Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

székhelye Pozsonyban V4 kormányai által alapított: Cseh Köztársaság, Magyarország, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "székhelye Pozsonyban V4 kormányai által alapított: Cseh Köztársaság, Magyarország, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság."— Előadás másolata:

1 székhelye Pozsonyban V4 kormányai által alapított: Cseh Köztársaság, Magyarország, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság június 9-én, 2000.

2 Nemzetközi Visegrádi Alap célja, hogy elősegítse szorosabb együttműködés kialakítását a visegrádi csoport (V4) országai között-Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia- és a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség régiói között cél hogy megkönnyítse és elősegítse a szorosabb együttműködést és erősítse a kapcsolatokat az a polgárok között a régióban. hat kategóriában kulturális együttműködés (film és színházi fesztiválok, kiállítások, kiadványok) oktatás (szemináriumok, workshopok oktatás) tudományos csere- és kutatási (tudományos műhelyek, konferenciák) ifjúsági csereprogramok (nyári táborok, iskolai csereprogramok) az idegenforgalmat ösztönző (turisztikai portál, prospektusok, promóciós konkrét helyszínek) határokon átnyúló együttműködést. Hozzáadott értéket Pályázó lehet: Minden jogi vagy természetes személy. Preferenciák részesülnek a nem kormányzati és non-profit szervezetek, önkormányzatok és a helyi önkormányzatok, az állami iskolák és egyetemek, kutatási és tudományos szervezetek és állami intézmények Hivatalos nyelv: angol.

3 Támogatások

4 Bármilyen eredeti javaslat - projekt tevékenységek kultúra, tudomány és a kutatá, oktatás, az ifjúsági cserék, határokon átnyúló együttműködés (két- / háromoldalú projektek lehetséges) és turisztika, hálózatépítés. legalább 3 V4 ország Beadási határidő: március 1, június 1, szeptember 1, és december 1 rövidebb távú (legfeljebb 6 hónap), kisebb méretű (max. Költségvetés 6000 €) Önrész 20 % Általános költség 15 % SMALL GRANT:

5 STANDARD GRANT Az alap leghosszabb ideje futó támogatási programja Bármilyen eredeti javaslatra adható támogatást Projektidőszak: maximum 12 hónap hosszabb távú projektek közepes méretű költségvetés (min. Támogatás 6001 €) (maximum nincs meghatározva, de a nyertes pályázók között 15-20,000 Euro van) Pályázati határidők: március 15., illetve szeptember 15 Finanszírozás: önrész 20% (az Alap fedezi max. 80% a projekt költségei) Általános költség: 15% 3 x V4

6 Stratégiai Program: A Visegrádi Stratégiai Program egészítik ki a kis és a Standard Grants Stratégiai támogatás célja hosszabb projekt időtartama (12-36 hónap), a korábbiaknál magasabb pénzügyi támogatást (kb € átlagosan projekt), ajánlott a tapasztaltabb támogatottak Szervezetek mind a négy visegrádi ország (V4) országok aktívan be kell vonni az egyes projektek. Pályázati határidők: 2015.április15 Finanszírozás: önrész 30% (az Alap fedezi max. 70% a projekt költségei) Általános költség: Rezsi: 15%, Anyagi és / vagy immateriális javak: 7% Stratégiai prioritások 2015-ben: V4 + Ukrajna V4 + Ukrajna-konferencia / Fórum + tanácsadások V4 + Ukrajna-energiabiztonsági / Energiahatékonysági szakértői vélemények cseréje (gyakorlati javaslatok)

7 Kiemelt projektek - Zászlóshajó projekteket Cél: tudástranszfer (know-how), civil társadalom fejlesztése, helyi önkormányzatokkal való együttműködés támogatása, ill. egyetemekkel, állampolgárokkal; regionális együttműködés; kapacitásfejlesztés (civil hálózatok; tréningek stb);V4-es országok tudásmegosztása az EU-hoz csatlakozással kapcsolatban; V4-es országok és legalább 2 keleti partnerország Örményország, Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, Moldávia és Ukrajna a célországok. Mint a V4-es és min 2 EaP ország hó hosszú-távú stratégiai projektek- 3 év max Önrész 20 % (kp vagy természetbeni) Általános költség 15 % Projekt max költségvetése € € (átlag €) Éves költségvetés € Beadási határidő: a program nem rendszeres

8 Visegrádi Alap Pályázatban elszámolható költségek: Nyomdai és kiadói / szállítás nyomtatott / közzétett anyagok Helyiségek bérleti díja és a kapcsolódó technikai szolgáltatások Művészek tiszteletdíja / Szerzői jogok Szakértők díjai Szállás és étkezés Szállítási költségek Fordítás és tolmácsolás költségeit Díjak és nyeremények Irodaszerek / Fogyasztás és promóciós anyag / Belépők PR költségek (reklám, promóció) Weboldal tervezés és frissítése A tárgyi eszközök és immateriális javak (áruk vagy szolgáltatások kapcsolódnak a projekthez) -max.7% - A rezsiköltségek-max. 15% -a Önrész: pénzügyi nem pénzügyi (természetbeni) hozzájárulások. A szervezet és önkéntes munka a pályázó és a partnerek, valamint egyéb működési költségek (azaz a saját telephelyén, berendezések, stb)

9 Értékelési időszak munkanapon belül A következő a kiválasztási szempontok: A projekt témája és tartalma megfelel az Alap céljainak minősége, relevanciája és hozzájárulása a projekt partnerek, átláthatóság és a pontosság a költségvetés, a civil társadalom fejlődésének, előmozdítása a visegrádi együttműködést Visegrádi hozzáadott érték multiplikatív hatása, javasolt média és PR, hálózatépítés hatása, folytonosság korábbi tapasztalatok alapján a kérelmező (adott esetben).

10 On-line pályázati rendszer Jelentkezési lapok on-line rendszer keresztül A rendszer általában megnyílik 30 nappal a beadási határidő előtt. A pályázóknak be kell regisztrálni egy meglévő címmel.

11 2015 prioritásai: V4 + Ukrajna V4 + Ukrajna-konferencia / Fórum + szakértői egyeztetéseket: Konferencia szervezése, konzultációk stb V4 + Ukrajna - Energy Security / Energiahatékonysági szakértői vélemények cseréje: Szakmai tapasztalatcsere energiatakarékosság, a hatékony és fenntartható energiaforrások a kapacitásbővítés, k épzés, technikai segítségnyújtás, jó gyakorlatok

12 Az Európai Unió oktatási, képzési, ifjúsági és sport programja

13 Általános információ A világ gyorsan változik körülöttünk – új kihívások: növekvő szükséglet a magasan képzett munkaerőt igénylő munkalehetőségek iránt nagyarányú ifjúsági munkanélküliség EU versenyképességének megtartása, növelése Európa 2020 célkitűzések: - a felsőoktatási tanulmányaikat elvégzők arányának 32%-ról 40%-ra emelése - az iskolai tanulmányaikat korán elhagyók arányának 14%-ról kevesebb, mint 10%-ra csökkentése

14 Eramus + a felnőttoktatás, felnőttkori tanulás minőségének javítása felnőttkori tanulás területén dolgozók szakmai fejlődésének támogatása a felnőtt tanulók elhelyezkedési esélyeinek növelése és a sikeres élethez szükséges készségeik fejlesztése az európai együttműködések elindítása, megerősítése A jelenlegi programok: Fiatalok Lendületben Program Nemzetközi felsőoktatási programok (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, Edulink) Kétoldalú (bilaterális) programok Egész életen át tartó tanulás program (Grundtvig, Erasmus, Leonardo, Comenius) KA1- Fiatalok mobilitási projektjei Tevékenységtípusok: Ifjúsági csere: (5-21 nap, max. 60 résztvevő, év közötti korosztály) EVS: (14 nap-12 hónap, év)

15 Na most merre tovább? Illeszkedés: támogatási lehetőségek Motiváltság: egymástól tanulás, inspiráció Indokoltság: szükségletek

16 Illeszkedjünk! de mihez? Nemzeti szintről induló programok Kormányprogram - nincs Jogszabályok – nincs egyeztetés, jogbizonytalanság ágazati stratégiák, programok - átláthatatlanság Európai szintről induló programok Lisszaboni szerződés Európa2020 Stratégia Európa2020 „ágazati” stratégiák Nemzeti Reformprogram Partnerségi megállapodás Operatív programok Helyi szintről induló: Jogszabályoknak történő megfelelés – nem dolgoztuk még fel, sablonok támogatási programok ösztönzése - véletlenszerűen önkormányzati gazdasági programok - nincs mindenhol területi és településfejlesztési koncepciók, stratégiák, programok - prioritás

17 Operatív programok Magyarország a Partnerségi Megállapodást szeptember 11.-én aláírta az Európai Bizottság. A Partnerségi Megállapodásban foglalt célok és azok elérésének részletes kifejtése az operatív programok feladata. Operatív Program Indikatív forrásallokác ió a források %-ában Indikatív forrásalloká ció EU+hazai Mrd Ft Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) ( tervezhető alapok: ERFA, ESZA) 39,40%2 869,7 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( TOP) ( tervezhető alapok: ERFA, ESZA) 16,15%1 175,3 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) (tervezhető alapok: ERFA, ESZA) ( A rendelkezésre álló források kiegészíthetők a 15 %-os földrajzi rugalmasság terhére.) 3,55%259,6 Központi és területi gazdaságfejlesztés összesen = 59,10%= 4 304,6 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) (tervezhető alapok: ERFA, ESZA) 10,94%796,8 Környezeti és Energetikai Hatékonyság OP ( KEHOP) (tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA) 14,77%1 075,8 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) (tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA) 13,69%997,1 Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (KOP) (tervezhető alap: Kohéziós Alap) 1,50%109,3 Összesen = 100,00%= 7 283,6 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) (ERFA, ESZA) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( TOP - ERFA, ESZA) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP - ERFA, ESZA) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP - ERFA, ESZA)? Környezeti és Energetikai Hatékonyság OP ( KEHOP - Kohéziós Alap, ERFA) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP- Kohéziós Alap, ERFA) Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (KOP - Kohéziós Alap) Rászoruló Személyeket Támogat Operatív Program (RSZTOP - ESZA) Vidékfejlesztési Operatív program (VP – EMVA)

18 a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni..

19 GINOP - Stratégiai célok Működési tényezők minőségének javítása, körének bővítése a vállalkozások számára fontos munkaerő, tőke, infrastruktúra, információ, illetve technológiai, természeti és kulturális erőforrások köre bővüljön; a külföldi piacok elérhetősége könnyebbé váljon számukra. Gazdasági együttműködések erősítése Az alacsony méretgazdaságossági adottságokból fakadó hátrányok mérséklése közös fejlesztési, termelési és piacra jutási tevékenységek, valamint tudástranszfer támogatásával. Versenyképességi akadályok lebontása A finanszírozási, tőke-, információ-,tudáshiányból, illetve elavult termelési és értékesítési módszerekből fakadó versenyképességi gátló tényezők megszüntetése.

20 GINOP – prioritás 1. Kis és középvállalkozások versenyképességének javítása 2. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció, beruházás támogatása / vállalkozások ösztönzése 3. Infokommunikációs fejlesztések – infrastruktúra, versenyképesség / vállalkozások 4. Energia – épületenergetika / GT 5. Foglalkoztatás és képzés / kiindulási problémák: magas inaktivitás, fiatalok elhelyezkedése nehéz, Cél: piacképes munkaerő 6. Versenyképes munkaerő / alacsony képzettségűek felnőttképzése 7. Turizmus / Cél: turisztikai költés és kínálat növelése 8. Pénzügyi eszközök Megjelent: Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése / GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása / GINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása / GINOP

21 GINOP – 5. Foglalkoztatás 1. Álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek növekvő körének munkaerő-piaci integrációja valósul meg Támogatás igényelhető: munkaerőpiaci képzés, közvetítés, munkaerőpiaci szolgáltatások fejlesztésére 3. A nem állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai valamilyen lokális gazdasági lehetőségre építve segítik a nem foglalkoztatottak munkához jutását egy-egy specifikus célcsoport munkaerőpiaci problémáinak orvoslására Kiegészítik az Nemzeti Fejlesztési Szolgáltatásokat / közfoglalkoztatott foglalkoztatáspolitika eszközeinek fejlesztése, megújítása, a személyre szabottság erősítése, és a gyakorlati tapasztalatok elemzése „tranzit” foglalkoztatási kezdeményezések (munkaerőpiacra átvezető szakképzéssel, hátrányos helyzetűek elhelyezkedését segítő helyi és innovatív kezdeményezések) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program - GINOP

22 GINOP – 5. Foglalkoztatás A sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben nem résztvevő (ún. NEET) 25 év alatti fiatalok Ifjúsági Garanciához való hozzáférése biztosított Ifjúsági Garancia – Civilek bevonásával Az ifjúsági garancia a fiatalkori munkanélküliség leküzdésére irányuló új megközelítés, garantálja, hogy minden 25 év alatti fiatal az iskolai tanulmányai befejezését vagy a munkanélkülivé válását követő 4 hónapon belül megfelelő színvonalú, konkrét foglalkoztatási vagy továbbképzési ajánlatot kap. foglalkoztatási támogatások személyes munkaerőpiaci szolgáltatásokat (mentorálás, pályaorientáció, tanácsadás stb.) Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) egyedüli belépési pont A fiatalok részvétele nő a gyakornoki és a vállalkozóvá válást segítő programokban – gyakornoki program Gyakornoki program: támogatásban azok a munkaadók részesülhetnek, amelyek a korábban tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulónak a végzés után is szeretnének munkát adni. (+ bér- és járulékkedvezmény) duális szakképzés, a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek megteremtéséhez nyújtott komplex támogatások leginkább kkv-k számára vállalkozással kapcsolatos ismereteket, a vállalkozói kompetenciákat fejlesztő képzések, szemléletformálás vállalkozás indításához szükséges pénzügyi támogatás (induló tőke vissza nem térítendő formában vagy pénzügyi eszközként) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program - GINOP

23 GINOP – 7. Turizmus Egyedi célkitűzés: A belföldi és nemzetközi turistáktól származó bevételek növelése a kulturális és természeti örökségi helyszíneken. Várt eredmény: Hazai és nemzetközi turisták költésének növekedése, természeti és kulturális erőforrások megőrzése. kedvezményezett: költségvetési szervek, költségvetési szervek intézményei, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, vállalkozások Támogatás igénylehető: Egyedi műemlékek helyszínei, nevesített gyógyhely helyszínek, Balaton kiemelt üdülőkörzet területe tartoznak a program hatókörébe. Fenntartható turisztikai termékeket, hálózatos fejlesztéseket, tematikus utak létrehozása. (Ilyen fejlesztések lehetnek például kastélyokat, várakat bemutató tematikus utak, kulturális világörökségi helyszínek bemutatása, kegyhelyek hálózatai vagy zarándokutak,kerékpárútvonal-hálózat fejlesztése, nemzeti szintű természetjáró program megvalósítása) A prioritás a kevésbé fejlett régiók turisztikai célú projektjeinek megvalósítását segíti elő

24 GINOP – 7. Turizmus Beruházási prioritás 15 A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése A prioritás által lefedett területek Országos és nemzetközi jelentőségű természeti és kulturális örökségek fejlesztése. Nemzetközi jelentőségű attrakciók fejlesztése A természeti értékek turisztikai attrakcióként történő, élményközpontú bemutatása A gyógyhelyeken nemzetközileg versenyképes környezet és kínálat megteremtése Hálózatos fejlesztések tematikus utak (kulturális, és vallási – zarándok) Bejárható Magyarország programhoz kapcsolódó fejlesztések (1184/2013 IV.9) Korm. határozat) a természetben megvalósuló, környezetbarát szabadidős tevékenységek, program öt járásmódot ölel fel (gyalogos, kerékpáros, lovas, vitorlás, túrakenu turizmus) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program - GINOP

25 GINOP – 7. Turizmus A kulturális örökséghelyszínek integrált fejlesztése Világörökségek, világörökség várományos helyszínek, kiemelt nemzeti örökségek vallási turizmus fejlesztése, zarándokhálózatok kialakítása kulturális témájú tematikus útvonallá alakítható műemlékek (védett épületek), helyszínek Természeti örökséghelyszínek fejlesztése évi LIII tv. alapján nemzeti park igazgatóságok által kezelt területek fejlesztése Geoparkok az UNESCO Világörökségi Listáján és a világörökségre jelölt (tentatív) listán szereplő hazai természeti helyszínek fejlesztése Gyógyhelyek fejlesztése

26 a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.

27 Várható intézkedések A foglalkoztatási szint javítása Munkavállalók készségeinek fejlesztése Helyi identitás növelése – az egyének és a lakóhely közötti kapcsolat erősítése Megyei és helyi speciális közösségfejlesztést és társadalmi befogadást támogató fejlesztési programok Helyi szerveződések elősegítése (civil szervezetek) – a civil szervezetek és a település/térség közintézményei, valamint a helyi lakosok közötti kapcsolat erősítése Helyi foglalkoztatást, munkába állást és családokat segítő programok és program alapú fejlesztések

28 PRIORITÁSTENGELYEK Alap OP-n belüli arány (%) Indikatív forráskeret (nemzeti társfinanszírozással )Mrd Ft 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére ERFA24,2298,5 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés ERFA12,0147,8 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken ERFA16,3201,0 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése ERFA5,061,8 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás­ ösztönzés és társadalmi együttműködés ESZA7,389,7 6. Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban ERFA, ESZA 31,4387,0 7.Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) ERFA, ESZA 3,745,6 Összesen ,4 TOP – Prioritások

29 A TOP céljainak és beavatkozási területeinek meghatározása a TOP foglalkoztatási céljai között célul tűzi ki a nők munkaerőpiaci részvételének ösztönzését, melyet a gyermekgondozási létesítmények bővítésével segít, a szegénység csökkentését, melyet direkt módon az alapellátást nyújtó közszolgáltatások infrastrukturális feltételeinek fejlesztésével, a hozzáférés javításával és a szociális városrehabilitációs intézkedésen keresztül segít, a foglalkoztatottság javítását, kapcsolódva az aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez, az energiahatékonyság javítását, lehetővé téve az ilyen beavatkozásokat az önkormányzatok számára TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM - TOP

30 TOP - 2. Vállalkozásbarát, népesség-megtartó településfejlesztés Beruházási prioritás: a városi környezetfejlesztés 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés I. Gazdaságélénkítő településfejlesztés, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városszerkezet és vonzó környezet kialakítása; a városok térségi gazdasági központ funkciójának erősítése II. Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések a hulladék anyagában történő hasznosítása érdekében hasznosítási kapacitások kiépítése; III. Szemléletformáló akciók, képzések - A fenti infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítve, leromlott városrészek fejlesztése az alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítására, helyi közösségek és együttműködés erősítése aktivitás ösztönzésére - a lakosság aktív részvételével – erősítik a helyi identitást, a helyi közösségek összetartozását és a településhez kötődést hozzájárulni a fiatalok, családok helyben tartásához Környezettudatos szemléletformálás - hozzájárulva ezzel a felújított, létrehozott kapacitások (pl. városi terek, zöldfelületek) hosszú távú megőrzéséhez (lakosság, vállalkozások.) Főbb célcsop: az érintett területek önkormányzatai, helyi vállalkozásai és lakossága, kiemelten a családok és a fiatalok. Főbb kedvezményezettek: helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, non-profit és civil szervezetek, egyházak.

31 TOP – 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4 A Célja: Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének javítása Támogatást nyújt: Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése, pl. háziorvosi rendelő felújítás, eszközfejlesztés) Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, CSSK Fentiek keretében akadálymentesítés, családbarát funkciók. Szociális városrehabilitáció (lakótelepek, leszakadó városrészek, külterületi telepek fizikai rendbetétele, fejlesztése, lakhatási körülmények javítása) - városokban Főbb kedvezményezettek: helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, gazdasági társaságok és szövetkezetek TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM - TOP

32 TOP – 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 4B Cél: A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása 4.3.Leromlott városi területek rehabilitációja pl. Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Kedvezményezettek: helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak, gazdasági társaságok és szövetkezetek. Főbb célcsoportok: a szociális városrehabilitációs célterületen élő – nagyarányú alacsony státuszú népességgel rendelkező, illetve e tekintetben veszélyeztetett, valamint leromló városrészek lakói – jellemzően a munkaerőpiacról kiszoruló, alacsony jövedelmű, és alacsony iskolai végzettségű társadalmi csoportok A kiválasztás fontos (horizontális) alapelve a fenntarthatóság. A projekteknek elő kell segíteni a szegregáció elleni küzdelmet. Civil közösségszervezés, közösségfejlesztés kapcsolódjon a beavatkozásokhoz, lehetőség szerint vonja be az érintett közösséget a fejlesztésekbe

33 TOP- 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés!!! elsődleges célja, hogy az Európa 2020 –kiemelten a foglalkoztatás, illetve a szegénység és társadalmi kirekesztés területén megfogalmazott célkitűzések megvalósulásához helyi, területi alapon szervezett programok által járuljon hozzá, úgy hogy azok illeszkednek, a gazdaságfejlesztési és városrehabilitációs beavatkozásokkal Célja: kiemelten a megyei gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási célú támogatások, a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi, humán fejlesztések támogatása, továbbá a helyi identitás és kohézió erősítése. Támogatást nyújt: megyei és helyi szintű foglalkoztatási (helyi gazdaságfejlesztési) együttműködések (paktumok), ezek keretében a TOP-1-hez kapcsolódó ESZA tevékenységeket és KKV-k képzési és foglalkoztatási (átmeneti bértámogatás) támogatása, továbbá a gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási (átmeneti támogatás) és képzési támogatása, Szociális városrehabilitáció ESZA elemei, pl. társadalmi felzárkóztatás, együttműködés, Helyi közösségi programok, beleértve helyi identitást és közösséget erősítő akciók, helyi közösségfejlesztés, ösztöndíjak, stb. Főbb kedvezményezettek: helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, megyei kormányhivatalok munkaügyi központja, képző intézmények

34 TOP- 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.A A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése A helyi foglalkoztatási együttműködések a térségi foglalkoztatáspolitika fontos eszközei; segítségükkel keretek teremthetők a munkaerőpiaci szereplők hatékony együttműködéséhez. A foglalkoztatási együttműködés (paktum) a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása. A partnerség lényege, hogy a polgármesterek, munkaügyi szakemberek, vállalkozók, civilek, illetve a képzőintézmények vezetői együtt gondolkodnak és dolgoznak a térség foglalkoztatási problémáinak megoldásán. Stratégiát alkotnak, s ennek mentén különböző helyi programokat valósítanak meg. Ezek a programok lehetnek munkanélküli és inaktív helyi lakosság munkaerőpiacra belépését, foglakoztathatóságuk növelését és vállalkozóvá válásukat segítő megyei és helyi programok, figyelembe véve az adott térség munkaerőpiaci sajátosságait. Olyan programok kidolgozása is, melyek elősegítik az adott térségbe visszatérni vagy ott letelepülni és munkát vállalni szándékozó munkaerő foglalkoztathatóságát.

35 TOP- 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás- ösztönzés és társadalmi együttműködés Prioritás: az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében 5 B Cél: A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú lakosság életkörülményeinek javítása Elvárt eredmény: - a társadalmi hátrányok kompenzálását célzó programok valósulnak meg; - a társadalmi összetartozás és együttműködés alapját teremtik meg a közösségépítés keretében megvalósult programok, amelyeknek fontos helyszínei a kulturális intézmények és más közösségi terek lesznek; - a szegénység megállítása, a közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció feltételeinek megteremtése, a szegregáció csökkenése, beleértve a romák helyzetének javítását.

36 TOP- 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás- ösztönzés és társadalmi együttműködés 5.C Cél: Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése Elvárt eredmény: célzott közösségi, térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok valósulnak meg; a településfejlesztésbe becsatornázódó, a fejlesztésekhez szükséges helyi partnerséget megteremtő, fenntartó civil aktivitás erősödik; erősödik a helyi identitás, településhez, térséghez kötődés, ezáltal nő a települések népességmegtartó képessége, különösen a fiatalok esetében; erősödik a társadalmi együttműködés és a tolerancia, csökken a szegregáció, megvalósul a roma-nem roma párbeszéd.

37 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása A civil szervezetek, civil aktivitás, önkéntesség erősítése MEGYEI – VÁROSI SZINTŰ PROGRAOK Helyi közösséget és identitást erősítő akciók, például közösségi programok, szabadidős programok, partnertalálkozók, szemléletformálás, kulturális és természeti örökséggel kapcsolatos helyi programok, hagyományőrzés, néprajzi oktatás, hagyományalapú tudás erősítésére építő programok. Helyi közösségfejlesztési programok megvalósítása, összhangban az EFOP közösségfejlesztést célzó programjával. Helyi partnerségi együttműködések szervezése, erősítése, pl. a helyi érdekek érvényesítését és szükségletek kielégítését célzó civil szerveződések elősegítése, a helyi szükségletek alapján, aktuális témákban participatív tervezési gyakorlatok kezdeményezése. Ösztöndíjprogram, pl. egyéni kiválóság támogatása, megyei szintű ösztöndíjrendszerek kialakítása, fiatalok településen tartását, visszatérését segítő kezdeményezések. Bűnmegelőzést, közlekedésbiztonság és közbiztonság javítását segítő intézkedések (pl. helyi bűnmegelőzési stratégiák, tolerancia- és drogprevenciós programok stb.) Az EFOP biztosítja (átfogóan) a közösségfejlesztési programok módszertanát és egy pénzügyileg fenntartható mentorhálózatot Az EFOP finanszírozza a több megyében megvalósuló közösségfejlesztési programokat és oktatási típusú intézkedések módszertanát A TOP finanszírozza az ERFA intézkedéseihez közvetlenül kapcsolódó programokat és a helyi kihatású közösségfejlesztési programokat. Utóbbi keretében biztosítja a helyi közösségfejlesztési szakember bevonását, alkalmazását.

38 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) Az integrált, közösségközpontú, alulról építkező, helyi partnerségen alapuló városfejlesztési programok, illetve a tartalmas szabadidő-eltöltés lehetőségeinek megteremtését, valamint innovatív, egymással és a környezetükkel együttműködni képes, önmagáért tenni akaró és tenni tudó, kezdeményező közösségek, mindezek által fenntartható települések létrejöttét. 7.A A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségéve Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése Az intézkedés kísérleti jelleggel, korlátozott számú, szakmai alapon kiválasztott városban valósul meg 7. B A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva

39 7.A A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségéve Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése Például városi könyvtárak, közösségi házakban elektronikus könyv-, zene és filmtár kialakítása és szolgáltatási kínálatának bővítése, új szolgáltatások bevezetése – pl. innovatív olvasó, illetve filmnéző és zenehallgató szoba kialakítása stb. – elsősorban, de nem kizárólagosan fiatalok, gyermekes családok, gyerekek részére. A fiataloknak például szabadidős infrastruktúra – pl.: parquer gyakorló pálya, gördeszkás, biciklis gyakorlópálya, szabadtéri, ingyenes fittness edzőpálya stb. – kiépítése, míg a családosoknak hagyományos, ugyanakkor biztonságos szolgáltatások garantálása –játszóterek stb. – míg az idősebb korosztálynak a közösségi tevékenységeket elősegítő eszközök telepítése. Közterek „közösségi tér funkcióinak” bővítése

40 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva A városi helyi akciócsoportok (HACS) fejlesztési stratégiájának elkészítéséhez kapcsolódó projekt-előkészítési tevékenység. Innovatív, területi közösségi szolgáltatást biztosító városi kulturális intézmények felújítása, illetve eszközfejlesztése Az infrastrukturális fejlesztések területén végrehajtott, az akcióterületen érintett célcsoportok aktív bevonásával és részvételével végrehajtott közösségfejlesztési programok összetartóbb, tudatosabb, a város jövőjének alakításában részt vállaló városi társadalom kialakulását segíti elő. Városrészi közösségi terek infrastrukturális felújítása, bővítése, eszközfejlesztése, kreatív, új szolgáltatások befogadására alkalmas térré alakítása, - Közterek „közösségi tér funkcióinak” bővítése. A fejlesztések, illetve közösségi programok és projektek összességében elősegítik a népesség, kiemelten a fiatalok helyben maradását, illetve megtartását. helyi termékek bemutatása, innovatív formában történő értékesítése, a helyi hagyományok, kulturális örökség részét képező, arra építő, értékeit továbbvivő helyi termékek előállításának bemutatása, oktatása (pl. kézműves alkotóházak),

41 elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. szegénység elleni küzdelem a társadalmi kohézió erősítése egészségügyi beruházások köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre.

42 7 beavatkozási területen - EFOP 1. Szegénység elleni küzdelem 2. Társadalmi kohézió erősítése 3. Egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések 4. A köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére 5. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése 6. Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben 7. Jó Állam megerősítése EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM - EFOP

43 Prioritás tengely 1. Együttműködő, befogadó társadalom 2. Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében 3. Gyarapodó tudástőke 4. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 5. Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések

44 A beruházási prioritás keretében tervezett beruházásoknak minden esetben meg kell felelniük az általános kritériumoknak: költséghatékonynak kell lenniük, jövőbeni működtetésüknek pénzügyi és funkcionális tekintetben fenntarthatónak kell lennie, illetve biztosítaniuk kell a fejlesztés illeszkedését a szolgáltatásnyújtás komplex rendszerébe. Előnyben részesülnek azok a projektek, melyek elmaradott járásokban valósulnak meg és a célcsoport tagjaiból a lehető legtöbb embert vonják be.

45 1. Prioritási tengely: Együttműködő társadalom 1. A A munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek munkaerő-piaci programba való belépésének növelése eredményeként képessé válnak a halmozottan hátrányos helyzetű, beleértve romák és megváltozott munkaképességű emberek a nyílt munkaerő-piacra 1. B A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése a család intézményének megújítása a családokat segítő közösségek, szolgáltatások javításával. Végső cél a gyermekvállalás elősegítése. Több hátrányos helyzetű vagy hátrányos helyzetű területen élő fiatal válik képessé az önálló életkezdésre 1.C Több helyi civil közösség jön létre javul a társadalmi együttélés, erősödik a társadalmi párbeszéd és a hátrányos helyzetűek, romák aktív társadalmi szerepvállalása, nő az esélyegyenlőség, A társadalom szélesebb rétegei megismerik a roma, más nemzetiségi közösségek hagyományait, Erősödik az önkéntes tevékenység, cselekvőképes és önfenntartó helyi közösségek jönnek létre, valamint visszaszorul a hátrányos megkülönböztetés jelensége. Nő az önkéntes tevékenységet végzők száma. Javul a civil szerveztek együttműködési kompetenciája a humán szakterületeken működő intézményekkel.

46 1. Prioritási tengely: Együttműködő társadalom 1.D A gyermekeket sújtó nélkülözés visszaszorítása elsődlegesen a marginalizált közösségekben 1.E Periférikus élethelyzetek, valamint a leszakadást előidéző humán tényezők és szolgáltatáshiányok visszaszorítása 1.F Az egészségtudatosság növelése elsősorban a hátrányos helyzetű emberek és térségek tekintetében 1.G Az egészségügyi, szociális és társadalmi felzárkózási közszolgáltatásokban a szolgáltatásnyújtás folyamatainak eredményesebbé tétele, a területi szempontok érvényesítése és a dolgozók megtartása 1 H Hátrányos helyzetű személyek, kifejezetten romák szociális gazdaságban való részvételének növelés

47 1.1 A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci eszközökben való részvételének és munkaerő-piacon való megjelenésének elősegítése A megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációja A szabadságvesztés alatti reintegráció Romák (kiemelten roma nők) foglalkoztatásba ágyazott képzése. Beavatkozások lehetséges célcsoportja: a rászoruló és/vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élő halmozottan hátrányos helyzetű személyek, romák, megváltozott munkaképességű személyek, szenvedélybetegek, hajléktalan emberek Lehetséges kedvezményezettek: állami költségvetési szervek, önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati intézmények, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, oktatási/képzési intézmények, megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató gazdasági társaságok,szociális szövetkezetek

48 1.2 A család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása a) A családi krízishelyzetek kialakulásának megelőzését szolgáló, illetve a létrejött krízishelyzetek megoldását támogató szolgáltatások, valamint a családdal, gyermekekkel, gyermekvállalással és családi krízishelyzetekkel kapcsolatos szemléletformálás tanácsadó és támogató szolgáltatások, mediáció, gyermeknevelési tanácsadás krízishelyzetek megelőzése és kezelése szolgáló tanácsadó és segítő, mentoráló szolgálatok, a kapcsolati erőszak áldozatainak történő segítségnyújtásra, stb. b) A fiatalok vidéken, helyben maradásának, aktivitásának, valamint az ezzel kapcsolatos disszemináció támogatása fiatalok helyi szerepvállalásának, kezdeményezéseinek megvalósítását célzó tematikus pályázati programok a települési ifjúsági munka fejlesztése fizikai aktivitás mint társadalmi kitörési lehetőség kezelése d) A befogadó szülői, gyermekotthoni ellátásban részesülők és a javítóintézeti neveltek társadalmi integrációjának elősegítése. Lehetséges kedvezményezettek: önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati intézmények, civil szervezetek, sportegyesületek, egyházi jogi személyek, kulturális intézmények, köznevelési feladatot ellátó intézmények, állami költségvetési szervek, nonprofit gazdasági társaságok

49 1.3 Társadalmi együttélés erősítése a) Hátrányos helyzetű emberek, romák aktív társadalmi szerepvállalása. Roma nők civil szerveződéseinek támogatása. társadalmi szemléletformálás antidiszkriminációs programokkal b) A nemzetiségi, etnikai identitás megőrzése: a) hagyományainak, szokásainak megismertetése, értékeinek összegyűjtése és bemutatása, ezt segítő programok és „pontok” kialakítása; c) A közösségi szerepvállalás erősítése az önkéntesség, a karitatív munka előmozdítása és a civil társadalom megerősítése által. a) Az önkéntesség fejlesztése keretében az önkéntesség népszerűsítése, szervezése, szakmai módszertanának alakítása és elterjesztése, az intézmények alkalmassá tétele az önkéntességgel kapcsolatos tevékenységekre, valamint a szakemberek és az önkéntesek képzése, szemléletformáló kampányok, önkéntes programok megvalósítása, az önkéntesek és a fogadó szervezetek koordinálása, folyamatos segítése, számukra tanácsadás biztosítása valósul meg. b) térségi és országos szintű képzések, szakmai műhelyek, a kiemelkedő kezdeményezések adaptációjának elősegítése d) Az áldozattá és bűnelkövetővé válás megelőzése a) személyiség- és kompetenciafejlesztő programok Lehetséges kedvezményezettek: állami költségvetési szervek, önkormányzatok és társulásaik, nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik; önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati intézmények, közfeladatot ellátó intézmények, központi költségvetési szervek, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, igazságszolgáltatási szervek, médiaszervezetek, felsőoktatási intézmények

50 3. prioritási tengely: Gyarapodó tudástőke az alábbi beruházási prioritásokhoz járul hozzá: A korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése, hátrányos helyzetű tanulók végzettségi szintjének emelése a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is A felsőfokúnak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, 3. A A köznevelés esélyteremtő szerepének javítása és hátránykompenzációs képességének erősítése 3.B A köznevelés eredményességének, hatékonyságának növelése, továbbá a szakpolitikai irányítás javítása Az alulteljesítő tanulók alap és kompetencia szintjének növelése, továbbá a szakpolitikai irányítás fejlesztése

51 3.3 A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül Lehet hosszabb vagy rövidebb idejű (pl. kulturális intézmények által megvalósított kompetenciafejlesztő tanfolyamok, kulturális tanodák stb.). A délutáni gyermekmegőrzés keretében, de a tanórákon kívüli foglalkozások (pl. szakkörök) is e körbe tartoznak. illeszkedniük kell a Nemzeti Alaptanterv alapján készülő akkreditált kerettantervekhez vagy nevelési-oktatási programokhoz és az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiájához; a köznevelési intézményekkel való szoros együttműködésre kell alapozni elő kell segíteni az egyenlő esélyű hozzáférést a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók méltányos oktatásával, nevelésével; a köznevelésen kívüli kedvezményezettek bevonása a köznevelésnek szóló programok fejlesztésére és támogatására a kulturális, civil és egyházi intézményekben és szervezetekben felhalmozott tudásra építve; a társadalmi felelősségvállalás keretében biztosítani kell a programba bevont tanulók szüleinek motiválását; hangsúlyt kap az általános iskolai és középiskolai végzettség megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák fejlesztése, az innovatív tanulási módszerek alkalmazása.

52 3.3 A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül A végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése kompetencia- és személyiségfejlesztő programokkal és szolgáltatásfejlesztéssel A kulturális „intézményekben”: kompetencia- és személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, készségfejlesztő, a kreatív ipart, a pályaorientációt támogató tanulási programok, foglalkozások kialakítása a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű célcsoportoknak, a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése a nem formális és informális tanulási alkalmakkal Az intézkedés nem formális és informális tanulási alkalmakat nyújt a könyvtárak, muzeális intézmények, levéltárak, közművelődési intézmények, egyházi és civil szervezetek részvételével a minőségi és hatékony oktatás támogatása érdekében a közneveléssel együttműködve, a gyermekek számára önmaguk mélyebb megismerését lehetővé tevő kompetencia- és készségfejlesztés érdekében az iskolai oktatást kiegészítő, ahhoz illeszkedő tanórán kívüli programok fejlesztésével: múzeum- és könyvtárpedagógiai programok, az olvasási és digitális kompetenciák fejlesztése, szövegértés fejlesztését támogató nem formális tanulási formák, foglalkozások kialakítása, meseterápia; tehetséggondozás, kreatív készségek fejlesztése, művészetpedagógiai, valamint drámapedagógiai foglalkozások fejlesztése; a fogyatékos személyek tanuláshoz történő hozzáférésének növelése; stb

53 3.7 Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel a szakközépiskolákon és az első diplomán kívüli továbbtanulási és képzési utak támogatása a funkcionális analfabetizmus visszaszorítása, különböző kompetenciák fejlesztésére irányuló tematikusnevelő és fejlesztő programok indítása, anyanyelvi kommunikáció, tanulás tanulása, állampolgári kompetencia, vállalkozói kompetencia, készségfejlesztés, kulturális kifejezőkészség és természettudományi magyarázatok alkalmazásának képessége,új innovatív tanulási lehetőségek és formák elterjesztése; a munkaerő-piacról kiszorult hátrányos helyzetű emberek részére a támogatott tanulási lehetőségekhez való hozzáférés biztosítása a foglalkoztathatóság javítását megalapozó kompetenciák fejlesztése a munka világából tartósan kiszorult halmozottan hátrányos helyzetű emberek számára többirányú összehangolt beavatkozások nyújtása. Az aktív munkaerő-piaci programokba történő belépésre való felkészítés: egyénre szabott segítségnyújtás, tanácsadás, a kulturális és társadalmi tőke növelése, önsegítő képesség erősítése, mentorálás; az egész életen át tartó tanulást támogató, részvételt ösztönző rendszerépítő intézkedések megvalósítása Magyar Képesítési Keretrendszer szükség szerinti továbbfejlesztése, a nem formális és informális oktatásban szerzett kompetenciák elismerése és a validáció javítása, melynek eredményeként a nem formális és informális tanulással megszerzett tudástartalmak a formális tanulás során elismerhetővé válnak.

54 A BCDE 1. Felhívás azonosí tó jele Felhívás neve Felhívás keretösszege (Mrd Ft) Felhívás meghirdet ésének módja Felhívás meghirdeté sének tervezett ideje 2. EFOP Megváltozott munkaképességű emberek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése 8,00kiemeltszeptember 3. EFOP Nő az esély – romák foglalkoztatásba ágyazott képzése – ÖNKORMÁNYZAT RÉSZVÉTELE SZÜKSÉGES 2,00standardnovember 4. EFOP Védőháló a családokért – KISTELEPÜLÉSEK SZOLGÁLTATÁSOK MEGVALÓSÍTÁSA 6,20standardoktóber 5. EFOP Ifjúsági programok támogatása 1,00standardoktóber 6. EFOP Komplex ifjúsági fejlesztések – új nemzedék újratöltve 3,50 [Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program (a továbbiakban: VEKOP): 1,50] kiemeltszeptember 7. EFOP Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás 3,00kiemeltoktóber Az együttműködő társadalomról szóló 1. prioritás

55 ABCDE 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege (Mrd Ft) Felhívás meghirdetésén ek módja Felhívás meghirdetésének tervezett ideje 2.EFOP-3.1.2Korai iskolaelhagyás csökkentése 2,80 (VEKOP: 1,20) kiemeltjúlius 3.EFOP Társadalmi felzárkózási és integrációs köznevelési intézkedések támogatása 4,20standardáprilis 4.EFOP Ösztöndíj és mentorálási támogatás hátrányos helyzetű tanulóknak – útravaló ösztöndíjprogram 4,20 (VEKOP: 1,80) kiemeltáprilis 5.EFOP-3.1.5Tehetségek Magyarországa6,50kiemeltoktóber 6.EFOP-3.3.1Tanoda programok támogatása3,00standardszeptember 7.EFOP-3.4.1Roma szakkollégiumok támogatása1,20standardjúnius 8.EFOP Campus Hungary Program – felsőoktatási mobilitás támogatása 7,13 (VEKOP: 2,85) kiemeltjúlius 9.EFOP Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések 20,00standardoktóber 10.EFOP Szociális humán erőforrás fejlesztése fenntartótól függetlenül 11,00kiemeltszeptember 11.EFOP A háziorvosi alapellátás humán erőforrásának fejlesztése 3,30kiemeltoktóber 3. A gyarapodó tudástőkéről szóló 3. prioritás


Letölteni ppt "székhelye Pozsonyban V4 kormányai által alapított: Cseh Köztársaság, Magyarország, a Lengyel Köztársaság, a Szlovák Köztársaság."

Hasonló előadás


Google Hirdetések