előadás másolata:

1 LEV. GAZDASÁGPOLITIKA tavasz

2 MONETÁRIS POLITIKA A gazdaságpolitika azon funkcionális részpolitikája, amely az irányadó kamatlábon, az árfolyamon, a pénzmennyiség-szabályozáson keresztül kíván hatást gyakorolni a gazdasági szereplők aktivitására. A független jegybank (központi bank) irányítja. Jegybanki függetlenség:  Intézményi (a jegybankot nem lehet utasítani)  Személyi (kinevezési és leváltási rend, rotáció)  Működési (minden felhatalmazással rendelkezik)  Pénzügyi (saját erőforrások, eszközök, bevételek, ill. a közvetlen állami finanszírozás tilalma)

3 MONETÁRIS POLITIKAI ALAPELVEK 1.Fő célja az ár és a pénzügyi stabilitás 2.Kerülje el az időbeli inkonzisztenciát 3.Előretekintő legyen 4.Legyen összehangolva a fiskális politikával 5.A döntéshozók elszámoltathatóak legyenek

4 A KÖZPONTI BANK LEGFONTOSABB FELADATAI 1.A monetáris politika meghatározása és megvalósítása 2.Bankjegy- és érmekibocsátás, a törvényes fizetőeszköz biztosítása 3.A deviza- és aranytartalékok kezelése 4.A fizetési forgalom zavartalanságának biztosítása 5.Statisztikai információgyűjtés 6.A pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása

5 A MONETÁRIS POLITIKA CÉLRENDSZERE 1/ VÉGSŐ CÉL: az árstabilitás, ill. a fenntartható inflációs szint elérése; 2/ KÖZBENSŐ CÉL: pénzmennyiség, árfolyam;(szoros kapcsolatban áll a végső céllal) 3/ OPERATÍV CÉLOK: rövid távú kamat, kötelező tartalékok képzése; (elősegítik a közbenső cél elérését)

6 A MONETÁRIS POLITIKA VÉGSŐ CÉLJAI € Árstabilitás biztosítása (EKB, MNB – elsődleges cél € A kormány gazdaságpolitikájának segítése (EKB, MNB – másodlagos cél) € Gazdasági növekedés, foglalkoztatás növelése (FED – egyenrangú cél az árstabilitással) EKB, MNB, Bank of England – Hierarchikus/antiinflációs célrendszer FED – többes (kettős) mandátum

7 NÉHÁNY KÖZPONTI BANKRÓL I. NÉHÁNY KÖZPONTI BANKRÓL I. EKB = az EU központi bankja, székhelye: Frankfurt am Main, fő feladata az euro zóna árstabilitásának biztosítása EKB = az EU központi bankja, székhelye: Frankfurt am Main, fő feladata az euro zóna árstabilitásának biztosítása EKBR = Központi Bankok Európai rendszere, tagja valamennyi EU tagállam központi bankja EKBR = Központi Bankok Európai rendszere, tagja valamennyi EU tagállam központi bankja Bank of England – a központi bankok klasszikus példája, antiinflációs célrendszer Bank of England – a központi bankok klasszikus példája, antiinflációs célrendszer

8 NÉHÁNY KÖZPONTI BANKRÓL II. NÉHÁNY KÖZPONTI BANKRÓL II. FED, FEDERAL RESERVE SYSTEM (Központi Tartalékok Rendszere), tagjai az egyes szövetségi államok bankjai; FED, FEDERAL RESERVE SYSTEM (Központi Tartalékok Rendszere), tagjai az egyes szövetségi államok bankjai; - az USA központi bankrendszere, eltérően az államilag kontrollált jegybankok többségétől vegyesen állami és magántulajdonban; - az USA központi bankrendszere, eltérően az államilag kontrollált jegybankok többségétől vegyesen állami és magántulajdonban; FELADATOK: FELADATOK: - bankjegy és érme kibocsátás; - bankjegy és érme kibocsátás; - alapkamat meghatározása - alapkamat meghatározása

9 A MAGYAR NEMZETI BANK A MAGYAR NEMZETI BANK Magyarország központi bankja, Magyarország központi bankja, Az EKBR tagja. Az EKBR tagja. Legfőbb döntéshozó szerve a MONETÁRIS TANÁCS (belső és külső tagok), feladatai: Legfőbb döntéshozó szerve a MONETÁRIS TANÁCS (belső és külső tagok), feladatai: - a független jegybank kamatainak meghatározása, - a független jegybank kamatainak meghatározása, - inflációs célkövetés, - inflációs célkövetés, - a forint árfolyamával kapcsolatos döntések. - a forint árfolyamával kapcsolatos döntések.

10 ÁRSTABILITÁS DEFINÍCIÓJA „Az árstabilitás az áremelkedés olyan alacsony, még pozitív szintje, amely mellett a gazdasági szereplők döntéseiben az infláció mértéke még nem játszik szerepet” (Alan Greenspan) Infláció vs. defláció, dezinfláció A defláció is veszélyes lehet a gazdaságra. Defláció=a fizetőképes kereslet csökkentése gazdaságpolitikai eszközökkel, a gazdasági egyensúly tartós megbomlása esetén.

11 ÁRSTABILITÁS – DE MIÉRT? AZ INFLÁCIÓ NÉHÁNY KÖLTSÉGE 1.Az árak fontos gazdasági információforrások. A gyakori, nagymértékű emelkedés gátolja az erőforrások hatékony elosztását. 2.A befektetők inflációs kockázati felárat várnak el. 3.Az inflációtól való félelem csökkenti a háztartások megtakarítási hajlandóságát, előrehozzák fogyasztásukat. 4.A várttól eltérő infláció nem szándékolt jövedelem- és vagyon-újraelosztáshoz vezet. 5.Csökken a pénz vásárlóereje.

12 PÉNZÜGYI STABILITÁS FOGALMA „A pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer, azaz a kulcsfontosságú pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer képes ellenállni a gazdasági sokkoknak, és zökkenőmentesen tudja ellátni alapvető funkcióit: a pénzügyi források közvetítését, a kockázatok kezelését és a fizetési forgalom lebonyolítását.” (Magyar Nemzeti Bank)

13 PÉNZMENNYISÉG-SZABÁLYOZÁS Közbülső cél: valamely pénzmennyiségi aggregátum változása A jegybank meghatározza a pénzkereslet változását és ennek függvényében szabályozza a pénzmennyiséget Előny: monetáris politika önállósága Hátrány: számítási nehézségek, egyre nehezebb befolyásolhatóság A as években kedvelt (pl.: Németország)

14 ÁRFOLYAM-CÉLKITŰZÉS RENDSZERE A közbülső cél szerepét az árfolyam tölti be. (Általában rögzített árfolyam-rendszert alkalmaznak.) Minden gazdasági szereplő számára jól látható és számon kérhető közbülső cél, de gyakoribbak a spekulatív, destabilizáló tőkeáramlások. Fejlődő országok gyakrabban alkalmazták.

15 INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS (CÉLKÖVETÉS) RENDSZERE I. Elemei: 1.A jegybank meghatározza, mit ért árstabilitáson. 2.Meg kell adni az inflációs cél időhorizontját. 3.Meg kell határoznia, melyik inflációs indexet használja. 4.Választani kell sávos vagy pontinflációs cél között. 5.Dönteni kell, készít-e inflációs jelentést, előrejelzést. 6.Fontos szerepe van a jegybanki kommunikációnak.

16 INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS (CÉLKÖVETÉS) RENDSZERE II. Előny: hosszú távú antiinflációs elkötelezettség, nem kell közbülső célt meghatározni, a várakozásokat jól tudja befolyásolni. Hátrány: nehezen elszámoltatható a jegybank, komoly gazdaságpolitikai, jegybanki függetlenségi feltételek. Alkalmazás: 90-es évektől kedvelt, eleinte alacsonyabb inflációjú fejlett országok, napjainkban közepesen fejlett országok is. Magyarországon 2001-től!

17 INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS ALKALMAZÁSA Ország Bevezetés ideje Infláció Új-Zéland19907,0 Egyesült Királyság 19923,6 Svédország19934,8 Izrael19978,5 Csehország199813,1 Brazília19993,3 Magyarország200110,5 Szlovákia20053,2 Törökország20067,7

18 ÁRFOLYAM-POLITIKA A monetáris politikához tartozik, de nem biztos, hogy kizárólagosan a jegybank felügyelete alá. Eurózóna: EKB + ECOFIN Magyarország: MNB + kormány Fontos: árfolyam-rezsim megválasztása árfolyam és külkereskedelmi aktivitás kapcsolata

19 ÁRFOLYAM-RENDSZEREK I. Rögzített (fix) árfolyamrendszerek: monetáris unió, dollarizáció/euroizáció (önálló valuta nélküli rendszerek), valutatanácsi rendszer (currency board) Lebegő (sávos) árfolyamrendszerek: szabadon lebegő, irányítottan lebegő, sávosan lebegő Köztes árfolyamrendszerek: rögzített, de kiigazítható, más valutához, valutakosárhoz kötött, csúszó leértékelés (indexált vagy előre bejelentett)

20 ÁRFOLYAM-RENDSZEREK II. Speciális árfolyam rendszerek: ERM (European Exchange Rate Mechanism), a közös európai valutára történő felkészülés) Speciális árfolyam rendszerek: ERM (European Exchange Rate Mechanism), a közös európai valutára történő felkészülés) ERM I ( ) az ingadozás mértéke: 2,25 %, kivéve az olasz líra 6 % ERM I ( ) az ingadozás mértéke: 2,25 %, kivéve az olasz líra 6 % ERM II. az ingadozás mértékét a központi árfolyamhoz képest 15 %-ra növelték. Jelenlegi tagok: Dánia, Lettország, Litvánia ERM II. az ingadozás mértékét a központi árfolyamhoz képest 15 %-ra növelték. Jelenlegi tagok: Dánia, Lettország, Litvánia

21 KÖLTSÉGVETÉSI (FISKÁLIS) POLITIKA A gazdaságpolitika azon funkcionális részpolitikája, amely a kormányzati kiadások és az adózás irányításán keresztül kíván hatást gyakorolni a gazdasági szereplők aktivitására, magatartására. Más megfogalmazásban: az állam pénzügyeinek menedzselése a költségvetés az államháztartás kezelése Irányítója a Pénzügyminisztérium (Nemzetgazdasági Minisztérium).

22 KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA KAPCSOLÓDÁSA A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓIHOZ Redisztribúció: lakosság piacon szerzett jövedelmeinek átcsoportosítása, jövedelem- különbségek mérséklése, fogyasztás-megtakarítás arányának befolyásolása Allokáció: közjavak kínálata, vállalkozások jövedelmének differenciált befolyásolása Stabilizáció: gazdasági ciklusok „tompítása”

23 AZ ADÓZÁS GAZDASÁGFILOZÓFIÁJA AZ ADÓZÁS GAZDASÁGFILOZÓFIÁJA Társadalmi közmegegyezés bizonyos közfeladatok ellátására az állam bekapcsolásával; Társadalmi közmegegyezés bizonyos közfeladatok ellátására az állam bekapcsolásával; Adóoptimalizálás, adóelkerülés, adócsalás; Adóoptimalizálás, adóelkerülés, adócsalás; Alul- és túladóztatás; Alul- és túladóztatás; Az adóellenőrzés szerepe; Az adóellenőrzés szerepe; Fekete-és szürke gazdaság. Fekete-és szürke gazdaság.

24 ALAPFOGALMAK - ÁLLAMHÁZTARTÁS Az államháztartás a (tág értelemben vett) kormányzat gazdálkodásának rendszere, pénzügyi terve, mérlege. Feladata: nem nyereségorientált intézményein keresztül az össztársadalmi szükségletek ellátása. Alrendszerei:központi költségvetés helyi önkormányzatok társadalombiztosítás elkülönített állami pénzalapok

25 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI I. 1.Központi költségvetés: a legfontosabb, méretét tekintve a legnagyobb alrendszer, amely a kormányzati és államhatalmi szerveket intézményeket foglalja magába. 2.Helyi önkormányzatok: államháztartáson belüli és kívüli eszközökből önállóan gazdálkodnak. Szerepük, formájuk függ az államszerkezettől is.

26 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREI II. 3. Társadalombiztosítás: a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere (nyugdíjbiztosítás, egészségbiztosítás). Érvényesül a szolidaritási elv is. 4. Elkülönített állami pénzalapok: az állam egyes feladatait finanszírozó olyan alap, amely államháztartáson kívüli forrásokat is felhasznál és működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Pl.: Munkaerőpiaci Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

27 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS BEVÉTELI OLDALA I. Közgazdasági jellegű csoportosítás: Folyó bevételek Adók és adójellegű bevételek Nem adójellegű bevételek (kamatbevétel, osztalék) Egyéb folyó bevételek Tőkebevételek (vagyontárgyak, föld eladása) Privatizációs bevételek

28 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS BEVÉTELI OLDALA II. Adók: Az állam által előírt olyan kötelező befizetések az állampolgárok, jogi személyek, és itt élő külföldiek részéről, amelyek a költségvetési kiadások fedezését szolgálják és amelyek nem keletkeztetnek közvetlen jogokat a befizetők számára. (közvetlen vs. közvetett; központi vs. helyi) Járulékok, illetékek: Fizetésük ellenében a befizető jogosultsághoz jut (pl.: TB-járulék, vagyonátruházási) Díjak (környezetterhelési), hozzájárulások (rehabi- litációs) Tőkebevételek: tulajdon utáni részesedés, értékpapír- értékesítés, tárgyi eszköz-, készlet, földértékesítés Bírságok

29 AZ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS FONTOSABB ELMÉLETI ÖSSZEFÜGGÉSEK Adóztatás hatásai: jövedelmi, gazdasági teljesítményeket orientáló, eltérítési, munkaerő-piaci, egyensúlyi, szociális, korrekciós hatás. Tobin-adó: a nemzetközi pénzügyi mozgások megadóztatása a spekulációs pénzmozgások ellen. Tobin-adó: a nemzetközi pénzügyi mozgások megadóztatása a spekulációs pénzmozgások ellen. Az adórendszerrel kapcsolatos követelmények: igazságos, méltányos, ne legyen magas az adóék, ne torzítsa az allokációt, stabilizálja a gazdasági ciklusokat, átlátható, egyszerű, betartható és betartatható, olcsó beszedésű.

30 AZ EU-TAGORSZÁGOK CSOPORTOSÍTÁSA A GDP ARÁNYÁBAN MÉRT ADÓTERHELÉS ALAPJÁN Hagyományosan magas adóterhelésű országok: Dánia, Svédország, Belgium, Franciaország, Olaszország, Ausztria. Átlag körül mozgó (hullámzó) adóterhelést alkalmazó országok: Magyarország, Németország, Hollandia, Spanyolország, Egyesült Királyság. Hagyományosan alacsony adóterhelésű országok: Lengyelország, Görögország, Írország, Szlovákia, Románia.

31 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KIADÁSI OLDALA Csoportosítási lehetőségek: 1./ Adminisztratív (fejezet, cím, alcím, jogcím-csoport, előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat) 2./ Funkcionális (hagyományos (állami működési), jóléti, gazdasági funkciók, államadósság-kezelés) 3./ Közgazdasági (folyó, tőkejellegű, kölcsönkiadások)  támogatások  fogyasztói árkiegészítés  felhalmozási kiadások  társadalmi közös fogyasztás kiadásai  adósságszolgálat  nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő kiadások 1

32 KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSI MÓDSZEREK Mire irányul az állami finanszírozás? 1.Intézmény-finanszírozás 2.Feladat-finanszírozás 3.Költség-finanszírozás 4.Normatív finanszírozás 5.Teljesítésarányos finanszírozás

33 KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSI TECHNIKÁK  Bázisalapú tervezés - az előző évi költségvetés alapul vétele, az előirányzat módosítása  Nulla bázisú költségvetés (ZBB – Zero-Base Budgeting) – a célok, ráfordítások, tevékenységek és eredmények közötti összefüggéseket vizsgálja  Programköltségvetés (PPBS – Planning, Programming, Budgeting System) – cél- és teljesítményalapú tervezés, a programegységhez célok tartoznak, teljesítmény-indikátorokkal  Teljesítményalapú (Performance Budgeting)

34 A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSI ÉS JÓVÁHAGYÁSI FOLYAMATA MAGYARORSZÁGON Költségvetési irányelv PM  Kormány ápr. 15. ill. jún. 30. Törvényjavaslat tervezete PM  Kormány aug. 31. ill. okt. 15. Törvényjavaslat Kormány  Ogy. szept. 30. ill. okt. 31. Általános, majd részletes vita 2 fordulóban (bev. és kiad. főösszeg, hiány, többlet ) Országgyűlés (Határozat) nov. 30. ZárószavazásOrszággyűlésdec. 31. Zárszámadási törvényjavaslat Kormány  Ogy. aug. 31.

35 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPELVEI 1.Az éves költségvetés elve 2.A nyilvánosság elve 3.Az egységesség elve 4.A teljesség elve 5.A valódiság elve 6.Az univerzalitás elve 7.A részletezettség elve 8.A közbeszerzési kötelezettség elve 9.Az állami támogatások korlátozásának elve

36 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS (ESA) EGYENLEGE A GDP %-ÁBAN (EUROSTAT, OECD 2012) ORSZÁG CSEHORSZÁG-2,4-0,7-2,2-5,8-4,8-3,1 FINNORSZÁG+4,1+5,3+4,3-2,5 -0,5 FRANCIAORSZÁG-2,3-2,7-3,3-7,5-7,1-5,2 GÖRÖGORSZÁG-5,7-6,5-9,8-15,6-10,3-9,1 ÍRORSZÁG+2,9+0,1-7,3-14,0-31,2-13,1 JAPÁN-1,3-2,1-1,9-8,8-8,4-9,5 MAGYARORSZÁG-9,4-5,1-3,7-4,6-4,2+4,3 NÉMETORSZÁG-1,60,2-0,1-3,2-4,3-1,0 OLASZORSZÁG-3,4-1,6-2,7-5,4-4,6-3,9

37 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY FINANSZÍROZÁSA € Pénzfinanszírozás (kedvezményes hitelek) – jegybanki finanszírozás az Európai Unióban tilos! € Államkötvény, kincstárjegy kibocsátása belföldön € Kötvénykibocsátás, hitelfelvétel külföldi pénzpiacokon € Privatizáció

38 ELADÓSODOTTSÁG - ÁLLAMADÓSSÁG Ország eladósodottságának mértéke: a nemzetgazdaság (a gazdasági szereplők is) külföld felé történő eladósodottsága (külső adósság). Államháztartás (önkormányzati alrendszer is!) adóssága: belföldi és külföldi jövedelemtulajdonosokkal szemben áll fenn (belső adósság). Ezt nevezzük ma államadósságnak. Szuverén adósság – visszafizetését az állam garantálja. Európai Unió: államháztartás adóssága, mely bizonyos kvázi-fiskális tevékenységeket (pl.: állami vállalatok adósságai) is tartalmaz.

39 ÁLLAMADÓSSÁG A GDP (%-ÁBAN) (EUROSTAT, OECD, 2012) ORSZÁG CSEHORSZÁG28,327,928,734,438,141,2 FINNORSZÁG39,635,233,943,548,448,6 FRANCIAORSZÁG63,764,68,279,282,385,8 GÖRÖGORSZÁG106,1107,4113,0129,4145,0165,3 ÍRORSZÁG24,524,844,265,192,5108,2 JAPÁN166,7162,4171,2188,8192,7205,5 MAGYARORSZÁG65,967,173,079,881,480,6 NÉMETORSZÁG68,165,266,774,483,081,2 OLASZORSZÁG106,1103,1105,7116,0118,6120,1 USA66,467,075,989,798,3102,7

40 GAZDASÁGPOLITIKA ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMKÉNYSZEREK

41 PROBLÉMÁK, REFORMKÉNYSZEREK MAGYARORSZÁGON  Reformkényszer az egészségügyben  Nyugdíj-rendszer módosításának szükségessége  Túlköltekező állam, kevéssé hatékony közszféra  Önkormányzatok finanszírozása  Adófizetési hajlandóság növelése, adórendszer egyszerűsítése  Fekete gazdaság kifehérítése  Túlzott mértékű lakossági fogyasztási hitelek  Társadalom gazdasági ismereteinek növelése

42 EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER - ALAPVETÉSEK Fontosság:  Befolyásolja egy társadalom jólétét, gazdasági teljesítőképességét  Foglalkoztatási hatás  Államháztartás egyik nagy alrendszere Szakaszok:  II. világháború után expanzív szakasz  70-es évektől restriktív jellegű egészségpolitika, közkiadások féken tartása.

43 EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER - TÍPUSOK Finanszírozás jellege Szolgáltatók tulajdonformája Példák Közfinanszírozás (TB és/vagy költségvetés Köztulajdon Svédország, Norvégia, Egyesült Királyság Közfinanszírozás Vegyes (köz- és ma- gántulajdonú szolgál- tatók hasonló faj- súllyal) Németország, Franciaország Vegyes finanszí- rozás (magán- és közfinanszírozás hasonló fajsúllyal) Magántulajdon Egyesült Államok, Hollandia

44 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA A közösségi finanszírozás típusai: Beveridge-i modell (költségvetésen keresztüli, adóalapú) Bismarcki modell (társadalombiztosítás, járulékalapú) A magánfinanszírozás fajtái: magánbiztosítás egészségügyi előtakarékossági számlák

45 PROBLÉMÁK A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYBEN  Alacsony fizetések  Hálapénz, protekció  Infrastrukturális helyzet  Alacsony hatékonyság  Gyenge kontroll  Rossz járulékfizetési morál  Gyakori orvos-beteg-találkozás  Magas gyógyszerfogyasztás

46 EGÉSZSÉGÜGYI REFORM-TERVEZETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK KÖZÖTT  Vizitdíj, kórházi napidíj bevezetése – majd megszűnése  Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása  Patikaliberalizáció  Kórházösszevonások, bezárások  Egészségbiztosítási rendszer átalakításának terve (22 biztosító létrehozása, kisebbségi magántulajdon engedélyezése – nem kapott megfelelő támogatást).  Semmelweis-terv  Rezidens-ösztöndíj  Mérsékelt béremelés az egészségügyben

47 NYUGDÍJRENDSZER-TÍPUSOK Finanszírozás szerint:  Felosztó-kirovó (Pay As You Go, umlagefinanziert)  Tőkefedezeti (Fully Funded, kapitalbedeckt) Nyugdíjkifizetések keletkezése szerint:  Járadékkal (szolgáltatással) meghatározott  Járulékkal meghatározott Gyakorlatban előforduló megoldások: többpilléres rendszer, névleges egyéni számlás rendszer

48 A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER ig Felosztó-kirovó rendszer : Nyugdíjreform (paradigmatikus reform) Három pilléres rendszer bevezetése: 1. kötelező állami 2. kötelező magán 3. önkéntes magán 2006: Negyedik pillér – nyugdíj-előtakarékossági számla : Parametrikus nyugdíjreform 2010: Paradigmatikus reform – megszűnik a II. pillér

49 A NYUGDÍJRENDSZER PROBLÉMÁI.  Demográfiai folyamatok  Korai nyugdíjba vonulás  Kevés foglalkoztatott  Alacsony járulékfizetési hajlandóság  Öngondoskodás hiánya  Egyes szakmacsoportok kedvezményei  „Rokkantnyugdíjasok” magas száma

50 VÁLTOZÁSOK A NYUGDÍJRENDSZERBEN  Nyugdíjszámítási módszer megváltoztatása  Szolgálati idő szerepének növelése  Nyugdíjkorhatár emelése (1957-ben, vagy azt követően születettek számára 65 év!)  Előrehozott nyugdíj korhatárának emelése  Nyugdíj melletti munkavégzés feltételeinek szigorítása  Rokkantsági nyugdíj feltételeinek és ellenőrzésének szigorítása  Dolgozó nyugdíjba vonulási szándéka (és jogosultság) esetén előbb a munkaviszonyt meg kell szüntetni.

51 A ŐSZI INTÉZKEDÉSEK  A magánszemélyek kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetéseinek átirányítása 14 hónapon keresztül az állami nyugdíjalapba.  A magánnyugdíjpénztár-tagok átléphetnek az állami nyugdíjrendszerbe, a vegyes rendszerből az elmúlt években nyugdíjba vonulók utólag visszaléphetnek. A kötelező magánynyugdíjpénztár intézménye megszűnik.  Egyéni számlás rendszer bevezetésének a gondolata.  Nők 40 év munkaviszony után történő nyugdíjba vonulásának lehetősége.  Szolgálati nyugdíj rendszerének megváltoztatása.

52 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT I Államosítás (nehézipar, bányászat). A forint bevezetése Bankok államosítása Minden 100 fő feletti üzem államosítása KGST megalakulása, tőzsde megszüntetése, államosítás kiteljesítése, TSZ-ek erőszakos létrehozása, beszolgáltatási rendszer től: Tervrendszer, öt éves tervek. Az első tervet sikerült túlteljesíteni  a tervrendszer hatékony, ill. alultervezték magukat.

53 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT II. A kezdeti lendület már 1952-ben megtört. Ekkor szovjet mintára: „magas felhalmozási ráta politikája” (beruházások erőltetett növelése). Eszközök: belső fogyasztás leszorítása, külső források igénybevétele : Kifulladt már az újjáépítés lendülete, de továbbra is ragaszkodtak a tervekhez. A célokat folyamatosan módosítani kellett. Felduzzasztották az adminisztrációt létszámát, az erőltetett iparfejlesztés volt az elsődleges. 1958: A KGST-ben Bukaresti árelv.

54 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT III : A mezőgazdaságban nagyarányú a kollektivizálás, ezzel párhuzamosan a visszaesés. Háttérbe szorult a magántulajdon : A belső fogyasztás növekedésnek indult. Reformkísérletek kezdődtek: „új gazdasági mechanizmus” 1972: A reform lefékezése.

55 AZ ÚJ GAZDASÁGI MECHANIZMUS ELEMEI 1.A központi tervezés szerepének csökkenése, a vállalati önállóság növelése a termelés és a beruházások terén. 2.Liberalizálódtak az árak, egyes termékek árai a paci keresletnek megfelelően alakulhattak. 3.A központilag meghatározott bérrendszer helyét egy flexibilisebb szabályozás váltotta fel.

56 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT IV : 1973: Első olajárrobbanás. Az áremelkedés megállítás a határoknál. Az összes Keleti Blokkhoz tartozó országban elindult a növekedés visszaesése, a válság. A világgazdaságban különböző válaszok születtek a válságra, de a KGST nem vette észre a szerkezetváltás szükségességét. Bukaresti árelv kiigazítása. Első komolyabb hitelfelvételek Második olajárrobbanás: újabb hitelek Megkezdődött a külkereskedelem reláció szerinti diverzifikációja.

57 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT V : ’80-as évek elejére Magyarország is a fizetésképtelenség határára sodródott ben hazánk belépett a Valutaalapba és a Világbank-csoportba a kedvezőbb hitelfeltételek miatt. 1984: Állam tulajdonosi jogainak decentralizálása, üzemek tulajdonosai a vállalati tanácsok Megindul a gazdasági rendszerváltozás. 1987: Két szintű bankrendszer, új adórendszer. 1988: Társasági törvény

58 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT I : Súlyos recesszió, transzformációs válság A visszaesés okai ((Kornai János): 1. A tulajdonviszonyok átalakulása, beruházások csökkenése. 2. Az eladók piaca átalakul vevők piacává. 3. A gazdaság ágazati és termékszerkezetének átalakulása. 4. A KGST kereskedelmi rendszerének összeomlása. 5. A vállalati méretstruktúra változása, alacsony kapacitás- kihasználtság. 6. Az inputkészletek mérséklődése, a kereslet csökkenése.

59 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT II : 1990: Értékpapír-törvény, tőzsdék megnyitása KGST megszűnése (1991) Komoly lépések a piacgazdaság kiépítéséhez. Megkezdődött a privatizáció (Állami Vagyon- ügynökség). A fogyasztás és a beruházás csökkenése nem volt olyan nagymértékű, mint a GDP-visszaesés. A cserearány 6-10 százalékkal romlott. Magas kamatszint  nem kedvez a beruházásoknak. Államadósság szintje tovább emelkedik.

60 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT III : Felgyorsul a privatizáció üteme Egyre jelentősebb a külföldi működőtőke-beáramlás Recesszió Nyugat-Európában Továbbra is rossz makrogazdasági adatok (ikerdeficit!) Pénzügyminiszterek: Rabár Ferenc (1990), Kupa Mihály ( ), Szabó Iván ( )

61 AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENLEGÉNEK ALAKULÁSA ( ) FORRÁS: ECOSTAT (2008)

62 A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG ÉS ÖSSZETEVŐINEK ALAKULÁSA A GDP SZÁZALÉKÁBAN ( ) FORRÁS: GÁSPÁR PÁL (1999)

63 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT I. Ikerdeficit miatt: március Bokros-csomag. Szükség volt kiigazításra, bár egyes elemek megkérdőjelezhetőek. A Bokros-csomag elemei: Monetáris, árfolyam-politika:  Forint egyszeri 9%-os leértékelése  Csúszóárfolyam-rendszer (Crawling Peg) bevezetése  Konvertibilitás megvalósítása folyamatosan

64 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT II. Fiskális és jövedelem-politika: Vámpótlék bevezetése (8%) Szociális, egészségügyi kiadások csökkentése (pl.: GYES rászorultsági alapon, fogorvosi ellátás) Felsőoktatási tandíj (3000 Ft/hó) Jelentős reálbér-csökkenés Leépítések a közszférában

65 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT III : Megindul az exportorientált GDP-növekedés (fenntartható növekedési pálya). A külső környezet javul, EU-konjunktúra kedvező. A privatizáció „aranykora” – az államadósság törlesztésére is jutott a bevételekből.

66 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT IV : között dinamikus növekedés, kedvező világgazdasági helyzet, 2000-ben több, mint 5 százalékos reál GDP-növekedés! 2001: Világgazdasági helyzet romlik. Választási kényszer: nagyobb növekedés-visszaesés szerkezetváltozással (kínálat-orientált) vs. belső fogyasztásra koncentrálás (kereslet-orientált) kisebb növekedés-áldozattal.

67 A 2001-ES VILÁGGAZDASÁGI MEGTORPANÁS OKAI  Az informatikai buborék kipukkadása (korrekció)  Vállalati botrányok  Terrortámadás  biztonsági költségek növekedése, turizmus csökkenése Az USA-ban a megtorpanás egy évig tart (2001: 0,8%-os növekedés), Európába begyűrűzik és itt két évig tart.

68 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT V. A 2001-es irányváltás elemei: Fiskális expanzió (állami megrendelések, támogatott lakáshitelek, minimálbér-emelés) Egyensúly megbomlása Monetáris és fiskális politika összhangjának megbomlása Monetáris politikai változások: Árfolyam-lebegtetési sáv kiszélesítése ( ± 15%-ra) Csúszó árfolyam-rendszer megszüntetése Devizaliberalizáció Inflációs célkövetés stratégiájának bevezetése

69 ÉPÍTŐIPAR, MINT HÚZÓÁGAZAT

70 MINIMÁLBÉR-EMELÉS

71 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT I. 2002: Választási év, választási ígéretek, rekord mértékű államháztartási hiány (de módszertani váltás is!) Fiskális expanzió folytatása (50 %-os közszolgálati béremelés, 13. havi nyugdíj) Erős forint árfolyam Alacsonyabb gazdasági növekedés Európában Haderőreform január: Spekuláció a forint ellen (erősíti a valuta árfolyamát) – kamatcsökkentési hullám, intervenció

72 AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSA

73 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT II I. negyedév: romló makrogazdasági adatok június: a Forint árfolyamsáv-közepének áthelyezése (gyakorlatilag leértékelés) Megindul az árfolyam-gyengülés  jegybanki alapkamat emelése (6,50 %-ról 12,50 %-ra) Ikerdeficit tartóssá válik (külső + belső egyensúlytalanság)

74 FORINT/EURÓ ÁRFOLYAM ALAKULÁSA ( )

75 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT III. 2004: Adóemelések (ÁFA-kulcsok: 0%↑5%; 12%↑15%)  infláció átmeneti növekedése, magasabb GDP- növekedési ütem május 1. Csatlakozás az Európai Unióhoz szeptember: Gyurcsány Ferenc a kormányfő 2004-től elsősorban a világgazdasági környezetnek köszönhetően ismét exportorientált a növekedés

76 A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA KÖZÖTT IV. 2006: Választási év, ÁFA-csökkentés (25%-ról 20%-ra) rekordmértékű államháztartási hiány szeptember: tüntetések, zavargások A kiigazítások felismerésének szükségessége. Döntés kiigazítási intézkedésekről, illetve reformszerű elemek megvalósításáról (2006, 2007-től):  Leépítés az államigazgatásban  Fejlesztési részhozzájárulás bevezetése a felsőoktatásban  A nyugdíjrendszer megváltoztatása  Átalakítások az egészségügyben  Adó- és járulékváltozások

77 A GDP-NÖVEKEDÉS ÖSSZETEVŐI ( )

78 A MAGYAR GAZDASÁG 2007 ÉS 2010 KÖZÖTT I. Lassuló reál GDP-növekedés, 2009-ben recesszió: 2007.I. negyedév: 2,6%2008. I. negyedév: 1,8% II. negyedév: 1,0%II. negyedév: 2,1% III. negyedév: 0,8%III. negyedév: 1,3% IV. negyedév: 0,7%IV. negyedév: -2,5% I. negyedév: - 6,7%2010. I. negyedév: -1,1% II. negyedév: -7,5%II. negyedév: 0,6% III. negyedév: -7,2%III. negyedév: 1,7% IV. negyedév: -5,2%IV. negyedév: 1,9%

79 A REÁL-GDP NÖVEKEDÉS ALAKULÁSA (%, FORRÁS: KSH, )

80 JAVULÓ KÜLSŐ EGYENSÚLY (FORRÁS: MNB, )

81 A MAGYAR GAZDASÁG 2007 ÉS 2010 KÖZÖTT II. A 2007-es és a 2008 I. féléves alacsonyabb növekedés okai: mmmmezőgazdasági teljesítmény visszaesése éééépítőipari termelés jelentős csökkenése kkkkiigazítások - állami megrendelések visszafogása rrrreformlépések elhalasztása hhhháztartások fogyasztásának csökkenése kkkkevés beruházás A es visszaesés okai: vvvvilágméretű pénzügyi-gazdasági válság hatása 2010-ben lassú fellendülés, kilábalás (1,2%-os növekedés)

82 A FORINT EURÓ ÁRFOLYAMÁNAK ALAKULÁSA (2007)

83 GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK Nyugdíjváltozások – nyugdíj melletti munkavégzés szigorítása, nyugdíjszámítás változása (járulékok levonása) – emellett három nyugdíjemelés (5; 1,1; 1,1%) A forint árfolyam-ingadozási sávjának eltörlése (febr.) Népszavazás a reformadókról (vizitdíj, kórházi napidíj, felsőoktatási részhozzájárulás) Az MSZP-SZDSZ koalíciójának felbomlása A világválság begyűrűzése, megállapodás az IMF-fel.

84

85 GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK Április: kormányváltás – (válságkezelő) Bajnai- kormány A közszféra béreinek befagyasztása, a 13. havi fizetés eltörlése ÁFA-emelés (20-ról 25 %-ra), 13. havi nyugdíj eltörlése (helyette szigorú feltételekhez kötött nyugdíjprémium) Adóváltozások elfogadása a 2010-es évre (szuperbruttó bevezetése, SZJA-kulcsok csökkentése (17, 32), sávhatár emelés (5 millió Ft), társasági adó, eva emelése, jövedéki adók emelése, vagyonadók (mindenekelőtt ingatlanadó)) Új típusú lakástámogatás szigorú feltételekkel

86

87 A FORINT EURÓ ÁRFOLYAMÁNAK ALAKULÁSA (2009)

88 GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK Az Alkotmánybíróság eltörölte a vagyonadót A MALÉV visszavásárlása A devizahitelezés szigorítása Rekord alacsony mértékű irányadó kamatláb (5,25%) Kormányváltás (2/3-os többséggel – Orbán-kormány) Adóváltozások (alacsonyabb társasági adókulcs – 250 M Ft adóalapig 10%; különadó a pénzügyi szektorra, a kiskereskedelemre, távközlésre, energiaellátásra; 98%- os különadó a végkielégítésre) Magánnyugdíjpénztári befizetések átutalása a költségvetésbe („államosítása”) A tárgyalások megszakadása az IMF-fel.

89 A FORINT EURÓ ÁRFOLYAMÁNAK ALAKULÁSA (2010)

90 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "LEV. GAZDASÁGPOLITIKA 2015. tavasz. MONETÁRIS POLITIKA A gazdaságpolitika azon funkcionális részpolitikája, amely az irányadó kamatlábon, az árfolyamon,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések