Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Sokba kerülhet? Az Mt. pénzt érintő szabályai Dr. Horváth István egyetemi docens (PhD) ELTE ÁJK ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Sokba kerülhet? Az Mt. pénzt érintő szabályai Dr. Horváth István egyetemi docens (PhD) ELTE ÁJK ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda"— Előadás másolata:

1 Sokba kerülhet? Az Mt. pénzt érintő szabályai Dr. Horváth István egyetemi docens (PhD) ELTE ÁJK ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda

2 Idén lépett életbe 2015-re 61. § (3) A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek öt éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. És a módosítást megelőző munkabér összege?

3 Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló Mt § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „k) három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló: aki, a családok támogatásáról szóló törvény szerint szülőként legalább három gyermekre tekintettel ka) családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy kb) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.”

4 Gyermek és szülő Ki a gyermek? évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról - saját háztartásban nevelt, gondozott gyermek: az a gyermek, aki a 7. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személlyel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Ki a szülő? a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs, az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van

5 Szabadság 2014-ig 115. § (2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) elsõ hat hónapjának, e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség…, Ha egy évben 30 napnál hosszabb ideig keresőképtelen a munkavállaló – jogszerző-e az első 30 nap? A beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség – beszámít-e a 30 napba?

6 És 2015-től… 115 § (2) bekezdése) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásban] „e) a keresőképtelenség,” (tartama.)

7 Vezetői munkaszerződés 209. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: A vezető munkaszerződése a 65. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában foglaltaktól nem térhet el. A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a) a várandósság, b) a szülési szabadság tartama alatt, e) a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap

8 AB határozat - Felmentési tilalmak – várandós nők, emberi reprodukciós eljárásban résztvevők 17/2014. (V.30.) AB határozat alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Mt.-ből: 65. § (5) c) A (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót [a felmondás közlését megelőzően] tájékoztatta. Félreértések Indok: A várandósság, vagy az emberi reprodukciós eljárásban való részvétel egyértelműen a gyermeket vállaló nő magán- vagy intim szférájába tartozó körülmény, ezért nem kötelezhető arra, hogy kiszolgáltassa ezt az információt a munkaadójának. A tájékoztatás nem tekinthető önkéntesnek, hiszen ez a feltétele annak, hogy érvényesíthető legyen a nőket megillető felmondási védelem.

9 A megsemmisítés indokai A magánszférába tartozó adatokról való tájékoztatás a jelen esetben csak akkor szükséges, ha a felmondási védelem érvényesítése szempontjából releváns esemény, vagyis a felmondás közlése bekövetkezett. Ezzel szemben az Mt. vitatott rendelkezése alapján a munkavállaló nők arra kényszerülnek, hogy a már aznap tájékoztassák a munkaadójukat, mikor megkezdik a reprodukciós eljárást, vagy mikor tudomásukra jut a terhességük. Mindez alaptörvény-ellenesen korlátozza a gyermeket vállaló nők magánélethez és emberi méltósághoz való jogát. A megsemmisített szabály hátrányosan megkülönböztette azokat a nőket, akik még nem tudnak terhességükről, hiszen lehetetlen feltételt szabott a felmondási védelem érvényesítéséhez.

10 Sérelemdíj az Mt. hatálya alatt Akit személyiségi jogában megsértenek sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - az Mt. hatálya alatt a munkajogi kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül - szemben a korábbi nem vagyoni kártérítéssel - további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg [Ptk. 2:52. §].

11 Mi jelenti a személyiségi jogok sérelmét? A Ptk. példálódzó felsorolása szerint a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése [Ptk. 2:43. §].

12 Az egyenlő bánásmód – miként hat a pénzre? 12. § A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Negatív diszkrimináció – közvetlen és közvetett A sérelem orvoslása - nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. (Például: „levisszük” a diszkrimináció folytán többet keresők bérét Munkabérnek minősül minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás. Szempontok - A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.

13 Egyoldalú kötelezettségvállalás – szerep a díjazásban 16. § Kötelemfakasztó egyoldalú jognyilatkozat egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a jogosult elfogadására tekintet nélkül követelhető a vállalt kötelezettség teljesítése. Eltérés a jognyilatkozattól: A kötelezettségvállalás a jogosult terhére módosítható, illetve azonnali hatállyal felmondható, ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna.

14 A munkáltatói kötelezettségvállalás módja A munkáltató jognyilatkozatait általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban, illetve kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti. Közzététel - A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik. Szerep a díjazásban – például Cafeteria juttatások Nyereségrészesedés

15 A feltétel – függő vagy bontó 19. § A felek a megállapodás létrejöttét, módosítását vagy megszűnését jövőbeli, bizonytalan eseménytől (feltétel) is függővé tehetik. Nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a munkaviszony a munkavállaló hátrányára módosulna, vagy a munkaviszony megszűnését eredményezné. Helytálló-e az ítélet Ha a felek olyan esemény bekövetkezésétől teszik függővé a munkaviszony időtartamát, ami naptárilag előre pontosan nem jelölhető meg, de a bekövetkezése független a felek akaratától, ez a kikötés önmagában nem tekinthető jogszabályba ütközőnek [BH ]

16 Az új Ptk. Kötelmi jogi részéből 6:8. § [A jognyilatkozat értelmezése] (3) Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni. A kártérítési igényről való lemondást tartalmazó jognyilatkozatot nem lehet kiterjesztően értelmezni; eltérő megállapodás hiányában az csak a jognyilatkozat időpontjában ismert kárra vonatkozik [EBH ]. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében használt fordulatok – egymással szemben követelésük nincs

17 Mit ne foglaljunk a munkaszerződésbe? Persze, csak ha a munkáltató szemszögéből nézzük: Prémium Jutalom Más juttatások (pl. gépkocsi) Munkaköri leírás Munkaidő-beosztás

18 A felek megállapodása 43. § (1) A munkaszerződés - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Második Részben foglaltaktól, valamint munkaviszonyra vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára eltérhet. (2) Az eltérést az egymással összefüggő rendelkezések összehasonlításával kell elbírálni. (3) A felek munkaviszonyból származó jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos megállapodására a munkaszerződésre vonatkozó szabályokat a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A (3) bekezdés szerinti megállapodást munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezése esetén kell írásba foglalni.

19 Példák a felek megállapodására 1. Legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított egy évig – a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg [Mt. 65. § (2) bekezdés.]. Legfeljebb napi 60 percre emelhető a munkaközi szünet [103. § (3) bekezdés]. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - kell úgy kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól [122. (3) bekezdés]. A bérpótlék számítási alapja a felek eltérő megállapodásának hiányában a munkavállaló egy órára járó alapbére [Mt § (2) bekezdés]. A felek megállapodása alapján járhat a rendkívüli munkáért bérpótlék helyett szabadidő [Mt § (2) bekezdés.].

20 Példák a felek megállapodására 2. A munkavállaló részére járó munkabért eltérő megállapodás hiányában kell utólag, legalább havonta egy alkalommal elszámolni [Mt § (1) bekezdés.]. A felek a §-ban (vasárnapi, munkaszüneti napi, műszak, éjszakai) meghatározott bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. A felek a munkaszerződésben a) bérpótlék helyett, b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg 145. §.

21 Borravaló és hálapénz A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki. A munkavállalót munkaszerződés vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján megillető munkabért csökkenteni nem lehet arra tekintettel, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulásával a fentiekben meghatározott díjazásban részesült.

22 Büntetőjogi áthallás A 291. § (1) bekezdése értelmében aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

23 A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – idők és pénz Arányosítás – az időtartamot arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. Díjazás - A munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. BH Külön megállapodás nélkül is megilleti a gépkocsivezetőt helyettesítő munkavállalót a karbantartási díj, ha olyan gépkocsivezetőt helyettesít, aki ilyen díjazásra jogosult.

24 A korlátok jogszerű oldása Kollektív szerződéssel túlléphetők a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időkorlátai BH A kollektív szerződésnek az átirányítás évi maximális időtartamát időkorlát nélküliként szabályozó rendelkezése semmis. Munkaszerződés módosítással kapcsolt munkakör, több munkáltatóval kötött munkaszerződés, a munkavégzés helyének „szélesítése” A több munkáltatóval kötött munkaszerződés

25 Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól – „új” jogcímek 55. § Ha vizsgálatot kell indítani a munkavállalóval szemben A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb harminc napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Távolléti díjjal fizetett..

26 Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért - bérelvonással 56. § A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy – ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt – munkaszerződés hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg. Hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrány jogkövetkezményként: összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egy havi alapbérrel azonos összeget.

27 A munkaviszony megszüntetése Miért előnyös a közös megegyezéssel történő munkaviszony- megszüntetés? Mire ügyeljünk a megállapodás megkötésekor – a megtámadás elkerülése érdekében? Próbaidő – hogyan számoljuk?

28 A határozott idejű munkaviszony megszüntetése - költségek Azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül – megszüntetheti a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt. Határozott idejű munkaviszony megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti a) a felszámolási- vagy csődeljárás időtartama alatt, b) a munkavállaló képességére alapított ok esetén, illetve c) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

29 A munkaviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése – mibe kerülhet? 82. § A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt. Elmaradt jövedelem - munkaviszony körében e címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét Végkielégítés ezen felül – ha a munkaviszony jogellenesen nem felmondással szűnt meg vagy a munkaviszony munkaviszonnyal kapcsolatos magatartással, vagy nem egészségi okkal összefüggő képességgel kapcsolatos felmondással szűnt meg, és a munkavállaló e miatt nem részesült végkielégítésben. A munkavállaló a fentiek helyett követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.

30 Ha helyreállíthatja a munkaviszonyt a bíróság 83. § (1) A munkavállaló kérelmére a bíróság a munkaviszonyt helyreállítja, ha a) a munkaviszony megszüntetése az egyenlő bánásmód követelményébe, b) a 65. § (3) bekezdésébe (felmondási tilalomba), c) a 273. § (1) bekezdésébe ütközött (szakszervezeti egyetértés hiánya), d) a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor munkavállalói képviselő volt, e) a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadta meg. Kérdőjelek a lista teljes körűségéhez és a megkerülhetőséghez?

31 Mibe kerülhet? (2) A munkaviszony helyreállítását követően keletkezett, a munkaviszonyban töltött időhöz kapcsolódó jogosultság tekintetében a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) és annak helyreállítása közötti tartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. (3) Meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságát és ezt meghaladó kárát (sérelem díj). Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni. (4) Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegének számításánál le kell vonni, a) amit a munkavállaló megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, továbbá b) a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést.

32 Munkavállalói jogellenes megszüntetés – mennyi jár a munkáltatónak? 84. § A munkavállaló, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó távolléti díjának megfelelő összeget megfizetni. Munkakör-átadási problémák - A jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át. Határozott idejű munkaviszony - A munkavállaló három havi távolléti díjának megfelelő összeget köteles megfizetni, ha a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen. A munkáltató követelheti az előzőekben meghatározott mértéket meghaladó kárának megtérítését is.

33 A Kúria 4/2013 (IX.23.) KMK véleménye az Mt § alkalmazásáról A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetésének az Mt §-aiban szabályozott jogkövetkezményei tekintetében megfelelően alkalmazni kell az Mt.-nek a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó XIII. fejezetét. 2. Az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés mértéke korlátozott, ezért ilyen igény érvényesítése esetén az elmaradt jövedelem kárelemeinek vizsgálata előtt a tizenkét havi távolléti díj mint limit összeg meghatározása lehet indokolt.

34 A Kúria KMK véleménye az Mt § alkalmazásáról Az elmaradt jövedelemnek az Mt § (1) és (2) bekezdésében meghatározott elemei a munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az elmaradt munkabért és annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. a munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni. tételenként érvényesíthetők az egyes jogcímek és azok összegszerűsége megjelölésével. A munkavállalóra háruló bizonyítási teher keretei között a munkavállaló bizonyítási indítványa alapján a munkáltatót a bíróság kötelezheti a szükséges adatok és a rendelkezésre álló számítások szolgáltatására.

35 A Kúria KMK véleménye az Mt § alkalmazásáról a) Az elmaradt jövedelem tételeit a kereset szerinti jogcímenként kell vizsgálni, és az ítélet rendelkező részében jogcímenként és összegszerűen elkülönítve kell feltüntetni. Az elérhető jövedelem egyes jogcímei szerinti tételekből külön-külön kell levonásba helyezni, amit a munkavállaló az adott jogcímen megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna. b) Az elmaradt jövedelem különböző jogcímű tételeinek összegét bruttó összegben, illetve ha az adott jövedelemtétel után a munkavállalót nem terheli személyi jövedelemadó, ennek megfelelően kell számításba venni.

36 A Kúria KMK véleménye az Mt § alkalmazásáról 4. Az elmaradt munkabér meghatározásakor annak bruttó összegéből levonásba kell helyezni a munkavállalót a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő járulékok összegét. 5. a) Az elmaradt jövedelem felső korlátjaként meghatározott tizenkét havi távolléti díj önálló jogcímű igényként nem érvényesíthető. b) Az elmaradt jövedelem felső mértékének, mint összeghatárnak a megtartása az e jogcímen belül a keresetben előterjesztett egyes tételek összegeinek összeadásával vizsgálható. A limit szempontjából az elmaradt jövedelem egyes tételeinek sorrendjét és összegszerűségét a keresetben előterjesztettek szerint lehet figyelembe venni.

37 A Kúria KMK véleménye az Mt § alkalmazásáról a) A munkavállaló választhat, hogy az Mt. 82. § (1)-(2) bekezdéseiben szabályozott tételes kártérítési igényeket érvényesíti, vagy a kár bizonyítása nélkül a 82. § (4) bekezdésében meghatározott, a munkavállaló felmondása esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget, mint a jogellenes megszüntetés kompenzációs átalányát igényli. b) A munkavállaló mind a tételes kártérítési igényén felül, mind a kompenzációs átalány iránti igényén felül jogosult a végkielégítés összegére az Mt. 82. § (3) bekezdésében előírt feltételek fennállása mellett.

38 Eljárás a munkaviszony munkaidő-keret lejárta előtti megszűnése esetén – jogcímek és indokok 95. § A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. 1. Túlórát kell fizetni - a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, a munkáltató próbaidő alatti, határozott idejű munkaviszonyt megszüntető azonnali hatályú felmondásával, a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával, e) a munkavállaló - a 79. § (1) bekezdése a) pontját (próbaidő) kivéve - azonnali hatályú felmondásával szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

39 Munkaidő-keret és állásidő fizetési kötelezettség Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt az előző filmkocka szerinti valamely jogcímen szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.

40 Munkaidő-keret és bérlevonás Bérlevonás - az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszony a munkaidő-keret lejárta előtt a munkavállaló felmondásával, b) a munkavállaló 79. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonnali hatályú felmondásával (próbaidő), a munkáltató 78. § (1) bekezdése szerinti azonnali hatályú felmondásával, vagy a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

41 A kötetlen munkarend – olcsóbb lehet? Mt. 96. § (2) bekezdés A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.

42 Amit nem kell alkalmazni kötetlen munkarend esetén Kötetlen munkarend esetén a munkaidőkeretre és beosztásra, a beosztás szerinti munkaidő mértékére, a vasár- és munkaszüneti napi munkavégzésre, az egyes pihenőidőkre, a rendkívüli munkaidőre, az ügyeletre és a készenlétre [93–112. §], valamint rendes és a rendkívüli munkaidő, és a készenlét nyilvántartására a [134. (1) bekezdés a)–b) pont] vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

43 A munkaidő-beosztás módosítása - túlóraelkerülés Közlés A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. De - a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha a gazdálkodásában vagy a működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja. És a kollektív szerződés …? Hogyan számoljuk a négy vagy a kevesebb napot?

44 Költségtakarékos - osztott munkaidő-beosztás 100. § A munkáltató – a felek megállapodása alapján – a napi munkaidőt legfeljebb két részletben is beoszthatja (osztott napi munkaidő). A beosztás szerinti napi munkaidők között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani.

45 Szabadság - a jogszerző idő bírói gyakorlata MK 18. szám - A munkavállalót a szabadság a további munkaviszonya után is megilleti. MK 19. szám - A munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. BH A keresőképtelenséget okozó betegség tartamára is megilleti a munkavállalót szabadság. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a táppénzes betegállomány ideje alatt a szabadság kötelezően kiadható, hanem azt, hogy a munkaviszony e címen történő szünetelése időtartamát a szabadság mértékének megállapításakor figyelembe kell venni.

46 A ki nem adott szabadság pénzbeli megváltása 1. A követelhetőség BH A munkaviszony megszűnése esetén a ki nem adott, időarányos szabadságot pénzben kell megváltani. A munkavállaló a ki nem adott szabadság kiadását a tárgyév utolsó napjától számított elévülési időben követelheti Hosszabbodjon meg a munkaviszony? BH I. Alaptalan a munkavállalónak az az igénye, hogy munkaviszonyának időtartama a ki nem adott, de pénzben is megváltani kért szabadságnapok számával meghosszabbodjon.

47 A ki nem adott szabadság pénzbeli megváltása 2. Ha a felmondási időre felmentették a munkavállalót EBH Ha a munkáltató felmondás esetén a munkavállalót a felmondási idő teljes tartamára felmentette a munkavégzési kötelezettség alól, nincs lehetősége arra, hogy a munkavállaló igénybe nem vett szabadságát a felmondási időben kiadja, azt pénzben kell megváltania. A vezetők megváltása EBH A munkában töltött teljes évekre járó rendes szabadságot a munkaviszony megszűnése esetén - a vezető állású munkavállaló kivételével - pénzben meg kell váltani.

48 A betegszabadság – „aránytalanul” többet fizethet a munkáltató 126. § A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. Lényegtelen: abban az évben korábbi munkaviszonyban hány nap betegszabadságot adtak ki! Hány munkanap betegszabadság jár a VII.1-től IX.30-ig tartó munkaviszony esetén? A betegszabadság kiadásánál a 124. §–ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 124. § (3) bekezdés alkalmazásakor, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni

49 Ami a vasárnapi pótléknál meghatározó – mely pont alapján történik a munkavégzés? 101. § Vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, vagy munkakörben, b) az idényjellegű, c) a megszakítás nélküli, d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál

50 A vasárnapi pótlék 1. Mikor van vasárnap – ha nem e napon kezdődik vagy fejeződik be a munkaidő? Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék jár, ha a) a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbá b) a rendkívüli munkaidőre ba) 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott munkavállalónak, bb), ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető.

51 A vasárnapi pótlék 2. Előkérdés: és akinek eleve nem jár vasárnapi pótlék? További ötven százalék vasárnapi pótlék jár annak a munkavállalónak, akit, vagy akinek a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló évi CII. törvény 4. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti vasárnapon (adventi vasárnap, az év egy tetszőleges vasárnapja), a Kiskertv §-a szerinti üzletek kivételével (pékség, tejbüfé, újságárus, virágüzlet, legfeljebb 200 m2-en családi vállalkozásként működő üzlet)

52 Műszakpótlék – ha nem is többműszakos a tevékenység? A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha - havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint -a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Hány munkanap tekintetében kell 4 órás különbségnek lennie?

53 A távolléti díj – mi számít be? 148. § (1) A távolléti díjat a) az esedékessége időpontjában érvényes alapbér (136. §), b) az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett ba) teljesítménybér (150. §) bb) bérpótlék (151. §) figyelembevételével kell megállapítani.

54 Távolléti díj – nem feltétlenül az átlagjövedelem A távolléti díjból „kieső” bónuszok, prémiumok, jutalékok, pótlékok ….stb 150. § (1) A távolléti díj meghatározásakor a 137. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kifizetett teljesítménybért kell számításba venni § (3) A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésbe foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.

55 Bérpótlék a távolléti díjban A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el. Vasárnapi) bérpótlék akkor vehető figyelembe, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában rendes munkaidőben munkát végzett.

56 Díjazás munkavégzés hiányában – három kérdés Állásidő 146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg § A munkavállalót a 146. § (1) bekezdésben meghatározott díjazáson (alapbér) felül bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő– beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult.

57 Munkaszüneti nap és keresőképtelenség 146. § (3) A munkavállalót távolléti díj illeti meg d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, 146. § (4) A (3) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. (5) A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.

58 Tilalmak, korlátok, visszakövetelés A beszámítás tilalma - A levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak nincs helye. Lemondás és engedményezés - A munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le. A levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető. A jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő.

59 6:49. § [Pénzkövetelések beszámítása] (1)A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. (2) A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.

60 6:193. § [Engedményezés] (1) A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. (2) A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép. (3) Az engedményezéssel az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.

61 A munkáltatói kárfelelősség Mt § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a)a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és -nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A polgári jog „bejövetele Munkáltató § A kár megtérítésére egyebekben a Ptk. 6: §-a szabályait kell alkalmazni. Munkavállaló 179. § (5) A kár megtérítésére a 177. §-ban foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

62 A felelősség általános szabálya és a jogellenesség Ptk. 6:519. § [A felelősség általános szabálya] Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. A munkáltató felelősségénél a felróhatóság jelentős részben lényegtelen. A munkavállalónak nem kell mindig megtérítenie a teljes kárt.

63 6:521. § [Előreláthatóság] Bécsi Vételi egyezmény 25. cikkelye: „A felek egyike által elkövetett szerződésszegés akkor alapvető, ha a másik félnek olyan hátrányt okoz, amely jelentős mértékben megfosztja őt attól, amit a szerződés alapján jogosult elvárni, kivéve, ha a szerződésszegő fél nem látta előre és egy ésszerűen gondolkodó, hasonló személy azonos körülmények között sem látta volna előre az ilyen következményt.” Ptk. Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia § (1) Nem kell megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.

64 Az előreláthatóság megjelenése „Egy kocsmáros a kádárnál söröshordót vásárol. A hordóban azonban nem sört tárol, hanem bort. Mint később kiderül, a hordó szivárog. A vevő követeli a kádártól az elfolyt bor árát. Kérdés, vajon helyes-e, ha a kádárnak csak az elfolyt bor mennyiségének megfelelő sör árát kell megtérítenie, mivel nem láthatta előre, hogy a vevő a hordóban bort fog tárolni.” Charles Dumoulin francia jogtudós - a válasz igen. Az előreláthatóság hiánya – kármérséklő tényező

65 A munkavállalói biztosíték Előzmény – az 1945 előtti közszolgálat tiszti biztosítéka A felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, ha a) munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt vagy más értéket vesz át, illetve részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, továbbá b) az a) pontban foglaltak teljesítését közvetlenül ellenőrzi. A biztosíték összege nem haladhatja meg a munkavállaló egy havi alapbérének összegét. A béremelés indifferens - Az alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését. Hol tartják a biztosítékot? A munkáltató a biztosítékot legkésőbb az annak átvételét követő munkanapon köteles az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán kell elhelyezni.

66 Még mindig a biztosítunk … A munkáltató a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul köteles a munkavállalónak visszafizetni, ha a) munkaköre megváltozásával a biztosíték törvényi feltétele, vagy b) munkaviszonya megszűnik. Mire használható - A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére használható fel.

67 Munkavállalói kárfelelősség – a távolléti díj szerepe A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. Kollektív szerződés – 8 havi távolléti díjig emelheti. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.

68 Az alkalmazottért fennálló kárfelelősségi szabály az új Ptk-ból 1. 6:540. § [Felelősség az alkalmazott és a jogi személy tagja károkozásáért] (1)Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. DE! (3) Az alkalmazott és a tag egyetemlegesen felel a munkáltatóval, illetve a jogi személlyel, ha a kárt szándékosan okozta.

69 6:541. § [Felelősség a vezető tisztségviselő károkozásáért] Ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.

70 A vezető állású munkavállaló- a minimálbér hétszeresétől A törvény szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló (a továbbiakban együtt: vezető). A munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű, vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét § (1) A vezető munkaszerződése e törvény Második Részében foglalt rendelkezésektől – a (2) bekezdés kivételével – eltérhet. (2) A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki.

71 Munkaerő-kölcsönzés – megtakarítások…1. Az egyelő bánásmód alóli kivétel (munkabér) - a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás száznyolcvannegyedik napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül, a évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő munkavállalónak minősül, a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál áll végez munkát.

72 Munkaerő-kölcsönzés – megtakarítások…2. Mi lehet a felmondás indoka? A felmondási idő 15 nap! Végkielégítés - kölcsönzésre irányuló munkaviszony esetén a jogosultság megállapításakor a munkaviszonynak az utolsó kikölcsönzés alatti tartamát kell figyelembe venni. Csoportos létszámcsökkentés – nem vonatkozik

73 Versenytilalmi megállapodás – az ellenérték minimuma A versenytilalmi megállapodás Időkorlát - A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené, illetve veszélyeztetné. Ellenérték - E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató megfelelő ellenértéket fizet. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel - újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. A munkavállaló elállási joga - ha munkaviszonyát a 78. § (1) bekezdése alapján szünteti meg (azonnali hatályú felmondás).

74 Kötbérkikötés versenytilalmi megállapodásban és tanulmányi szerződésben 1. Mt § (5) és 229. § (8) Kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186–189. §-a irányadó. Ptk. 6:186. § [Kötbér] (1) A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. (2) Kötbér írásban köthető ki. (3) A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e.

75 Kötbérkikötés versenytilalmi megállapodásban és tanulmányi szerződésben 2. 6:187. § [Kötbér és egyéb szerződésszegési igények] (1) A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól. (2) A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt. (3) A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát. (4) A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.

76 Kollektív jogok és a pénz Üzemi tanács: közös döntés a munkáltatóval: a jóléti célú pénzeszközök felhasználása tekintetében. Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény - a tárgyév végéig vehető igénybe. Megváltás? A munkaidő-kedvezményt megváltani nem lehet. Vagy mégis megváltható?

77 A munkajogi igényérvényesítés Nem kell bírósághoz fordulni: A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér (153. § (1) bekezdés a) pont) háromszorosának összegét meg nem haladó igényét fizetési felszólítással is érvényesítheti. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. A kollektív szerződésben meghatározott jogcím alapján fennálló igény érvényesítésének eltérő szabályait a kollektív szerződés meghatározhatja.

78 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Sokba kerülhet? Az Mt. pénzt érintő szabályai Dr. Horváth István egyetemi docens (PhD) ELTE ÁJK ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda"

Hasonló előadás


Google Hirdetések