Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Humánerőforrás fejlesztés a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben civil szervezetek bevonásával Gergely Bernadett, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Koordinációs.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Humánerőforrás fejlesztés a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben civil szervezetek bevonásával Gergely Bernadett, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Koordinációs."— Előadás másolata:

1 Humánerőforrás fejlesztés a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben civil szervezetek bevonásával Gergely Bernadett, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Koordinációs Irányító Hatóság -LHH Fejlesztési Programiroda

2 Jellemzők -A 33 kistérségben él az ország lakosságának tizede -A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők aránya régiónként: 1.Észak-Magyarországon 28%, 2.Észak-Alföldön 21%, 3.Dél-Dunántúlon 18%, 4.Dél-Alföldön 9%. -Jellemzően vidéki térségekről van szó, a kistérségek kétharmadában nincs 10 ezer főnél népesebb település, az egyetlen nagyobb város Ózd. -A 33 kistérségben él a roma lakosság közel harmada

3 Alapelvek Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A beruházási (DDOP, TIOP) és a képzési – foglalkoztatási - egészségfejlesztési (TÁMOP) források arányát minden kistérségnek követnie kell. (Javasolt arány: ¾ – ¼) Az Európai Szociális Alapból (TÁMOP) lehívható forrás aránya az összes projekt támogatásának minimum 20%-a. Az oktatás – foglalkoztatás – lakhatás – egészség- megőrzés komplex fejlesztése valósuljon meg.

4 Célok Mind a 33 kistérség számára biztosítani kell a fejlődéshez szükséges forrásokat. Nem működtethetünk olyan rendszert, ahol a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egy része sikerrel szerepel a pályázatokon, más része viszont kimarad a támogatásokból. A területi különbségek mérséklése érdekében szükséges, hogy a támogatások a kistérségen belül a leghátrányosabb helyzetű település- csoportokhoz is eljussanak, azok felzárkózását is szolgálják.

5 Célok Kiemelt cél a romák helyzetének javítása. A kistérségek fejlesztése csak komplex megközelítésben lehet eredményes. Az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és egészségügyi viszonyok közül azokat kell javítani, amelyek szűk keresztmetszetet képeznek. A források felhasználása során fokozott figyelmet kell fordítani a helyi tudás és együttműködések fejlesztésére.

6 Tervezési munkacsoport Tervezési folyamatot felügyeli: Kistérségi Fejlesztési Bizottság Kistérségi Társulás munkaszervezete Szakmai támogatás: esélyegyenlőségi szakértők, Regionális Fejlesztési Ügynökségek Szakértők (ÁROP) Ckö-k, roma civil szervezetek bevonása Kistérségi koordinátorok

7 Projekt-csomag benyújtása A kistérségi projekt-csomagot a fejlesztési bizottság, majd a többcélú kistérségi társulás tanácsa megtárgyalja. A tanács egyetértése esetén kezdeményezi a projekt-csomag az NFÜ-nek való benyújtását. A vélemények és értékelések beérkezését követően az NFÜ összehívja a zsűrit, amelybe tagot delegál a regionális fejlesztési ügynökség, a szaktárcák, az NFÜ érintett szervezeti egységei, valamint legalább egy – az NFÜ által felkért – civil szakértő. A zsűri meghallgatja a kistérség képviselőit, személyesen tisztázza velük a felmerülő kérdéseket, megtárgyalja a kistérségi tervet, majd dönt, hogy a kistérségi tervet változtatásokkal vagy változtatás nélkül jóváhagyni javasolja, vagy – a konkrét szempontok megjelölésével – átdolgozásra visszaadja.

8 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM TÁMOP foglalkoztathatóság, alkalmazkodóképesség, társadalmi befogadás (10,5 milliárd forint) TÁMOP minőségi oktatás TÁMOP 6.1.2, egészségfejlesztés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztése.

9 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM A támogatás célja: A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségre irányuló program helyi komplex fejlesztéseinek megalapozása, helyi programok koordinációs és szakmai hátterének támogatása. Módszertani, felkészítő, mentorálási szolgáltatások, képzések kialakítása, biztosítása, együttműködések segítése, a helyi közösségek mozgósítása, a helyi humánkapacitások megerősítése. Térség specifikus, a helyi szükségletekre válaszoló, a térségi fejlesztési tervekben megfogalmazásra kerülő és más intézkedésekből nem támogatott szociális, gyermekügyi és esélyegyenlőségi programok támogatása. a térségben élők foglalkoztathatóságának javítása, felkészítése a munkavállalásra. Tranzitfoglalkoztatás. Állami szervek által megrendelt szolgáltatásoknál a hátrányos helyzetű térségekbe való kihelyezés lehetőségének vizsgálata, és ezekre épülő foglalkoztatási programok megvalósítása. A térségben munkaehetőséget teremtő munkáltatók részére foglalkoztatási támogatás.

10 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM LHH kistérségek projektjei „A” komponens Foglalkoztatásra felkészítő programok A térség felzárkózását segítő munkaerő- piaci programok

11 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM LHH kistérségek projektjei „A” komponens Célja: a helyi szükségleteket felismerő szervezetek által a lehető legnagyobb szakmai rugalmasságot megengedő alternatív munkaerő-piaci projektek támogatása. a hátrányos helyzetű munkanélküliek tartós munkába állításának, társadalmi és munkahelyi beilleszkedésének elősegítése, egyéni adottságokra és szükségletekre épülő, komplex munkaerő-piaci programon keresztül a foglalkoztatottsági szint emelése.

12 A programok célja OKJ-s, államilag elismert szakképesítés megszerzése Munkára kész állapot Munkaadók motiválása hátrányos helyzetűek foglalkoztatására Résztvevők elhelyezkedése, tartós munkahelyi beilleszkedése

13 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM LHH kistérségek projektjei B komponens Szociális terület Célja: A hátrányokkal küzdő gyermekek, családjaik, valamint a fiatalok integrációs esélyeinek növelése, oktatási rendszeren kívüli preventív célú programokkal, amelyek kompenzálják hátrányaikat, csökkentik a devianciákat, segítik az iskolai megfelelésüket, a munka világára való felkészülésüket, erősítik társadalmi részvételüket.

14 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM LHH kistérségek projektjei B/1 komponens Gyermekjólét és gyermekvédelem Célja: A társadalmi integráció növelése érdekében a hátrányokkal küzdő óvodás, illetve iskoláskorú gyermekek, fiatalok és családjaik számára elérhetővé tenni a szülői szerepet erősítő, a családi konfliktusokat rendező, a családi kohéziót erősítő, az oktatási rendszeren kívüli integrációs, prevenciós programokat.

15 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM LHH kistérségek projektjei B/2 Ifjúságügy Célja: A fiatalok életminőségének javítása, egyéni és/vagy közösségi kompetenciáik fejlesztése, minőségi információkkal történő ellátása szolgáltatásokkal és programokkal.

16 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM LHH kistérségek projektjei B/3 Kábítószerügy Célja, hogy a különböző szervezetek-a hatékony elérést biztosító színtereken-a droghasználat szempontjából leginkább veszélyeztetett 14 és 25 év közötti fiatalok számára a droghasználat elkerüléséhez, a kialakuló/meglévő függőség leküzdéséhez kellő időben nyújtsanak segítséget.

17 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM LHH kistérségek projektjei B/4 Első lépés Célja: Olyan támogató szolgáltatások és programok megvalósítása, amelyek felkészítik, a hátrányos helyzetű munkanélkülieket a képzési/foglalkoztatási programokba való bekapcsolódásra.

18 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM LHH kistérségek projektjei B/4 Első lépés Kiemelt célcsoportok: Romák Megváltozott munkaképességűek Szenvedélybetegek Pszichés betegséggel küzdők Munkatapasztalattal nem rendelkezők Akik legalább 5 éve nem foglalkoztatottak Inaktívak Hajléktalanok Szegregált lakókörnyezetben élők stb.

19 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM LHH kistérségek projektjei C komponens Szak-és felnőttképzés Kiemelt cél, hogy a képzés szerkezete rugalmasan igazodjon a gazdaság igényeihez, illetve javuljon a képzések minősége és tartalma. TISZK rendszer kiterjesztését támogató projektek

20 Pályázók köre A-B-C komponensek Helyi önkormányzat (KSH 321); Helyi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv (KSH 321); Helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv (KSH 322); Helyi kisebbségi önkormányzati végrehajtó költségvetési szerv (KSH 323); Helyi kisebbségi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv (KSH 324) Központi költségvetési szerv és intézménye (KSH 31); Önkormányzati fejlesztési társulás (KSH 364) és intézményei; Többcélú kistérségi társulás (KSH 366) és intézményei; Egyházak, non-profit szervezetek: egyesületek, alapítványok, közhasznú társaságok (KSH 52, 55, 56, 57) és az általuk fenntartott intézmények; Helyi önkormányzat által alapított közalapítványok (KSH 561); egyéb jogi személyiségű non-profit szervezetek (KSH 599); július 1-jét követően átalakulással létrejött nonprofit gazdasági társaságok (KSH 59) és intézményei.

21 TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM LHH kistérségek projektjei D komponens Digitális kompetenciák fejlesztése Elsődleges célja, hogy a szociálisan rászorulók számára is reális esélyt teremtsen a digitális írástudás megszerzésére.

22 Pályázók köre-D komponens Egyház, non-profit szervezet: egyesület, alapítvány, közhasznú társaság (KSH 52, 55, 56, 57) illetve az általuk fenntartott intézmények; helyi önkormányzat által alapított közalapítvány (KSH 561); egyéb jogi személyiségű non-profit szervezet (KSH 599); július 1-jét követően átalakulással létrejött nonprofit gazdasági társaság (KSH 59) és intézményei

23 a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség


Letölteni ppt "Humánerőforrás fejlesztés a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben civil szervezetek bevonásával Gergely Bernadett, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Koordinációs."

Hasonló előadás


Google Hirdetések