Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Franciaország. Őskor Lascaux-i barlang Gallia (Transalpina) Pont du Gard.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Franciaország. Őskor Lascaux-i barlang Gallia (Transalpina) Pont du Gard."— Előadás másolata:

1 Franciaország

2 Őskor Lascaux-i barlang

3 Gallia (Transalpina) Pont du Gard

4 Gallia (Transalpina) Pont du Gard Nîmes Nîmes

5 Frank Birodalom Meroving-dinasztia (481–751) –„hosszú hajú királyok” –Klodvig katolikus

6 Frank Birodalom Ebben az időben Chlodovechus serege számos egyházat kifosztott, mivel ő maga ekkor még a pogány tévelygéseknek volt a rabja. Tehát valamelyik templomból egy csodálatosan nagy és szép kelyhet ragadott el az ellenség az egyházi szolgálat egyéb ékességeivel együtt. Ennek az egyháznak a püspöke pedig a királyhoz küld, és azt kéri, hogyha már mást nem kaphat vissza a szent edényekből, legalább azt a kelyhet kaphassa vissza az egyház. Mikor a király ezt hallotta, így szólt a követhez: „Gyere utánunk Sexonae-ba, mert ott fogjuk szétosztani mindazt, amit szereztünk. És ha a sors nekem juttatja azt az edényt, teljesítem a szentatya kérését.” Szavaival az előbbi kehelyre célzott. Mikor a király ezeket mondotta, a józanabb gondolkodásúak így válaszoltak: „Mindaz, amit itt látunk, a tied dicső királyunk, de még mi magunk is uralmad alá tartozunk. Most tehát tégy tetszésed szerint, hiszen senki sem szegülhet ellen hatalmadnak.” Mikor pedig ezek így beszéltek egy könnyelmű, gyűlölködő, hirtelen haragú ember hangos kiáltással magasba emelte harci bárdját, belevágta a kehelybe és így szólt: „Ebből ugyan nem kapsz, csak amit igaz úton kisorsolunk.” Erre mindenki elámult, de a király szelíd tűréssel magába fojtotta a sérelem miatt érzett neheztelését. Fogta a kelyhet, visszaadta az egyházi küldöttnek, de lelke mélyén nem feledkezett meg a sértésről.

7 Frank Birodalom Egy év elteltével megparancsolta, hogy egész serege teljes fegyverzetben vonuljon fel és Mars mezején mutassa meg fegyvereinek csillogását. Miközben végigjárta a sorokat és odaért a kehely széthasítójához, így szólt hozzá: „Senki sem hanyagolta el fegyvereit úgy, mint te. Nem is jó a te dárdád, kardod meg bárdod semmire!” Ezzel kikapta kezéből harci bárdját és a földhöz vágta. Mikor az egy kissé lehajolt, hogy (bárdját) felvegye, a király magasba lendítette karját és csatabárdjával széthasította a fejét. „Ezt tetted te is Sexonae-ban (Soisson) azzal a kehellyel” – mondotta. Így pusztult (megsértője), a többieket pedig hazaparancsolta, de tettével nagy félelmet keltett maga iránt. Tours-i Gergely: Historia Ecclesiastica Francorum. II. könyv 27.

8 Frank Birodalom Mikor Chlodovechus király Paris városában tartózkodott, titokban Sigibertus fiához üzenetet küldött: „Íme atyád elaggott és beteg lábával sántikál. Ha meghalna – üzente – barátságunkkal együtt jog szerint nyernéd el királyságát.” (Chlodericus) lelkét csábította az uralom vágya és elhatározta, hogy megöli apját. Mikor (Sigibertus) kiment Colonia (Köln) városából, átkelt a Rajnán és úgy intézte dolgát, hogy a buconiai erdőben sétálhasson, majd déltájban elszunnyadt sátrában. Fia orgyilkosokat küldött ellene, és itt az említett sátorban meg is ölette. (Azt hitte, hogy) most már majd övé lesz a királyság. De Isten akaratából abba a verembe hullott bele, amelyet apjának ásott ellenség módjára.

9 Frank Birodalom Követeket küldött ugyanis Chlodovechus királyhoz, hogy jelentsék neki apja halálát és ezeket mondják: „Atyám meghalt és most kincseivel együtt enyém a királysága. Gyere el hozzám, hogy kincseiből azt, ami tetszik, szíves jóakarattal átadjam.” Ő pedig így válaszolt: „Köszönöm jóakaratodat és arra kérlek, hogy odaérkező embereimnek mutasd meg mindazt, ami ezután a tied lesz. (A király követeinek) megérkeztével megmutogatja apja kincseit. Mikor a követek megtekintették a különféle (drágaságokat), (Chlodericus) így szólt: „Apám ebbe a ládikába szokta az aranypénzeket rakni.” „Dugd csak bele a kezed – mondják a (király követei) – egészen a fenekéig és kerítsd elő mindet!” Mikor ezt megtette és mélyen lehajolt, az egyik felemelte a karját és szekercéjével széthasította az agyvelejét. Így (Chlodericus) ugyanarra a sorsra jutott, mint amit méltatlanul ő művelt az apjával.

10 Frank Birodalom Mikor Chlodovechus tudomást szerzett Sigibertusnak és fiának megöletéséről, ő maga is megjelent (Kölnben), összehívatta az egész népét és így szólt: „Halljátok, mi történt. Mikor én Scaldis (Schelde) folyón hajóztam, Chlodericus, rokonom fia nem tágított apja mellől és folyton azt hajtogatta, hogy én meg akarom ölni. Mikor aztán (Sigibertus) a buconiai erdőben járt, (fia) gyilkosokat bérelt fel ellene és megölette. De miközben apja kincseit kutatta, valaki őt is leszúrta. Ami engem illet, semmiképpen sem vagyok részes a dologban, mert én nem volnék képes rokonaim vérét ontani, ilyen istentelenségre vállalkozni. De ha már így történt, azt tanácsolom nektek, hátha elfogadhatónak találjátok: térjetek énhozzám, hogy az én védelmem alatt legyetek.” Mikor ezt hallották, összeverték pajzsaikat, helyeslőleg kiáltoztak, majd pajzsra emelték és így királyukká választották… Tours-i Gergely: Historia Ecclesiastica Francorum. II. könyv 40.

11 Frank Birodalom Ezután Chararichus ellen vonult. Amikor (Chlodvig) Syagriusszal háborúskodott, ezt a Chararichust is segítségül hívta, de az távol maradt: egyik felet sem támogatta, hanem az ügy kimenetelét várta. Az volt a szándéka, hogy a győztes féllel fog szoros barátságot kötni. Ezért neheztelt rá Chlodovechus, és most ezért támadt ellene. Csellel fogságba ejtette fiával együtt, majd megkötözve mindkettőt megnyíratta: Chararichust a presbiterek, fiát pedig a diaconusok közé rendelte. Mikor Chararichus a megaláztatás miatt panaszkodott és siránkozott, fia állítólag ezeket mondta: „Zöldellő fáról vagdosták le ezeket a lombokat, nem is fognak elszáradni, hanem mihamar kihajtnak, sőt még gyarapodnak is. Bárcsak pusztulna el az is ilyen hamar, aki (velünk) ezt tette.” Ezek a szavak úgy jutottak el Chlodovechus fülébe, mintha azzal fenyegetőztek volna, hogy hosszúra növesztik hajukat, őt pedig meg akarják ölni. (A király) erre mindkettőt lefejeztette. Haláluk után övé lett királyságuk, minden kincsükkel és népükkel együtt. Tours-i Gergely: Historia Ecclesiastica Francorum. II. könyv 41.

12 Frank Birodalom Ezután történt, hogy Chlodovechus aranyból való pereceket és öveket osztogatott embereinek (persze az egész csak hasonlított az aranyra, mert megtévesztésül csak bearanyozott réz volt), azért, hogy magához édesgesse őket. Majd mikor seregét ellene indította, az is kiküldte többször felderítőit, hogy kémleljék ki (az ellenség) erejét. Mikor a hírnökök visszatértek, megkérdezte tőlük, milyen az (ellenséges) sereg. Azok így válaszoltak: „Nagyon is elegen lesznek neked, meg Farródnak.” Mikor Chlodovechus odaért, felsorakoztatta seregét. Ez a (Ragnacharius), mikor látta serege legyőzetését, el akart menekülni, de katonái megragadták, hátrakötözték a kezét és Richarius nevű testvérével együtt Chlodovechus király színe elé vezették. (Chlodvig) ezt mondta neki: „Miért aljasítottad le nemzetségünket azzal, hogy engedted magad megkötözni? Jobb lett volna meghalnod” és magasra emelt bárdjával széthasította fejét. Majd testvéréhez fordult és így szólt: „Ha te segítségére lettél volna testvérednek, biztosan nem tudták volna megkötözni” – és szekercéjével ezt is ugyanúgy megölte.

13 Frank Birodalom Haláluk után árulóik észrevették, hogy az arany, amit a királytól kaptak, nem valódi. Mikor ezt megmondották a királynak, az állítólag így szólt: „Méltán kapott ilyen aranyat az, aki urát saját jószántából halálra juttatta.” (Azt is mondta még), elégedjenek meg azzal, hogy élnek, nehogy uraik elárulásáért gyalázatosan bűnhődve, kínos halállal haljanak. Mikor ezt hallották, iparkodtak kegyeit elnyerni, és bizonygatták, mennyire elég nekik az is, ha életben maradhatnak. Az előbb említettek pedig rokonai voltak a királynak. Rignomeris nevű testvérüket Chlodovechus parancsára gyilkolták meg Cenomanni (Le Mans) városában. Haláluk után egész királyságukat és minden kincsüket Chlodovechus nyerte el. Tours-i Gergely: Historia Ecclesiastica Francorum. II. könyv 42.

14 Frank Birodalom De még sok más királyt tétetett el láb alól, sőt közeli rokonait is, akiktől félt, hogy kiragadják kezéből a királyságot. Így terjesztette ki uralmát egész Galliára. Mégis, mikor egyszer összehívta övéit állítólag úgy nyilatkozott azokról a rokonairól, akiket ő emésztett el: „Jaj nekem, úgy maradtam itt, mint valami idegen csupa idegen között, és nincs senki rokonom, aki segíthetne rajtam, ha valami bajom támadna.” Ezt sem azért mondta, mintha fájlalta volna halálukat, inkább cselből, hátha találna még valakit, akit megölethet… Tours-i Gergely: Historia Ecclesiastica Francorum. II. könyv 42.

15 Frank Birodalom Rigontha, Chilperich leánya, szavaival gyakran megsértette anyját, Fredegundát. Azt mondta neki, hogy ő az úrnő és anyjának szolgálni kell őt. Ennek következtében gyakran ököllel mentek egymásnak és egymást arcul verték. Az anyja így szólt hozzá egy napon: „Miért vagy hozzám oly rossz, lányom? Íme itt vannak atyád kincsei, melyeket én őrzök, vedd azokat és tégy velük, amit akarsz.” És miután beléptek a kincseskamrába, kinyitott egy ládát, mely tele volt nyakláncokkal, meg más ékszerekkel. Miután jó ideig szedegette elő az értékes tárgyakat a ládából és mutogatta leányának, végül is így szólt: „Már elfáradtam, nyúlj bele a ládába és vedd ki belőle azt, amit benne találsz.” S miután ez belenyújtotta karját a ládába, hogy az ékszereket kivegye, anyja a láda tetejét fejére nyomta és minden erejéből annyira ránehezedett, hogy a leány szeme már kifordult helyéből. Egy szolgáló, ki a szobában volt, elkezdett kiáltozni, mondván: „Segítség, könyörgök, segítség! Íme, úrnőmet anyja megöli.” Azok, kik az ajtó előtt voltak, amint ezt meghallották berontottak és kiszabadították Rigonthát veszélyes helyzetéből és magukkal vitték. Mindez heves ellenségeskedés oka lett és a veszekedések meg a verekedések meg nem szűntek közöttük. Tours-i Gergely: Historia Ecclesiastica Francorum. IX. könyv 33.

16 Frank Birodalom Karoling-dinasztia (751–987) –Martell Károly (732, Poitiers) –Kis Pipin –Nagy Károly

17 Verduni szerződés (843) Pont du Gard Nîmes

18 Capetingek Capetingek (987–1328) –Hugo Capet, Île-de-France hercege –IX. (Szent) Lajos (1226– 1270) keresztes hadjáratok Sorbonne (1253) –IV. (Szép) Fülöp (1285– 1314) templomosok (1307) avignoni fogság (1309– 1377)

19 Százéves háború Százéves háború (1337–1453) –Valois-dinasztia –Jacquerie (1358) –Jeanne d’Arc


Letölteni ppt "Franciaország. Őskor Lascaux-i barlang Gallia (Transalpina) Pont du Gard."

Hasonló előadás


Google Hirdetések