Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Miként segítheti a szövetkezeti rendszerfejlesztés a Nemzeti Együttműködés Rendszerét? Szabó Zoltán főtitkár HANGYA Szövetkezetek Együttműködése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Miként segítheti a szövetkezeti rendszerfejlesztés a Nemzeti Együttműködés Rendszerét? Szabó Zoltán főtitkár HANGYA Szövetkezetek Együttműködése."— Előadás másolata:

1 Miként segítheti a szövetkezeti rendszerfejlesztés a Nemzeti Együttműködés Rendszerét? Szabó Zoltán főtitkár HANGYA Szövetkezetek Együttműködése

2 „Az új korszak első kormányának feladata az új társadalmi szerződés érvényre juttatása, azaz a Nemzeti Együttműködés Rendszerének felépítése. A Nemzeti Együttműködés Rendszere lesz az alapja az ország újjáépítésének, egy erős Magyarország megteremtésének. ………………………………………………. Az új társadalmi szerződés a megosztottság helyett együttműködést, magánérdekek érvényesítése helyett a közjó szolgálatát, közös nemzeti ügyeink erős és hatékony képviseletét követeli. Olyan kormányzást, amelynek egyetlen mércéje a nemzet és tagjainak felemelkedése. Olyan kormányzást, ahol az egyén és a közösség érdeke nem szemben áll, hanem kiegészíti egymást. A Nemzeti Együttműködés Rendszere kirekesztés helyett az összetartozásra, politikai felelőtlenség helyett a politikai felelősségre, a szélsőségek eltűrése helyett azok elutasítására és felszámolására, az állampolgári önrendelkezés korlátozása helyett annak kiterjesztésére, a jogok és kötelezettségek egyensúlyának helyreállítására épül.” (Részlet a Magyar Köztársaság kormányának a „Nemzeti Együttműködés Programja” című, H47 számon nyilvántartott évi országgyűlési előterjesztéséből)

3 Szövetkezeti alapelvek 1. önkéntesség és nyitott tagság elve tagsággal járó felelősség vállalása 2. demokratikus tagi ellenőrzés tevékeny részvétel, egyenlő szavazati jog 3. tagok gazdasági részvétele korlátozott tőkekamat, részvétellel arányos részesedés a nyereségből 4. autonómia és függetlenség külső tőkeforrások felhasználása esetén is megőrizve a tagi demokratikus ellenőrzést 5. oktatás, képzés vezetők, tagok, alkalmazottak számára információ a szövetkezeti összefogás jellegéről és előnyeiről 6. szövetkezetek közötti együttműködés helyi, nemzeti, területi és nemzetközi együttműködés 7. közösség iránti elkötelezettség Forrás: ICA honlap

4 Szövetkezeti értékek Általános értékek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, a méltányosság és a szolidaritás Etikai értékek az őszinteség, a nyitottság, a társadalmi felelősségvállalás a másokról való gondoskodás az etikai értékeiben Forrás: ICA honlap

5 A szövetkezeti szektor a világban Szövetkezeti tagok száma a világonközel 1 milliárd Szövetkezetek által ellátott személyek számakb. 3 milliárd 1. A szövetkezetek társadalmi súlyának aránya *ezen belül az agrártermelők 91 %-a tagja egy vagy több szövetkezetnek, és Franciaország lakosságának 1/3-a tagja valamelyik takarékszövetkezetnek 2. A szövetkezetek szerepe a foglalkoztatásban Világszerte kb. 100 millió embert foglalkoztatnak (20%-al több, mint az összes multinacionális cég) Ország szövetkezeti tagok aránya a népességen belül Németország25 % Franciaország*38 % Finnország62 % USA25 % Kanada25 % Japán33 % Új- Zéland40 % Forrás: World Co-operative Monitor 2014

6 Country and turnover in billion USD USA FRANCE JAPAN GERMANY NETHERLANDS SPAIN UK SWITZERLAND FINLAND DENMARK ITALY SOUTH KOREA CANADA NORWAY AUSTRIA NEW ZEALAND BELGIUM SWEDEN AUSTRALIA SINGAPORE BRAZIL 7.22 POLAND 5.46 INDIA 5.07 IRELAND 4.88 COLOMBIA 4.46 ARGENTINA 3.63 CZECH REPUBLIC 2.31 MALAYSIA 1.98 SAUDI ARABIA 1.50 TURKEY 1.06 OTHER COUNTRIES 7.13 COUNTRIES BY TOTAL TURNOVER OF CO-OPERATIVES OVER 100 MILLION USD Forrás: World Co-operative Monitor 2014

7 Tevékenységi körSzövetkezetek aránya (%) Mezőgazdaság27 Biztosítás27 Kereskedelem21 Ipar8 Egyéb szolgáltatás7 Bank és egyéb pénzügyi szolgáltatás5 Egészségügyi és szociális szolgáltatás3 Egyéb tevékenység2 A szövetkezetek tevékenységi szektorok szerinti megoszlása a világban Forrás: World Co-operative Monitor 2014

8 HANGYA Szövetkezetek Együttműködése (HANGYA) Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISOSZ) Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) Magyar Iparszövetség (OKISZ) Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) (Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége) (TÉSZ) Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) (Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége) (SzoSzÖV) Agrár (Agricultural) Ipari, kereskedelmi (Industrial and commercial) Lakás (Housing) Foglalkoztatási (Worker and social) Pénzintézeti (Banking) Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) National Council of Co-operatives

9 A szövetkezeti alapelvek sérelme az 1990 előtti szövetkezeti rendszerben ElvekGyakorlat Nyitott tagság, önkéntes alaponKényszerített kötelező tagság Demokratikus tagi kontroll A közgyűlés formálisan döntött, de soha nem ellentétesen a párt központi döntésével A tag gazdasági részvételeElsődlegesen alkalmazotti viszony Autonómia és függetlenség Pártirányítás a fő kérdésekben Oktatás, képzés és információAz alkalmazotti státuszhoz igazodó képzések Együttműködés a szövetkezetek Központilag szervezett között

10 Mi is a szövetkezet? Eltérő modellek az értékláncban érvényesíthető versenyképesség érdekében TermelőKözvetítőFeldolgozóNagykereskedőKiskerekedőFogyasztóTermelőKözvetítőFeldolgozóNagykereskedőKiskereskedőFogyasztó Korábbi Kelet- Európai modell Általános szövetkezeti modell Az elsődleges termelő szolgáltató szövetkezete Termelőszövetkezet

11

12 A szövetkezet alapítás, és működés problémái 1990 után Az erőszakos szövetkezet- szervezés rossz emléke Alacsony tőke-ellátottságú új szereplők a piacon, versenyhátrányokkal Partnerek, és vezetők iránti bizalmatlanság A versengve együttműködés (win-win) szemléleti megközelítés hiánya A feketegazdaság magas aránya Gyakran változó politikai és jogi környezet A szövetkezeti identitás félreértelmezése/ félremagyarázása

13 A szövetkezeti jellemzők tipikus félremagyarázásai Kiinduló probléma: A szövetkezet kétarcúságának, a szövetkezeti demokrácia, és az üzleti döntés harmóniájának félreértelmezése A szövetkezet nem tud működni üzletszerűen, ha egy tag- egy szavazat elv érvényesül Akkor is szövetkezetnek tekintjük, ha a részvételt nem vállaló befektető tagok a domináns szereplők A szövetkezeti eredményből való részesedést nem feltétlenül a személyes közreműködés arányában kell meghatározni A tag nem felelős a szövetkezetért Az individuum liberális szabadságeszméjének térnyerése Eredmény: A szövetkezet és a gazdasági társaságok közötti különbség elmosása a jog nyelvén is /ld. immár a évi V. törvény (Új Ptk.)/

14 A szövetkezet Demokratikus intézményVállalkozás TagságPiaci értékesítéssel összefüggő tevékenységek Alapszabály, és nem társasági szerződésMarketing KözgyűlésA vállalkozási ág vezetője jellemzően alkalmazotti státuszban Tulajdonosi irányító testület Pénzügyi alapokÜzleti döntések Vagyoni hozzájárulás (részjegy)Szakmai és marketing döntések Tagi garanciák a működéshezMűködési döntések KonszolidációSzállítási, és értékesítési szerződések Hosszú lejáratú kölcsönök Belső, és külső hitelezés A szövetkezeti nyereség felosztásának alapelvei

15 A hatályos jogi szabályozás elvi szintű problémái Az alaptörvény nem tartalmaz utalást sem a gazdasági tevékenység kapcsán a közösségre, mint értékteremtőre Az új Ptk. liberális alapelven nyugvó diszpozitív jellegű, míg az egyén önkorlátozását feltételező szövetkezeti szabályozás kogens szabályozást igényel Az új Ptk. a gazdasági társaságokhoz hasonlóan egyszerű vagyonközösségként kezeli a szövetkezetet is (pl. részjegy fogalom törlése, az eredményből való részesedés ellentmondásos megfogalmazása, a tagi kötelezettségek jogokkal nem arányos kezelése, a részjegy mértékéig való felelősség törlése, a tag kizárásának szövetkezeti autonómiát sértő bírósági hatáskörbe helyezése)

16 A szövetkezetek sikeres fejlesztésének feltételei Politikai Világos, és következetes gazdaságpolitika a KKV-k életképességének lényeges prioritásával. Korlátlan liberalizmus helyett méltányos liberalizmus. Gazdasági Erős versenyhelyzet az erőfölényben lévők nyomása mellett. Jogi A szövetkezeti alapelvek jó alkalmazása, jogilag és gazdaságilag kompenzálva a tagok önkorlátozó magatartását. Társadalmi Nyitottság a partnerségre, etikai attitűd a szövetkezeti értékek alkalmazására. Egyéni Tudatosság, autonóm gondolkodás, felelősség, altruista magatartás.

17

18 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket ! HANGYA SZÖVETKEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1075 Budapest, Károly körút 5/a., Tel: ; Tel/fax: Mobil: Honlap:www.hangyaszov.hu


Letölteni ppt "Miként segítheti a szövetkezeti rendszerfejlesztés a Nemzeti Együttműködés Rendszerét? Szabó Zoltán főtitkár HANGYA Szövetkezetek Együttműködése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések