Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szabó Zoltán főtitkár HANGYA Szövetkezetek Együttműködése

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szabó Zoltán főtitkár HANGYA Szövetkezetek Együttműködése"— Előadás másolata:

1 Szabó Zoltán főtitkár HANGYA Szövetkezetek Együttműködése
Miként segítheti a szövetkezeti rendszerfejlesztés a Nemzeti Együttműködés Rendszerét? Szabó Zoltán főtitkár HANGYA Szövetkezetek Együttműködése

2 „Az új korszak első kormányának feladata az új társadalmi szerződés érvényre juttatása, azaz a Nemzeti Együttműködés Rendszerének felépítése. A Nemzeti Együttműködés Rendszere lesz az alapja az ország újjáépítésének, egy erős Magyarország megteremtésének. ………………………………………………. Az új társadalmi szerződés a megosztottság helyett együttműködést, magánérdekek érvényesítése helyett a közjó szolgálatát, közös nemzeti ügyeink erős és hatékony képviseletét követeli. Olyan kormányzást, amelynek egyetlen mércéje a nemzet és tagjainak felemelkedése. Olyan kormányzást, ahol az egyén és a közösség érdeke nem szemben áll, hanem kiegészíti egymást. A Nemzeti Együttműködés Rendszere kirekesztés helyett az összetartozásra, politikai felelőtlenség helyett a politikai felelősségre, a szélsőségek eltűrése helyett azok elutasítására és felszámolására, az állampolgári önrendelkezés korlátozása helyett annak kiterjesztésére, a jogok és kötelezettségek egyensúlyának helyreállítására épül.” (Részlet a Magyar Köztársaság kormányának a „Nemzeti Együttműködés Programja” című, H47 számon nyilvántartott évi országgyűlési előterjesztéséből)

3 Szövetkezeti alapelvek
1. önkéntesség és nyitott tagság elve tagsággal járó felelősség vállalása 2. demokratikus tagi ellenőrzés tevékeny részvétel, egyenlő szavazati jog 3. tagok gazdasági részvétele korlátozott tőkekamat, részvétellel arányos részesedés a nyereségből 4. autonómia és függetlenség külső tőkeforrások felhasználása esetén is megőrizve a tagi demokratikus ellenőrzést 5. oktatás, képzés vezetők, tagok, alkalmazottak számára információ a szövetkezeti összefogás jellegéről és előnyeiről 6. szövetkezetek közötti együttműködés helyi, nemzeti, területi és nemzetközi együttműködés 7. közösség iránti elkötelezettség Forrás: ICA honlap

4 Szövetkezeti értékek Általános értékek az önsegély,
az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, a méltányosság és a szolidaritás Etikai értékek az őszinteség, a nyitottság, a társadalmi felelősségvállalás a másokról való gondoskodás az etikai értékeiben Forrás: ICA honlap

5 A szövetkezeti szektor a világban
Szövetkezeti tagok száma a világon közel 1 milliárd Szövetkezetek által ellátott személyek száma kb. 3 milliárd 1. A szövetkezetek társadalmi súlyának aránya *ezen belül az agrártermelők 91 %-a tagja egy vagy több szövetkezetnek, és Franciaország lakosságának 1/3-a tagja valamelyik takarékszövetkezetnek 2. A szövetkezetek szerepe a foglalkoztatásban Világszerte kb. 100 millió embert foglalkoztatnak (20%-al több, mint az összes multinacionális cég) Ország szövetkezeti tagok aránya a népességen belül Németország 25 % Franciaország* 38 % Finnország 62 % USA Kanada Japán 33 % Új- Zéland 40 % Forrás: World Co-operative Monitor 2014

6 Country and turnover in billion USD
COUNTRIES BY TOTAL TURNOVER OF CO-OPERATIVES OVER 100 MILLION USD Country and turnover in billion USD USA FRANCE JAPAN GERMANY NETHERLANDS SPAIN UK SWITZERLAND FINLAND DENMARK ITALY SOUTH KOREA CANADA NORWAY AUSTRIA NEW ZEALAND BELGIUM SWEDEN AUSTRALIA SINGAPORE BRAZIL POLAND INDIA IRELAND COLOMBIA ARGENTINA CZECH REPUBLIC MALAYSIA SAUDI ARABIA TURKEY OTHER COUNTRIES Forrás: World Co-operative Monitor 2014

7 A szövetkezetek tevékenységi szektorok szerinti megoszlása a világban
Tevékenységi kör Szövetkezetek aránya (%) Mezőgazdaság 27 Biztosítás Kereskedelem 21 Ipar 8 Egyéb szolgáltatás 7 Bank és egyéb pénzügyi szolgáltatás 5 Egészségügyi és szociális szolgáltatás 3 Egyéb tevékenység 2 Forrás: World Co-operative Monitor 2014

8 (Industrial and commercial)
Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) National Council of Co-operatives HANGYA Szövetkezetek Együttműködése (HANGYA) Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISOSZ) Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) Magyar Iparszövetség (OKISZ) Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) (Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége) (TÉSZ) Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) (Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége) (SzoSzÖV) Agrár (Agricultural) Ipari, kereskedelmi (Industrial and commercial) Lakás (Housing) Foglalkoztatási (Worker and social) Pénzintézeti (Banking)

9 A szövetkezeti alapelvek sérelme az 1990 előtti szövetkezeti rendszerben
Elvek Gyakorlat Nyitott tagság, önkéntes alapon Kényszerített kötelező tagság Demokratikus tagi kontroll A közgyűlés formálisan döntött, de soha nem ellentétesen a párt központi döntésével A tag gazdasági részvétele Elsődlegesen alkalmazotti viszony Autonómia és függetlenség Pártirányítás a fő kérdésekben Oktatás, képzés és információ Az alkalmazotti státuszhoz igazodó képzések Együttműködés a szövetkezetek Központilag szervezett között 

10 Az elsődleges termelő szolgáltató szövetkezete
Mi is a szövetkezet? Eltérő modellek az értékláncban érvényesíthető versenyképesség érdekében Korábbi Kelet- Európai modell Termelő Közvetítő Feldolgozó Nagykereskedő Kiskerekedő Fogyasztó Termelőszövetkezet Általános szövetkezeti modell Termelő Közvetítő Feldolgozó Nagykereskedő Kiskereskedő Fogyasztó Az elsődleges termelő szolgáltató szövetkezete

11

12 A szövetkezet alapítás, és működés problémái 1990 után
Az erőszakos szövetkezet- szervezés rossz emléke Alacsony tőke-ellátottságú új szereplők a piacon, versenyhátrányokkal Partnerek, és vezetők iránti bizalmatlanság A versengve együttműködés (win-win) szemléleti megközelítés hiánya A feketegazdaság magas aránya Gyakran változó politikai és jogi környezet A szövetkezeti identitás félreértelmezése/ félremagyarázása

13 A szövetkezeti jellemzők tipikus félremagyarázásai
Kiinduló probléma: A szövetkezet kétarcúságának, a szövetkezeti demokrácia, és az üzleti döntés harmóniájának félreértelmezése A szövetkezet nem tud működni üzletszerűen, ha egy tag- egy szavazat elv érvényesül Akkor is szövetkezetnek tekintjük, ha a részvételt nem vállaló befektető tagok a domináns szereplők A szövetkezeti eredményből való részesedést nem feltétlenül a személyes közreműködés arányában kell meghatározni A tag nem felelős a szövetkezetért Az individuum liberális szabadságeszméjének térnyerése Eredmény: A szövetkezet és a gazdasági társaságok közötti különbség elmosása a jog nyelvén is /ld. immár a évi V. törvény (Új Ptk.)/

14 A szövetkezet Demokratikus intézmény Vállalkozás Tagság
Piaci értékesítéssel összefüggő tevékenységek Alapszabály, és nem társasági szerződés Marketing Közgyűlés A vállalkozási ág vezetője jellemzően alkalmazotti státuszban Tulajdonosi irányító testület Pénzügyi alapok Üzleti döntések Vagyoni hozzájárulás (részjegy) Szakmai és marketing döntések Tagi garanciák a működéshez Működési döntések Konszolidáció Szállítási, és értékesítési szerződések Hosszú lejáratú kölcsönök Belső, és külső hitelezés A szövetkezeti nyereség felosztásának alapelvei

15 A hatályos jogi szabályozás elvi szintű problémái
Az alaptörvény nem tartalmaz utalást sem a gazdasági tevékenység kapcsán a közösségre, mint értékteremtőre Az új Ptk. liberális alapelven nyugvó diszpozitív jellegű, míg az egyén önkorlátozását feltételező szövetkezeti szabályozás kogens szabályozást igényel Az új Ptk. a gazdasági társaságokhoz hasonlóan egyszerű vagyonközösségként kezeli a szövetkezetet is (pl. részjegy fogalom törlése, az eredményből való részesedés ellentmondásos megfogalmazása, a tagi kötelezettségek jogokkal nem arányos kezelése, a részjegy mértékéig való felelősség törlése, a tag kizárásának szövetkezeti autonómiát sértő bírósági hatáskörbe helyezése)

16 A szövetkezetek sikeres fejlesztésének feltételei
Politikai Világos, és következetes gazdaságpolitika a KKV-k életképességének lényeges prioritásával. Korlátlan liberalizmus helyett méltányos liberalizmus. Gazdasági Erős versenyhelyzet az erőfölényben lévők nyomása mellett. Jogi A szövetkezeti alapelvek jó alkalmazása, jogilag és gazdaságilag kompenzálva a tagok önkorlátozó magatartását. Társadalmi Nyitottság a partnerségre, etikai attitűd a szövetkezeti értékek alkalmazására. Egyéni Tudatosság, autonóm gondolkodás, felelősség, altruista magatartás.

17

18 Köszönöm a megtisztelő figyelmüket !
HANGYA SZÖVETKEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1075 Budapest, Károly körút 5/a., Tel: ; Tel/fax: Mobil: Honlap:www.hangyaszov.hu


Letölteni ppt "Szabó Zoltán főtitkár HANGYA Szövetkezetek Együttműködése"

Hasonló előadás


Google Hirdetések