Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A család Önszabályozó rendszer, két alapvető funkcióÖnszabályozó rendszer, két alapvető funkció: 1. homeosztázis, az egyensúly fenntarása, a nem változás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A család Önszabályozó rendszer, két alapvető funkcióÖnszabályozó rendszer, két alapvető funkció: 1. homeosztázis, az egyensúly fenntarása, a nem változás."— Előadás másolata:

1 A család Önszabályozó rendszer, két alapvető funkcióÖnszabályozó rendszer, két alapvető funkció: 1. homeosztázis, az egyensúly fenntarása, a nem változás elsőfokú és másodfokú változás 2. adaptáció, az alkalmazkodás, a változás –bármelyik felé tolódik el, veszélyes A homeosztázis fenntartása: szabályokA homeosztázis fenntartása: szabályok –kis szabályok, pl. azonnal el kell mosogatni –nagy szabályok, pl. rendnek kell lenni –a szabályokon való vita hátterében egy újabb mozzanat: a felek közötti viszony

2 Családi alrendszerek Házastársi, szülői, gyermekiHázastársi, szülői, gyermeki –A házastársi alrendszer a gyermekek számára mintát jelent, hogyan közeledik egymáshoz egy férfi és egy nő, hogyan lehet érzéseket kifejezni, hogyan lehet feszültségekel, nehézségekkel boldogulni egy szimmetrikus kapcsolatban. –A szü lői alrendszerrel való kapcsolatában tanulja meg a gyermek, hogyan lehet létezni olyan viszonylatban, amelyben az erők egyenlőtlenek, hogyan lehet feszültségekkel és nehézségekkel boldogulni asszimetrikus helyzeteben. –A gyermeki alrendszer az első kortárs csoport, melyben a gyermekek támogatják vagy izolálják egymást, vetélkednek egymással, megtanulják hogyan lehet együttműködni, hogyan őrizhetik meg presztízsüket alávetett helyzetben, hogyan szerezhetnek elismerést.

3 Családi alrendszerek… A család fejlődése akkor egészséges, ha az alrendszerek közötti határok világosak, egyértelműek, de nem merevek.A család fejlődése akkor egészséges, ha az alrendszerek közötti határok világosak, egyértelműek, de nem merevek. Veszély: elmosódott határok vagy merev határokVeszély: elmosódott határok vagy merev határok Elmosódott határvonalak erősítik a védettség érzését, de nehezítik a családtagok autonómiájának kifejlődését. Merev határvonalak esetén a család protektív funkciója korlátozott, a kommunikáció nehéz, a családtagok korai önállóságra kényszerülnek. –normális: amíg az anya elmegy vásárolni, a nagyobb gyerek vigyáz a kisebbre - átmenetileg a gyerek a szülői alrendszerbe kerül –veszélyes: az anya a gyerekkel beszéli meg a dolgokat, az apát a gyermeki rendszerbe kényszeríti

4 Kommunikációs mintázatok A szabályokat komunikációs jellegzetességek közvetítik Nem lehet nem kommunikálni Minden közlésnek van tartalmi és viszonylati vonatkozása Rossz önerősítő kör, ami maga válik problémává –pl. zárkózott férj, feleség gyanakszik (féltékeny), férj még zárkózottabb, feleség még jobban gyanakszik Rossz önerősítő kör felbontása: paradox utasítás

5 Paradoxon (Rossz) egyensúlyi állapotból kibillentés Pl. navarrai várvívás, Giulio, Holt költők társasága, stb.

6 Konfliktuskerülés A konfliktuskerülés legfontosabb és legveszélyesebb módszere a gyermek bevonása a konfliktusba, illetve konfliktus-levezetés és "megoldás" a gyermek segítségével. 3 fő formája: –trianguláció –szülő-gyermek koalíció –terelőút-szerep.

7 Konfliktuskerülés Trianguláció: a házastársak között ellentét van, és a gyermeket mindkét szülő felszólítja, álljon mellé a másikkal szemben. A gyermeknek állandóan döntenie kell, melyik szülő mellé álljon, de bármit is dönt kikerülhetetlenül szembekerül a másik szülővel. A szülő-gyermek koalícióban az egyik szülő szövetkezik a gyermekkel a másik szülő ellen, így a koalíció tartós. A gyermek mint szövetséges olyan egyensúlyi állapot fenntartásában segít, mely a valódi konfliktusmegoldást megakadályozza. A terelőút-szerep azt jelenti, hogy a házastársak között látszólag egyetértés van, valójában a gyermek, a gyermekek gondja köti őket össze.

8 Családi életciklusok 1. az újonnan házasodott pár családja 2. a csecsemős család 3. a kisgyermekes család 4. az iskolás korú gyermekes család 5. a serdülőkorú gyermekes család 6. a felnövekedett gyermeket kibocsátó család 7. a magukra maradt, még aktív szülők családja és 8. inaktív öreg házaspár családja.

9 ÚJONNAN HÁZASODOTTAK A családalapítás időszaka komoly feladatok elé állítja a párt: közös életük külső és belső kereteit kell kiépíteniük. A házasságkötési életkort elemző nemzetközi kutatások egyértelműen mutatják, hogy a 20. életév előtt kötött házasságoknál a válás esélye jóval nagyobb az átlagosnál. Ennek oka, hogy a biológiai akceleráció nem jár feltétlenül együtt a szellemi, érzelmi, erkölcsi éréssel.

10 A CSECSEMŐS ÉS KISGYERMEKES CSALÁD (0-3 ÉV) A terhes nő körül már nincs ott a nagy család, amelyben az asszonyok élményeik elmesélésével, tapasztalataik átadásával modellként szerepelnének, és felkészítenék a kismamát az előtte álló eseményekre, feladatokra. Ehelyett többé-kevésbé csak a férjére számíthat. Mindkét szülőnek ki kell alakítania - a már alakuló házastársi szere mellé - a szülői szerepet.

11 A szülés utáni depresszív állapotoknak több típusát is leírják: a 3. napi "baby blues"-t majd a hét körüli, illetve a 6-8. hónap táján jelentkezőket. Valamennyi lehet pár napos, pár hetes lefolyású, de néha elhúzódhat, vagy súlyos dekompenzálódáshoz vezethet (l. laktációs pszichózis ). Okait az anyagcsere-változásoktól a mikroszociális hatásokig különböző tényezőkben keresik. Az anyák érzelmi állapotát rontja az az elvárás, amely "gondtalanul mosolygó boldog anyákat"akar látni. Ehelyett számtalan problémával, feszültséggel küszködnek, amelyeket a környezetük gyakran nem akar észrevenni.

12 Éppen amikor a gyermek nyiladozó értelme, beszélgetésigénye, lakáson kívüli társas térben való mozgásigénye jelentkezik, az anyát megköti az újabb terhesség, majd a csecsemő körüli "24 órás műszak". A nagyobb gyerek megrázkódtatásán legtöbbet a szülők általi megértő felkészítés és az apa "kárpótló" többletfigyelme segíthet. Persze az új helyzet az egész családot átstrukturálja. A korábbi épp, hogy beállt egyensúly megbillen: a nagyobb gyermekből törvényszerűen regressziót vált ki a korán jött testvér születése, mert elvesztette azt a biztonságos pozícióját, melyben őhozzá igazodott a család.

13 A KISGYERMEKES CSALÁD (3-6 ÉVES) Az alábbi problémák tipikusak: a, a gyermek óvodába kerülése, b, az anya munkába állása - több év kihagyás után, c, az apa professzionális problémái - még pályakezdő d, a házastársi kapcsolat alakulása - a fentiek hatására az egymással való nyílt konfliktusaik száma rendszerint megnő

14 ISKOLÁS GYERMEK A CSALÁDBAN (6-14 ÉVES) fontosabb események: a, az iskolakezdés, b, a kamaszkor előjelei, c, szülők vs. kortárscsoport, d, válások,

15 SERDÜLŐ GYERMEKET NEVELŐ CSALÁD ( ÉV) A korábbi aszimmetrikus kapcsolatnak egy szimmetrikusabb felé kellene haladnia. Az eddigi, lényegében "családi" identitás (a szülei gyermekeként élte meg önmagát) helyett az "önálló" identitástudat szerveződése a serdülőkor legfőbb feladata. Ennek érdekében a gyermeknek el kell szakadnia a családi normarendszertől, viszonyrendszertől, s újakat kell alakítania. A konfliktus abban rejlik, hogy a szülők nem szívesen engedik ki kezükből a kapcsolat meghatározását, s a gyermeket a régi, aszimmetrikus kapcsolatban akarják tartani.

16 A FELNÖVEKEDETT GYERMEKET KIBOCSÁTÓ CSALÁD Ebben a fázisban a család legfőbb funkciója az, hogy a gyermeket felkészítse az önálló életre, és hogy az ehhez szükséges készségei alakulásában asszisztáljon. A szülők számára nagy a csábítás, hogy továbbra is a korábban megszokott módon irányítsák gyermekeik életét.

17 A MAGUKRA MARADT, MÉG AKTÍV SZÜLŐK Bár energiáik nagy részét kereső munkakörük még leköti, több szabad idejük juthat egymásra, közös tevékenységre. Gyakori jelenség, hogy az eddig "közvetítő" szerepet betöltő gyermekek távozása feszültséget okoz a szülők között. Számos olyan konfliktus, melyet korábban nem tudtak ugyan megoldani, de a gyermek jelenléte elfedett, most élesen jelentkezik. Sajnálatos tehát, hogy az életciklusok mai alakulása mellett az unokák életének első évtizedében a nagyszülők java része még dolgozik. Mi több intenzív pénzkeresők, gyermekeik anyagi támogatása, valamint a saját szűkösebb nyugdíjas éveik bebiztosítása érdekében.

18 INAKTÍV ÖREG HÁZASPÁR CSALÁDJA Ennek az életciklusnak meghatározója az a tendencia, hogy a nyugdíjas létforma - főként az anyagi korlátok és a fizikai erőnlét csökkenése - az életlehetőségeket beszűkíti. Akik a nyugdíjasságot passzívan fogadják, várhatóan kevesebb örömteli élményt tudnak kialakítani maguknak, s egyre több negatív érzéssel, keserűséggel viszonyulnak helyzetükhöz.


Letölteni ppt "A család Önszabályozó rendszer, két alapvető funkcióÖnszabályozó rendszer, két alapvető funkció: 1. homeosztázis, az egyensúly fenntarása, a nem változás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések